Tolna Megyei Népújság, 1974. október (24. évfolyam, 229-255. szám)

1974-10-27 / 252. szám

agazin agazin * magazin Miért nem lett gabonaföld a Balaton medre? A vízügyi tudományos szakemberek és a levéltá­ri kutatók kisebb kötetre való anyagot gyűjtöttek össze a Balaton múltjáról. A közelmúltban beható, an megvizsgálták néhány osztrák — elsősorban a bécsi levéltár — ezzel kapcsolatos anyagát és sok érdekes adat birtokába jutottak. A régi jegyzőkönyvek, jelentések és térképek ar­ról vallanak, hogy édesvizű tavunk sok gondot okozott mind a hadászat, mind pedig a mezőgaz­daság irányítóinak. A Monarchia idején nemcsak a mocsárvilág, hanem a tó nagy részének lecsapo- lását is tervezték. A bécsi levéltárban megtalálha­tó Mikoviny Sámuelnek az 1730-as években készí­tett térképe, amely az első tanulmánynak tekint­hető a Balaton tervezett lecsapolásához. Az elkép­zelés az volt, hogy a Balaton több mint 500' négy­zetkilométernyi területén gabonát termelnek. Innen mesterséges csatornán hajóval szállították volna a gabonát az osztrák birodalom kereskedelmi köz­pontjába, Grazba. Az első tervet újabbak követték. A vita évtizedekig tartott. A dunántúli uradalma­kat ugyanis hátrányosan érintette a terv, hiszen jól jövedelmező vízimalmaik tucatjait kellett volna leszerelniük. A birtokosok, s főleg a káptalan, min­dent megtettek az elképzelések valóra váltásának meghiúsítására. A hosszas huzavona a tó vízrend­szerével, a Sió és a Sárvíz medrének véglegesíté­sével, majd az 1863-ban felavatott siófoki zsilippel véglegesen megszűnt. Kialakult a Balaton végleges kerete, amelyen a partrendezők napjainkban az utolsó igazításokat végzik. Hatszázmillió éves lazac A British Petroleum Company 2135 méter mé­lyen az Északi-tengerben néhány héttel ezelőtt rend­kívül értékes régészeti le­letre bukkant. Egy fúrás során felszínre került egy 600 millió éves, mindössze 8 centiméter hosszú lazac kövülete. A hal egy harmadkori geológiai rétegben aludta álmát. A leletet azonnal elküldték a londoni mú­zeumba, ahol a paleonto­lógusok kijelentették: ez a halfajta mind ez ideig is­meretlen volt számukra. Egyelőre csak annyit kö­zöltek, hogy a lazac halá­lának oka a falánkság volt: minden bizonnyal megfulladt attól a számá­ra túlságosan nagynak bi­zonyult angolnalárvától, amely világosan kivehető az állat gyomrában. így ezzel a régészeti lelettel tulajdonképpen két őskori hal került a paleontológu­sok birtokába, akik csak­hamar elemzés alá veszik az angolna lárváját is. Alapítsunk kígyófarmo! ? Igen, létesítsünk 'csör­gőkígyó-farmot, ' ■ indítvá­nyozza- dr. Janisch Mik­lós zoológus, állami mér- gesldgyó-szakértő, aki immár 40- éve .foglalko­zik a nem túl nagy nép­szerűségnek örvendő hüllőkkel. -Az első hal­lásra'kissé szokatlan ja­vaslatot meg is indokol­ja: - - fe — A' különböző kígyó- fajok mérgének hatása más-más. Van például olyan, amelyik trombó­zisok gyógyítására al­kalmas. Vietnami orvo­sok adták hírül--annak idején azt az esetet, hogy egy terhes anya mindkét lába trombózi- sos volt. Miközben a kórházba ment, megmar­ta egy halászviperával rokon fajú kígyó — s a kórházba már gyógyult lábbal érkezett. Erre fel­figyelve gyűjtöttek .mér­get a faj egyedeitől, s gyógyszert állítottak elő belőle." A, jmedicina egy- . két óra'alatt gyógyított" olyan trombózisokat,, amelyeket korábban 6—, 8 hónapig kezeltélo Ké-’’ sőbb észleltek bizonyos háros hatást ‘is "az új- gyógyszerrel kezelt- be* tégfeknél.' ezért a vizsgá­lódást folytatják, Az' NDK bernburgi gyógyszergyárában ; vi­szont 'j'elentős mennyi­ségben állítanak'elő egy másik, Viperatox nevű gyógyszert, amelynek -li- cencét á - Szovjetunió is megvásárolta. Ez a reu­matikus fájdalmak, az ízületi bántalmaly, izületi gyulladások, a sporttel­jesítmények következté- ’ bén fellépő izomfájdal­mak' esetén nyújt gyó­gyulást. > • ; • A farm téhát' fontos és. komoly eredményeket ígérő-, kutatások- alap­anyagát * - „termelhetné” meg. De mindezen túl­menően, a .kígyónevelés fölöttébb . jövedelmező lehet:- (Esetleg az okta­tást is segítené.) létre­hozásának költségei jó­formán hetek alatt, a kígyók mérgének első le- fejése után megtérülné­nek. Egyik-másik kristá- '■ lyos': kígyóméreg .gramm­jának világpiaci ára ugyanis, az ezer dollárt is éléti; a mérges, kígyók gyógyszerekhez -feíhasz- ' nált mérgének- ára pedig 45—'65 dollár között vál­takozik. . • a Hamupipőke Befejezték a Hamupipőke című magyar—osztrák— kanadai koprodukcióban készült zenés balettfiim forgatását. A film főszerepét Lili Schavermann játssza (képünkön). Segítői Lakatos Gabriella és Metzger Márta. (MTI foto — KS) •Égy skót templomban a Skót pap egy kalapot küld körbe, abba tegyék adományaikat a skót hí­vek. Nemsokára vissza­tér hozzá a kalap, de üresen. A pap össze­csapja a kezét» és így szól: '1 • . — Micsoda szerencse! Legalább a kalap vissza­jött'hozzám! Lánctalpas mélytengeri kutatójármű Egy amerikai oceánográfiai ku­tatócsoport táyvezérléses, rendkí­vül pontosan irányítható, víz alatti járművet fejlesztett ki. Az új konstrukciót 1200 méteres tenger­mélységben próbálták ki, teljes sikerrel. A lánctalpas robotjármű kábeles összeköttetésben áll a víz felszínén úszó 15x23 méteres uszállyal, ahonnan az energiát iB kapja. A kutatók az úszó szigeten helyezkednek el, onnan irányítják a robot járművet, amely nagy telje­sítményű fényszórókkal világítja meg a tengerfeneket, ahol halad, miközben tv-ikamerák pásztázzák a környezetet. A tenger alatti robotjármű ku- tatóútja során hidraulikus mani- pulátoraival kőzetmintákat gyűjt össze, különleges 'fertályokba te­reli az állatvilág' ' egyes kiválasz­tott példányait, növényeket raktá­roz el későbbi vizsgálatok céljára. A robot rendkívül lassan halad a tengerfenéken, hogy ne kavarjon iszapfelhőt maga körül. Kutatás} hatósugarát csupán a kábelhossz korlátozza. Lebocsátása és a. ten­gerből való kiemelése különleges daruszerkezettel, történik. As állatok sportszerűsége Az ember azon ritka állatfajták közé tartozik, amely megöli felebarát­ját. Ebben a tekintetben is megerőszakolta a ter­mészet ■ törvényeit. Más élőlények 'ugyanis nem pusztítják ’ a saját fajtá­jukhoz tartozókat. A faj­tán ' belül’ " jelentkező minden . ellentétet erő- szakmentesen, valóságos rítusok betartásával ol­danak meg. A rangért és a vadászterületért foly­tatott harc is pontos sza­bályok szerint zajlik le: az etológusok szóhasz­nálata .szerint ezek úgy­nevezett „rituális” ösz- szecsapások. Az embernél is meg­figyelhetjük az effajta rituális szokásokat. Pél­dául „valamennyi sport- tevékenységet, rituális szabályok irányítanak. A legvadabb sporttevé­kenységet folytató ököl­vívót, is szigorú szabá­lyok’ korlátoznak. ’Aki ezeket a szabályokat megszegi, leVéptetik, a közvélemény megbélyeg- zi. Bizonyos mértékig még a háborúban is ri­tuális szabályok érvé­nyesülnek. Az ember és az állat között az a kü­lönbség, hogy az előbbi állandóan megszegi eze­ket a szabályokat, az ál­lat soha. Az állatvilágban a hí­mek gyakran küzdenek az elsőségért. Amikor két szarvas el akarja dön­teni, hogy kettőjük kö­zül melyik az erősebb, kihívják egymást pár­bajra. Fejüket lehajtják, homlokukat összeérintik és agancsukat össze­akasztják. Ezután nagy erővel igyekeznek el­tolni a másikat. Aki megHátrál, az vesztett. Számtalanszor megfi­gyelték már, hogy ha az egyik küzdő fél egy kis szünetet 'tart, hogy lé­legzethez' jusson, a má- s'iJc őHzkedik attól, hogy kihasználja ezt a pilla­natnyi lehetőséget. Meg­várja amíg a másik is­mét harci pozíciót vesz fel, és csak akkor tárnak újból. A muflonok Jcítz-t delme ugyanígy zajlik-lei a hímek szigorúan be­tartják a hagyományos, szabályokat. A pármai egyetem zoológiái intézetében furcsa jelenetnek lehet­tünk tanúi. Két hím re­meterák küzdelmét fi­gyelhettük meg. A két állat mintegy húsz per­cen keresztül egyfajta: lovagi tornabemutatót tartott. Lábukat kifeszí­tették, hogy minél na­gyobbnak és rettenete­sebbnek tűnjenek, mind­untalan közeledtek egy­máshoz, de anélkül, hogy megérintettél4 vol­na a másikat, azonnal vissza is húzódtak. A pa­rádés bemutató után végül az egyik rák rá­vetette magát a másikra. Ez hirtelen a hátára for­dult és égre tartotta á , lábait. ■ Ezzel a „v'ad’* küzdelem véget ért, mi- ‘ előtt • elkezdődött volriá, (TEMPO) Haiti-tengeri . haltelepítés A Szczecini Tengeré­szeti Hivatal a Hal- gazdasági Egyesüléssel karöltve már évek óta rendszeres haltelepítést végez a tengermélléki vizekben: a folyótorko­latokban, haff-öblök- ben, tengerparti tavak­ban és ' a tenger part m,enti sávjában. A leg­több ivadékot■ a szcze­cini" haff-öbölbe és a pómorzei öbölbe tele­pítik. A- fő 'halfajták: lazacok, csukák, compók, szilvaorrú ke­szegek, angolnák és pisztrángok. Tiokfénsav a gyilkos galóca ellenszere ? ' ’A gyükos' galóca minden figyelmeztetés eílönéré az egész világon szedi áldozatait. Néhány amerikai orvos klinikai kísérletet folytat egy viszonylag ü j anyaggal, a tiokténsavval, amely bár nem nevez­hető ; a .gyilkos galóca radikális ellenszerének,'mini- denesetre. talán hozzájárul ahhoz, hogy a mérges, gongba., áldozatai, közül néhányan túléljék a mérgei zest..Az új1 szerrel a marylandi Bethesda Kórház igazgatója, Frederic C. Bartter kísérletezik. Csak fiatal férfiaknak A Larousse lexikon 1872-es kiadásában ol­vashatjuk. högy a gyer­mekeket, nőket és öre­geket óva kell intenünk a fagylalt élvezetétől. A. fagylaltozást — Irta a vi­lághírű lexikon — csak erős. fiatal férfiak en­gedhetik meg maguknak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom