Tolna Megyei Népújság, 1974. október (24. évfolyam, 229-255. szám)
1974-10-23 / 248. szám
Összetűzések Mozambikban Súlyos faji összetűzések robbantak ki hétfőn délután Lou- renco Marques központjában. A szélsőjobboldali elemek által provokált összecsapások a város külső területeire is átterjedtek. Kedd reggeli jelentések szerint a keletkezett tűzharcban 36 személy vesztette életét és több mint százan megsebesültek. A mozambiki ideiglenes kormány kedden közleményben jelentette be, hogy ura a helyzetnek, s a fővárosban teljes mértékben helyreállt a nyugalom. A kormány hangsúlyozta, hogy ha- 'tározottan leszámolnak mindazokkal, akik megpróbálnak zavargásokat kelteni az országban* Az MSZMP KB pártmunkás- küldöttsége, amely Fodor Lászlónak, a KB osztályvezetőhelyettesének Vezetésével a Bolgár Kommunista Párt központi Bizottságának meghívására október 15—22. között tartózkodott Bulgáriában, kedden hazaérkezett Budapestre. KAIRÖ Az egyiptomi fővárosban az afroázsiai szolidaritási szervezet kezdeményezésére szim- poziont szenteltek Nasszer egykori egyiptomi köztársasági elnök emlékének. Az értekezleten számos ázsiai és európai ország, több nemzetközi szervezet, valamint az afrikai nemzeti felszabadító mozgalmak képviselői vettek részt. A Szovjetunió képviseletében Csingiz Ajtmatov, a szovjet delegáció vezetője méltatta a találkozón Nasszer politikai hagyatékát. PÁRIZS A hét elején kezdődött postássztrájk egyre nagyobb méreteket ölt Franciaországban. A párizsi postások által kezdett sztrájkmozgalomhoz a nagyobb vidéki városokban is csatlakoztak a postai elosztó hivatalok dolgozói. A postai elosztó hivatalok dolgozói béremelést, létszám- emelést követelnek. BEIRUT Jasszer Arafat, a Palesztin Felszabadítási Szervezet végrehajtó bizottságának elnöke, kedden Rijadba utazott — közölte a WAFA palesztin hírügynökség. Arafat Rijad- ban a rabatt csúcstalálkozó- Val összefüggő kérdésekről fog tárgyalni Fejszal száúd-ará- biai királlyal. RABAT Moamer Al-Kadhafi, a líbiai forradalmi parancsnokság tanácsának elnöke, az Uszbua Al-Arabi círr\,ű bejrúti hetilapnak adott —• a tripo- li rádió által is közzétett nyilatkozatában ismételten sík- raszállt Egyiptom és Líbia egyesüléséért, az arab köztársaságok uniójának megvalósításáért. BUDAPEST Az MSZBT vendégeként V. M. Madzsidov vezetésével hazánkban tartózkodó üzbég SZMBT-delegáció tagjai kedden látogatást tettek az MSZBT Gorkxj fasori székházában. A küldöttséget fogadta Nagy Mária, az MSZBT főtitkára. Az üzbég vendégek a délutáni órákban a budapesti Semmelweis Orvostudományi Egyetemet látogatták meg, ahol tapasztalatcsere jellegű megbeszélésen vet- , tek részt Magyar—szovjet irodalmi jegyzőkönyv Willi Stoph, az NDK államtanácsának elnöke négynapos hivatalos látogatásra Helsinkibe érkezett. Képünkön: Urho Kekkonen elnök üdvözli vendégét a finn főváros repülőterén. BUDAPEST Magyar írók Szövetségének székhazában aláírták a ma- ,.ar—szovjet irodalmi vegyes bizottság üléséről készült jegy- íkönyvet. Magyar részről Dobozy Imre (jobboldalt), a Ma- ,-ar írók Szövetségének főtitkára, a Szovjet írók Szövetsége ■széről Sz. U. Szartakov titkár látta el kézjegyével a jegyzőkönyvet Willi Helsinkiben Találkozó a határon Kedd esti kommentárunk: Ford amerikai és Echeverria mexikói elnök megbeszéléseket folytatott a két ország határán. Ez a határ közismerten igen hosszú — és súlyos történelmi örökségtől terhes. Nem véletlen, hogy egy helyi mondás szerint Mexikóban csak az azték örökség régebbi, mint az USA-ellenesség. A két ország között hullámzó Rio Grande valóban két világ válaszfala is, a hódító, kizsákmányoló és a kizsákmányolté, ha úgy tetszik, a szegényé és a gazdagé. Az Egyesült Államok hatalmas déli területeit Mexikóból hasította ki, és amikor ez már megtörtént, a terjeszkedő amerikai tőke ezernyi szállal fojtogatott a Rio Grandetól délre is. Nem túlzás az a megállapítás, hogy Mexikó huszadik századbeli történelme: a nagy északi szomszéd szorítása elleni e'let-halál küzdelem. ' Mexikó függetlenségi törekvései a külpolitikai porondon is számtqlan formát öltöttek. Noha az ország sok tekintetben rendkívüli mértékben függ gazdaságilag az Egyesült Államoktól, a tömeghangulatra jellemző, hogy annak idején Mexikó volt az egyetlen dél-amerikai állam, amely eleve nem csatlakozott a Kuba elleni, Washingtonból irányított „keresztes-hadjárathoz”. Ezek az előzmények elválaszthatatlanok a mostani tanácskozásoktól. A határmenti találkozó számos kétoldalú problémát érint. Közülük kettő emelkedik ki. 1. A több mint egymillió, VSA-ban dolgozó mexikói vendégmunkás helyzete. Echeverria igyekszik elérni, hogy ezeket a „chicanokat” a kaliforniai gyümölcs-, a texasi olaj- és egyéb monopóliumok ne tekintsék a munkaerőpiac szabad prédáinak és helyzetüket legalább valamelyest rendezzék. 2. A találkozó tulajdonképpeni oka: az a tény, hogy Mexikóban az utóbbi időkben óriási olajleletre bukkantak. Az előzetes becslések szerint az Egyesült Államok — a néhány év múlva beinduló alaszkai távvezetékkel együtt — függetleníteni tudná magát minden más külföldi olajszállítmánytól, ha — megszerezné a mexikói olajlelet kizárólagos importjogát. Nem kell mondanunk mit jelentene ez politikailag és — mivel a lelet sokkal közelebb van, mint mondjuk Szaud-Arábia — gazdaságilag Washington számára. Döntés még nincs. Az 'első hírek szerint Echeverria közölte Forddal, hogy az USA nem számíthat monoul polhelyzetre. Aligha véletlen az a hír, amely szerint a moszkvai KGST-palotában mexikói gazdasági küldöttség tárgyal._______________________________________ PANORÁMA Leszerelés Nincs más alternatíva Az ENSZ-közgyülés most véget ért általános politikai vitájá- jában 132 ország küldötte fejtette ki kormányának álláspontját a legfontosabb nemzetközi kérdésekről, egyebek közt a világ min-, den népét érintő leszerelési tárgykörről. Külügyminiszterünk a közgyűlési vitában elhangzott, nagy figyelmet keltő felszólalásában hangsúlyozta, hogy a nemzetközi élet eseményei a politikai enyhülés örvendetes haladásáról tanúskodnak. A politikai enyhülést azonban követnie kell a katonainak is, mert csak így lehet tartóssá, megingathatatlanná tenni ezt a folyamatot, amelyben elsőrendű fontossága van a fegyverkezés csökkentésének és megszüntetésének, az általános és teljes leszerelésnek. Utalt rá, hogy a szovjet kormány legújabb kezdeményezése élvezi nemcsak a szocialista országok, de a világ köz véleménye nagy részének támogatását is. Kormánya nevében Andrej Gromiko a közgyűlés elé terjesztette annak a nemzetközi konvenciónak a tervezetét, amely törvényen kívül helyezné a környezet katonai célokra történő fel- használását E konvenció megO-kadályozná új hadviselési eszközök megjelenését és egyidejűleg segítené az egész emberiségre kiterjedő feladat megoldását: a környező közeg védelmét. A szovjet külügyminiszter rámutatott: fontos lenne késedelem nélkül kidolgozni a leszerelési világkonferencia összehívásának indít-» < ványaira vonatkozó javaslatokat, A Szovjetunió említett kezdeményezése egyenes folytatása a szocialista országok évtizedek óta folytatott következetes béke- politikájának, amely mindig is abból indult ki, hogy korunkban nincs más ésszerű alternatíva, mint az általános és teljes leszerelés. A haditechnika mai fejlettsége mellett a fegyverkezési haj- szd milliárdokat emészt fel anélkül, hogy a legcsekélyebb biztonságot is teremtené az érintett országok vagy a világ népei számára. A Szovjetunió és a szocialista országok már régóta hirdetik a fegyverkezési hajsza megszüntetésének szükségességét, s minden alkalmat megragadva kezdeményezőleg lépnek föl ö fegyverkezés korlátozására, a leszerelés útjainak egyengetésére. Az első gyakorlati lépések megtételének egyik feltétele volt a szovjet—amerikai kapcsolatokban az utóbbi években beállott változás. Kezdettől nyilvánvaló volt, az események pedig erősítették azt a felfogást, hogy a szovjet—amerikai viszony kulcsjelentő, ségű az egész nemzetközi helyzet szempontjából. A két ország között évtizedekig tartott feszültség magában hordta a robbanás veszélyét. Csak a hetvenes évekre változott a helyzet Éreztette hatását a nemzetközi erőarányokban végbement változás és a Szocialista diplomácia békeoffenzívája. Átalakult a szovjet—■ amerikai kapcsolatok jellege. A két ország rendeződő viszonya, a létrejött egyezmények rendszere a nemzetközi enyhülés legfőbb biztosítéka lett, s lehetővé tette a továbblépést az olyan bonyolult kérdésekben is, mint a fegyverkezés és a fegyveres erők korlátozása. Az 1972-j moszkvai, az 1973-i washingtoni, majd az idei újabb moszkvai szovjet—amerikai csúcstalálkozókon olyan eredmények születtek, amelyek sok tekintetben felülmúlták az előzetes várakozásokat, s még a pesszimistákban is elismerést keltettek. A szovjet—amerikai megállapodósojf rendszerében kétségtelenül azok a legjelentősebbek, amelyek a fegyverkezési verseny fékezését szolgálják. A legutóbbi moszkvai csúcstalálkozón például elhatározták, hogy a hadászati fegyverek korlátozásáról 1972-ben kötött ideiglenes egyezményt állandóval váltják fel. Tovább fejlesztették az atomcsendegyezményt is. A Pravda ezzzl kapcsolatos cikke rámutat: ma még felbecsülhetetlen jelentőségű, hogy — a már említett egyezményeken kívül — tárgyalások folynak a leszerelési kérdésekről Genfben, a közép-európai haderőcsökkentésről Bécsben, s hogy a Szovjetunió és az Egyesült Államok ködösen kívánnak fellépni a halált okozó legveszélyesebb vegyi fegyvereik alkalmazását eltiltó nemzetközi kon- előkészítéséért Az ENSZ-közgyulés 29. ülésszakának általános politikai vitájában elhangzott felszólalások és más események is arról tanúskodnak, hogy a világ közvéleménye támogatja a leszerelést szorgalmazó szovjet javaslatokat. Mind többen ismerik fel 1— a tőkés világ józan gondolkodású politikusai közül is —, hogy a fegyverkezési hajsza nem folytatható az emberi munka gyümölcseit, az egész civilizációt fenyegető veszély növekedése nélkül. KANYÓ ANDRÁS Lisszabon Törvény a íoldbérlők védelmére Á portugál ideiglenes kormány hétfőn fontos törvény- erejű rendeletet hagyott jóvá: megtartotta, hogy a földbirtokosok különféle indokokkal elűzzék földjükről a bérlőket, s megszüntette az úgynevezett „közvetítői rendszert”. Eddig ugyanis „közvetítők” sora ékelődött be a tulajdonos és a földet megművelő bérlő közé és valamennyi megkövetelte a maga" jussát a termelőtől. A kormánynak az a célja, hogy mérsékelje a bérlő kiszolgáltatottságát a föld tulajdonosával szemben és beruházásra, fejlesztésre ösztönözze. A törvény értelmében azok a bérlők, akik olyan földeket akarnak megművelni, amelyeket tulajdonosaik parlagon hagytak, jogot nyerhetnek a birtok feletti tulajdon megszerzésére is. Az intézkedést az tette szükségessé, hogy egy sor nagybirtokos mező^ gazdaságilag hasznosítható földjét vadászatra használja, miközben az ország egyre több mezőgazdasági terméket kényszerül importálni. A törvényben tizennyolc évben határozták meg a bérleti szerződések időtartamát, és feljogosították a bérlőt, hogy — ha akarja — meghosszabbítsa a szerződést. Az ideiglenes kormány rendeletével felszámolta a fasiszta rezsimnek azt a földjáradékrendszerét, amely minden élősködőnek kedvezett, következésképpen megakadálvcl- ta, hogy a bérlő-termelő hosz- szabb tóvon gazdálkodjék a földdel, és érdemesnek tartsa beruházni a termelékenység növelése érdekében. 1974. október 23,
