Tolna Megyei Népújság, 1974. október (24. évfolyam, 229-255. szám)
1974-10-02 / 230. szám
I 7 Méh Pé^ n VílA'g PROLETARIAT, tfGYtrS'UP^i-Eír! TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG BTTi.t'ii.ii-u.nMmua tut* SZERDA 1974 okt. 2. XXIV. évf. 230. szóm. ARA: 0.80 Ff Hat napon át az egész ország Moszkvára és Le- ningrádra figyelt. Kádár János vezetésével magyar párt- és kormányküldöttség járt a Szovjetunióban, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának, a szovjet kormánynak nagy »abecsült vendégeként. A magyar közvélemény a televízió, a rádió és a sajtó közvetítésével ennek a hivatalos baráti látogatásnak minden mozzanatát nyomon követhette. Tapasztalhatta, hogy Leonyid Brezsnyevvel az élen a vendéglátók — párt- és állami vezető személyiségek éppen úgy, mint üzemek, intézmények dolgozói vagy a moszkvai, leningrádi utca járókelői — mélyről fakadó baráti érzelmekkel, a szovjet emberekre olyannyira jellemző természetes melegséggel vették körül a magyar nép küldötteit. így aztán ez a látogatás nemcsak politikai, a hivatalos ügyek szempontjából volt páratlanul gazdag, hanem érzelmi vonatkozásban is. Kifejezte a magyar és a szovjet nép. a két testvérpárt, a két szocialista ország legteljesebb egyetértését, teljes összehangoltságát, testvéri kapcsolatait. Ezért emelhette ki a küldöttséget kísérő magyar újságíróknak adott nyilatkozatában Kádár János, hogy bár „a két ország nagyságrendje nagyon is különböző”, minden szempontból egyenjogú, megbecsült barátként kezelnek bennünket, s a szovjet emberek számára „ugyanolyan értékes és drága a szovjet—magyar barátság, mint nekünk a magyar—szovjet barátság”. Ä két párt és kormány vezetőinek legmagasabb szintű találkozói kiváló alkalommal szolgáltak arra is, hogy kicseréljék véleményüket a kétoldalú kapcsolatok állapotáról csakúgy, mint a nemzetközi kérdésekről. A látogatás és a tárgyalások eredményeit összegező közös közlemény fontos dokumentum: nemcsak a nemzetközi közvélemény előtt demonstrálja a két párt és ország nézeteinek és álláspontjainak teljes egységét valamennyi megvitatott kérdésben, hanem eligazítást ad magyar és szovjet főhatóságoknak, vállalatoknak, intézményeknek és minden rangú és foglalkozású dolgozónak is az együttműködés fejlesztésének teendőire. A kiinduló megállapítás, amely mintegy az eddig megtett utat is értékeli, az, hogy „magas színvonalúak a két országnak a politikai, gazdasági és kulturális élet minden területére kiterjedő testvéri kapcsolatai”. Ezt a megállapítást a közös közlemény a továbbiakban részletezi, s jelzi azt is, hogy milyen úton kívánatos tovább haladni. „Hatékonyabbá váltak — hangsúlyozza a közlemény — a két ország helyi párt- és társadalmi szervezeteinek, minisztériumainak és főhatóságainak, megyéinek és városainak kapcsolatai”. A kapcsolatok fejlesztésének, az együttműködésnek ez a — mondhatnánk — decentralizálása” kétségtelenül hatásosabbá, elmélyültebbé tette a munkát a különböző szinteken. Behatóan foglalkoztak a tárgyaló partnerek a gazdasági kapcsolatokkal. Az olyan, nyersanyagban szegény ország számára, mint hazánk, a mai energiaválságos világban hatványozott jelentősége van a közös közlemény azon megállapításának, amely a két népgazdaság most készülő ötéves terveinek összehangolására ösztönöz, különösen a fűtőanyag- és energiatartalékok további kiaknázása céljából. Ugyancsak kölcsönösen 'hasznos és a hatékonyabb gazdálkodást szolgálja az a megjegyzés is, hogy a legfontosabb gépipari ágazatokban a szakosítás és kooperáció szélesítésére közös intézkedéseket kell tenni. A gazdasági természetű iránymutató megállapítások közül még kiemelendők a közös közleménynek a szocialista integrációs program fejlesztésére vonatkozó pontjai. Általában hangsúlyt kapott a magyar— szovjet tárgyalásokon a kétoldalú kapcsolatokon túlmutató nemzetközi együttműködés különböző területeinek és módozatainak vizsgálata. Ilyen együttműködésre hív fel a közös közlemény a marxista-leninista elmélet időszerű- kérdéseinek kidolgozásában, a bur- zsoá ideológia elleni harc fokozásában. A tárgyaló felek elhatározták azt is, hogy szélesítik a két külügyminisztérium, valamint a két párt központi bizottsága közt a. külpolitikai konzultációkat és munkatalálkozókat. „Az MSZMP és az SZKP — hangoztatja a közös közlemény — nagy jelentőséget tulajdonít a kommunista és munkáspártok regionálisan és világméretekben végzett közös munkájának. A két párt megerősíti készségét, hogy elősegíti az erre irányuló gyakorlati lépések megvalósítását”. A közös közlemény végül részletesen foglalkozik a két pártnak a napirenden levő nemzetközi kérdésekben vallott, minden tekintetben teljesen egybeeső, egységes álláspontjával. A nemzetközi enyhülés politikájának térhódításában oroszlánrésze van az SZKP, a szovjet állam erőfeszítésének, amely az SZKP XXIV. kongresszusán e’fogadott békeprogram átültetése a gyakorlatba. NEMES JÁNOS Gyakorlati bemutató Hektáronként 62 mázsa kukoricára számítanak a faddi Lenin Tsz-ben A fajta-összehasonlító kísérletben szereplő hibridek tulajdonságait ismertetik a résztvevőkkel. Előadással egybekötött gyakorlati bemutatót tartottak tegnap a faddi Lenin Tsz-ben, a kukorica és a búza növény- termesztési munkáiról. A MAE megyei növénytermesztési szakosztályának elnöke, Farkas István ismertette kukoricatermesztésünk helyzetét. Többek között a következőket mondotta el: — Az elmúlt öt év eredményei azt mutatják, hogy a termelők felismerték a komplex termesztési technológia, a szer. vezettebb rendszer, az iparszerű termesztés előnyeit. Ennek következménye, hogy ma a kukoricatermelő gazdaságok 50 százaléka valamilyen termesztési rendszer tagja. Ez alatt az öt év alatt nemcsak a termőfelület növekedett, hanem a termésátlagok is emelkedtek, mintegy 15 százalékkal. Munkaerő-gazdálkodás szempontjából örvendetes tény, hogy csökken az élőmunka-felhasználás. A kukóricatermesztéssel foglalkozó munkások egvhar. mad része gépkezelő, s a szigorú technológiai előírások következtében javult a munka- fegyelem is. Előnyösnek ígérkezik a szója és a napraforgó társítása a kukoricatermesztés, sei, a gép-, illetve a szállító- kapacitás jobb kihasználása érdekében. Hibásnak mondható az a nézet, hogy egyes gazdaságok a kukoricatermesztési rendszerekbe történő belépési nem a jövedelemnövelés egyik módjának tekintették, hane n egyedüli jövedelemforrásnak. Aradi József, a Bajai Ália. mi Gazdaság igazgatóhelyettese a kukorica és a búza őszi növénytermesztési munkáinak korszerű szervezéséről tartott előadást. A bajai kukoricatermesztési rendszerben a partnergazdaságokkal együtt 72 ezer hektáron termesztenek kukoricát. Az idén 58 mázsás hektáronkénti termésre számítanak. Az eredmények megtartásában és fokozásában nagy jelentősége van a megfelelő fajtaválaszték kialakításának. Ez képezi azt a biológiai alapot, amely kellő szinten tudja biztosítani a termelés színvonalának megfelelő, nagy termőképességű fajtákat. Baján mintegy 190 fajtával foglalkoznak kísérletekben, és az itt jó eredményeket mutató hibrideket viszik k; a köztermesztésbe. A másik fontos tevékenység az új műszaki megoldások ismertetése. bemutatása a gazdaságoknak. Az őszi munkák szervezésére is kihat egy gazdaságon belül a megfelelő fajtahasználat, mert a különböző érésidejű hibridekkel a betakarítási idő széthúzható és a munkacsúcs csökkentésével javul a gépkihasználás, köny- nyebb a szervezés és csökkennek a veszteségek. A tápanyag-visszapótlás három mázsa körüli, vegyes hatóanyagú műtrágyával történik őszi búza alá. A megyében — rendszeren belül — vetett búzafajták közül húsz százalék korai, hatvanöt közepes, a többi kései éréscsoportba tartozó. Intenzív fajták esetében a hektáronkénti növényszám öt és fél millió körül mozog. A faddi tsz főagronómusa, Bogár György ismertette a bemutató résztvevőivel a szövetkezet kukoricatermesztésének helyzetét: Az idén a szántó 45 százalékán van kukorica. A termés- kilátások iók. Hatvankét mázsára számítanak hektáronként, míg 1971-ben 41 mázsa volt az átlag. Az eredményekben fontos szerepük van az üzemi adottságoknak, a megfelelő fajták kiválasztásának. Kísérletekben történik az új fajták kipróbálása. Az idén mintegy 58 hibrid tulajdonságait vizsgálják és ezek közül választják ki a megfelelőket. A program második részében gyakorlati bemutatóra került sor. A vendégek először a kukoricafajta-összehasonlLót kísérletet nézték meg. A bemutató célja á rendszerben eredményesen használható jugoszláv, magyar és arab neme- sítésű fajták tulajdonságainak ismertetése volt. A gépbemutató során a kukorica betakarításának komplex gépsorát láthatták a résztvevők. A csőtörést 7 db E—512-es, FKA- adapterrel felszerelt kombájn végezte, illetve egy Claas Dominator és egy John Deere kombájn. A szállítást három pótkocsis IFA teherautóval oldották meg. A terményt két BSZP—32 szárítóval szárítják tárolás eWt. Nyo.c kombájnból álló gépcsoport végzi a betakarítást. , A barátság és együttműködés dokumentuma
