Tolna Megyei Népújság, 1974. október (24. évfolyam, 229-255. szám)
1974-10-23 / 248. szám
f \ * Kettős honfoglalás ? ’’illés jöttek a fehér ugorok ... Később jöttek a fekete ugorok...” Nem biztos, hogy a* fenti idézet teljesen pontos, de így hangzott el dr. László Gyula egyetemi tanár hétfői előadásán a Nyesztor szerzetes krónikájából származó mondat. Érdekes módon erre korábban senki nem figyelt fel, pedig az „ugorok” alatt a magyarok értendők, akikről úgy tudjuk, hogy 896-ban elfoglalták ezt a nekünk oly kedves hazát. — Nem ezt akartam cáfolni, •— mondotta dr. László Gyula az előadását megelőző beszélgetésünk során. — Árpád honfoglalása történelmileg bizonyított tény. Az előzmények azonban már kevésbé azok. És ezekről édeskeveset tudunk. Azt enyhén szólva butaság hinni, hogy Árpád apánk, oldalán Ond, Kond, Tas, Huba és Töhötöm meg Előd urakkal olyasfajta lovakon ügetett be a Vereckei szoroson mint amilyenek fővárosunkban a Hősök terén láthatók, kisepert mindenkit, bajba hozta Szva- toplukot és ezzel a hon elfoglalása el volt intézve. Hosszú folyamatról kellene beszélnünk és a László professzor által hirdetett „kettős”-ség mögött ez rejlik. A professzor úgy véli, hogy a történelem- tudománynak nincs műszerezettsége. Ez ma a komputerek világában vitatható, az alaptétel azonban már nem. A professzor így vélekedik: — Nem azt akarom állítani, hogy így volt, hanem azt, hogy így is lehetett... Ami már hihető. Hiszen a régészek által feltárt temetők sorában 16—20 Árpád-kori sírra másfél ezer késő avar jut. Nem véletlen, hogy dr. Rosner Gyula, megyei múzeumunk főmunkatársa évek óta olyan nagy fi gyeimet szentel az avar temetőknek, hiszen az avarokról édeskeveset tudunk. Még csak a nyelvüket se ismerjük, ami azért is gyanús, mert az urak nyelve elenyészhet ugyan, de a népé általában megmarad. Ha az antropológusok vizsgálatainak hinni lehet (miért ne lehetne?), akkor az i. u. 670-es években már itt élt és letelepedett magyar jellegű nép aránya lényegesen magasabb maradt a későbbiekben is, mint, a 896 táján bejötteké. Túlélésről van tehát szó. sőt egymás mellett élésről. Ha néhai Kniezsa István nyelvészeti kutatásainak eredményeit térképre vetítjük, akkor az meglepően egybevág más kutatások kartogramjaival. Ezek szerint a XI. századi Magyarország legsűrűbben lakott területe nyelvileg, etnikailag magyar volt, a szlávság a perifériákra szorult. Csak magukról a magyarokról tudunk édeskeveset. Valószínűnek tűnik, hogy az Árpád mögött lovaglók bizonyos mértékben már „haza”-jöttek. Itt rokonokat, testvéreket találtak, érdemes volt idejönniük, hiszen — ezt nemzeti önbecsülésünk sérelme nélkül se árt megjegyeznünk — kergették őket. Dr. László Gyula profesz- szor előadásán a közönség zsúfolásig megtöltötte azt a termet — ahová az előadást nem hirdették. A meghívó ugyanis a múzeum Wosinsky-termébe szólt, a színhely a TIT volt. Ami szervezési hiba. Nem volt hiba viszont a gondolatokat ébresztő, döntést nem kívánó témának időt és helyet szentelni a múzeumi hónap keretében. (ordas) Titkárnőképző Szekszárdon Szekszárdon,' a TIT-tanfoIya^ mok közül legnépszerűbb a titkárnőképző, amit a TIT és a Babits Mihály megyei művelődési központ közösen szervez. Az első tanfolyamot az 1970/71-es tanévben indították 46 hallgatóval. Az úttörő évfolyam résztvevői titkárnői vagy vezető adminisztrátori beosztásban dolgozók voltak. A jelentkezés feltételei megfelelő szakmai gyakorlatot, közép is- kólái vagy gyors- és gépiről 7 végzettséget követeltek, de jelentkezhettek az általános is» kólát végzettek közül azok is, akiket a munkaadó vállalat, (özeim tanulásra javasolt Az elmúlt esztendőkben Í74-en' végezték ei a titkárnőképző^ 15—20 százalékuk titkárnői beosztásban, 5 százalékuk pedig vezető adminisztrátorként dolgozik munkahelyén. A,tanfolyam elvégzése után a hallgatók oklevelet kapnak, and szakmai végzettségnek számít. f Az 1974/75-Qs tanévre 30 jelentkezőből 25-en nyertek felvételt. A jelentkezés eltért az eddig megszokottéi, ugyanis ez volt az első alkalom, hogy az általános iskolát végzetteknek felvételi vizsgát kellett tenniük magyar nyelvből és helyesírásból. Az oktatás heti egy alkalommal munkaidő alatt történik a megyei művelődési központban. A titkárnőképző tanfolyam hallgatói új tantárgyakkal ismerkednek meg a magyar nyelven és helyesíráson kívül. Tanulnak ügyvitelt, vezetési ismereteket, etikát, - politikai gazdaságtant. A tit- kárnőjelöltek betekinthetnek egyebek között az állampolgári jogok és kötelességek világába is. A titkárnőképző tanfolyam jelenlegi hallgatóinak 50 százaléka vidéki szövetkezetek, vállalatok, vagy intézmények dolgozója, akik munkáltatóik javaslatára szerzik meg képesítésüket. A vállalatok ezért nemcsak a tanulási feltételeket biztosítják számukra, hanem a képesítésüknek megfelelő munkakört is. A titkárnőképző tanfolyam immár szakmai továbbképzésnek felel meg, mert egyre nagyobb szükség van jól képzett titkárnőkre, vezető adminisztrátorokra. Szőlőfeldolgozó tizem a Keselyűst úton Eddig 17 ezer mázsát vettek át - további tízezerre számítanak Háromszáz hektós alumínium tartályokban erjesztik a mustot.' Néhány lovas kocsi, pótkocsis vontató áll a mérlegház előtt Kedd van, délelőtt 10; óra: ma még keveset tudtak ' szüretelni, tegnap nem lehetett szedni az eső miatt, így a szokottnál kevesebben várnak a ■mérlegelésre. Azok a szőlő- termelők, akik nem foglalkoznak feldolgozással — tsz-ek, tsz-tagok, egyéni gazdák — vagy csak a termés egy részéből készítenek bort, a szüret után eladják a szőlőt. A Mecsek vidéki Pincegazdaság Ke- selyűsi úti telephelyén folyik a szőloátvétel. Mérlegelés után megmérik a must cukorfokát A fokmérő megállapodik a mustban: 15,2. A gazda bólint; olyan, amilyen. — Ö ne tudná, milyen az idei szőlő? A minőséghez hozzátartozik á szőlő egészségi állapota is — mennyire fertőzött szürkepenésszel. A beöntőgaraínál mindenki igyekszik, siet a 'rakodással — kisütött a Nap, ma sokían szüretelnek, délutánra megnő a forgalom. A bogyózó-zúzó gép különválasztja a kocsányi a bogyótól. Ezután a fehér borszőlőt azonnal préselik — csak ä mustot erjesztik. A vörösborszőlő 300 hektós tartályokban forr, csak erjesztés után préselik. A hat atmoszféra nyomású préselőgépek mellett nagy halom törkölyből árad a mustszag, idecsalogatva a darazsakat, méheket Kovács Ferenc telepvezető elmondja, hogy az idén szeptember 24-én kezdték meg a szőlőátvételt. A korai fajtákat már leszüreteltók a termelők, most főképpen kadarkát hoznak, olaszrizlinget, leánykát. A minőség a tavalyi terméshez viszonyítva két-három cukorfokkal gyengébb, a vörös bornál a szín is halványabb. A kékfrankos és cabernet minősége jó. Ezeket a fajtákat most szedik, egészségesebbek és színük is jobb, mint a kadarkáé. Harmincezer mázsát terveztek átvenni ebben az idénybe;!, de a kedvezőtlen időjárás miatt csak 27 ezer mázsára számítanak. Eddig 17 ezer mázsát vettek át, melynek folyik a feldolgozása. Reggel 8 órától addig tart az átvétel, amíg hozzák a szőlőt. A billenthető tartályokat percek alatt kiürítik. Foto: K. Z. Á lakóbszottságok működésének tapasztalatai Szekszárdon a Hazafias Népfront városi bizottsága hétfő déli utánra hívta össze a iakóbizott- ságok elnökeit, tagjait, a ház- felügyelőket és a tanácstagokat, hogy részvétel iíkikel beszéljék ■meg a lakóbizottsegok működésének egyéves tapasztalatait. Sajnos, az ülésen a meghívottak közül mindössze hatvanon jelentek meg, pedig a város területén 1973. november 12. és december 10. között 21 lakóbizottságot hoztak létre,. 165 taggal és őket bízták meg a lakók érdekeinek, jogainak és kötelességeinek képviselésével. Az ülésen Eszenyi Antalné, a Hazafias Népfront városi titkára ismertette a lakóbizottságok működésének egyéves tapasztalatait. A lakóbizottságok •— mint az elhangzott — az elmúlt egy év alatt megoldották azokat a fontosabb feladatokat, amelyek érdekében létrehozták őket. Tagjaik vetették fel először a bér- házai; megóvása, felújítása, áh lagmegőrzése problémáit, a közművesítés, a közlekedés, a környezetvédelem gondjait. Az egész város területén megszervezték társadalmi munkában a parkok, játszóterek készítését, közülük pedig többen bekapcsolódtak a „Tiszta, virágos Szekszárdért" mozgalomba. i Eszenyi Antalné beszámolója után Lantos Istvánná, a Városgazdálkodási Vállalat képviselőjeként értékelte a lakóbizottságok munkáját. Ezután a lakóbizottsági elnökök mondták el gondjaikat, javaslataikat, a városi tanács igazgatási és műszaki osztálya képviselőinek. Sajnos a lakóbizottságok ülésén a ház- felügyelők kis töredéke jelent csak meg, ezért teljes értékű tapasztalatcserére nem volt mód. A tanácskozáson a városi tanácsot dr. Bősz Endréné vb- titkár, Péteríi Kálmán, az igazgatási osztály, Sztárcsevity Ervin, a műszaki osztály vezetői képviselték. Megjelent a Fáklya 20. száma Harminc éve szabadult fel ■a fasiszta megszállás alól Ukrajna. A Fáklya október 20-án megjelent 20. száma ez alkalomból felidézi a harcok emlékét és körképet ad a mai UkrajnáróL Ugyancsak jubileumot ünnepel Moldávia: az országrész 1924-ben vált a Szovjetunió autonóm köztársaságává, 1940-ben pedig önálló szovjet szocialista szövetségi köztársasággá. Folytatódik Fomin ezredes hadtörténeti krónikája, amely ezúttal magyar földre kalauzolja az olvasót. Gazdagon illusztrált, színes, képes összeállítást olvashatunk Moszkva mindennapi életéről, eseményekben gazdag történelméről, távlati terveiről. A szovjet fővárosban jelenleg évente 120 ezer új lakás épül: ezek egyikét kereste fel a lap riportere, a Kalinyin sugárúti új toronyházban. A tudományos rovat a szovjet biológia víruskutatásainak legújabb eredményeiről számol be, egy szociológiád tanulmány pedig azt elemzi, hogyan bér; fölyásolja korunk tudományos^ technikai forradalma a lakosság strukturális összetételének alakulását. A kulturális rovat a pantomim két jeles képviselőjét, a berlini VIT-díjas Natalija Kir- juskinát és Oleg Kirjuskint mutatja be, a sportrovat pedig az olimpiára készülő szovjet főváros nagyszabású sportintézményeivel ismertet; meg az olvasót. Keresztrejtvény, mozikalauzj a Szovjet Kultúra és Tudomány Háza esedékes programja egészíti ki a számot, amely ezúttal — mellékletként — egy kérdőívet is közread, hogy az olvasók véleménye, tanácsai, javaslatai alapján a jövőben még színesebb, még érdekesebb legyen a Fáklya. 1974. október 23, /
