Tolna Megyei Népújság, 1974. október (24. évfolyam, 229-255. szám)
1974-10-22 / 247. szám
f» ♦ \ ■■ r . / .. y. Megkezdődtek a magyar—szingapúri Lisszabon külügyminiszteri tárgyalások Képünkön Púja Frigyes külügyminiszter üdvözli Sz. Rad- zsaratnamot, a Szingapúri Köztársaság külügyminiszterét. Púja Frigyes külügyminiszter hétfőn a külügyminisztériumban fogadta Sz. Radzsa. ratnamot, a Szingapúri Köztársaság külügyminiszterét, s ezzel megkezdődtek a két ország külügyminiszterei közötti hivatalos tárgyalások. A megbeszéléseken részt vett Rácz- Pál külügyminiszterhelyettes, dr. Kós Péter főosztályvezető és dr. Kázmér Zsigmond főosztályvezető-helyettes. A szingapúri tárgyaló delegáció tagja, Papanasam Setlur Raman, a Szingapúri Köztársaság budapesti nagykövete és Margaret Liang, nagykövetségi első titkár. Lnnepség Belgrádiján Vasárnap délelőtt Belgrád- ban a főváros vezető testületéinek és lakosságának képviselői ünnepi . díszülésen emlékeztek meg a felszabadulás 30. évfordulójáról. Az ünnepségen megjelent Joszip Broz Tito államfő, a Jugoszláv Kommunisták Szövetségének elnöke, valamint a párt- és állami vezetés számos kiemelkedő képviselője, a Szovjetunió küldöttsége. Az ünnepi gyűlés megnyitása előtt Tito elnöknek átnyújtották a főváros aranyplakettjét. A nagygyűlésen Zsivorad Kovacsevics, a belgrádi városi tanács elnöke mondott beszédet, amelyben méltatta a főváros lakosságának a fasiszta megszállók elleni harcban tanúsított hősies helytállását, majd a felszabadulás után a szocializmus felépítéséért végzett munkáját. Az ünnepi beszéd után Tito elnök a „Nép Hőse” érdemrenddel tüntette ki a fővárost. A felszabadulási évforduló alkalmából vasárnap koszorú- zási ünnepségek voltak a fővárosban. Koszorút helyeztek el a Belgrád „felszabadításáért vívott harcokban ’hősi halált halt jugoszláv és szovjet hősök emlékművén. (MTI) A Portugál Kommunista Párt kiáltványa Simó Endre, az MTI kiküldött tudósítója jelenti: Lisszabonban a hétfőre virradó éjszaka befejeződött a Portugál Kommunista Párt VII., rendkívüli kongresszusa. A küldöttek jóváhagyták a központi bizottságnak a párt programjára, illetve szervezeti szabályzatára vonatkozó módosított indítványait. A változtatásra, illetve kiegészítésre azért volt szükség, mert a párt programja 1965-ben, a fasizmus idején készült, a szervezeti szabályzatot pedig ugyancsak az illegális munka feltételei szabták. Azóta a portugál nép két nagy harci célja megvalósult: megdöntötték a fasiszta diktatúrát és véget vetettek a véres gyarmati háborúnak. A PKP VII., rendkívüli kongresszusa kiáltványt fogadott el. A dokumentum többek között megállapítja: — A fasiszta kormány megbuktatása gyökeresen megváltoztatta a politikai helyzetet Portugáliában. A nép és a fegyveres erők szövetsége azóta is alapvetőnek bizonyult a szabadságjogok megvédése, a demokratizálás és a gyarmati rendszer felszámolásának folytatása szempontjából. A demokratikus állam megerősítése együtt jár az egész államapparátus reakciós elemektől való megtisztításával, megköveteli az államapparátus és a népi tömegek állandó éberségét, az összeesküvők gyors és szigorú megbüntetését. — A demokráciáért vívott harcot gazdaságilag is meg kell nyerni: úgy kell megoldani a gazdasági bajokat, 'hogy a pénz és a föld urai alávessék magukat a nemzet magasabb érdekeinek. — A portugál gazdaság alakulása elkerülhetetlenül válaszút elé állítja az országot: vagy a monopolista és a nagy- birtokos csoportok uralmának és anyagi felhalmozásának megfelelő, vagy a monopóliumok és nagy föld birtokosok hatalmának felszámolására, fokozottabb állami beavatkozásra épülő fejlődés bontakozik ki. — A Portugál Kommunista Párt leszögezi: az új politikai helyzet konszolidálása nélküKormányellenes tüntetés Saigonban Nagyszabású kormányellenes tüntetés zajlott le vasárnap reggel Saigonban. Több száz főnyi tömeg vonult végig a kora reggeli órákban a délvietnami főváros utcáin, követelve Thieu elnök azonnali lemondását, a harcok beszüntetését és valamennyi politikai fogoly haladéktalan szabadon bocsátását. A tüntetők több, Thieu-t ábrázoló fényképet elégettek. Egyes jelentések szerint kisebb összetűzés zajlott le a résztvevők és a rendőrök között, és ennek során többen megsebesültek. A rendőrség mindazonáltal nem avatkozott közbe, és hagyta, hogy a menet a saigoni nemzetgyűlés épülete elé vonuljon. Ezután több mint száz tüntető megrohamozta az épületet, s kövekkel, botokkal bezúzta annak díszes üvegajtóit. 1974. október 22. BUDAPEST Dr. Lennart Geijer svéd igazságügy-miniszter, meghívására dr. Korom Mihály igazságügy-miniszter ^vezetésével hétfőn igazságügyi küldöttség utazott Svédországba a svéd miniszter múlt évi magyar- országi látogatásának viszonzásaként. A küldöttség. — amelynek munkájában részt vesz dr. Gonda György, az országgyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi bizottságának elnöke is — a svéd jogrendszer és jogszabályalkotás, az igazságszolgáltatás szervezeti és működési kérdései mellett figyelmet szentel a visszaesők és a fiatalkorúak bűnözése elleni küzdelem svédországi tapasztalatainak tanulmányozására is. HAVANNA A Szakszervezeti Világszö-' vétség főtanácsának most véget ért 25. ülésszaka állást- foglalt minden latin-amerikai ország és az egész latin-amerikai kontinens szakszervezeti mozgalma egységének megszilárdítása mellett. Az ülésszakon elfogadott nyilatkozat hangsúlyozza, hogy fokozni kell a fasiszta rezsim ellen hősiesen harcoló chilei dolgozóknak nyújtott nemzetközi támogatást. Az SZVSZ felhívja a szakszervezeteket, a világ dolgozóit, hogy az 1975-ös évet tegyék a chilei néppel való szolidaritás esztendejévé. MOSZKVA Alekszej Koszigin, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke táviratban fejezte ki jókívánságait Harold Wilsonnak abból az alkalomból, hogy ismét miniszterelnök lett. GENF Vasárnap délutánra biztossá vált, hogy megbukott a Svájcban dolgozó külföldi munkások kiutasítását előirányzó törvényjavaslat. A huszonkét kanton közül tizenkettőben a javaslat ellen foglaltak állást. A szavazók 65 százaléka adta voksát a külföldiek Svájcban maradására. A svájci törvények értelmében ahhoz, hogy egy népszavazási javaslatot, jelen esetben a külföldi munkások kiutasítását, elfogadjanak, az szükséges, hogy a javaslat egyszerre nyerje el a szavazók, valamint a kantonok többségének támogatását lözhetetlen a gazdasági és pénzügyi stabilitás biztosítása, a dolgozó tömegek életszínvonalának emelése szempontjából. A párt ezért a következőket javasolja: 1. a demokratikus állam megerősítését és a szabadság védelmét; 2. a gazdasági és pénzügyi stabilitás védelmét a nemzetgazdaság fejlesztése érdekében; 3. a gyarmati rendszer további felszámolását. — A Portugál Kommunista Párt sürgeti, hogy a kormány vonja ellenőrzése alá a külkereskedelmet, írjon alá megállapodásokat a Közös Piaccal — figyelembe véve a portugál gazdaság fejlettségi szintjét —, és mielőbb kössön kereskedelmi, illetve gazdasági együttműködési megállapodásokat a szocialista országokkal. Angolát illetően a dokumentum állást foglal az ottani felszabadító mozgalmakkal, különösen az angolai népi felsza- badítási mozgalommal folytatandó tárgyalások mellett, s mindenféle neokolonialista megoldás ellen. A jövő tavasszal esedékes portugáliai alkotmányozó nemzetgyűlési választásokkal kapcsolatban a PKP kiáltványa rámutat, hogy a portugál népnek kell döntenie saját sorsáról. A párt harcolni fog azért, hogy az új alkotmányban széles jogokat és nagy szabadságot biztosítsanak a sajtónak, továbbá a politikai, szakszervezeti szervezkedéshez, a sztrájkhoz. A kommunisták egyetlen törvényhozó nemzet- gyűlést akarnak, a kormán/ ennek tartozna felelősséggeL A dokumentum ezután hangoztatja: — A kivívott szabadságjogok megvédése és konszolidálása megköveteli a demokratikus, népi erők egységét és a népnek a fegyveres erőkkel való szövetségét. A demokratikus népi erők egysége a munkásosztály, a szakszervezeti mozgalom, a parasztság, a dolgozó és tanuló ifjúság, a városi kispolgárság, sőt a közép- polgárság egyes rétegei, valamint a demokratikus pártok és mozgalmak összefogásán alapul. — A PKP mindig kész megvizsgálni a fegyveres erők mozgalmával, a szocialista párttal, a portugál demokratikus mozgalommal és más demokratikus pártokkal és szervezetekkel minden olyan kérdést, amely az egyéb demokratikus pártokhoz és szervezetekhez való közeledésre, közös politika meghatározására, közös akciókra és kezdeményezésekre vonatkozik. ^ A Központi bizottság tagjai A Portugál Kommunista Párt VII., rendkívüli kongresz- szusán, — 48 éve először — nyilvánosságra hozták a központi bizottság, a politikai bizottság és a titkárság névsorát. A fasizmus évében a párt — az illegális munkához nélkülözhetetlen konspirativ szabályok értelmében — sohasem fedte fel sem tagjainak, sem vezetőinek nevét. A kb-tagok közül a politikai bizottság tagjai: Alvaro Cun- hal, Joaquim Teixera, Carlos de Brito, Carlos Costa, Jaime Serra, Joaquim Gomes, Jósé Vitoriano, Octavio Pato, Sér- gio Vilarigues. A központi bizottság titkárai: Alvaro Cunhal (főtitkár), Joaquim Gomes, Octavio Pato, Sérgio Vilarigues. A központi bizottság tagjai közül mindössze négyen nera sínylődtek fasiszta börtönökben. A többiek egy—huszonegy évet töltöttek Salazar és Caetano fegyházaiban, maga Cunhal' tizennégyet. Valameny-* nyien együtt 308 évet voltak fogságban kommunista meggyőződésükért és tevékenységükért. A kongresszuson részt vett kommunisták keresztnevükön szólítva éltették vezetőiket. Kedves jelenet volt, amikor derülten ünnepelték azt az elvtársukat, akit a fasiszta rendszer öt nappal megbukása előtt, április 20-án zárt börtönbe és* akinek április 25.-e már vissza is adta szabadságát. Negyvennyolc esztendő után is nét legális kongresszust tartott a Portugál Kommunista Párt. A lisszaboni sportcsarnokban vasárnap sorra került rendkívüli kongresszus napirendjén az új pártprogram és szervezeti szabályzat szere&e& u
