Tolna Megyei Népújság, 1974. szeptember (24. évfolyam, 204-228. szám)

1974-09-12 / 213. szám

■* ? Korsó és kályhacsempe A tudást hashoz hell vinni Osztályozó vizsgára előkészítő tanfolyam Gazdag hónapokat hozott ez az esztendő a szekszárdi mu­zeológusoknak. A szép (és hova­tovább kinőtt) épületnek ab­ban a részében, melyet nem látogathat a közönség, két ha­talmas szekrény áll, telve azokkal a leletekkel, melyek tavasz óta jutottak ide és ame­lyekről annak idején beszá­moltunk olvasóinknak. Ezen­kívül jól megőrzött helyen szunnyad a bogyiszlói ezüst­kincs és néhány aranytárgy, mely a megye legkülönbözőbb pontjairól került elő. Nem szükséges most a részleteket sorolni, de az említett ezüst­pénzek (dr. Rosner Gyula és Gaál Attila feltárása), a mö- zsi római sírok (Gaál Attila), a nagyvejkei urnalelet (dr. Mészáros Gyula) és az orszá­gos lapok révén az egész ha­zában ismertté vált szekszár­di temető (feltárását dr. Ros­ner Gyula folytatja), gazda­gították az előidőkre vonat­kozó ismereteinket. Természetesen mást jelente­nek ezek az ismeretek az egyes szaktudományok művelőinek, és mást a nagyközönségnek, mely a leletek kis részével a Á Budapest és a Hunnia Filmstúdióban több új ma­gyar film munkálatai fejeződ­tek be, s ezekkel részben még az idén, részben jövőre ismer­kedhetnek meg a nézők. Szeptember 26-án mutatják be a Balázs Béla írásaiból készült Álmodozó ifjúság cí­mű filmet. Gyöngyössy Imre rendezte és Babay Barna írta a „Szarvassá vált fiúk”-at, mely a sátoraljaújhelyi már­tírok emlékének tiszteleg* Déry Tibor „Befejezetlen mon­dat” című regényéből Fábry Zoltán készített filmet, mely­nek címe 141 perc a befeje­zetlen mondatból. A Kardos Ferenc—Kardos István szerzőpár befejezte a .Hajdúk című film forgatását Kő Tamási 14. A századfordulóra tökélete­sedtek a repüléssel kapcsola­tos ismeretek, s ekkorra jutott el arra a technikai fejlettség­re a benzinmotor, hogy való­sággá válhasson maga a heli­kopter is. A helikopter ősét tekintve az első korszerű elképzelés Leonardo da Vincitől maradt ránk. Az őt követő századok lényegében semmit sem tudtak hozzátenni ahhoz az elképze­léshez, amely szerint elvileg megépíthető egy olyan szerke­zet, amely helyből képes le- és felszállni, és a pilóta irá­nyításával képes a föld felett egyhelyben lebegni. A BIZONYÍTÓ 30 ’ CENTIMÉTER Korábban is voltak modell­kísérletek például a francia Launoy és Bienvenu bemuta­tója 1784-ből, amelyek igazol­ták az elméleti feltételezések helyességét. Az 1860-as évek­ből egy ma ismeretlen svéd feltaláló gázsugárral hajtott rotor (a helikopter nagymére­tű légcsavarszárnya) megvaló­sítását tűzte ki célul. A mo­dellkísérletek azt mutatták, hogy a rotor forgása bizonyos erővél forgatni igyekszik ma­gának a helikopternek a tör­zsét is. Ennek ellensúlyozását vitrinek üvegablakai által el­határolva találkozik. Amit a múzeum a nagyközönség elé tár, amit kiállít, több „szű­rőn” jut át, míg a tárlókig ért kezik. — Miért és hogyan? — kér­deztük Bucsányi Kálmánt, a megyei múzeum vezető rest taurá torát. — A „miért”-et mások Is tudakolták tőlem, — mondot­ta. — Olyasformán, hogy miért szentelem időmet arra, hogy több-kevesebb cseréptöredék­ből összehozzak egy egész kor­sót, vagy egy kályhacsempét. Eltört, hát eltört* Ha valaki manapság otthon a konyhá­ban leejt egy bögrét, legfel­jebb mérges, de eszébe se jut összeragasztani, inkább vesz a boltban egy másikat. Miért érdemes összeragasztani azt, amit esetleg évszázadokkal ez­előtt törtek össze? A ragasztást — ami egyálta­lán nemcsak bármelyik ’ bolt­ban vásárolható halenywel történik — sok minden indo­kolja. ^ Azok a tízezrek, akik évről évre megfordulnak a szekszárdi múzeumban, eny­he csodálkozással tapasztal­Története a XVII. században a Habsburg-ellenes Bocskai- szabadságharc idején játszó­dik. Bekötött szemmel — ez a címe Kovács András legújabb filmjének, a szocialista társa­dalom gyermekvédelmi prob­lémáit állítja középpontba Mamcserov Frigyes, a Somo­gyi Tóth Sándor regé­nyéből készült „Vállald ön­magad” című filmjében. Makk Károly „Macska já- ték”-a az örkény-mű nyo­mán készült. Fazekas Lajos rendezte, Koltai Lajos fotog- rafálta az Ámokfutást* Gya­korlatilag már elkészült Mar­kos Miklós „Dunai hajós” cí­mű filmje, amelyet Verne Gyula regénye alapján készí­tett. f ra 1874-ben a német Achen­bach kisméretű oldalirányban működtetett légcsavar haszná­latát javasolta. Ma is megfi­gyelhető némely helikopter farkán ez a kis légcsavar. A repülés fejlődésével elő­térbe került a helikopterépítés is. 1907. novemberében a fran­cia Cornu benzinmotorral haj­tott helikoptert épített, amely elemelkedett a földről, — igaz, csak harminc centiméterrel, de az út járhatónak bizonyult. Érdemes megfigyelni a heli­kopterkészítés fejlődésének ál­lomásait : 1912-ben a dán Ellehammer furcsa csodabogarat készített, amelynek 12 ágú szárnyai egy­más fölött, ellentétesen forog­tak.' Az ő gépe már 50, azaz ötven centiméterre emelkedett el a talajtól. A kísérleteknek az első vi­lágháború véget vetett. Szá­mos konstruktőr pedig azért hagyta abba ezt a munkát, mert látva a motoros repülő­gépek hatalmas arányú fejlő­dését, egyszerűen értelmetlen­nek tartotta a dolgot. Az üz­letemberek sem reméltek vala­mi nagy hasznot belőle. Még­is, 1920-ban az amerikai Henry A. Berliner helikoptere már 1,5 méter magasra emelkedett (a szerkezet 410 kg súlyú volt). Első ízben emelkedett fel és haladt vízszintes irányban elő­hatják, hogy egy 600—700, vagy éppen ezeréves köcsög nem sokban különbözik attól, amelyet mindenki ismer, hi­szen napi használati tárgy. De valaki egyszer mégis kitalálta a célnak legjobban megfele­lő formát. Nem tudjuk, ki volt és neve nem is túlságosan fontos. A folyamatosság vi­szont igen. Mi, mikor, miért és hogyan jött létre, távolba vesző évezredekkel ezelőtt. (Ki volt a nagyobb? Aki kitalálta a kereket, vagy, aki az atom­bombát?) A restaurálás a tör­ténelmi folyamatosság tudatá­nak kialakítását szolgálja. — Az előbb azt is kérdez­tük, hogyan? Technikai rész­letekre gondolunk. — Arra, hogy a látogató lát egy korsót, aminek van annyi­ra amennyire elfogadható for­mája és benne az egésztől el­ütő dirib-darab cserepek? — Ilyesmire is! — Cserepek, edénytöredé­kek esetében mosást, tisztítást, ragasztást. Ha , történetesen ezüst tárgyakról van szó, ak­kor mechanikai tisztítást, sa­vas kezelést és műanyag- fürdőt. Ez nyolc-tíz évig biz­tosítja a tárgy állagát. — És aztán? — Élőről kell kezdeni! — Mennyi időt vesz igény­be egy ilyen munka? — A dunaföldvári Török­toronynál előkerült XVI. szá­zad körüli korsó esetében pél­dául két napot. A simontor- nyai kályhacsempénél egy he­tet. A kályhacsempe a maga idején továbbította Simon bán, országbíró lakótornyának mai szemmel nem túlságosan la­kályos termeibe sugározta a hő egy részét. Miért érdekes ez ma? — Mert finom kultúrára, ízlésre vall, hogy ezen a „praktikus” kályharészleten szinte naturalista hűségű ma­dáralakot formázott meg az egykori mester. Nemcsak a hasznosságnak, az esztétikum­nak is hódolt. Ami — részben a múlt idők tanulságait felhasználva — máig se rossz. Ordas Iván re 1921—25. között épített he­likoptereivel a spanyol Pate- ■ras de Pescara. MAGYARORSZÄG: EGYÓRÁS HELYBENREPÜLÉS Nagyon csendben, de Ma­gyarországon is folytak kísér­letek a helikopterépítéssel és -repítéssel kapcsolatban. 1918- ban a Petróczy—Kármán—Zu- rowetz féle rögzített, pilóta nél­küli helikopter fél óráig lebe­gett 50 méter (!) magasban. 1923—24-ben a francia Oeh- michen építette helikopter végzett első ízben. háromszög­repülést 1 kilométeres távon, 16 méter magasban. A Szov­jetunióban B. N..Jurjev mér­nök vezetésével 1930-ban épült 'v;. ■ «j Tolna megyében negyvenezer dolgozó nem végezte el az ál­talános iskola nyolc osztályát, pedig az általános iskolai vég­zettség mindenféle szakmai képzés és továbbképzés alap­ja. Ezért az 1974—75-ös tan­évben ismét megszervezik a megyében az osztályozó vizs­gára előkészítő nyolcvan órás tanfolyamot azon vállalati, üze­mi, termelőszövetkezeti dolgo­zók részére, akik még nem vé­gezték el az általános iskola nyolc osztályát. Kedvezmény a dolgozóknak Az 1973—74-es tanévben több mint 80 csoport, összesen ezer-ezerkétszáz felnőtt járt a tanfolyamra. A lemorzsolódás ot-hat százalékos. Ennek ará­nya nagyobb a fiataloknál* mint az idősebb korosztálynál. Az első tanfolyam 1970-ben még a vállalatok, üzemi veze­tők meg nem értésébe ütközött. Azóta jelentős szemléletbeli változás történt, most nemcsak a tankönyvet veszik meg dol­gozóiknak, hanem az oktatás­ban heti két óra kedvezményt adnak. A tanítás a hallgatók élet- és munkakörülményeihez alkalmazkodik. A tanulni vá­gyó felnőttek 90—95 százaléka fizikai dolgozó, aki az általá­nos iskola befejezése után to­vább akar tanulni. Előfordul* hogy presztízsből ülnek felnőtt fejjel az iskolapadba, vagy autóvezetői vizsgát szeretnének tenni, aminek viszont elenged­hetetlen feltétele az általános iskolai végzettség. Magáért a tudásért, az ismeretek rend­szerezéséért, gyarapításáért a dolgozók tizenöt százaléka ta­nul csak. Azok, akik tanulni akarnak, a csökkentett tan­anyag elsajátításához sajátos népművelési eszközökkel jut­nak hozzá. A tanulók megke­resése körlevéllel történik, amelyet a megyei művelődési központ módszertani csoportja meg az EÄ—I jelű helikopterj amellyel 1932-ben 605 méteres rekordmagasságot értek el. A német Focke professzor F61 típusú gépe 3427 méterrel ma­gassági világcsúcsot srepült, időtartamban 2 óra 20 per­ces, távolságban 275 kilométe­res távrepülési rekordot állít fel. Ez alatt Magyarországon is nagy eredmények születtek: az Asbóth Oszkár által kifejlesz­tett helikopter hajtott végre először a világon egyórás hely- benrepülést 1929. április 13-án. Ezen kívül még számos rekor­dot állított fel az Asbóth-féle helikopter, amelyet a magyar hatóságok egyszerűen agyon­hallgattak. A második világháború alatt és utána fejlődtek ki csaknem V eljuttat az üzemekhez, vállala­tokhoz, munkahelyekre. A felnőttoktatásban dolgo­zó pedagógusok közül sokan hajlamosak arra,.hogy a fel­•nőtteket. a gyerekeknél alkal­mazott módszerekkel tanítsák. A megyében harminc pedagó­gus számára szervezték meg a komplex továbbképzést. A há­roméves tanfolyamra a már gyakorlattal rendelkező peda­gógusok járnak, í j tervek Tolna megyében továbbra is évente ezer-ezerkétszáz ember­nek szeretnék megteremteni a lehetőséget az általános iskola elvégzéséhez. A szakmunkások részére a szakszervezettél együtt rendszeres középisko­lai érettségire előkészítő tan- folyamot hoztak létre. Tolnán; Simontornyán szép eredménye­ket értek el ezen a téren. Az év végére a kórházzal közösen az egészségügyi szakmunkások érettségire felkészítő tanfolya­mának tematikáját dolgozzák ki. Felmerült, hogy hogyan le­hetne megoldani a középiskolai elvégzését azokon a kis helye­ken, ahol a dolgozók közle­kedési akadályok miatt, vagy pedig más, rajtuk kívül álló okból nem tudnak a városba bejárni. Az az egyszerű, bár nehéz megoldás maradt, hogy házhoz kell vinni a tudást, az ismereteket. Ezeket a törekvé­seket igyekeznek megvalósíta­ni a bátaszéki tanári gárdával,' amikor a mórégyi falusi mű­velődési intézménnyel együtt! harminc dolgozónak megszer­vezték a helybeli középiskolai oktatást. A megyei művelődési köz­pont módszertani csoportja a szocialista brigádok általános továbbképzése céljából kidol­gozott egy olyan alapismereti előadássorozatot, amely az ál­talános iskolai tananyagot ti­zenhat előadásban foglalja ösz- sze és bárki könnyen, rövid idő alatt elsajátíthatja. V. É. ____i____.______________________ a zonos szisztémában azok a kisebb-nagyobb helikopterek, amelyek jórészt részt vettek és ma is részt vesznek a légiköz­lekedésben és a háborúkban. EGY HE 178-AS A rakétahajtóművek elmé­letét a harmincas évek végére nemzetiéi méretekben kidol­gozták. Stabilan működő hő- légsugármotort kaplak a szár­nyasbombák, a hírhedt V—1- ek, amelyekkel a németek Angliát bombázták. Németor­szágban már a háború kezde­tén erőteljes kísérleteket foly­tattak hőlégsugaras vadászgé­pek építésére. Az ellentmon­dó parancsok, más háborús erőfeszítések és az ellenállók tervszerű szabotázscselekmé­nyei azonban jelentősen hátrál­tatták a hőlégsugaras vadász­gép megjelenését. Sőt, az első, valóban bevált hőlégsugaras gépet — a Me 262-est — egy esztendeig bombázóként hasz­nálták fel. Persze a náci Né­metországon már a hőlégsuga­ras vadászgépek sem voltak képesek segíteni. A Szovjetunióban, az Egye­sült Államokban és Angliában is folytak kísérletek a hőlég- sügaras motorokkal és a velük hajtott vadászgépek gyártásá­val. Angliában Whittle mér­nök tervei alapján, 1941. má­jus elsején emelkedett a leve­gőbe az első angol hőlégsuga­ras gép, egy Gloster E—28/39. Egyébként a világon elsőként felszálló hőlégsugaras repülő egy Heinkel He 178-as volt (1939. augusztus 24.). (Folytatjuk.) •: ■ Asbóth A. H. 3. jelű helikoptere felemelkedik (1939), Gazdag a filmtermés A repülés századai A helikopter és a sugárhajtás

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom