Tolna Megyei Népújság, 1974. október (24. évfolyam, 229-255. szám)

1974-10-22 / 247. szám

f» ♦ \ ■■ r . / .. y. Megkezdődtek a magyar—szingapúri Lisszabon külügyminiszteri tárgyalások Képünkön Púja Frigyes külügyminiszter üdvözli Sz. Rad- zsaratnamot, a Szingapúri Köztársaság külügyminiszterét. Púja Frigyes külügyminisz­ter hétfőn a külügyminiszté­riumban fogadta Sz. Radzsa. ratnamot, a Szingapúri Köz­társaság külügyminiszterét, s ezzel megkezdődtek a két ország külügyminiszterei kö­zötti hivatalos tárgyalások. A megbeszéléseken részt vett Rácz- Pál külügyminiszter­helyettes, dr. Kós Péter fő­osztályvezető és dr. Kázmér Zsigmond főosztályvezető-he­lyettes. A szingapúri tárgyaló delegáció tagja, Papanasam Setlur Raman, a Szingapúri Köztársaság budapesti nagy­követe és Margaret Liang, nagykövetségi első titkár. Lnnepség Belgrádiján Vasárnap délelőtt Belgrád- ban a főváros vezető testüle­téinek és lakosságának képvi­selői ünnepi . díszülésen emlé­keztek meg a felszabadulás 30. évfordulójáról. Az ünnepségen megjelent Joszip Broz Tito ál­lamfő, a Jugoszláv Kommunis­ták Szövetségének elnöke, va­lamint a párt- és állami veze­tés számos kiemelkedő kép­viselője, a Szovjetunió küldött­sége. Az ünnepi gyűlés megnyitá­sa előtt Tito elnöknek átnyúj­tották a főváros aranyplakett­jét. A nagygyűlésen Zsivorad Kovacsevics, a belgrádi városi tanács elnöke mondott beszé­det, amelyben méltatta a fő­város lakosságának a fasiszta megszállók elleni harcban ta­núsított hősies helytállását, majd a felszabadulás után a szocializmus felépítéséért vég­zett munkáját. Az ünnepi beszéd után Tito elnök a „Nép Hőse” érdem­renddel tüntette ki a fővárost. A felszabadulási évforduló alkalmából vasárnap koszorú- zási ünnepségek voltak a fő­városban. Koszorút helyeztek el a Belgrád „felszabadításáért vívott harcokban ’hősi halált halt jugoszláv és szovjet hősök emlékművén. (MTI) A Portugál Kommunista Párt kiáltványa Simó Endre, az MTI kikül­dött tudósítója jelenti: Lisszabonban a hétfőre vir­radó éjszaka befejeződött a Portugál Kommunista Párt VII., rendkívüli kongresszusa. A küldöttek jóváhagyták a központi bizottságnak a párt programjára, illetve szervezeti szabályzatára vonatkozó módo­sított indítványait. A változ­tatásra, illetve kiegészítésre azért volt szükség, mert a párt programja 1965-ben, a fasizmus idején készült, a szer­vezeti szabályzatot pedig ugyancsak az illegális munka feltételei szabták. Azóta a portugál nép két nagy harci célja megvalósult: megdöntöt­ték a fasiszta diktatúrát és véget vetettek a véres gyarmati háborúnak. A PKP VII., rendkívüli kongresszusa kiáltványt foga­dott el. A dokumentum többek között megállapítja: — A fasiszta kormány meg­buktatása gyökeresen megvál­toztatta a politikai helyzetet Portugáliában. A nép és a fegyveres erők szövetsége az­óta is alapvetőnek bizonyult a szabadságjogok megvédése, a demokratizálás és a gyarmati rendszer felszámolásának foly­tatása szempontjából. A de­mokratikus állam megerősítése együtt jár az egész államappa­rátus reakciós elemektől való megtisztításával, megköveteli az államapparátus és a népi tömegek állandó éberségét, az összeesküvők gyors és szigorú megbüntetését. — A demokráciáért vívott harcot gazdaságilag is meg kell nyerni: úgy kell megoldani a gazdasági bajokat, 'hogy a pénz és a föld urai alávessék magukat a nemzet magasabb érdekeinek. — A portugál gazdaság ala­kulása elkerülhetetlenül vá­laszút elé állítja az országot: vagy a monopolista és a nagy- birtokos csoportok uralmának és anyagi felhalmozásának megfelelő, vagy a monopóliu­mok és nagy föld birtokosok ha­talmának felszámolására, fo­kozottabb állami beavatkozás­ra épülő fejlődés bontakozik ki. — A Portugál Kommunista Párt leszögezi: az új politikai helyzet konszolidálása nélkü­Kormányellenes tüntetés Saigonban Nagyszabású kormányellenes tüntetés zajlott le vasárnap reggel Saigonban. Több száz főnyi tömeg vonult végig a kora reggeli órákban a dél­vietnami főváros utcáin, kö­vetelve Thieu elnök azonnali lemondását, a harcok beszün­tetését és valamennyi politikai fogoly haladéktalan szabadon bocsátását. A tüntetők több, Thieu-t ábrázoló fényképet elégettek. Egyes jelentések sze­rint kisebb összetűzés zajlott le a résztvevők és a rendőrök között, és ennek során többen megsebesültek. A rendőrség mindazonáltal nem avatkozott közbe, és hagyta, hogy a me­net a saigoni nemzetgyűlés épülete elé vonuljon. Ezután több mint száz tüntető meg­rohamozta az épületet, s kö­vekkel, botokkal bezúzta an­nak díszes üvegajtóit. 1974. október 22. BUDAPEST Dr. Lennart Geijer svéd igazságügy-miniszter, meghívá­sára dr. Korom Mihály igaz­ságügy-miniszter ^vezetésével hétfőn igazságügyi küldöttség utazott Svédországba a svéd miniszter múlt évi magyar- országi látogatásának viszon­zásaként. A küldöttség. — amelynek munkájában részt vesz dr. Gonda György, az országgyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi bizottságának el­nöke is — a svéd jogrendszer és jogszabályalkotás, az igaz­ságszolgáltatás szervezeti és működési kérdései mellett fi­gyelmet szentel a visszaesők és a fiatalkorúak bűnözése el­leni küzdelem svédországi ta­pasztalatainak tanulmányozá­sára is. HAVANNA A Szakszervezeti Világszö-' vétség főtanácsának most vé­get ért 25. ülésszaka állást- foglalt minden latin-amerikai ország és az egész latin-ame­rikai kontinens szakszervezeti mozgalma egységének megszi­lárdítása mellett. Az üléssza­kon elfogadott nyilatkozat hangsúlyozza, hogy fokozni kell a fasiszta rezsim ellen hő­siesen harcoló chilei dolgozók­nak nyújtott nemzetközi tá­mogatást. Az SZVSZ felhívja a szakszervezeteket, a világ dolgozóit, hogy az 1975-ös évet tegyék a chilei néppel való szolidaritás esztendejévé. MOSZKVA Alekszej Koszigin, a Szov­jetunió Minisztertanácsának el­nöke táviratban fejezte ki jó­kívánságait Harold Wilsonnak abból az alkalomból, hogy is­mét miniszterelnök lett. GENF Vasárnap délutánra biztossá vált, hogy megbukott a Svájc­ban dolgozó külföldi munká­sok kiutasítását előirányzó tör­vényjavaslat. A huszonkét kanton közül tizenkettőben a javaslat ellen foglaltak állást. A szavazók 65 százaléka adta voksát a kül­földiek Svájcban maradására. A svájci törvények értelmében ahhoz, hogy egy népszavazási javaslatot, jelen esetben a kül­földi munkások kiutasítását, elfogadjanak, az szükséges, hogy a javaslat egyszerre nyer­je el a szavazók, valamint a kantonok többségének támo­gatását lözhetetlen a gazdasági és pénzügyi stabilitás biztosítása, a dolgozó tömegek életszín­vonalának emelése szempont­jából. A párt ezért a követke­zőket javasolja: 1. a demokratikus állam megerősítését és a szabad­ság védelmét; 2. a gazdasági és pénzügyi stabilitás védelmét a nem­zetgazdaság fejlesztése ér­dekében; 3. a gyarmati rendszer to­vábbi felszámolását. — A Portugál Kommunista Párt sürgeti, hogy a kormány vonja ellenőrzése alá a kül­kereskedelmet, írjon alá meg­állapodásokat a Közös Piac­cal — figyelembe véve a por­tugál gazdaság fejlettségi szint­jét —, és mielőbb kössön ke­reskedelmi, illetve gazdasági együttműködési megállapodá­sokat a szocialista országok­kal. Angolát illetően a dokumen­tum állást foglal az ottani fel­szabadító mozgalmakkal, külö­nösen az angolai népi felsza- badítási mozgalommal folyta­tandó tárgyalások mellett, s mindenféle neokolonialista megoldás ellen. A jövő tavasszal esedékes portugáliai alkotmányozó nem­zetgyűlési választásokkal kap­csolatban a PKP kiáltványa rámutat, hogy a portugál nép­nek kell döntenie saját sorsá­ról. A párt harcolni fog azért, hogy az új alkotmányban szé­les jogokat és nagy szabad­ságot biztosítsanak a sajtónak, továbbá a politikai, szakszer­vezeti szervezkedéshez, a sztrájkhoz. A kommunisták egyetlen törvényhozó nemzet- gyűlést akarnak, a kormán/ ennek tartozna felelősséggeL A dokumentum ezután han­goztatja: — A kivívott szabadságjo­gok megvédése és konszolidá­lása megköveteli a demokrati­kus, népi erők egységét és a népnek a fegyveres erőkkel való szövetségét. A demokrati­kus népi erők egysége a mun­kásosztály, a szakszervezeti mozgalom, a parasztság, a dol­gozó és tanuló ifjúság, a váro­si kispolgárság, sőt a közép- polgárság egyes rétegei, vala­mint a demokratikus pártok és mozgalmak összefogásán ala­pul. — A PKP mindig kész meg­vizsgálni a fegyveres erők mozgalmával, a szocialista párttal, a portugál demokrati­kus mozgalommal és más de­mokratikus pártokkal és szer­vezetekkel minden olyan kér­dést, amely az egyéb demok­ratikus pártokhoz és szerveze­tekhez való közeledésre, közös politika meghatározására, kö­zös akciókra és kezdeménye­zésekre vonatkozik. ^ A Központi bizottság tagjai A Portugál Kommunista Párt VII., rendkívüli kongresz- szusán, — 48 éve először — nyilvánosságra hozták a köz­ponti bizottság, a politikai bi­zottság és a titkárság névso­rát. A fasizmus évében a párt — az illegális munkához nél­külözhetetlen konspirativ sza­bályok értelmében — soha­sem fedte fel sem tagjainak, sem vezetőinek nevét. A kb-tagok közül a politikai bizottság tagjai: Alvaro Cun- hal, Joaquim Teixera, Carlos de Brito, Carlos Costa, Jaime Serra, Joaquim Gomes, Jósé Vitoriano, Octavio Pato, Sér- gio Vilarigues. A központi bizottság titká­rai: Alvaro Cunhal (főtitkár), Joaquim Gomes, Octavio Pato, Sérgio Vilarigues. A központi bizottság tagjai közül mindössze négyen nera sínylődtek fasiszta börtönök­ben. A többiek egy—huszon­egy évet töltöttek Salazar és Caetano fegyházaiban, maga Cunhal' tizennégyet. Valameny-* nyien együtt 308 évet voltak fogságban kommunista meg­győződésükért és tevékenysé­gükért. A kongresszuson részt vett kommunisták keresztnevükön szólítva éltették vezetőiket. Kedves jelenet volt, amikor derülten ünnepelték azt az elvtársukat, akit a fasiszta rendszer öt nappal megbukása előtt, április 20-án zárt bör­tönbe és* akinek április 25.-e már vissza is adta szabadságát. Negyvennyolc esztendő után is nét legális kongresszust tartott a Portugál Kommunista Párt. A lisszaboni sportcsarnokban vasárnap sorra került rendkívüli kongresszus napirendjén az új pártprogram és szervezeti szabályzat szere&e& u

Next

/
Oldalképek
Tartalom