Tolna Megyei Népújság, 1974. szeptember (24. évfolyam, 204-228. szám)

1974-09-11 / 212. szám

A görög külügyminiszter Bonnban Ciprus kettéosztása szóba sem jöhet Bonn, Bochkor Jenő, az MTI tudósítója jelenti: Helmut Schmidt szövetségi kancellár kedden délelőtt más­fél órás politikai megbeszélé­sen fogadta Georgiosz Mavrosz görög külügyminisztert. Az eszmecserén a görög—•' nyugatnémet kapcsolatokról, Athén és Nyugat-Európa vi­szonyáról, valamint Görögor­szág esetleges közös piaci tag­ságáról volt szó. Kedd délben megtartott né­met nyelvű sajtóértekezletén Mavrosz görög külügyminisz­ter megerősítette többek kö­zött, hogy hazájának a NATO katonai szervezetéből történő kilépése egyáltalán nem jelent külpolitikai irányváltozást. A katonai szervezetből való kilépés azonban megmásítha­tatlan. A külügyminiszter bővebben foglalkozott a ciprusi problé­mával is és ismét ' hangsú­lyozta, hogy a szigetország kettéosztása szóba sem jöhet. A külügyminiszter elvben egyetértett egy ciprusi nem­zetközi értekezlet összehívásá­val, amelyet a Szovjetunió ja­vasolt ü magyar katolikus békeszervek a chilei iunta törvénytelen intézkedései ellen Az Opus Pads intéző bizóttsá- ga és az Országos Béketanács katolikus bizottsága kedden együttes ülést tartott. Az ülésen részt vett dr. Ijjas József kalo­csai érsek, a püspöki kar, az Opus Pads és az Országos Bé­ketanács katolikus bizottságának elnöke, dr. Bánk József egri ér­sek, dr. Cserháti József pécsi püspök, a püspöki kar titkára, továbbá a püspöki kar több tag­ja, valamint az Opus Pacis in­téző bizottságának, és az Or­szágos Béketanács katolikus bi­zottságának tagjai, élükön de, Horváth Richárd főtitkárral. Az ülést dr. Ijjas József érsek nyitotta meg, majd Weisz Fe­renc c. prépost, az OBT katoli­kus bizottságának főtitkárhelyet­tese tartott nagy érdeklődéssel kísért előadást a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseiről, és beszámolt a Vili, magyar béke­kongresszus óta végzett papi bé- kermmkáról. Hangsúlyozta, hogy a papi békemozgalom is méltó­képpen részt vesz a felszabadu­lásunk 30. évfordulóját köszöntő ünnepségsorozaton, valamint a jövő évben megemlékeznek a magyar katolikus papi békemoz­galom megalakulásának 25. év­fordulójáról. Végezetül javasla­tot tett a katolikus békeszervek állásfoglalására a chilei junta törvénytelen intézkedései ellen, Az ülés részvevői az előterjesz­tést egyhangúlag elfogadták. — Az Opus Paci* intéző bi­zottsága és az Országos Béke­tanács katolikus bizottsága meg­döbbenéssel fogadta a hírt, hogy Pinochet tábornok érdemi válasz nélkül visszautasította Chile négy egyházvezetőjének együttes petí­cióját, amelyben a belső hádiál- lapot megszüntetését, az összes politikai foglyok kegyelemben ré­szesítését és azt követelték, hogy polgári bíróságok vizsgálják felül a katonai bíróságok által — jó­részt titokban — hozott ítélete­ket. Mély megütközéssel értesül­tünk arról, hogy érdemi válasz helyett újabb kivégzések történ­tek. — Egyesített bizottságunk ma- agáévá tette a négy chilei egy­házi vezető követeléseit és azzal a kéréssel fordul a világ minden jóakaratú emberéhez, hogy együttesen tiltakozzanak a ke­gyetlenségek és embertelenségek ellen és egyértelműen ítéljék el a vérontást és a sorozatos bűn­tetteket Szívből kívánjuk, hogy a chilei nép mielőbb visszanyerje sza­badságát és békében élhessen tovább! (MTI) SZÓFIA. Bulgária felszabadulása és szocialista forradalmának 30. évfordulója alkalmából hétfőn este az államtanács újonnan elkészült, bojanai rezidenciájá­ban ünnepi fogadást rendezett a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottsága, a Bolgár Népköztársaság államtanácsa és kormánya. A fogadáson Tó­dor Zsivkov, a BKP KB első titkára, az államtanács elnöke és Sztanko Todorov miniszter- elnök vezetésével megjelentek a bolgár párt- és állami veze­tők. Ott volt Nyikolaj Pod- gornij, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Legfel­sőbb Tanács Elnökségének el­nöke, Gáspár Sándor, az MSZMP KB Politikai Bizott­ságának tagja, az Elnöki Ta­nács elnökhelyettese, a Szak- szervezetek Országos Tanácsá­nak főtitkára, valamint a bol­gár szocialista forradalom 30. évfordulójának megünneplésé­re Szófiába érkezett több mint ötven külföldi delegáció veze­tője és tagjai. BEJRÜT Az izraeli tüzérség keddre virradó éjszaka újabb három dél-libanoni településre nyi­tott ágyútüzet. A támadás anyagi károkat okozott. A-libanoni sajtó felhívja a figyelmet, hogy a libanoni és a szíriai határok mentén foly­tatódik az izraeli csapatok nagy arányú összevonása. Az izraeli katonai parancsnokság továbbra is fegyverben tartja a korábban katonai szolgálat­ra berendelt tartalékosokat. WASHINGTON Gerald Ford amerikai elnök november 19-én a japán kor­mány meghívására háromna­pos látogatásra Japánba uta­zik. A hírt Washingtonban és Tokióban is bejelentették. LISSZABON / Raúl Roa kubai külügymi­niszter Lisszabonba érkezett, hogy a portugál vezetőkkel a két ország kapcsolatairól tár­gyaljon. Raúl Roa az első olyan poli­tikus, aki a szocialista Kuba képviseletében portugál földre lép. A dán parlamenti küldöttség a MÉM-ben A hazánkban tartózkodó dán parlamenti küldöttség kedden a Mezőgazdasági és Élelme­zésügyi Minisztériumba látogatott. Képünkön: dr. Soós Gábor államtitkár üdvözli a ven­dégeket, Chile közel van! Hí A Chile sző a ma- pocho indiánok nyelvéből került a földrajzi atlaszokba, e ki­fejezés annyit jelent: ahol a világ véget ér. A hosszú, keskeny ország valóban két óceán vizébe veszik a zord, tűzföldi tájaknál... A földrajzi adottságok és a távolságok nem változ­tak, mégis kevés országot éreztünk olyan közelinek, mint a messzi Chilét. Nagy lelkesedéssel és reményke­déssel kísértük végig az Unidad Popular, az egység­be tömörült népi erők vá­lasztási győzelmét, Allende elnökségének ígéretes kor­szakát. A nemzeti méltóság napján államosított réz­bányák; a felosztott egy­millió hektáros latifundiu­mok; az ingyenes iskolatej­hez jutott gyermekek; a kultúra felvirágzása; az ésszerű lépések a nemzet­közi diplomáciában — egy ígéretes út első állomásai voltak. Ugyanakkor tanúi lehettünk a haladó rend­szer élet-halál harcának, hiszen a jobboldal össze­esküvéseket szőtt, a tőkés körök tulajdonosi sztrájko­kat szerveztek, meg kellett küzdeni az öröklött inflá­ció és gazdasági romlás te­mérdek terhével. Amikor az 1973 tavaszán megtartott választásokon kudarcba ful­ladt az úgynevezett „hideg- puccs”, tehát egy alkotmá­nyosnak tűnhető hatalom- átvétel, a reakció a végső eszközhöz nyúlt. Végrehaj­totta a „forró-puccsot”, fa­siszta rémuralmat honosí­tott meg a dél-amerikai or­szágban. | intha csak tegnap történt volna, pe­dig most szeptem­ber 11-én már egy eszten­deje annak, hogy Allende elnök, fején sisakkal, kezé­ben géppisztollyal elindult utolsó útjára a lángoló Mo- neda-palotában. Chilében azóta elszabadult a pokol. Az ellenforradalmi fordulat nyomán száműzetés, börtön és halál fenyegeti az igaz hazafiakat, nyomorral és munkanélküliséggel küsz­ködnek a dolgozó osztályok, a könyvmáglyák füstje hall­gatásra kényszeríti a kul­túra mestereit, megsemmi­sítették a haladó kormány­zás három esztendejének vívmányait. A helyszínen Járt nagy tekintélyű nemzetközi bi­zottságok hitelt érdemlő be­számolói szerint legalább tizenötezer ember esett a terror áldozatául, máig sincs pontos adat, hányán vesztették életüket a hír­hedt santiagói stadion kín­zókamrának berendezett öl­tözőiben, s hány paraszt­vezető holttestét hordozták a véres taraj ú folyók. Tíz­ezrek senyvednek börtönök­ben és koncentrációs tábo­rokban; csak az elmúlt he­tekben — az évforduló kö­zeledtére — újabb letartóz- tatási hullám söpört végig az országon. Egymást érik a vészbíróságok ítéletei. Megtörténtek az előkészüle­tek a „nagy ügyre”, a „har­minchármak perére” ennek során akarják elítélni Luis Corvalánt, a kommunista párt főtitkárát, Clodomiro Almeydát, a szocialisták egyik vezetőjét, a népi egy­ség kormányok tizenhat volt miniszterét. A kik elkerülték az elnyomás közvet­len gépezetét a mindennapos létfenntartás gondjaiban emésztődnek. Napirenden vannak az el­bocsátások, a munkanélkü­liek serege négyszeresre nö­vekedett. Az infláció min­den gátat átszakított, egy év alatt több, mint tucat­szor értékelték le az escu- dót. A New York Times tu­dósítója joggal idézett egy keserű santiagói véleményt: „A gazdagok még gazda­gabbak, a szegények még szegényebbek lettek...” A haladó Chile a békés erőfeszítések bástyája volt Latin-Amerikában, bátran szembefordult a földrészt kizsákmányoló multinacio­nális cápákkal. A fasiszta rezsim a hasonszőrűek ba­rátságát keresi, Paraguay- jal és Brazíliával akar „an- timarxista tengelyt” alakí­tani, keresi az Egyesült Ál­lamok bizonyos köreinek barátságát, amelyek a puccs idején sem fukarkodtak „jóindulatukkal”. (Jóllehet Washington hivatalosan „semlegességet” tanúsított, egyre több bizonyíték szól a CIA és a Pentagon rész­vételéről az államcsíny elő-; •készítésében.) V igasztalan képet nyújt a' chilei té­nyek és adatok fel­sorakoztatása. De a népi egység erői a legnehezebb körülmények között is újjá­szerveződnek, a szigorú il­legalitásban új harcosok, főként fiatalok lépnek a junta ellen küzdők soraiba. A szomorú évforduló előtt biztató jelentés érkezett: megjelent az „Antifasiszta Egység”, a kommunisták lapjának első száma. A küzdelem lehetőségei adottak, annál inkább, mert sok olyan politikai szemé­lyiség, aló az Allende- rendszer ellenzéke volt, ma csalódott egykori reményei­ben. Az erjedés különösen nagyfokú a keresztény- demokraták soraiban. Széles antifasiszta szövetség lehe­tőségére utal az is, hogy Chile négy legfontosabb egyházának vezetője közös petíciót intézett a juntához, s ebben amnesztiát, törvé­nyességet követelt, sürgette a még mindig érvényben lévő „belső hadiállapot” megszüntetését. ^ „ A chilei haladó erők har­cához különösen fontos hoz­zájárulás a nemzetközi szo­lidaritás. Párizsban Európa demokratikus közvéleménye szállt síkra a chilei terror­ral szemben, Helsinkiben és Koppenhágában a chilei junta bűneit vizsgáló nem­zetközi bizottság tanácsko­zott, nem szűnő tiltakozás folyama hömpölyög San­tiago felé. Még számos nyu­gati kormány is kénytelen volt figyelembe venni ezt a hangulatot, s lazította kap­csolatait a chilei új rezsim­mel. Szeptember tizenegye- dike, amely korunkban az antifasiszta összefogás új jelképe lett, tovább éleszti és erősíti ezt a nagy hatá­sú szolidaritást: a világ nem felejtette és nem felejti el Chilét. L ehet, hogy a san­tiagói hatalmasok - között vannak olyanok, akik azt szeretnék, hogy a világ most „véget érjen” Chilénél. A szolida­ritás ereje azonban hamar kiábrándíthatja őket: Chile közel van, igaz ügye'mind­annyiunk ügye. Chile ve­lünk van és velünk marad. (r.) I

Next

/
Oldalképek
Tartalom