Tolna Megyei Népújság, 1974. október (24. évfolyam, 229-255. szám)

1974-10-17 / 243. szám

1 1 r Helyenként három-négy méter mélységbe kell fektetni a betoncgJfc'eket. Képűnkön a csö­vek behelyezése előtt egyengetik a géppel kiásott es«*"—■" -v talajt. A palánki nádas közelében nagy munkába kezdtek: a Sió- balparti öntözőmű csatorna- rendszerét megkezdték építeni. A Duna egyik ágától, egészen a hatos számú útig húzódik az az öntözőrendszer, amely a Sióból, Dunából kapja a vizet és egyelőre ezer hektár mező- gazdasági művelt területet tesz iintözhetővé. A tervek szerint több mint hatvanötmillió fo­rintba kerül az öntözőrend­szer megépítése. A csatornák ásása, a csövek fektetése már­is megkezdődött. Az öntözőfürt fokozatosan épül, az első ütemben a mözsi és a tolnai téeszek földjének jelentős részét lehet majd ön­tözéses gazdálkodásra állíta­ni. A második ütem, a rend­szer fejlesztéseként is felfog­ható, hisz két év múlva — ekkor kezdik építeni —, mar az első üzemeltetése ad ta­pasztalatokat, a Szekszárdi Állami Gazdaság és a sió- agárd-harci téesz földjére is elviszi a vizet. A vizet nagy teljesítményű szivattyúkkal juttatják a csatornarendszer­Nagy teljesítményű árokásó gépek dolgoznak a határban. palánki be, és ebből táplálják majd a gazdaságok saját öntözőrend­szerét. A Vízügyi Hivatal szakvál­lalatai végzik a munkát, s va­lószínű a jövő évben már ön­tözhetnek a Sió balparti ön­tözőrendszeréből. Olvasóteremben Rövidebbek lettek a napok, az őszi eső is megjött, koráb­ban, mint vártuk. Hideg van kint, de itt bent barátságos az idő, kényelmes, olvasásra csá­bító. Azokat, akik a megyei könyvtár olvasótermébe betér­nek 262 magyar nyelvű folyó­irat, napi- és h'etilap mellett 59 idegen nyelvű újság várja. 1973-ban az olvasóteremnek 870S látogatója volt, ez évben eddig 6242 ember fordult meg itt. Évente egyébként 8—10 diplomamunka elkészítéséhez is segítséget ad az olvasóte­rem kézikönyv- és folyóirat­anyaga. Vizsgaidőszakban kü­lönösen nagy a forgalom. Ilyenkor élénkül fel a könyv­tárközi kölcsönzés is< ami az országos könyvtárhálózat egy­ségeinek együttműködésén ala­pul. A csendesen érkező, fotelek­ben kényelmesen üldögélő em­bereknek ahányan vannak, annyiféle az érdeklődési körük. Ez természetes, s az is az, hogy sok az úgynevezett törzs­vendég. . Sándor Etelka húszéves, az MMG szekszárdi gyárában könyvelő. Itt az olvasóterem­ben készült fel az érettségire. Azóta tér be rendszeresen, mert itt megtalálja azokat a lapokat, amik máshol nem kaphatók, vagy sok pénzbe ke­rülnek. Mindig konkrét tervvel jön, most éppen az ofszetszere­lés negatív másolásáról olvas, mivel a nyomdászat gyerek­kora óta érdekli. Egy szemüveges bácsi ész­revétlen jött be az ajtón. A polcról a Népszabadságot vet­te le, úgy olvas, hogy se lát, se hall. A két lány előtt színes új­sághalom, peregnek a tarka lapok. A két barátnő, Horváth Judit és Grünvald Mária, a Sternt lapozgatják, hogy házi­lag könnyen elkészíthető ruha- kiegészítőket keressenek. Ezen­kívül — ha már itt vannak — még elolvassák a Magyaror­szágot. Mindketten a Bőrdísz­műben dolgoznak és a szakkö­zépiskola levelező tanulói. Most éppen lazítást ' engedé­lyeztek maguknak, hogy kedv­telésüknek hódolhassanak. Gáti György nyugdíjas, köny­veket pakol az asztalra. Olvas és jegyzetel. A Magyarország egyik cikkében hibát talált. Ma délután utánanézett a fel­tevésének, amit igazoltak a könyvek, így korr'g V.hatja a tévedést. A Búvár, a Kerté­szet és a Természet világa cí­mű lapok fekszenek még előt­te. Néha belenéz az Értelmező szótárba. A közmondások vi­lágával itt ismerkedett meg. Csak azokat a lapokat olvas­gatja, amiből tanulni lehet. Ű is céllal jár ide. Kislány előtt könyv. Gond­terhelten lapozgatja, míg fü­zetének lapjai gyorsan telnek a bejegyzéseivel. A forrásként használt könyv címe: Beveze­tés a műelemzésbe. — Magyar tanulmányi ver­senyre készülök — mondja Klézli Mária, a Garay Gimná­zium második osztályos tanu­lója, amikor arról faggatom, miért jött az olvasóterembe. — Decemberben kell leadni a dolgozatot, aminek a címe: A külváros hősei Geller Andor novelláiban. Még nem vettem részt ilyen versenyen. Ez az el­ső nekifutásom, szeretném, ha sikerülne. Itt minden segéd­anyagot megtalálok a dolgoza­tomhoz. Nem zavarom se őt, se a többieket. A csöndben a lapok surrogása hallatszik, és elvét­ve egy-egy visszafojtott hang, meg az óraketyegés. A muta­tók körbejárnak. Sokat kell még fordulniuk ahhoz, hogy este hét óra legyen, ekkor zár az olvasóterem. H a egyébként nem is vennénk észre, az esős, kellemetlen időjárás kíméletlenül értésünkre ad­ja, hogy közeledik az év vé­ge, a számvetés ideje. Az idén a számvetésünk túlnő egy esztendő keretein. Túlnő, hisz az év végére már számos község, város a fel- szabadulásának 30. évforduló­ját is megéri, és elvégzi an­nak az útnak a felmérését, amelyet attól a naptól tettek meg, amikor először jelentek meg a vörös csillagos katonák náluk. Az országos mérleg — ez utóbb említett vonatkozásban, — majd csak később, április elejére készül el, óm ezt meg­előzően összeül a magyar kommunisták kongresszusa. Ott is készül egy számvetés, a kommunistáktól megszokott, őszinte és előremutató hely­zetelemzés. A kongresszust azonban — annak_ rendje-módja szerint — megelőzik az alapszervezeti, majd a mind nagyobb kö­zösséget képviselő küldöttek tanácskozásai. Ezekre készül­ve fogalmazzák már számos helyen a beszámolókat,- te­szik mérlegre az elmúlt évek munkáját, ezen belül is — érthetően — legnagyobb gond­dal a legutóbbi négy év ese­ményeit. N em kell jósnak lenni ah­hoz, hogy megmond­juk; a beszámolók alaphangja kedvező lesz, és bizakodást sugározhat, hisz a X. kongresszus határozatai­nak megvalósítására szíve­sen vállalkoztunk mindannyi­an, és az eredmények ezt hűen igazolják is. ügy kezdtünk hozzá e ha­tározatok végrehajtásához, hogy tudtuk: nem lesz köny- nvű a munkánk, de érdemes dolgozni, hisz a mindennapi életünk lesz szebb, és mind biztatóbb a jövőnk. Számos új dolgot csináltunk ebben az időszakban. Egyet­len példaként említhető a vállalati középtávú tervek ki­dolgozásának új rendje. Anélkül, hogy ezek értéke­lésének elébe vágnánk, nyu­godtan leírhatjuk; ezt a mun­kát jól oldották meg a me­gye vállalatai. A tervek ösz- szességéről azt lehet mon­dani, hogy megalapozottak voltak, tartalmazták a válla­latok fejlesztésének fő cél­jait, és a cél elérésének mód­ját, eszközeit is. E tervek értékelésénél a legtöbb helyen megfogalmaz­hatják a beszámolók, hogy körültekintő munkával készültek. Magukba foglalják a gazdasági egységek irányí­tó szerveinek elképzeléseit, programját. Különösen hasi- nős volt, hogy a helyi — ta­nácsi — tervekkel összhang­bán vannak, segítenek meg­valósítani az iparfejlesztési, vagy — jellegüktől függően — a szolgáltatásfejlesztési koncepciókat. Nyugodtan mondhatjuk, hogy többségük korrekt módon figyelembe vette más gazdasági szervek lehetőségeit és igényeit is, ezzel mintegy megtervezve sa­ját kötelezettségeit. Elmondhatják a beszámolók, hogy a tervezés, és megvaló­sítás sikerét elsősorban az a biztos alap tette lehetővé, hogy bíztak a dolgozókban — mind a tervkészítés megvita­tásánál, mind a terv megváló-, sitásánal. A jól végzett munka tu­datában fogalmazhat­ják meg, hogy a kol­lektív bölcsességben bízó gaz­dasági-politikai vezetők mód­szere helyes volt, amikor az üzemek munkásaival, műsza­ki szakembereivel meghány- ták-vetették az elképzelése­ket — és azután is rendre kikérték a véleményüket. Ez megóvta a terveket attól, hogy a valóságtól elszakad­janak, túlzottak legyenek, vagy ami legalább annyira baj, alulbecsüljék saját ere­jüket. A készülő számvetések — amelyek a tervek megvalósí­tásáról festik majd meg a képet — most kiállítják a bizonyítványt arról, hogy az 1971—75-ös évre milyen volt a koncepciók kialakítása. B iztosra vesszük, hogy a gazdasági élet hely­zetét elemző fejezet­ben — a tervezés munkájá­ról —' sokkal több lesz a je­les osztályzat, mint az el­marasztaló minősítés. Ez pe­dig már önmagában véve is felemelő érzés. (f) Egy kiadványban lapozgatva Az ötvenedik vilógtakorékossá- gi napra készülünk. Ebből az alkalomból az Országos Taka­rékpénztár Tolna megyei Igaz­gatósága és a MÉSZÖV takarék- és lakásszövetkezeti titkársága ér­dekes tartalmú tájékoztatót ké­szített. A figyelemre méltó kiadvány­ból számos olyan, hovatovább történelmi értékű, adat derül ki, amelyek önmagukban is sokat- mondóak. Megtudhatjuk például, hogy az 1949, március 1-én alakult szek­szárdi OTP-fiók négy dolgozóval vetette meg az alapját a mai in­tézményhálózatnak. Az első esz­tendő zárásakor a megye ta­karékpénztári betétállománya 194 ezer forint volt. Kevesen emlékeznek már ar­ra, hogy Tolna megyében, pon­tosabban Dunaföldváron alakult meg a? ország első takarékszö­vetkezete. Ugyancsak első volt az ország­ban Szekszárd a „Takarékos vá­ros" cím elnyerésében, majd Tol­na megye a „Takarékos megye" címet hasonlóképpen elsőnek nyerte el. Sokatmondó adat, hogy 1960- ben e aegye egy lakosra jutó takarékbetét-összege 455 forint volt, az idén félévkor 6133 forint. Azt is kevesen tudják, hogy a megyében váltott autónyeremény- betétkönyvek tulajdonosainak ed­dig 247 darab személygépkocsit juttatott Fortuna. Az Országos Takarékpénztár megyei fiókja az elmúlt 25 év­ben számos család otthonalapí­tásához nyújtott segítséget. Az itt kínálkozó számtalan adat közül csak egyet kiragadva: a negyedik ötéves tervben több mint 1200 lakás épül Szekszárdon az OTP pénzügyi közreműködésével. Szól a kiadvány a szerencse- játékokról is és megtudhatjuk. • hogy 196Ö-ban még 4 milliót sem érte el a megyében eladott totó- és lottószelvények száma. Az idén már mintegy 8 millió szelvény lapult a zsebünkben és gazdái várták a pénteki lottó­húzás öt számát, illetve a vasár­napi labdarúgó-mérkőzések ered­ményeit. 1974. október 2% Számvetésre készülve

Next

/
Oldalképek
Tartalom