Tolna Megyei Népújság, 1974. október (24. évfolyam, 229-255. szám)
1974-10-12 / 239. szám
Ljablí lehetőségek a magyar—szovjet tudományos és műszaki együttműködésben Nyilatkozott Huszár István a Minisztertanács elnökhelyettese Lezárult az az egyhónapos jubileumi tudományos-műszaki program, amelyet a Magyar Tudományos Akadémia, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság, a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége, a Magyar—Szovjet Baráti Társaság, valamint hat ipari tárca és vállalatai, s mintegy 30 tudományos egyesület rendezett a Magyarország és a Szovjetunió közötti tudományos-műszaki együttműködési megállapodás aláírásának 25. évfordulója alkalmából. E jubileumi megemlékezés programsorozatának tapasztalatairól, hasznáról Huszár István, a Minisztertanács elnökhelyettese, a magyar— szovjet gazdasági és műszakitudományos együttműködési kormányközi bizottság magyar tagozatának elnöke nyilatkozott az MTI munkatársának: — A jubileumi megemlékezések gazdag programja szerint — mondotta — Budapesten több naoos akadémiai tudományos ülésszakon a fővárosban és vidéken 18 ágazati tudományos szimpozionon, 21 műszaki napon találkoztak a magyar és a szovjet tudósok, kutatók, tervezők, műszaki fejlesztési és gyakorlati szakemberek. Csaknem 240 előadás alapján — amelyből több mint hetvenet szovjet előadók tartottak — áttekintették a két ország negyedszázados tudományos-műszaki együttműködésének tapasztalatait, eredményeit, beszámoltak legújabb sikereikről,' és a kölcsönösen előnyös kapcsolatok fejlesztése érdekében újabb együttműködési lehetőségeket tártak fel. — Sok ezer magyar szakember vett részt ezeken a találkozókon, a nagyszerű szovjet tudományos és műszaki fejlesztési eredményeket és a maeryar—szovjet együttműködés sikereit bemutató budapesti kiállitásokat csaknem háromszázezer ember kereste fel. Őszinte elismeréssel, s mondhatni, hogy a szocialista közösség hozzátartozójának, családtagjának jogán — büszkeséggel csodálta meg az önműködő szovjet holdjármű, a Luno- hod—2 automatikus holdkutató laboratórium életnagyságú modelljét, az űrkutatáshoz, a békés célú nukleáris .energetikához, a lézertechnikához, a rádióelektronikához, a számítástechnikához és még számos fontos tudományághoz kapcsolódó alkotásokat. Jó néhány hasonló kiállítást rendeztek még vidéken, ezenkívül szovjet műszaki-tudományos filmnapokat is az egész országban. A lakosság széles rétegét érintette, mozgósította tehát ez az egyhónapos jubileumi program, és tovább erősítette a két ország népeinek testvéri barátságát, kapcsolatait. — A tudományos tanácskozásokon és ipari szimpoziono- kon elhangzott beszámolókból kitűnt, 'hogy ebben a negyedszázadban éppen a Szovjetuniótól kapott sokrétű támogatás eredményeként építhettünk ki olyan tudományos bázisokat és iparágakat, amelyeknek létrehozására — hazánk szerény lehetőségei miatt — nem is gondolhattunk volna, csak a nagyon távoli jövő terveiben. Ezzel a támogatással bontakoztak ki azok a jelentős hazai szellemi és anvagi erőforrások, amelyekkel a kétoldalú együttműködésben előtérbe kerülhetett a közös kutatás és a kooperáció, s q nemzetközi munkamegosztás alánján a szocialista országokkal egyesített erőfeszítések révén lépést tarthatunk a világméretű tudományos-technikai forradalommal. Enélkül elkénzelhetetlen lett volna, hogy alkotó módon részt vegyünk korunk legnagyobb je'entőségű tudományos vizsgálataiban, az atamkutatások- ban és az űrkutatásokban, amelyek valamennyi tudományágat gyorsabb haladásra serkentik és rengeteg új gyakorlati eredménnyel, technikai vívmánnyal gazdagítják az emberiséget. A KGST-országok tudósaival együtt dolgoznak magyar kutatók a dubnai egyesített atomkutató intézetben, s több tudományos kísérlettel, vizsgálattal vesznek részt a szocialista országok interszputnyik szervezetének munkájában. Többek között speciális programot készítettek a szputnyik- adatok és a szputnyikpálya paramétereinek számítógépes feldolgozására. A legutóbbi magyar és szovjet közös munka eredménye pedig az a különleges anyagú fantombábú, amely lehetővé teszi, hogy beépített adókkal kutatásokat végezzenek az emberi szervezetbe behatoló sugárzás lehetséges hatásainak vizsgálatára. — A jubileumi tudományos- műszaki programsorozat nemcsak arra mutatott rá, hogy hazánk most már több lehetőséget kínál a kétoldalú magyar—szovjet, s a sokoldalú KGST-beli nemzetközi munka- megosztásra, hanem kiemelten hangsúlyozta azt is, hogy a szorosabb összefogás, a szocialista integráció kibontakoztatása nélkülözhetetlen feltétele népgazdaságunk gyorsabb előrehaladásának. — Valamennyi tanácskozáson megállapították, hogy a jelenleginél sokszorta több lehetőség nyílik a kétoldalú magyar—szovjet, s a KGST-beli tudományos-műszaki és gazdasági kapcsolatok fejlesztésére. Az akadémiai tudományos ülésszakon szorgalmazták, hogy a magyar és a szovjet intézetek nagyobb arányban dolgozzanak ki közös kutatási programokat, s egy-egy meghatározott feladatra hozzanak létre ideiglenes kutatási csoportot. A javaslatokban fontolóra vették közös intézet alapítását is, amelyből később a szocialista országok olyan közös kutatócentruma jöhet létre, mint a dubnai. Az iparági szimpozio- nokon számos javaslat hangzott el a termelési kooperáció bővítésére, főként a különböző termékek alkatrészeinek és részegységeinek gyártásában. Lehetőségeket látnak közös tervező-szerkesztő kollektívák, létrehozásában is. A szocialista integrációnak megfelelően most már mindinkább előtérbe kerülhet a komplex témák feldolgozása, amelyben a munkamegosztás felöleli a közös kutatási, műszaki-fejlesztési, gyártási és külkereskedelmi feladatok megoídását is. — Nagyszerű új távlatokat nyitottak meg a kétoldalú együttműködésben a magyar párt- és kormányküldöttségnek és a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének és minisztertanácsának a közelmúltban folytatott 'baráti tárgyalásai, amelyeken kiemelték, hogy mindkét fél számára nagy haszonnal jár a magyar—szovjet műszaki-tudományos megállapodás és elősegíti a technikai haladás meggyorsítását. A szocialista gazdasági integráció, a KGST komplex programja szerves részeként bővítjük ’ a kétoldalú gazdasági és mű- ‘szaki-tudományos együttműködést, ennek megfelelően hangoljuk össze’a magyar és a szovjet népgazdaság következő ötéves terveit, hogy jobban kihasználjuk az egyes kulcságazatok és termékfajták közös tervezésének lehetőségeit a két ország fűtőanyag- és energiahordozó tartalékait és kiszélesítsük a szakosítást és a kooperációt a legfontosabb gépipari ágazatokban. Az új intézkedésekkel tehát jelentősen növeljük az együttműködés hatékonyságát és hozzájárulunk a m'agyar és a szovjet népgazdaság, s ugyanakkor az egész szocialista közösség fejlődésének meggyorsításához, — fejezte foe nyilatkozatát Huszár István. Gamó és 100-nál több suba 1830 óta a negyedik szűcsnemzedék egy tolnai családban A negyedik szűcsnemzedék tagja épp egy bőrkabátot fest az udvaron, a harmadik — immár „öreg” mester — farkasbőrrel foglalatoskodik odabenn a műhelyben. A második és első generációról csak emlékek szólalnak meg, ami érthető is, hiszen 1830 táján már gyakorolták ezt a mesterséget. Krausz Ferencnél vagyunk Tolnán, aki 1903-ban született, 1913-ben ment inasnak, 1918-ban felszabadult, 1918 óta önálló iparengedély birtokosa és 1931-ben tett mestervizsgát. Ennyi elég is lenne az évszámokból, ha a távlatok és idő jobb érzékeltetésére a fiatalos mozgású, jó kedélyű mester még nem tenné azt is hozzá, hogy: — Inaskodtam olyanok mellett, akik serdülő gyerekkoruk szemtanú élményeit mesélték nekem 1848-ból! Az egyik ilyen Mészáros Lázár bácsi volt Temerinben ... (Természetesen csak névrokona első hadügyminiszterünknek.) — Dunába mosott, korpás csávában álcserzett bőrökkel kezdtem — meséli. — Elsősorban subákat készítettem, 1931- ig nagyjából négyszázat. A subáknak a gazdasági válságig, a bolettás világ kezdetéig volt keletje. 120—180 pengőbe került egy-egy, mérettől függően. Megmutatja egy kisebb akkori vagyonba kerülő díszsuba fényképét is. — Ezért 960 pengőt fizetett Izabella főherceg asszony. Négy kiló maquart-selymet dolgoztam rá a díszítésre. Arról nincs tudomása, hogy a Habsburg-hölgy milyen alkalmakkor álcázta magát díszjuhásznak a díszsubában. — Ez volt a „magyar szűcsök” korszaka, — folytatja. — Aztán át kellett térnünk a német módira. Ezt kívánta a piac. A magyar szűcsipar bőrrel kifelé, szőrmével befelé forduló anyaggal dolgozott. A német megfordítva. — Kezdtek elterjedni a bekecsek, rövid kabátok, városi bundák. Csináltam azonban kocsira, szánra való utazóbundát is farkasbőrből, medvéből, A női divat a nyulat, a perzsa hulladékot igényelte. Tolnán. Amiből az is kiderül, hogy Krausz Ferenc sosem az előkelőségeknek dolgozott. Nercbunda, hermelin palást és más hasonló drága holmi nem került ki a keze alól. — A munkaidő? — Inaskoromban nyáron hajnali 4-kor, télen 5-kor kezdődött és tartott este 7-ig. Ebédidő természetesen volt, pontosan annyi, hogy az ebédet elfogyaszthattuk... — Norma? — Volt az is, csak nem így hívtuk. Ha valaki 8—10 bőrt megpuhított a gamón, akko: az már szabad volt, nem kel lett varrni mennie. Ez nagy jóból tizenkét óra munkát kivételt ... A „gamó” egy ősi, kamr vas szerkezet, amire a br felkötötték, a szűcs fél le bal kifeszítette és egy Iái állva, két kézzel dolgozc Előkerül egy régi szerszám 1830-as évekből, Krausz m tér bemutatja a használat Még nézni is fárasztó. A kis ház előszobájában fc kasbőr szőnyeg, borz, pőréi hermelin, mongol kecske, péz. mapocok, dámvad gereznák és bőrök ágyelőnek, faldísznek kikészítve. — Ez a mi kis házi múzeumunk, —. mondja. — A régi szerszámok, ha már én nem leszek és a fiamnak nem kell, bekerülhetnek a szekszárdi múzeumba, odavalók! Vendég érkezik, hófehér hajú, idős ember: — Monyin Szekula Jugoszláviából, Szenttamásról. 1919-ben az ő apjánál js dolMűködésben a régi „gamó” goztam. Akkor még kisfiú volt, ma szintén szűcs. Most eljött megnézni, hogyan él a régi „bácsi”... ORDAS JVÁN Fotó: Gottvald Károly VERSENYÚJSÁG A tamási ÁFÉSZ a kongresszusi, valamint a felszabadulási verseny időszakára versenyhíradót készít. Ebben a rendszeres időközben megjelenő híradóban nemcsak a vállalásokat, hanem az időarányos teljesítést is közlik. Helyet adnak a legkiválóbb versenyzők népszerűsítésére, a jó módszerek ismertetésére is. VJ BRIGÁDOK A kongresszusi verseny idején szerveztek egy-egy munkabrigádot Felsőnyéken és aa iregszemcsei Uj Élet .Tsz-ben. A brigádok részt vesznek a szocialista brigádmozgalomban. Vállalásukat a vezetőség rendszeresen értékeli, s ebből megállapítható, hogy az új brigádok is hasonló lelkesedéssel, eredménnyel dolgoznak, mint a régiek. HÁROMEZER ÓRA TÁRSADALMI MUNKA A tamási vegyesipari szövetkezetben a termelést segítő vállalások teljesítése mellett a dolgozóknak van egy „társadalmi” jellegű vállalata is. Háromezer munkaóra végzésére vállalkoztak a községben különböző szociális és közjóléti célok megvalósításában. TELJESÍTETTÉK AMIT VÁLLALTAK A nagykónyl Haladás Mg. Tsz-ben az építőbrigád tagjai arra vállalkoztak a szocialista munkaverseny során, hogy határidő előtt elkészítik a hatszázas sertéshizlaldát. A vállalásukat a brigádok teljesítették, megkezdték a hizlalda benépesítését. A vállalás következő pontját is rövideseit teljesítik: a Bábolna-típusú szárító felépítését vállalták az év végéig. A fontos beruházás jelenleg kilencven százalékos készültségi állapotban van. minden bizonnyal e vállalásukat is határidő előtt teljesítik a tsz építőrészlegének tagjai. ANYAGI ELISMERÉS A TOTÉV dolgozói a kongresszusi munkaverseny során végzett jó munkájukkal elérték, hogy a vállalat termelési tervét, az első háromnegyed évben, három százalékkal túlteljesítette. Ezt nagyban elősegítette, hogy a termelékenység 12,7 százalékkal ernelke- Mt. A vállalat vezetősége a Mgozóknak 658 ezer forint ’miumot, illetve jutalmat fitett ki. DOLGOZZ HIBÁTLANUL! A BVK szekszárdi gyáregységének dolgozói vállalták, hogy a kongresszus tiszteletére ötmillió forinttal túlteljesítik éves tervüket. Ezzel járulnak hozzá a vállalat 202 millió forint értékű kongresszusi felajánlásához. ígéretüket ez ideig teljesítették. Szeptember 30-ig a tervezettnél 18 százalékkal többet termeltek, A termelés növelésére tett felajánlásukon kívül jelentős a „Dolgozz hibátlanul!” mozgalom bevezetése. Itt munkálják ki a vállalat valamennyi gyáregységében később bevezetendő módszereket. . I
