Tolna Megyei Népújság, 1974. október (24. évfolyam, 229-255. szám)
1974-10-27 / 252. szám
Kulturális figyelő ESZ ESS SSS10 Adalékok Pándi Pál nyilatkozatához M egjelenésük idején lapunkban is méltattam Király István profesz- szor tanulmányait, különösen a szocialista nemzettudat, a hazafiság és forradalmiság fogalmának tisztázásában elért eredményeit. Olvasóink tájékoztatásának teljessége megkívánja, hogy arról is beszámoljak: ellenvélemények, aggályok is felmerültek Király István nézeteivel szemben. Az Élet és irodalomnak adott nyilatkozatában (október 19-i szám) Pándi Pál egyetemi tanár, a Kritika fő- szerkesztője, a jeles Petőfi- kutató kifejtette: Király Istvánnal ellentétben úgy véli, hogy az ellenünk irányuló burzsoá tudományban és propagandában nem a nemzetfelettiség, a szupranacio- nalizmus dominál, hanem a nacionalista fellazítás. Éppen ezért legaktuálisabb forradalmi feladatunk nem a Király István megfogalmazta közeire nézés, az erős érzelmi telítettségű patrióta kötöttség és történelmi hagyománya, a ku- ruc-szabadságharcos attitűd ébresztése, ápolása, hanem inkább a távolra nézés, a marxi értelmi kötöttség, az internacionalizmus fejlesztése. Kifejezést adott annak az aggodalmának, hogy „az a lebilincselő gondolati pátosz”, amellyel Király István megfogalmazta a mindennapok forradalmiságának mai követelményeit, „létrehoz egy olyan hangsúlyeltolódást, amely — úgy gondolom — nem adekvát annak a kornak a belső követelményeivel, amely a következetes haladás létkérdéseként emeli magasba a történelmileg konkrét értelmet, a rációt, a gondolkodást." Nem csekély horderejű aggályok. Ész és szív emberi kettősében a szívre, az érzelemre koncentrálni akkor, amikor óriási erőfeszítéseket tesz ink az Asz pallérozására, a tudati elmaradottság felszámolására,' s a patriotizmust, a nemzettudat fontosságát hangsúlyozni akkor, amikor a szocialista integráció a soros világtörténelmi feladat, tehát mindennél fontosabb volna a szocialista internacionalizmus erősítése — ez már nemcsak hangsúly kérdése elméleti állásfoglalásokban, hanem a szocialista építés alapjait érinti. Bizonyára ezért is lépett aggályaival a nagy nyilvánosság elé Pándi Pál: tágítani óhajtja a tudományos konfrontáció eddigi szűk szakmai kereteit (fenntartásait eredetileg a nemzettudatról folytatott vác- rátóti ^tudományos konferencián fogalmazta meg). Helyeselhető lépés. Király István nézetei Hazafiság és forradalmiság című kötetének megjelenésével már az olvasók széles rétegei számára hozzáférhetők, indokolt és nem érdektelen tehát, ha a vele vitázó vélemények is nagyobb nyilvánosságot kapnak. Vélem, nem azért, hogy népszavazással döntsünk el ilyen alapvető elméleti kérdéseket, hanem azért, hogy a tudományos vita a nyilvánosság ellenőrző figyelme mellett folytatódhassák, hiszen nem szak- tudományi részletkérdésekről van csupán szó. hanem — miként Pándi Pál is megfogalmazta — a „szocialista életvitel, életkultúra” alakításának, fejlesztésének hogyanjáról és mikéntjéről. Pándi Pál álláspontja félreérthetetlen: az ész, mégpedig a „történelmileg konkrét” ész, ráció, tehát a marxista—leninista elmélet primátusát hirdeti. Az c’mólét elsőbbsége vitathatatlan: elméleti irányítás, marxista tudatosság nélkül szűk látókörű gyakorlatiasságba, prakticizmusba fulladhat és irányt téveszthet minden tevékenységünk. Az is vitathatatlan, hogy a világ- rendszerré szélesült szocializmus további fejlődésének alapja az integráció, logikus és félreérthetetlen tehát Pándi álláspontja abban is, hogy a távolra tekintést, a nemzeti kereteken való felülemelkedést. az internacionalizmus erősítésének primátusát hangsúlyozza. Nem ilyen világos és félreérthetetlen azonban Király István álláspontja Pándi Pál értelmezésében. Pándi ugyan hangsúlyozza, hogy Király sem „az értelemmel szembefordulva beszél az érzelemről”, mégis úgy érzem. Király ál- 1'"non'-'■’ pont -nbb kiejtést kíván, mint ahogyan Pándi összefoglalta. Pándi Pál például leszögezi, miként már idéztük, hogy Király lebilincselő gondolati pátosza, amellyel az érzelmi kötöttség mai fontossága mellett érvel, hozza létre a kárhoztatott hangsúlyeltolódást az érzelem javára, az értelem rovására. A nézetek pontos rögzítése megköveteli, hogy rámutassunk: nem a gondolati pátosz „hozza létre” Király Istvánnál, netán szándéka ellenére, ezt a hangsúlyeltolódást, hanem Király professzor tételesen kifejti és tudományos érvekkel is alátámasztja ennek a hangsúlyeltolásnak a múlhatatlan szükségességét. Említett kötetében kifejti, hogy a közeire nézés és a távolra tekintés dialektikus kettősében a súlypont elhelyezését a forradalmárok számára döntően a hatalomhoz való viszony szabja meg. A hatalomátvétel előtt, amikor harcban állunk az ellenséges közelivel, nyilvánvaló a távolabbi, az eszmei célok fontossága, a racionálisan kidolgozott, elképzelt jövő, az eszme, amelynek nevében harcba hívunk. A hatalom birtokában azonban a múlt maradványainak felszámolása, a jelen építése van soron, szükségszerű tehát a közeire tekintést hangsúlyozni, a napi feladatokat. És ha ehhez a javarészt öntudatlan, nagy tömegeket is meg akarjuk nyerni — és akarjuk! —, akkor nem elég csak az észre hivatkozni, hanem az érzelmeket is számításba kell venni, vagyis fontos rámutatnunk: az új. amit építeni akarunk, népünk legjobbjainak és az elnyomott, dolgozó tömegeknek évszázados álmát valósítja meg, harcuk folytatása, győzelmes befejezése. Persze, nem feledve, amit Király ismételten is hangsúlyoz: „Közeire nézés és távolra tekintés dialektikus kettősségében, mint általában mindig, a távolra nézés ekkor is a forradalmiság fő kritériuma: az osztályharc törvényeit értő, távlatokat látó, marxi tudatosság.” Ezt sosem szem elől tévesztve kap Király Istvánnál hangsúlyt a forradalmi patriotizmus és a korszerű nemzettudat ápolása, s Király kimutatja, hogy ezt az álláspontot a lenini elmélet és gyakorlat is igazolja. E nnnk ellenére is fölmerülhet, hogy az érzelmi kötöttség hangsúlyozása elhomályosíthatja az értelmi kötődést, s a forradalmi patriotizmus és a haladó nemzettudat ápolása — figyelembe véve tudatunk térképén a Pándi Pál említette nacionalizmus, a nacionalista érzékenység szerinte viszonylag nagy foltjait — objektíve mégis a nacionalizmust szítja, s az internacionalizmus ellen hat. Király István nézeteinek további pontosítása erre is választ ad. Ugyancsak a már említett kötetében Király professzor arra hívja fel a figyelmet: a két rendszer, a két eszme világméretű küzdelmében alapvetően a burzsoá individualizmus, az egyéni önzés és a kollektív szellem a szociális irányultság harcol egymással. Az egyén érdekét mindenek fölé helyező, az egyéni szabadságot ennek érdekében fetisizáló burzsoá önzés, a harácsoló, kizsákmányoló szellem Csatázik tulajdonképpen a többi emberre, a társakra is tekintő, a közösség érdekét az egyéni érdek fölé helyező szocializmussal, amely azt hifdeti, hogy minden egyén egyforma, igazságos boldogulása csak a közösség boldogulása révén érhető el. Alapvető tehát az új típusú, az önérdeken túlnéző, a közösségért is felelősséget vállaló és érte tenni akaró ember kinevelése. Közösségi ember csak közösségben, tehát családban, munkahelyen, lakóterületen, szülőföldön, a nép, a nemzet közösségi keretei közt, hozzájuk szorosan kötődve nevelődhet. Az értelmi felvilágosításon túl tehát ezért óriási jelentőségű a néphez, nemzethez kötődés érzelmi hajtóereje: a kollektív. a szocialista ember formálódásának ez az adott, természetes kerete. S a szocialista hazafi értheti, meg jobban és vállalhatja teljes szívvel a nagyobb közösség: a szocialista tábor, a hala '6 emberiség céljait és gondjait, válhat tehát igazán internacionalistává, segítheti az integrációt. A kollektív emberré fejlődés elősegíti, hogy az egyéni és csaportönzésen túl felismerjük a nemzeti önzés, a nacionalizmus kárt ókor,;, -ágát is, elforduljunk tőle, harcoljunk esetleg föllelhető hazai maradványai, megnyilvánulásai ellen. Az érzelmi kötöttséggel is erősített közösségi ember, az egészséges patriotizmussal és haladó nemzettudattal is felvértezett forradalmiság tehát a nacionalizmus ellen és az internacionalizmus irányába hat. Az illyési hajszálgyökerek. amelyekkel családhoz, szülőföldhöz, népéhez kapcsolódik az egyén, eltéphetetlenek. A racionalizmus önmagában nem közösségteremtő erő. Amit a szív is helyesel, örömmel követi az ész, ami Idegen, ismeretlen a szívnek, nehezen törhet utat az észhez. Ezért fontos arra építenünk, hogy szívünkkel, legnemesebb érzelmeinkkel is azonos az, amit „a következetes haladás létkérdéseként emel a magasba a történelmileg konkrét értelem,,: a marxizmus-leni- nizmus eszmerendszere. V égül pontosítani szükséges Király István álláspontját a burzsoázia fő támadási irányát és az ellene való védekezést illetően is. Király sem tagadja, hogy az imperializmus a nacionalizmus szításával is bom- ’aszt. De miként erre Aczél György is rámutatott Szocialista kultúra — közösségi ember című könyvében. Király István is arra figyelmeztet: a nacionalizmus szítása csak taktikai lépés a burzsoá propagandában, alapja a kozmo- politizmus maradt. „’Legmodernebb” jelszavai pedig ennek megfelelően a nemzet- fölöttiség, a szupranacionaliz- mus és a konvergencia-elmélet, szocializmus és kapitalizmus egymásba növésének hamis teóriája. S a kozmopoli- tizmus, a nemzeti nihil, a ,.capuai fiúk üzenete” ellenében teszi a hangsúlyt Király az édes hazára, a kedves szülőföldre, a kurucos-szabad- ságharcos nemzettudatra: a nyugati életforma csábításai ellen ezzel sorompót húzunk, de a szocialista társak, a haladó emberiség felé nyitottak maradunk. Tegyük mindehhez hozzá: a hangsúly nem sorrend. Szív és ész, patriotizmus és marxista tudatosság fejlesztése egységes, dialektikus folyamat. A hangsúly arányokat jelent, s ha . Király nagyobb részarányt kíván ma a közeire tekintésnek ez nem okozhat torzulást. Király arra is rámutat, hogy nem az arányok, hanem az elhatárolás a döntő. Ha pontosan, félreérthetetlenül és következetesen elhatároljuk magunA Kossuth Könyvkiadó Forradalomban, háborúban címmel értékes életrajzgyűjteményt jelentetett meg Hetes Tibor történész szerkesztésében. A kötet folytatása a néhány évvel ezelőtt napvi- j lágot látott Forradalmárok, í katonák című életrajzgyűjte- j ménynek. Három új kötettel J gazdagodott a népszerű Esz- . tétikai kiskönyvtár. Ezek | Szerdahelyi István: A mindennapi élet esztétikája, Nemes Károly: Realizmus és kísérletezés a filmművészetben. A filmművészet kísérletező irányzatainak szerepe a film- művészeti realizmus megteremtésében és végül Cserés Miklós Rádióesztétika, Tanulmány a rádiószínházról című ! kötetek. A Nagy Honvédő Háború időszakából meritette ; témáját Georgij Szokolov há- | borús regénye, az Éjszakai partraszállás. Megjelent a német forradalmi munkásmozgalom jelentős alakja, a kiváló író Ernst Toller visszaemlékezéseinek kötete, a Német voltam én is ... A Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó újdonságai között szerepel Petrovácz István ifjúsági regénye, a Tavasz Óbudán, melyet Kondor Lajos illusztrált. Sokadik kiadásban látott napvilágot Móra i Ferenc közkedvelt történelmi regénye, a Rab ember fiai, valamint — ez alkalommal a Delfin könyvek sorozatában — Arkagyij Gajdar Timur , és csapata című könyve, ; amely a szerző A hóvár pa- i rancsnoka című ifjúsági re- I gér.yét is tartalmazza. Hosz- 1 szabb idő után ismét kapha- : tő Petőfi Sándor János vitéze (Würtz Ádám illusztrációikat az egyéni és a nemzeti önzéstől, akkor a kis közösségből kizárjuk a csoportvagy rétegönzést, a nagy közösségből a nacionalizmust. A történelemben nem a lépések hosszát kell méricskélni, hanem az irányt kell pontosan és tévedhetetlenül kijelölni és követni. tizív és ész dialektikus egységét és a belőle fakadó tennivalókat pontosan és szépen fogalmazta meg legutóbb Kádár János, emlékezetes nyíregyházi beszédében: „Rendületlenül kitartunk tehát nemzeti érdekeink és érzelmeink — jelképesen szólva —, a piros- fehér-zöld zászló mellett, is egyidejűleg hívek vagyunk a nemzetközi szolidaritást kifejező vörös zászlóhoz." val), Móra Ferenc Zengő ABCje, amely játékos olvasási gyakorlatokkal kiegészítve jelent meg, Lukáts Kató illusztrációival, továbbá Rácz Olivér Puffancs, Göndör és a többiek című ifjúsági regénye. Utóbbi a magyar—csehszlovák közös kiadás keretében látott napvilágot. Az Akadémiai Kiadó is sok érdekes új könyvvel jelcnikc- zett. Említsük elsőnek a Mindenki lexikonét; a kis formátumú, kétkötetes kézikönyv több mint 13 ezer címszót tartalmaz, s világítja meg azokat a neveket, fogalmaka':, amelyekkel az újságolvasó, a rádióhallgató, a tévénéző is sokszor találkozik. Negyedik kiadásban került a könyvesboltokba Lukács György Az ész trónfosztása című tanulmánykötete, amely az irracio- nalista filozófia marxista kritikáját adja. Fontes polítik ,i problémát tárgyal Csonka Rózsa Agrárproblémák, pn- rasztmozgalmak és a Kommunista Intemacionálé ag,-ár- politikája 1919—1929 című tanulmánykötete. A Néprajzi tanulmányok sorozatban jelent meg Zsigmond Gábor Beöthy Leóról írt monog 0.fiúja, amely egyben mogvilá j a magyar társadalomié kezdeteit. A modern illőt V'üV: füzetek új kötete Marzjr' István műve, a Dosztojev :- klj szellemi drámája. Újabb állomásához érkezett a kiró» nagyszabású vállalkozása: a Régi Magyar Költők Tára hetedik köteteként megjelent az 1600—1651 közötti évtizedekből származó Katolikus egyházi énekek című vaskos kötet HOMORÓDI JÓZSEF FODOR ANDRÁS: A PÓ-SÍKSÁQ FÖLÖTT... A Pó-síkság fölött narancsok, violák a hídon túl kezdődik az este: lámpák bongása nyíladoz a meleg éjszakából. Kerítés hullámlemeze mögött muzsikaszó és pecsenye szaga, kéz jelbeszéde, piros bor, ének, mulatozó munkások körülöttem. S az asztalok közt ide-odaszálló, fehéren, tarkán egymásba kerengő gyerekeik: vidám káposztalepkék. Varázsütöiten újra megélem: itt van bátyám a távoli gyárból, megjött hatalmas fekete motorral. Beültet karja vaskos kordonába, röpít a puszta homokszigetének, száguld velem a csordaúton át. Lódul a kút, a harangláb, a magtár, ereg a kaztálijkcrítés, fakorlát, rohan a fűzfa, lósóska, bodza, — az óra csápja száz fölött kalimpál — s eszembe sem jut: lehetne-e félni? U] könyvek
