Tolna Megyei Népújság, 1974. szeptember (24. évfolyam, 204-228. szám)

1974-09-11 / 212. szám

4 ON KÉRDEZ Levélcímünk: 7101 Szekszárd, Postafiók, 71, Hogyan lehet szakmunkásvizsgát tenni ? Papp Gyula Tolna, Bartók Béla út 90. szám alatti olva­sónk érdeklődött: „1972. feb­ruárjától betanított lakatos­ként dolgozom a tolnai Gép- és Műszeripari Szövetkezetnél. Tizenhét éves vagyok, és meg­szerzett gyakorlatommal sze­retnék szakmunkás-biionyítr ványt szerezni. Kérem segítse­nek tanáccsal, hol jelentkez­zek szándékommal, illetve mi­lyen vizsgát kell tennem a bizonyítvány megszerzéséért?" A kérdésre Kaszás Imre, az 505. sz. Ipari Szakmun­kásképző Intézet igazgatója válaszolt: — Felnőtt szakmunkás' vizsgára bocsátható az a dolgozó, aki legalább két és fél év szakmai gyakor­latot tud igazolni, betöltötte a 20. életévét és 8 általános iskolai végzettséggel ren­delkezik. Ha a jelzett feltételek megvannak, a dolgozónak tantárgyi vizsgát ■ kell ten- 'nie a választott szakma szaktárgyaiból, abban a szakmunkásképző intézet­ben, mely lakóhelyéhez leg­közelebb esik. Ennek sike­res letétele után bocsátható szakmunkásvizsgára. Papp Gyula, ha akart volna, az idei tanévben, még jelentkezhetett volna szakmunkástanulónak, hi­szen kora ezt lehetővé tet­te. Mivel a következő tan­évre! már a korhatáron túl­esik, így csak 20 éves kora betöltésekor jelentkezhet in­tézetünknél felnőtt szak­munkás vizsgára. Kétkilós gázpalack töltése Paczolai Sándor Paks, Tol- buchin u. 2. szám alatti ol­vasónk írta a következőket: „Vásároltunk a nyár folyamán egy T—17-es típusú kemping- tűzhelyet, pb-gázpalackkal. El­vittük a Pakson lévő csere­telepre, ahol azonban nem tudták cserélni, mivel a szo­kásos fél kp-os helyett ez 2 kp -os. Kértük, ne nekünk kell­jen a pincehelyi töltőállomás­ra vinnünk, vigyék el ők, és ha legközelebb jönnek, hoz­zák vissza megtöltve. Nem vállalták. Ilyen körülmények között a pár forintos gázcserét kb. 100 forintos útiköltséggel tudnánk lebonyolítani, nem beszélve a napi szabadságról, amit rá kéne áldoznunk. Nem értem, ha a 2 kp-os palack nem cserélhető, miért árusítják. Mi nem kértük, hogy ezt adják a tűzhelyhez, és most becsapottnak érezzük magunkat.” A kérdésre Marton János, a Dél-dunántúli Gázgyártó és Szolgáltató Vállalat pb- gáz gazdálkodási és szállí­tási osztályának vezetője válaszolt: — A fogyasztók a T—17- es típusú Camping sport­főző készülékek vásárlása­kor egy tájékoztatót is kap­nak, melyen az ország je­lenleg üzemelő pébégáz- töltő üzemei vannak felso­rolva. A kimutatásban Tolna megyére vonatkozóan a Pin­cehely, Dózsa György úti töltőüzem szerepel. Vállala­tunk nem rendelkezik 2 kg-os magyar turistapalack- készlettel, cserét eszközölni nem tudunk. Mivel hasonló kívánságról ez ideig nem értesültünk, a cseretelep nem tudott érdemben intéz­kedni a palack elszállításá­ról. A jelen levelük mellék­leteként csatoltan megkül­dött utasítás szerint a 2 kg- os palackok töltését Pince­helyen végezzük, de a cse­retelepen szállításra leadott palackot a fogyasztónak névvél és lakcímmel kell ellátnia az esetleges későb­bi reklamációk elkerülése végett. Reméljük, hogy ez­zel Paczolai Sándor paksi fogyasztónk problémája megoldást nyer. (Az üzletek tele vannak 2 kg-os magyar gázpalackkal, nem értjük, miért nem rendel­kezik a Dél-dunántúli Gáz­gyártó és Szolgáltató Vállalat ilyen palackkészlettel, hogy a cserét azonnal leljjonyolithas- sa. Reméljük, hamarosan megszűnik ez az áldatlan ál­lapot. A szerk. megjegyzése.) Á földjét átadta, mégis adót fizet Ifjú Vájer József Paks, Haty- tyú utca 17. szám alatti olva­sónk problémája a követke­ző: „Édesapám a tulajdoná­ban lévő szőlőterületet, mely Paks határában van, 1974. el­ső negyedévében térítés nél­kül átadta a nagyközségi ta­nácsnak, melyről jogerős ha­tározatot is kapott júniusban. Meglepetésünkre az idei évre szóló teljes értékű földadót, boradót és községfejlesztési adót mégis kivetették rá, hol­ott a földből idén már egyet­len fillérnyi hasznot nem hú­zott, hisz a földet már nem ő műveli. Kérem, adjanak taná­csot, ügyünk elintézéséhez.” A kérdésre a Tolna me­gyei Tanács V. B. Paksi já­rási Hivatalának elnökhe­lyettese, Vas János vála­szolt: — Az ügyben szereplő szőlőterület után — melyet 1974. júniusában térítés nél­kül átvett a Paksi nagyköz­ségi Közös Tanács — he­lyesen vetette ki a mezőgaz­dasági jövedelemadót a köz­ségi adócsoport. Ugyanis a mezőgazdasági lakosság jö­vedelemadójáról szóló 47/1970. (XI. 24.) Korm. szá­mú rendelettel módosított és kiegészített 51/1967. (XI. 24.) Korm. számú rendelet 1. §. (2) bekezdése szerint az adókötelezettség megállapí­tása szempontjából az adó­év első napján fennálló ál­lapottal szemben a haszná­latban, illetőleg a tulajdon­ban bekövetkezett változás alapján év közben az adót nem .lehet helyesbíteni. Je­len esetben csak 1975. ja­nuár 1-től szűnik meg ne­vezett adókötelezettsége. Az érintett személy ter­hére 1974. évben borforgal­mi adó kivetésére nem ke­rült sor, mivel nem volt ter­mése 1973 őszén. A község­fejlesztési hozzájárulás já­rulékos természetű adó. Évi 300 forint tételes köz­ségfejlesztési hozzájárulást köteles fizetni minden olyan személy, akinek jüvedelem­Telefonszémcrínk : 129 tanácsnál befejeződtek, SS házilagos építőbrigádot a községi tanács 1974. tava­szán megszüntette. Nem szüntette meg Taba József segédmunkás munkaviszo­nyát, mivel a nyugdíjjogo­sító korhatárt már betöl­tötte és az építőbrigád fel­számolását követően néhány hét múlva elérte volna a résznyugdíjhoz szükséges 10 éves munkaviszonyt. A 10 éves szolgálati idő elérésének nem megfelelő számítása alapján a nyug­díjjogosultságot 1974. július 8-án érte volna el, így a munkaviszonyát a levélíró megszüntette. A községi ta­nács azonban a szolgálati idejének átszámításával megállapította, hogy a 10 éves munkaviszonyból még 1974. július 8-hoz viszonyí­tottan 10 nap hiányzik, így a munkaviszonyt tovább fenntartotta 1974. július 18-ig. Mivel korábban már a levélíró részéről volt olyan akaratnyilvánítás, mely a munkaviszony megszünteté­sére irányult, ezért a meg­hosszabbított munkaviszony tényleges megszüntetésére mind a munkáltató, mind a levélíró, mint munkaválla­ló, részéről egy a munka- viszony magától értetődő megszűnésével kapcsolatos álláspont alakult ki. A mun­kaviszony megszűnésének idejére vonatkozó írásos in­tézkedés nem történt. Tény az, hogy 1974. jú­lius 18-án a gerjeni Közsé­gi Tanács gazdálkodási elő­adója a kölcsönös megálla­podás alapján létrejött munkaviszony megszűnésé­re vonatkozóan figyelmez­tette Taba József levélírót, hogy a következő naptól már munkára nem kell je­lentkeznie, így ellentétes bizonyíték hiányában ezt felmondásnak kell tekinte­ni. E felmondás alapján le*' vélíró részére a gerjeni Községi Tanács intézkedett az 1974. július 19-től 1974. augusztus 2-ig terjedő fel­mondási időre járó munka­bér utólagos kifizetéséről. Taba József levélíró rész­nyugdíj iránti igényét a Társadalombiztosítási Igaz­gatóság elismerte és az 1974. szeptember 4-én ki­adott határozatával — a vi­TJf ’ fngatfantuíajdonosolmatt kell csak bejelentést tenniük, vagy a régiekre is vonatkozik? Idén be kell-e már jelenteni, vagy csak jövőre?" Ä kérdésre dr. Deák Kon- rád, csoportvezető ügyész­től kértünk választ; — Az állampolgárok te- lektulajdonánák egyes kér­déseiről szóló 31/1971. Korm. számú rendelet előírja: „Minden állampolgár (csa­lád), akinek a tulajdoná­ban a 3. §-ban foglalt mér­téken felüli telek van, kö­teles a tulajdonáról az ál­landó lakóhelye, valamint a telek fekvése szerint illeté­kes helyi tanács végrehajtó bizottságához — 1972. jú­nius hó 30. napjáig — be­jelentést tenni.” ; _ „ Az állampolgárok lakás- és üdülőtulajdonának egyes kérdéseiről szóló 32/1971. Korm. számú rendelet 14. §-a ekként rendelkezik: „Minden állampolgár (csa­lád), aki egynél több la­kás-, illetve üdülőtulajdon­nal rendelkezik, köteles a tulajdonáról az állandó la­kóhelye, valamint a lakás (üdülő) fekvése szerint il­letékes helyi tanács végre­hajtó bizottságához — 1972. június hó 30. napjáig — bejelentést tenni.” , / Az ingatlan-nyilvántar­tásról szóló 1972. évi 31. számú tvr. kimondja töb­bek között, hogy az ingat­lan adatainak, valamint a jogosult nevének és lakás­címének megváltoztatását a járási földhivatal az érde­kelt bejelentése alapján... vezeti át az ingatlan- . nyilvántartásba. „A tulaj­donos, a kezelő szerv, a használó termelőszövetkezet köteles bejelenteni a válto­zás tényleges bekövetkezé­sétől, illetőleg a tudomás- szerzéstől számított harminc napon belül...” „Az ingat­lanhoz kapcsolódó jog vagy tény keletkezését, módosu­lását, illetve megszűnését kérelemre vagy megkere­sésre kell bejegyezni. Ä bejegyzést az köteles kérni, aki ezáltal jogot szerez, il­letőleg akinek ez a bejegy- % zett jogát sérti. A kérelmet a szerződésnek vagyonátru- X házási illeték kiszabására történő bemutatásától szá­mított harminc napon belül kell a járási földhivatalhoz benyújtani.” adó-kivetése van és az 1500 forintot az adó összege nem haladja meg. Mivel nevezett személy^ terhére 1974. évre 554 fo­rint mezőgazdasági jövede­lemadó került kivetésre, a fenti összegű községfejlesz­tési hozzájárulást fizetnie kell. A mezőőri járulék szin­tén járulékos természetű adó, és így a fizetési köte­lezettség a mezőgazdasági lakosság jövedelemadójával együtt szűnhet meg, kérde­ző esetében 1975. január 1-i hatállyal. Hiánycikk a hímzőráma Szabó Istvánná Kölesd, Dó­zsa György u. 162. szám alat­ti olvasónk így kezdte a leve­lét: „Gépi hímzéssel foglalko­zom, és nem kapok gépi csa­varos hímzörámát, aminek az átmérője 18 centi. Honnan és mikor szerezhetnék?” A kérdésre a Tolna me­gyei Népbolt Vállalat igaz­gatóhelyettesétől Steindl Ist­vántól kértünk és kaptunk választ: — A gépi hímzéshez szük­séges csavaros hímzőráma sajnos sehol az országban nem kapható. E cikk iránt az utóbbi években annyira csökkent, sőt teljesen leállt a kereslet, hogy egyetlen kereskedelmi vállalat sem gondoskodott a készletezés­ről. Miután sikertelen ma­rgót az a törekvésünk is, Ifogv legalább egy hímző­rámát valahol felhajtsunk, kedves vevőnknek sajnos nem is tudunk mást java­solni, mint hogy kisiparos­sal készíttessen egy megfe­lelő nagyságú hímzőrámát. Se nyugdíj, se jövedelem ^ Taba József Gerjen, Rákóczi a. 42. szám alatti olvasónk leveléből idézünk: „1967-től dolgoztam a házilagos építő­brigádban a községi tanács­nál, mint segédmunkás. 63. évemben vagyok. 60. évem be­töltésekor, mivel nyugdijam­hoz a szükséges munkaidő Hiányzott, engedtek tovább dolgozni. Idén július 15-én szóban azt közölték velem, hogy nem dolgozhatom to­vább, felterjesztettek nyugdíj­ra. A munkaviszonyomat szó­ban szüntették meg, semmiféle irat, határozat nem készült, és felmondási időt sem kaptam, hogy nyugdíjam intézéséig jö­vedelemhez juthatnék. így most sem jövedelmem, se nyugdíjam nincs, ami tartósan elviselhetetlen lenne. Tanács­talan vagyok, miből éljek meg?" A kérdésre a Tolna me­gyei Társadalombiztosítási Igazgatóság osztályvezetője, Kertai József válaszolt: tás munkaviszonyok vizsgő- lása mellett — nyugdíjelő­leg folyósítása iránti hatá­rozatot adott ki a munka- viszony megszűnését követő naptól kezdődően. „Hem tudok eligazodni" A fentiek mind ingatlan­nal kapcsolatos bejelentési kötelezettségre vonatkoz­nak, de sorolhatnánk to­vább a bejelentési kötele­zettséget előíró jogszabályo­kat. Minthogy azonban ta­nácskérő leveléből nem tud­juk, hogy közelebbről mi­lyen bejelentési kötelezett­— Taba József ügyét meg­vizsgáltuk, és a következő­ket állapítottuk meg. 1967- től kezdődően dolgozott a gerjeni Községi Tanács V. B. házilagos építőbrigádjá­ban. Időközben, mivel a helyi munkálatok a községi —01, 123—61. Nagy Katalin Szekszárd, Ősz utcai olvasónk irta: „Nem tudok eligazodni az ingatlan­bejelentési kötelezettségen. Kiknek kell bejelenteni? Ők jönnek-e helyünkbe, vagy mi jelentkezzünk önmagunktól? ség felől érdeklődik, a to­vábbi jogszabályi felsoro­lást mellőzzük és azt taná­csoljuk, forduljon közvetle­nül a szekszárdi Városi Ta­nács mezőgazdasági szak- igazgatási szervéhez. Ml VÁLASZOLUNK

Next

/
Oldalképek
Tartalom