Tolna Megyei Népújság, 1974. október (24. évfolyam, 229-255. szám)
1974-10-02 / 230. szám
i \ ON KÉRDEZ Levélcímünk: 7101 Szekszárd, Postafiók, 71. Hár közlekedik a busz Baka János, Szekszárd, Béri Balogh Ádám u. 57. szám alatti olvasónk írta: „A csatári buszjáratot meghosszabbították iván-völgyig. Már megépült a váróterem is, a fordulóhely is. Fél éve azonban a buszjáratot hiába várjuk, pedig igen sok idős embernek nagy szüksége lenne rá, hogy az egy kilométerre lévő Baranya-völgyig ne kelljen gyalogolniuk.” A levéllel felkerestük Piegl Ferencet, a Volán 11. sz. Vállalat igazgatóját, aki a következő tájékoztatást adta: — Vállalatunk többszöri kérésére a városi tanács illetékesei elkészítették Iván- völgyben a megfelelő fordulóhelyet. Ennek átadására 1974. szeptember 19-én került sor. Az átadást követően vállalatunk azonnal intézkedett és szeptember 23-tól a 05-ös helyijárati útvonalon közlekedő járataink Iván-völgy végállomásig közlekednek. — Úgy érezzük, hogy ezzel a gyors intézkedéssel részünkről maximálisan teljesítettük az utazóközönséggel szemben fennálló kötelezettségeinket. Az a véleményünk, hogy vállalatunkat semminemű felelősség nem terheli az útvonal meghosszabbításának késése miatt. — Mi az autóbuszjáratot csak megfelelő feltételek mellett tudjuk egy bizonyos útvonalon egy bizonyos pontig közlekedtetni. Ezek a feltételek: megfelelő útvonal és megfelelő forduló. Ezek kialakítása azonban nem vállalatunk, hanem az illetékes tanácsi szervek feladata, kötelessége. Kapcsolóóravisszatérítés Poloma Jenő, Szedres Zrínyi u. 3. szám alatti olvasónk leveléből idézünk: „1973. júniusában bevittem egy villany- bojler órát a Tolnai DÉDÁSZ- hoz, mivel a tanács a vizet az utcába csak ez év augusztus 15-én vezettette be. Az órát okkor négy hónapig otttartották, majd azzal adták vissza, hogy őrizzük meg a víz bevezetéséig. Erre való hivatkozással kerestem meg őket személyesen, mivel az utcában jártukkor mások óráját bekötötték, engem pedig elkerültek. Azt a tájékoztatást adták, hogy csak a saját órájukat kötik be, illetve az enyémet is, abban az esetben, ha 1500 forintos órámat térítés nélkül átengedem a tulajdonukba. Nekik jelenleg órájuk nincs, és csak egy év múlva tudják különben bekötni.” A kérdést a Dél-dunántúli Áramszolgáltató Vállalat üzemigazgatóságának to- bítottuk, ahonnan Jánics János aláírással a következő válasz érkezett: „Az éjszakai üzemű for- róvíztároíok működtetéséhez a fogyasztók által vásárolt villamos felhúzású kapcsolóórák utánpótlási árának visszatérítését a Magyar Villamos Művek Tröszt 1974. március 31-ig engedélyezte. Ezen időpont utáni visszatérítési igényeket — ha a forróvíztároló bekapcsolása nem a fogyasztó mulasztásából eredően maradt el — az MVMT külön engedélyével lehet teljesíteni. Tekintettel arra, hogy a forróvíztároló bekapcsolása ebben az esetben a községi vízvezeték-hálózat hiánya miatt csak ez év augusztus 15-e után történhetett meg, a kapcsolóóra utánpótlási árának visszatérítését indokoltnak tartjuk. Tájékoztatásul közöljük, hogy az éjszakai üzemű forróvíztároló bekapcsolása a fogyasztó által vásárolt kapcsolóóra felhasználásával szeptember 20-án megtörtént.” Ki jogosult 75 százalékos táppénzre? Érdekes problémával foglalkozik Lóié Jánosné, Tolna, Fém u. 46. szám alatti olvasónk levelében: „Nyugdíjasként dolgozom 1973. június 6-tól a Tolnai Pamuttextil Gyárban. Nyugdijam 727 forint, és mellette fizetésemből teljes társadalombiztosítási járulékot vonnak le. Végigdolgozom az évet teljesen, három műszakban. Most, július hónapban hat napig táppénzen voltam, és meglepetésemre nem a szokásos 75 százalékát, hanem csak 65 százalékát kaptam meg a fizetésemnek, táppénzként. Mi az oka ennek?" A kérdésre Nagy Zoltán, a Tolna megyei Társadalombiztosítási Igazgatóság igazgatója válaszolt: — A levélben foglaltakat a Pamuttextilművek Tolnai Gyára társadalombiztosítási kifizetőhelyénél megvizsgáltuk és megállapítottuk: Lóié Jánosné munkaviszonya a gyárnál 1973. július 8-tól áll fenn. Ezt megelőzően munkakönyvének tanúsága szerint 1970. augusztus 3-tól 1973. április 30-ig, és 1973. május 16-tól, 1973. június 6-ig állt munkaviszonyban. A fennálló rendelkezések szerint az a dolgozó jogosult 75 százalékos táppénzre, aki akár ugyanannál, akár több munkáltatónál két év óta megszakítás nélkül munkaviszonyban áll. A munkaviszonyokat abban az esetben kell megszakítatlannak tekinteni, ha a munkaviszonyok között — a heti pihenőnap (vasárnap), vagy munkaszüneti nap kivételével — egy nap megszakítás sincsen. Lóié Jánosné munkaviszonyában 1970. augusztus 3-tól két esetben van megszakítás, ezért csak 65 százalékos táppénzre jogosult. A társadalombiztosítási ki- fizetőhely a jogszabálynak megfelelően járt el, amikor táppénzét 65 százalékos mértékben folyósította. Ha egy órával korábban jönne... Neiszenburger Gyöngyi, Nagymányok, Alkotmány u. 19. szám alatti olvasónk irta: „Dombóvárra járok naponta Nagymányokról, az egészségügyi szakközépiskolába. Útvonalunkon elég sok bejáró diákkal találkozom. Közös a problémánk: reggel négykor kelünk fel, hogy beérjünk a tanításra. Van ugyan egy távolsági járat, ami fél nyolckor halad át a községen. Nem tudom, honnan indul. Ha ez a járat egy órával korábban jönne, vagy más megoldást találna a Volán, helyzetünk javítására, igen sokunk, energiája maradna meg a tanulásra.” A kérdésre a 11. számú Volán Vállalat nevében Haynal Gyula válaszolt: — A Nagymányokon fél nyolckor áthaladó távolsági járat Mohács, Bátaszék, Dombóvár, Kaposvár viszonylatban közlekedik. Rendeltetése a három megye összekötése. Bár a já- 'ratot a Volán 12. sz. Vállalat mohácsi üzemigazgatósága közlekedteti, meggyőződésünk, hogy annak javasolt menetrendi változtatását helyi érdek miatt a társvállalat nem teszi meg. — Nagymányokról Dombóvárra járó diákok közlekedése — bár nem a legideálisabb formában — megoldott, mivel 5,30-kor, továbbá 6.09-kor is indul putóbuszjárat Szászvárra, amelyektől csatlakozás biztosított Dombóvárra. Beérkezésük így 7.30-ra megoldott, a tanítás kezdetére kényelmesen beérkeznek. Közvetlen autóbuszjáratot beindítani nem áll módunkban. Családi pótlék Bedő Lászlóné, Alsótengelic, Fő út 15. szám alatti olvasónk problémája a következő: „Férjem az Alsátenge- lici Kísérleti Gazdaságban dolgozik. Három gyermekünket neveljük. Most, hogy idősebb gyermekem harmadéves ipari tanuló, 15 éves fiam pedig szintén ipari tanuló lett, a gazdaság férjemet arról értesítette, hogy szeptember 1-től csak két gyermekünk után illeti meg a családi pótlék. Gyermekem naponta utazik be, eltartói továbbra is mi vagyunk, hisz csak ösztöndíjas. Nem értem az egészet." Erre a kérdésre, a következőre is dr. Deák Konrád csoportvezető ügyész válaszolt. — A jelenlegi rendelkezések szerint a családi pótlékra jogosultság szempontjából azt a 16 éven felüli gyermeket is figyelembe kell venni, aki az általános vagy középfokú iskola nappali tagozatán folytatja tanulmányait és 19. életévét még nem töltötte be. A családi pótlékra jogosultság szempontjából középfokú oktatási intézmények a szakmunkásképző iskolák, az egészségügyi szakiskolák, a gép- és gyorsíró-iskolák, a gimnáziumok és a szak- középiskolák. A jogszabályok hosszan és részletesen felsorolják, hogy a gyermeket mikor kell a dolgozó által eltartottnak tekinteni és mikor nem, (pl. nem lehet a dolgozó által eltartottnak tekinteni azt a gyermeket, aki szakmunkástanuló otthonban van elhelyezve, kivéve ha a gyermeket állami gondozásba vették, tanulóotthonban helyezték el és a szülő a családi pótlékot elérő gondozási díjat fizet) ezeket a rendelkezéseket végig felsorolni, a jogszabályt teljes terjedelmében itt közölni nem tartjuk indokoltnak. Tanácskérő leveléből nem tudjuk, hogy férje munkáltatója milyen címen szüntette be egy gyermek utáni családi pótlék fizetését, de azt sem tudjuk, hogy harmadéves ipari tanuló gyermekük hány éves, betöl- tötte-e esetleg 19. életévét, stb. Mindezekre figyelemmel a jogszabálynak alábbi rendelkezésére hívjuk fel figyelmét: A dolgozó a munkáltatónak a családi pótlékra vonatkozó bármilyen intézkedése ellen annak közlését követő 15 napon belül a munkáltatónál működő társadalombiztosítási tanácshoz szólalhat fel, a társadalombiztosítási tanács határozata ellen annak közlését követő 15 napon belül a területileg illetékes társadalombiztosítási bizottsághoz fellebbezéssel élhet. A felszólalás is, a fellebbezés ás a munkáltatónál nyújtható be. Javasoljuk, éljen ezekkel a lehetőségekkel. Házasságkötés külföldivel Névvel és címmel érkezett a levél. A levélíró — érthető okukból — kérte, ne Írjuk meg a nevét. A kérdés viszont olyan, hogy másokat is érdekelhet. „Romániában (Erdélyben) élő lánnyal szeretnék házasságot kötni. Milyen iratok, hivatalos formaságok szükségesek ehhez? Melyik országban történhet a házasságkötés? Utána feleségem Magyarországra áttelepülésé- nek milyen formaságai vannak? Dr. Deák Konrád a feltett kérdésre azzal a feltételezéssel adta meg a választ, hogy a leány román állampolgár is. — A házasság akár Romániában, akár Magyarországon megköthető. Ha román állampolgár magyar állampolgárral Magyarországon kíván házasságot kötni, szükséges, hogy az anyakönyvvezető előtt felmutassa születési anyakönyvi kivonatát és a Romániában volt lakóhelye szerinti tanácstól olyan értelmű tanúsítványt, amely szerint házasságkötésének a saját hazája jogszabályai szerint törvényes akadálya nincs. A születési anyakönyvi kivonatot és az említett tanúsítványt tehát saját hazájából kell beszereznie, és azt az Országos Fordítás Hitelesítő Irodánál (Budapest, VII., Damjanich u. 12.) magya'r nyelvre kell lefor- díttatnia. Lényegében hasonló a helyzet, ha a házasságot Romániában kívánják megkötni, amely esetben természetesen a magyar állampolgárnak kell a fenti iratokat beszereznie, lefor- díttatnia román nyelvre az ottani anyakónywezető előtt történő bemutatás végett. A Magyarországon történő végleges letelepedés engedélyezése iránti eljárás mikénti lebonyolításával kapcsolatban javasoljuk, forduljon a Külföldieket Ellenőrző Országos Központi Hivatalhoz, (KEOKH) r Telefonszámaink: 129—01,123—61. MlVRLRSZOLUNK Szét érteni az autósakkal Az alábbiakban nem köztelkei dési balesetekről lesz szó, leg* a.lábbis nem közvetlenül azt mar gyarázzuk, hogy hol közlekedjem nek óvatosabban, vigyázva, hogy másak is, az autós is hazaérjen.» Az autósok érdekvédelméről nap* jóinkban talán többet beszélnek szakkörökben, mint korábban. Érthető. A Magyar Autóklub elnöksége úgy határozott, hogy újjáválasztják a szervezet vezetőségét, mérleget készítenek a négy év alatt végzett munkáról, az előző választás óta eltelt időszakról. Megyénkben két bete kezdődött az autósokkal a társalgás, a beszélgetés. A megyei elnökség alapos tervet készített. Az. elnökség tagjai „beütemezték" hova, mely csoporthoz mennek el, segítenek a kérdésekre választ adni. A Magyar Autóklub az autósok szervezete, érdekképviselője, s most szót akar érteni tagjaival. Beszélgetni hívja a tagakat: mit tették eddig jól, rosszul, hol lehet még keresni valamilyen előnyt, találni lehetőséget arra, hogy az egyre szaporodó igények közül egyet-egyet közmegelégedésre elégítsenek ki. A klub tevékenysége nem látványos. A szervezet képviselője, az elnökség valamelyik tagja, azonban ott van mindenütt, ahol ez autósok érdekéről van szó. Közlekedésbiztonsági konferencia, útépítés, szerviztelepítés, benzinkút nyitása, stib. nem múlik el anélkül, hogy a klub képviselője ne mondaná el az elnökség véleményét. Amint az országos elnökség részt vesz a különböző tárcáik autósokat érintő ügyeinek tárgyalásában, ugyanígy meghallgatásra találnak a megyei elnökség tagjai is a rendőrségen^ a tanácsok közlekedési osztályain, a Biztosító tárgyalásain. Mindenütt, s mindenkor a^ autósokat képviselik. Az ember azt hihetne, hogy a? autósok, a klub tagjai, melegen érdeklődnek a szervezeti élet iránt, hogy részt vesznek különféle munkákban. Sajnos nem így van. Amikor Szekszárdira érkezik a pesti központ jól felszerelt szervizkocsija, hiába hirdették meg előtte három-négy héttel a programot, ólig tízen jelentkeznek, s hozzák el járművüket Ingyenes (!) szemlére. Volt orra is példa, haqy a szerelő reggel kipakolt, felkészült a munkára a Gemenc Hotel mellett, s tizenegy órakor még’ senki, egyetlen klubtag sem jelent meg. Érthető bosszúsággal csomagolt össze a pesti szerelő, mert kórba veszett egy fél munkanapja, amelyet hasznos munkával tölthetett volna el, például Pécsett vagy Mohácsot. Az autósokkal a közgyűlés előtt ezekben a napákban szeretne találkozni o megyei elnökség. Véleményt, javaslatot szeretnének hallani a munkáról, a hogyan továbbróL Meg szeretnék ismertetni az autósokat a klub terveivel: bővítik a szolgáltatások körét, új Szerviz épül jövőre Pora sztán, amely sókkal olcsóbban dolgozik majd, mint az AFIT, s a különféle hitelleveleket is egyre inkább az autósok érdekében vezetik be... Hőgyészen a csoport megbeszélésén hatan voltak jelen. Szombaton Dambóvárott, a tizenhat órára hirdetett klubqyű- lésen senki nem volt... Mit tehetnek az elnökséa tagjai az érdektelenség láttán? Minden bizonynyal sajnálják idejüket, szabad Idejűket, amit a köz érdekében pocsékoltak el. Az autósokkal beszélgetni akar az elnökség, érdé-' küket jobban akarja képviselni a szervezet. Vajon miként tudja ezt a felelősséqteljes munkát elvégezni a választott testület, ha a tagság még megjelenésé'"-! sem támogatja? . •—Pj —■ 1974, október 2,
