Tolna Megyei Népújság, 1974. október (24. évfolyam, 229-255. szám)
1974-10-12 / 239. szám
A rubrikán túl LUX MÉG A MŰÉT ESZTENDŐ végén, az évi beszámoló taggyűlés előtt történt, hogy egy pártszervezetben járva, szépen, akkurátusán kitöltött papírlapokat raktak elém. Pártcsoportonként elkülönítve ott sorakozott rajtuk valamennyi párttag neve, s a névsor mellett különféle rubrikák. Plusz és mínusz jelek jelezték ezekben: ki visel tisztséget vagy vállalt megbízatást a pártszervezetben, az egyes tömegszervezetekben, a társadalmi mozgalmakban, ki munkásőr, kinek van ideiglenes megbízatása és így tovább. Az alapszervezeti titkár nem titkolt büszkeséggel mondotta: íme, itt pontosan előttünk áll a párttagság aktivitási térképe. Azért idéztem fel ezt az emléket, mert most, amikor már készülődnek a pártszervezetekben a négyéves munka ösz- szegezésére, bizonyára jó néhány helyen ismét előveszik ezeket a nyilvántartásokat. Sok helyen vezet ilyen lapokat a pártcsoportbizalmi, a pártveze- tőség, és jó is, hogy számon tartják a megbízatásokat, hiszen a közéleti cselekvés szervezésének és ellenőrzésének hasznos és szükséges módja ez. Nem is e rubrikák ellen kívánok szólni — sőt, inkább biztatnék minden alapszervezetet az ilyenféle pontos nyilvántartásra —, l\anem az ellen, ha a társadalmi-politikai aktivitást csupán ezeken keresztül szemléljük és értékeljük. Mert mi tagadás, van még hajlam az ilyesmire. „Párttagságunk politikai aktivitását tanúsítja, hogy nyolcvan százalékuk állandó megbízatással rendelkezik...” — hányszor hallhat, olvashat az ember ilyen mondatokat. Ami önmagában természetesen ugyancsak nem baj, ha e mondatot néhány más is követi. Ha az aktivitás mérése, értékelése nem áll meg annak a ténynek a regisztrálásánál, hogy hány párttag tölt be funkciót, lát el valamilyen tisztséget. Itt már csak azért sem szabad megállni, mert a tisztség, a megbízatás vállalása önmagában nem elég. A döntő kérdés az, hogy miként tesz eleget valaki az ezzel járó kötelezettségeknek. A közéleti feladatok egy része kétségtelenül olyan — például, ha valaki munkásőr, propagandista és még lehetne sorolni —, hogy aki elvállalta, az eleve tesz is valamit. Ám akad jó néhány olyan feladatkör is, ahol a megbízatás nemegyszer merő formalitás marad. NYILVÁNVALÓ IGAZSÁG ez, s a pártszervezetek túlnyomó részében számolnak is vele, hiszen éppen ezért válik mindinkább rendszeressé a tisztségekkel járó kötelezettségek teliesítésének személy szerinti ellenőrzése. A probléma nem is ezzel van elsősorban (bár ezt az ellenőrzést is lehetne még éppenséggel javítani, s főleg rendszeresebbé, mondhatni állandóvá tenni.) A dolog lénvege azonban az. hogv a politikai-közéleti aktivitás egv kommunista számára nem szűkülhet le a (rubrikában nvilvántartott) megbízatás ellátására. hanem egész tevékenység“!. egész életét át kell hatnia. S ha ez nem ígv van, akkor hiába az adott megbízatás preoíz és pontos végrehajtása, hiéVta sorakoziv nlusz jel a teljesítés ellenőrzésérv, jszelgálé rovatban — az illető aktivitását m“»sem lebet pozitívan értékelni. Voovünk egv .— nem is különösebben szélsőséges — nőidét. A SannrevnH-mozgatmi élet leiiegeSöl a^ééénp nem is kevés olva.n feladat van, ami nem igényel feltétlenül többet havi egv- va<*v kétóraj szervezőmunkánál, vagy egv negyedévente-félévente tartott értekezleten való részvételnél. Lehet az adott feladatkörben többet is csinálni, de aki csak ennyit tesz, az is teljesítette ez- irányú kötelezettségét. Nos, mondhatjuk-e a szó igazi értelmében politikailag tevékenynek azt a párttagot, aki megelégszik ennyivel és többre nem érez belső késztetést? Nem kell-e megkívánunk, hogy kötelezettségének tartsa a köz ügyeinek figyelemmel kísérését, a közösség sorsának javításán való fáradozást a megbízatása igényelte néhány órán kívül is.? BÁRMENNYIRE ELLENTÉTESNEK tűnik a két fogalom, a mozgalmi munkának is létezhet és helyenként létezik is egy — a szó rossz értelmében vett — hivatalnoki felfogása. „Az én feladatom a tagsági bélyegek kiosztása (vagy egy bizottsági ülésen való részvétel, egy megbeszélés jegyzőkönyvének elkészítése, és a sor tetszés szerint folytatható), és ha ezt pontosan teljesítem, többet miért várnának tőlem?” Természetesen, van olyan ember, akitől valóban nem várhat többet a társadalom, s ha csak ennyit tesz, ezért is köszönetét érdemel, nem szemrehányást! De aki eljutott odáig, hogy a kommunisták pártjának tagja legyen, annak részéről már semmiképpen sem elegendő a közéleti cselekvésnek ez az elemi formája. Annak többre kell. hogv belső Ígérve legven. Hadd ismételjem hát végezetül újra: fontos dolog a rubrika, de legalább annyira fontos, hogv az e?ves személvek és az egész közösség tevékenységének közelgő értékelésekor a pártszervezetekben lássanak túl a rubrikán. Meri; csak így rajzolhatják meg az aktivitás igazi térkénét. GYENES LÁSZLÓ Nem szeretem azokat az embereket, akik hivatali beoszt fásukkal így-úgy visszaélnek. Néha tudatosan, néha elnézőn visszaélnek beosztásukkal, azzal, hogy valamilyen ügy inté- zése rájuk van bízva. így aztán sok furcsa eset előfordul. Megismertem egy embert, a megyei intézet munkatársa volt. Soha nem ment például csirkéért a piacra. Munkavégzése során hetenként úgy intézte a kiszállást, hogy pénteken olyan termelőszövetkezetet, állami gazdaságot keresett fel, ahol csirketenyésztés folyik. „Elvtársak — mondotta volt — nincs véletlenül törött lábú csirkétek?” Persze volt ép lábú, ép szárnyú csirke törött lábú árán. Egy másik tisztviselő | tojásra specializálta magát: „Elvtársak, nincs néhány törött tojástok?" Ahol naponta öt-hatezer tyúk tojik, törik a tojás. Két rekesszel, húsz-harminc filléres darabonkénti áron mindig került az autó csomagtartójába. Egy harmadik személy paprikára specializálta magát. Jó, már évek óta nincs paprikaőrlés Bogyiszlón például, de van eltenni való paprika. Az is jó. Az is jöhet. Ezekben a hetekben az alma a sláger. Ha ellenőrzést tartanánk az almatermelö gazdaságokhoz vezető úton! Pedig van alma bőségesen, háromnyolcvanért a szekszárdi TESZ- KERV-ben is. Várható a burgon ya-„akció”. Azután jön majd a hízó! És így tovább. Mindig akad olyan szakember, ügyintéző, akin jórészt semmi érdemleges nem múlik, mégis úgy tünteti fel magát, úgy viselkedik, célozhat rá: rajta múlik lesz-e hitel a gazdaságnak, kapnak-e gépet, soron kívül hozzájutnak építőanyaghoz, tervhez, szakvéleményhez. Mondani sem kell „bűnösek” azok is, akik adják, a kivételezett- ség reményében a különféle javakat olcsóbban, mint a fogyasztói piacon. Csütörtökön megnyílt a szekszárdi újvárosban az ÁFÉSZ áruháza. Néhány, tűzhöz közel lévő személy felesége „szagot kapott”, van az áruházban LUX pipereszappan. Igazgatók, funkcionáriusok, vezető tisztviselők feleségei törték magukat a LUX pipereszappanért. Tizenöt, húsz darab vásárlásánál alább nem is adták. Kosárszám vitték a pénztárhoz. Vihették, mert férjük, maguk beosztása révén közvetlen az ünneplő megyei vezetők után vonulhattak be zsákmányukért. T)r. Kálmán Gyula, a megyei párt vb-tagja, a MÉSZÖV elnöke, és sokan más, megyei vezetők, elkeseredetten, szomorúan konstatálták: olyan személyek voltak a „felvásárlók”, akiktől <tz ember azt várhatta volna el, hogy mérséklik magukat: bármennyire is vágyódnak a LUX pipereszappan után, felé se nyúlnak, lettlégyen bármennyire is kurrens cikk... Még azt is mondta Kálmán Gyula, ezt a jelenséget írjuk meg. íme itt van. Mi többet nem tudunk tenni. Végeredményben intézkedni azért lehetne, a kivételes helyzetükkel visszaélő — tisztviselő-feleségek, igazgatónék, funk- cionáriusnék — személyeket távol lehet tartani az effajta lehetőségektől, azáltal is, hogy férjeiket, az asszonyokat figyelmeztetik, vagy éppen eltiltják az ilyen események látogatásától ... Mert csak akkor lesz majd teljes az örömünk egy-egy ilyen esemény kapcsán is, ha nem lesznek olyan személyek, vagy kevesebben lesznek, mint csütörtökön, akik hivatali beosztásukkal, kivételes helyzetükkel visszaélnek mások rovására — jelen esetben LUX pipereszappanért. — Pj — Pályaválasztási hetek Kiállítások, üzemlátogatások, filmek Községfejlesztés Deesen Útprogram — A társközség sem maradt te tot adtak össze a decsiek. Volt Hétfőn kezdődik az az előadássorozat, amely a „Pálya- választási beszélgetések” címet viseli, és amelyről már részletesen beszámoltunk csütörtöki lapszámunkban. Ez a Szekszárdon sorra kerülő rendezvény egyúttal kezdetét is jelenti megyénktien a pálya- választási hetek gazdag programjának. Bár az általános iskola nyolcadik, illetve a középiskola negyedik osztályát végző tanulók a jelentkezéssel még tavaszig ráérnek, ezekben a hetekben már igencsak aktuális annak eldöntése, milyen szakmát, pályát, élethivatást válasszanak maguknak. Éppen ezért választották a pályaválasztási hetek időpontjául az október közepétől december közepéig terjedő időszakot. A megyei Pályaválasztási Tanácsadó Intézet az elmúlt tanév végén készített egy szándékfelmérést. az akkori hetedikeseket kérdezték meg pályaválasztási szándékukat illetően. Az adatokat közlik minden megyénkbeli általános és középfokú tanintézettel, hogy az illetékesek lássák, hol várható túljelentkezés, és melyek lesznek azok a szakmák, amelyekre a kelleténél kevesebben jelentkeznek. A felmérésből kiderül például, hogy az óvónői szakközépiskola egyetlen induló osztályába 90 nyolcadikos szeretne bejutni. A kereskedelmi szakmunkásképzőbe ugyancsak túljelentkezés várható, ugyanakkor hiány lesz vas-. betonszerelőből, cipőfelsőrészkészítőből és még jó néhány szakmában. A pályaválasztás! hetek alatt számos üzemlátogatásra kerül sor. Ezeket a látogatásokat elsősorban azokba a gyárakba, üzemekbe tervezik, ahol gondot jelent a beiskolázás. Valószínűleg sor kerül több középfokú tanintézet — gimnázium, szakközépiskola, szakmunkásképző __ szervez ett meglátogatására is. Az üzemekben működő pályaválasztási felelősök egy csoportja éppen a kapcsolatfelvétel, a kölcsönös tájékoztatás szándékával október 18-án keresi fel a szekszárdi 4. számú általános iskolát. Szekszárdon a TIT pályaválasztási előadássorozatot tervez szülők részére, a Moziüzemi Vállalat a megye nagyobb helységeiben vetített játékfilmek mellé számos esetben pályaválasztással foglalkozó, azt segítő kísérőfilmet ípellékel. A járási könyvtárakat is bevonják az ezzel kapcsolatos tájékoztató munkába; kiállításokat rendeznek a pályaválasztást segítő irodalmi művekből, szakirodalomból és propagandaanyagokból. Az általános iskolások részére Szekszárdon, az Egészségügyi Szakiskolában rendeznek kiállítást. Itt helyet, kap valamennyi megyénkbeli középfokú oktatási intézmény és jó néhány üzem, gyár. Ezek mindegyike maga választja ki és állítja össze azt az anyagot, amely a kisdiákok tájékoztatását hivatott előseMegvalósult tervek — A negyedik ötéves tervre szóló közsógfejlesztési célkitűzések Decsen is megvalósultak. Kovács Sándorral, a nagyközségi közös tanács elnökével az elmúlt évek községfejlesztési eredményeiről, a következő esztendők célkitűzéseiről beszélgettünk. Először a pénzről esett szó, arról, hogy éves átlagban mekkora az az összeg, amelyből községfejlesztési munkáik költségét fedezni tudják. Jelenleg az éves fejlesztési alap valamivel több mint kétmillió forint Decsen és társközségében, Sárpilisen. Ami a községek nagyságát illeti, az előbbiben 4500-an, az utóbbiban pedig több mint 700-an élnek. Milyen eredmények születtek a negyedik ötéves terv eddig eltelt időszakában? Előrelépésük jelentős a közoktatás területén. Négy — szükség esetén nyolc tanteremnek is használható — osztályteremmel bővítették a Haladás utcai lakótelepen lévő általános iskolát. A bővítés 2,5 millió forintba került, amit elsősorban a megye biztosított. Érdemes azonban megállni itt egy pillanatra. A decsiek segítő szándékát, megértését jelzi az a gyűjtőakció, amelyet iskola- bővítés társadalmi segítésére szerveztek. Az akció eredmé- I nyeként közel 200 ezer forinolyan. aki 2000 forintot adott. November 22-re tervezik a bővítési munka befejezését. Az idén készül el a négylakásos pedagógus szolgálati ház építése is. Jó évnek tarthatják a mostanit a November 7 lakótelepen élők. Közel félszáz ház villamosítását végeztette el a tanács 133 ezer forintért. Bár a közműfejlesztés itt is nagyon fontos, de itt sem látványos munka. Ráadásul nagyon költséges. Legutóbb például csak a Haladás utcai lakótelepen lévő 18 lakásos OTP- társasház közműfejlesztésére 180 ezer forintot fordított a tanács. ' A járdahálózat kiépítettsége Decsen is közügy. Ennek tulajdonítható, hogy az idén már megközelítették a teljes járdá- sítást. A Sárköz és Haladás utcákban 800 méter hosszban építettek járdát, a két utca lakóinak összefogásával. Pénzzel és társadalmi munkával járultak az építéshez. A közeljövőben terven felül szeretnék elvégezni a község nyugati területén lévő új lakótelep jár- dásítását. Amennyiben ez az 1200 méteres szakasz is megépül, úgy Decs minden utcájában járda lesz. Az utak helyzete korántsem ilyen kedvező. Dees útjainak hossza több mint 18 kilométer: Ebből mindössze ötkilométeres a szilárd burkolatú. A tanács feladatait ez a körülmény határozza meg. A községi útprogram, amit megvalósítani terveznek, módosít a most még kedvezőtlen arányon. A társközségben, Sárpilisen is megvalósultak már a mostani tervidőszakra előirányzott községfejlesztési célkitűzések. A község óvodáját tavaly újították fel, az idén pedig a tanácsi kirendeltség épületében anya- és gyermek- védelmi tanácsadásra alkalmas helyiséget alakítottak ki. Ami a tervekben szerepelt Decsen a következő években meg szeretnék oldani az óvodával kapcsolatos gondokat,’ Jelenleg igen kedvezőtlen a helyzet, a község 240 óvodás korú kisgyereke közül csak 150-et tudnak felvenni a gyermekintézménybe. Előreláthatóan az említett útprogram megvalósítása és az óvoda bővítése lesz a fő feladata Decsen a községpolitikának a következő ötéves tervben. — vj — 1 1974. október K,
