Tolna Megyei Népújság, 1974. október (24. évfolyam, 229-255. szám)
1974-10-17 / 243. szám
1 1 r Helyenként három-négy méter mélységbe kell fektetni a betoncgJfc'eket. Képűnkön a csövek behelyezése előtt egyengetik a géppel kiásott es«*"—■" -v talajt. A palánki nádas közelében nagy munkába kezdtek: a Sió- balparti öntözőmű csatorna- rendszerét megkezdték építeni. A Duna egyik ágától, egészen a hatos számú útig húzódik az az öntözőrendszer, amely a Sióból, Dunából kapja a vizet és egyelőre ezer hektár mező- gazdasági művelt területet tesz iintözhetővé. A tervek szerint több mint hatvanötmillió forintba kerül az öntözőrendszer megépítése. A csatornák ásása, a csövek fektetése máris megkezdődött. Az öntözőfürt fokozatosan épül, az első ütemben a mözsi és a tolnai téeszek földjének jelentős részét lehet majd öntözéses gazdálkodásra állítani. A második ütem, a rendszer fejlesztéseként is felfogható, hisz két év múlva — ekkor kezdik építeni —, mar az első üzemeltetése ad tapasztalatokat, a Szekszárdi Állami Gazdaság és a sió- agárd-harci téesz földjére is elviszi a vizet. A vizet nagy teljesítményű szivattyúkkal juttatják a csatornarendszerNagy teljesítményű árokásó gépek dolgoznak a határban. palánki be, és ebből táplálják majd a gazdaságok saját öntözőrendszerét. A Vízügyi Hivatal szakvállalatai végzik a munkát, s valószínű a jövő évben már öntözhetnek a Sió balparti öntözőrendszeréből. Olvasóteremben Rövidebbek lettek a napok, az őszi eső is megjött, korábban, mint vártuk. Hideg van kint, de itt bent barátságos az idő, kényelmes, olvasásra csábító. Azokat, akik a megyei könyvtár olvasótermébe betérnek 262 magyar nyelvű folyóirat, napi- és h'etilap mellett 59 idegen nyelvű újság várja. 1973-ban az olvasóteremnek 870S látogatója volt, ez évben eddig 6242 ember fordult meg itt. Évente egyébként 8—10 diplomamunka elkészítéséhez is segítséget ad az olvasóterem kézikönyv- és folyóiratanyaga. Vizsgaidőszakban különösen nagy a forgalom. Ilyenkor élénkül fel a könyvtárközi kölcsönzés is< ami az országos könyvtárhálózat egységeinek együttműködésén alapul. A csendesen érkező, fotelekben kényelmesen üldögélő embereknek ahányan vannak, annyiféle az érdeklődési körük. Ez természetes, s az is az, hogy sok az úgynevezett törzsvendég. . Sándor Etelka húszéves, az MMG szekszárdi gyárában könyvelő. Itt az olvasóteremben készült fel az érettségire. Azóta tér be rendszeresen, mert itt megtalálja azokat a lapokat, amik máshol nem kaphatók, vagy sok pénzbe kerülnek. Mindig konkrét tervvel jön, most éppen az ofszetszerelés negatív másolásáról olvas, mivel a nyomdászat gyerekkora óta érdekli. Egy szemüveges bácsi észrevétlen jött be az ajtón. A polcról a Népszabadságot vette le, úgy olvas, hogy se lát, se hall. A két lány előtt színes újsághalom, peregnek a tarka lapok. A két barátnő, Horváth Judit és Grünvald Mária, a Sternt lapozgatják, hogy házilag könnyen elkészíthető ruha- kiegészítőket keressenek. Ezenkívül — ha már itt vannak — még elolvassák a Magyarországot. Mindketten a Bőrdíszműben dolgoznak és a szakközépiskola levelező tanulói. Most éppen lazítást ' engedélyeztek maguknak, hogy kedvtelésüknek hódolhassanak. Gáti György nyugdíjas, könyveket pakol az asztalra. Olvas és jegyzetel. A Magyarország egyik cikkében hibát talált. Ma délután utánanézett a feltevésének, amit igazoltak a könyvek, így korr'g V.hatja a tévedést. A Búvár, a Kertészet és a Természet világa című lapok fekszenek még előtte. Néha belenéz az Értelmező szótárba. A közmondások világával itt ismerkedett meg. Csak azokat a lapokat olvasgatja, amiből tanulni lehet. Ű is céllal jár ide. Kislány előtt könyv. Gondterhelten lapozgatja, míg füzetének lapjai gyorsan telnek a bejegyzéseivel. A forrásként használt könyv címe: Bevezetés a műelemzésbe. — Magyar tanulmányi versenyre készülök — mondja Klézli Mária, a Garay Gimnázium második osztályos tanulója, amikor arról faggatom, miért jött az olvasóterembe. — Decemberben kell leadni a dolgozatot, aminek a címe: A külváros hősei Geller Andor novelláiban. Még nem vettem részt ilyen versenyen. Ez az első nekifutásom, szeretném, ha sikerülne. Itt minden segédanyagot megtalálok a dolgozatomhoz. Nem zavarom se őt, se a többieket. A csöndben a lapok surrogása hallatszik, és elvétve egy-egy visszafojtott hang, meg az óraketyegés. A mutatók körbejárnak. Sokat kell még fordulniuk ahhoz, hogy este hét óra legyen, ekkor zár az olvasóterem. H a egyébként nem is vennénk észre, az esős, kellemetlen időjárás kíméletlenül értésünkre adja, hogy közeledik az év vége, a számvetés ideje. Az idén a számvetésünk túlnő egy esztendő keretein. Túlnő, hisz az év végére már számos község, város a fel- szabadulásának 30. évfordulóját is megéri, és elvégzi annak az útnak a felmérését, amelyet attól a naptól tettek meg, amikor először jelentek meg a vörös csillagos katonák náluk. Az országos mérleg — ez utóbb említett vonatkozásban, — majd csak később, április elejére készül el, óm ezt megelőzően összeül a magyar kommunisták kongresszusa. Ott is készül egy számvetés, a kommunistáktól megszokott, őszinte és előremutató helyzetelemzés. A kongresszust azonban — annak_ rendje-módja szerint — megelőzik az alapszervezeti, majd a mind nagyobb közösséget képviselő küldöttek tanácskozásai. Ezekre készülve fogalmazzák már számos helyen a beszámolókat,- teszik mérlegre az elmúlt évek munkáját, ezen belül is — érthetően — legnagyobb gonddal a legutóbbi négy év eseményeit. N em kell jósnak lenni ahhoz, hogy megmondjuk; a beszámolók alaphangja kedvező lesz, és bizakodást sugározhat, hisz a X. kongresszus határozatainak megvalósítására szívesen vállalkoztunk mindannyian, és az eredmények ezt hűen igazolják is. ügy kezdtünk hozzá e határozatok végrehajtásához, hogy tudtuk: nem lesz köny- nvű a munkánk, de érdemes dolgozni, hisz a mindennapi életünk lesz szebb, és mind biztatóbb a jövőnk. Számos új dolgot csináltunk ebben az időszakban. Egyetlen példaként említhető a vállalati középtávú tervek kidolgozásának új rendje. Anélkül, hogy ezek értékelésének elébe vágnánk, nyugodtan leírhatjuk; ezt a munkát jól oldották meg a megye vállalatai. A tervek ösz- szességéről azt lehet mondani, hogy megalapozottak voltak, tartalmazták a vállalatok fejlesztésének fő céljait, és a cél elérésének módját, eszközeit is. E tervek értékelésénél a legtöbb helyen megfogalmazhatják a beszámolók, hogy körültekintő munkával készültek. Magukba foglalják a gazdasági egységek irányító szerveinek elképzeléseit, programját. Különösen hasi- nős volt, hogy a helyi — tanácsi — tervekkel összhangbán vannak, segítenek megvalósítani az iparfejlesztési, vagy — jellegüktől függően — a szolgáltatásfejlesztési koncepciókat. Nyugodtan mondhatjuk, hogy többségük korrekt módon figyelembe vette más gazdasági szervek lehetőségeit és igényeit is, ezzel mintegy megtervezve saját kötelezettségeit. Elmondhatják a beszámolók, hogy a tervezés, és megvalósítás sikerét elsősorban az a biztos alap tette lehetővé, hogy bíztak a dolgozókban — mind a tervkészítés megvitatásánál, mind a terv megváló-, sitásánal. A jól végzett munka tudatában fogalmazhatják meg, hogy a kollektív bölcsességben bízó gazdasági-politikai vezetők módszere helyes volt, amikor az üzemek munkásaival, műszaki szakembereivel meghány- ták-vetették az elképzeléseket — és azután is rendre kikérték a véleményüket. Ez megóvta a terveket attól, hogy a valóságtól elszakadjanak, túlzottak legyenek, vagy ami legalább annyira baj, alulbecsüljék saját erejüket. A készülő számvetések — amelyek a tervek megvalósításáról festik majd meg a képet — most kiállítják a bizonyítványt arról, hogy az 1971—75-ös évre milyen volt a koncepciók kialakítása. B iztosra vesszük, hogy a gazdasági élet helyzetét elemző fejezetben — a tervezés munkájáról —' sokkal több lesz a jeles osztályzat, mint az elmarasztaló minősítés. Ez pedig már önmagában véve is felemelő érzés. (f) Egy kiadványban lapozgatva Az ötvenedik vilógtakorékossá- gi napra készülünk. Ebből az alkalomból az Országos Takarékpénztár Tolna megyei Igazgatósága és a MÉSZÖV takarék- és lakásszövetkezeti titkársága érdekes tartalmú tájékoztatót készített. A figyelemre méltó kiadványból számos olyan, hovatovább történelmi értékű, adat derül ki, amelyek önmagukban is sokat- mondóak. Megtudhatjuk például, hogy az 1949, március 1-én alakult szekszárdi OTP-fiók négy dolgozóval vetette meg az alapját a mai intézményhálózatnak. Az első esztendő zárásakor a megye takarékpénztári betétállománya 194 ezer forint volt. Kevesen emlékeznek már arra, hogy Tolna megyében, pontosabban Dunaföldváron alakult meg a? ország első takarékszövetkezete. Ugyancsak első volt az országban Szekszárd a „Takarékos város" cím elnyerésében, majd Tolna megye a „Takarékos megye" címet hasonlóképpen elsőnek nyerte el. Sokatmondó adat, hogy 1960- ben e aegye egy lakosra jutó takarékbetét-összege 455 forint volt, az idén félévkor 6133 forint. Azt is kevesen tudják, hogy a megyében váltott autónyeremény- betétkönyvek tulajdonosainak eddig 247 darab személygépkocsit juttatott Fortuna. Az Országos Takarékpénztár megyei fiókja az elmúlt 25 évben számos család otthonalapításához nyújtott segítséget. Az itt kínálkozó számtalan adat közül csak egyet kiragadva: a negyedik ötéves tervben több mint 1200 lakás épül Szekszárdon az OTP pénzügyi közreműködésével. Szól a kiadvány a szerencse- játékokról is és megtudhatjuk. • hogy 196Ö-ban még 4 milliót sem érte el a megyében eladott totó- és lottószelvények száma. Az idén már mintegy 8 millió szelvény lapult a zsebünkben és gazdái várták a pénteki lottóhúzás öt számát, illetve a vasárnapi labdarúgó-mérkőzések eredményeit. 1974. október 2% Számvetésre készülve
