Tolna Megyei Népújság, 1974. szeptember (24. évfolyam, 204-228. szám)
1974-09-10 / 211. szám
I I 1 Nemzetközi tanácskozás a szakszervezeti üdültetésről 1 A hazai kedvezményes szak- szervezeti üdültetés 25. évfordulója alkalmából a SZOT rózsadombi üdülőjében hétfőn nemzetközi tanácskozás kezdődött, amelyen 11 ország szak- szervezeteinek szociálturiszti- kai képviselői vesznek részt. Kilenc szocialista ország szak- szervezetein kívül olasz és osztrák szakszervezetek is képviseltetik magukat, mivel e szervek is kialakítottak csere- ,üdültetést a SZOT-tal. A tanácskozást Duschek La- 5osné, a SZOT titkára nyitotta meg, majd Kiss Károly, a SZOT üdülési főigazgatóságának vezetője adott tájékoztatást a magyarországi szakszervezeti üdültetés helyzetéről. Kiemelte, hogy mind a kormány, mind a szakszervezetek jelentős anyagi eszközökkel támogatják az üdültetést, amely az elmúlt negyedszázad alatt nagymértékben bővült. 1949-ben 85 000 dolgozót üdul- tettek kedvezményesen, az idén pedig már 375 000-ct, az üdültetésre felhasznált összeg pe- .dig a 25 évvel ezelőtti 30 millió forintról 530 millióra emelkedett. Javult az étkezés minősége, s ugyancsak javult, bár még távolról sem kielégítő az üdülők kulturális ellátása, a beutaltak sportolási lehetősége. A kormány népesedéspolitikai határozatának megfelelően a szakszervezetek jelenleg arra törekednek, hogy minél több nagycsaládost üdültethessenek. A SZOT elnöksége azt is elhatározta, hogy kísérletképpen néhány üdülőt átalakítsanak a gyermekgondozási szabadságon lévő anyák és kisgyermekeik nyár altatására, megszervezik a fiatal házasok üdültetését. A szakszervezeti üdülőkön kívül a vállalatok és intézmények is egész sor üdülőt hoztak létre, s évente több mint 60 000 dolgozót üdültetnek. A szakszervezetek helyeslik és támogatják a vállalati üdültetés fejlesztését, jóllehet a vállalati üdülőkben az ellátás színvonala még elmarad a szak- szervezeti üdülőkétől. Ahol mód nyílik rá, a SZOT-üdülőlc konyhái' segítik a vállalati üdülők megfelelő színvonalú ellátását Vásár, őszi napsütésben Az egyetlen csizmás ember. Ha lenne ilyen cím, ő lenne a vásár legszebb öregembere. Múló időket idéz barna bársonyruhájával, csapott szélű kalapjával, ég felé törő, hatalmas bajuszával. Reszelőért meg mellényért jött be Harcról a nyugdíjas juhász, Illés András. Az árusok sátrai között topog, dühös és sértődött. — Ez is csak rámnéz — mondja, s a vigyorgó kereskedőre mutat —, és azt kérdezi: hol él maga? Gülügombot akar venni 1974-ben? Azt, mondom erre, merthogy én ma is pity- kegombos mellényben járok. Azért addig-addig beszél, mondja a magáét, míg megvettem ezt a fekete gombos mellényt. Majd ebben járok. Hogyan, már az öreg embert is futtatják a divat után? Megy az öreg a lacipecse- nyés felé és dohog ezüstös bajusza alatt. * Kötélgyártó és nyakkendőkereskedő. Már éjfél után 1 óra óta talpon van. Dunaszekcsőről jött be lovas szekérrel. Sátorának fájáról — mint a jégcsapok — kötőfékek, kötelek csüngenek. — Tudja-c, hogy hívják a magamfajtát? Ugye, nem tudja? Nyakkendő-kereskedőnek, merthogy a marhán olyan a kötőfék, mint emberen a nyakkendő. Érti már? Nevet Puskás József, de szemében ott bujkál valami titkolt bosszúság. — Hát az üzlet hogy megy? — Ne kérdezze! Egy istráng ment el meg egy kötőfék. Ha tudom, hogy ilyen a szekszárdi vásár, el se jövök. — Először jött ide? — Affenét! Csak régebben mások voltak ám a vásárok Gyalog, kél bikával. — Én meg nem mondom a 1974, szeptember 10, nevemet. írja be, hogy K., 1. vagy Z. — Magáé a két bika, nem? — Az igaz, de még kinevetnek az otthoniak, hogy egyiket sem tudom eladni. Nézze meg, milyenek. Héthónaposak, az egyik vörös, a másik zsemleszínű. Tizenkétezret kérek darabjáért. Nem sok, elhiheti. Ha tudná, hogy mi veszödség van ezekkel. Nincs ám ünnep a marha mellett, az enni kér karácsonykor is. Figyelem a cserzett bőrű, mokány kis embert. Sajnálom is, nem is. Mert, ugye, nem könnyű dolog Fácánkertről begyalogolni két ilyen megtermett bikával. És ahogy az üzletet nézem, így mennek haza, hárman, ahogy idejöttek. * A kalap nem játék. Ül az asszony az ütött- 'kopott bőrönd mögött, s kezében — érthetetlenül — széles szalagos fekete kalapot tartogat. — Eladó? — Az. Felpróbálja? Nézem a karima belsejét. Rövid, fehér hajszálak villannak a fekete szöveten, — Viselték már? — Szegény férjemé volt, de tavasszal meghalt, így hát nincs gazdája. — Mennyit kér érte? — Hatvanat. — Alkudni lehet? ■— Nem. A kalap nem játék. * Hatalmas vásártér, hozzá képest maroknyi a több százas ember- és állatcsoport. Tegnap vásár volt Szekszárdon. Nem volt színes, forgatagos, nem történtek különleges dolgok. Olyan volt, mint egy színdarab. Délben leengedték a függönyt, befejeződött a produkció. Elárvult dinnyehéjak, söröskupakok, széttaposott papírbabák. Tegnap már ősz volt, s mintha a vásárok is őszüket élr.ék ... VARGA JÓZSEF. Fürjét még nem ettem; mint ahogy valószínűleg olvasóink többsége sem. Sőt a fürjre vonatkozó alap információim is csak a nagy Révai lexikonból származnak. Ezek szerint a fürj (Coturnix Moehr) a tyúk alakúak (Galli- íormes) rendjén belül a fácánfélék családjához tartozik. Fészekhagyó, olykor vándormadár. 21 fajtája ismeretes, Magyarországon a „pitypala- tyos'’ a legelterjedtebb. Húsa ízletes. Ez utóbbi hihető, hiszen Pécsett hatosával csomagolják a tisztított fürjet fóliába, és exportálják Svájcba, Franciaországba, Olaszországba és a Német Szövetségi Köztársaságba, de oda is a legelőkelőbb éttermekbe,1 ahol méregdrágán lehet sülve, vagy leves formájában fogyasztani. A hat fiirjnek összesen 48 dekának kell lennie, tehát kiadósnak éppen nem minősíthető táplálék. Tolnán Matesz Józsefék, a féltucat itteni fürj tenyésztő család egyike, kipróbálták. — Egy pörkölthöz felhasználtunk húszat, — meséli Ma- teszné. — Valamire való rántottéhoz 60—80 tojás kell. Tolnán a Matesz, Szilágyi, Izer, Heterich, Bátai és Steinbach család — mint mondják — „most fizeti a tanulópénzt” a fürjtenyésztés terén. A jelek arra vallanak, hogy érdemes. A fürj napi 3 deka tápot fogyaszt, 6 hetes korában tojni kezd és ezt minden nap megteszi, olykor kétszer is. 6—700 tojást rak addig, míg kés-, pontosabban tű alá kerül, ugyanis ezt az öklöm- nyi madarat nem vágják, hanem nyúltagyon szúrják. Egy tisztított fürj 8 deka, ilyen állapotban egy kilóért 187 forintot fizet az átvevő. A keltetést a helyi keltetőállomás végzi, nagyüzemi mód szerekkel. Tolnán már műkő dött az év elején fürjtenyész tő szakcsoport, de ez tapasz tálatok hiányában feloszlott. A Kisállattenyésztők Szövetkezeténél remélik, hogy rövidesen nagyobb tapasztalatú tagokkal sikerül újabb szakcsoportot szervezni a jövedelmező exportba fokozottabban bekapcsolódni. : O. I. foto: G. K. A csöppnyi tojások szinte elvesznek a rendes méretűeknek; készült tartóban. Kifejlett tojók Maleszék háztájijában, Frissen kelt fürjek a tolnai keUctúúilomúson. 48 deka fúrj hús — fóliában
