Tolna Megyei Népújság, 1974. szeptember (24. évfolyam, 204-228. szám)

1974-09-10 / 211. szám

I T Két űj pártoktatási forma : Munkásakadémia, öthónapos pártiskola Megyénk két új pártoktatási formával gazdagodott az Idén. Az egyik a munkásakadémia, a másik az öthónapos, bent­lakásos pártiskola. Tekintettel arra, hogy mindkét forma új Tolna megyében, bemutatjuk milyen céllal és milyen szerve­zeti keretek között folyik egyik és másik helyen a párttagok, káderek marxista—leninista oktatása. Munkásakadémia A tájékoztatást Perecsi Fe- rencné, az oktatási igazgatóság igazgatóhelyettese, a munkás- akadémia vezetője adta. A fizikai munkás párttagok képzésére kiemelt figyelmet fordít a párt. A munkásakadé­mia egyik elsőrendű célja, elő­segíteni a fizikai munkás párt­tagok még aktívabb részvéte­lét a közéletben. Eddig is fi­gyelemre méltó közéleti tevé­kenységet fejtettek ki munkás párttagjaink, tevékenységük elsősorban a munkásosztály osztályszervezeteiben valósult meg, most már azonban a fej­lődésnek, a szocializmus építé­sének olyan stádiumában va­gyunk, hogy a közvetlen bele­szólásra nagyobb szükség van mint eddig. Ehhez jól fel­készült, megalapozott politikai műveltséggel rendelkező kom­munistákra van szükség. A Központi Bizottság 1974. márciusi határozata azért hangsúlyozza a munkások köz­vetlen részvétele erősítésének szükségességét, mert a szocia­lizmus építésének mai szaka­sza ezt igényli. Több ismeret­re, szélesebb látókörre van szükség, mint ezelőtt akár egy évtizeddel. Ez a tanfolyam az ismeretek bővítését, a látókör kiszélesítését kívánja szolgál­ni. Az első konzultáció tapasz­talatai igen jók voltak, a hall­gatók aktivitása örvendetes, s azt is jónak kell elkönyvelni, hogy főleg a gyakorlat oldalá­ról közelítettek a kérdésekhez, s általában a hogyan tovább? foglalkoztatta és foglalkoztatja a résztvevőket. A munkásakadémián — az első előadást K. Papp József, a megyei pártbizottság első tit­kára tartotta a munkásosztály vezető szerepéről — a jövő­ben a következő kérdésekről hangzanak el előadások: Szo­cialista demokrácia, a közéleti demokratizmus fejlesztésének feladatai; a párt káderpolitiká­jának megvalósítása megyénk­ben; a tömegszervezetek és -mozgalmak pártirányítása; szakszervezeti hatáskörök és jogkörök; előadások az ifjú­ságpolitikai és nőpolitikái ha­tározat megvalósulásáról; gaz­A hazai ipari szövetkezetek széles termékskálával vesznek részt az őszi BNV-n. Az újdonságok között állít­ják ki az Autófém szövetkezet újtípusú kávéfőzőgépét, a Kozmosz ISz különleges cim­balmát, a Tömszöv Zsiguli olajszűrőjét. Mindhárom cik­ket benevezték a BNV-díjra is. A szövetkezeti ipar termékei közül a kempingbútorok, a kerti és fémbútorok, a lakás-, konyha- és fürdőszoba-felsze­relések, az egy- és kétcsator­nás tv-antennák, a gyermekko­csik és kerékpárok is nagy ér­deklődésre tartanak számot. A szövetkezeti bútoripar 480C négyzetméter területen 18 szö­vetkezet újfajta készítménye­it mutatja be. Újdonság az El­ső Újpesti Asztalos ISz garni­túrája. Alapanyaga fenyőfa daságpolitikai célkitűzéseink megvalósulása, a gazdasági élet pártirányítása; a kommu­nisták szerepe a szocialista munkaverseny-mozgalomban: a párt életszínvonal-politikája; a szocialista világrendszer or­szágainak kapcsolata; társadal­mi, csoport- és egyéni érdekek viszonya a szocializmusban; a XI. kongresszus előkészítésé­nek feladatai — hogy csak né­hányat emeljünk ki a tárgya­lásra kerülő témák sorából. Az előadások és konzultá­ciók mellett üzemlátogatások is tarkítják a munkásakadé­mia programját A Simontor- nyai Bőrgyárban és a Paksi Konzervgyárban már ismer­kedtek a munkásakadémia hallgatói, ellátogatnak majd a Bonyhádi Cipőgyárba és zo­máncgyárba is, meglátogatják a szekszárdi szakmunkásképző intézetet a megyei művelődési központot, a múzeumot és vá­rosnézésen is részt vesznek. A program — az elmondot­takból is kitűnik — rendkívül változatos és jól szolgálja a hallgatók elméleti felkészítését, látókörük szélesítését öthénapos pártiskola Az öthónapos pártiskola cél­járól, tevékenységéről Palkó Lászlótól, az oktatási igazgató­Nem mondhatnak le a művelődési intézmények a többi korosztályról: a gyere­kekről, az érett kordákról és az öregekről sem. Mindössze a tények tudomásulvétele, hogy elsősorban a fiatalokra számíthatnak a művelődési házak, a klubok, a szakkörök, műkedvelő csoportok. Ebből pedig az következik, hogy a művelődési intézményeknek az ifjúsággal való kapcsolata, ne­velőmunkája — mondhatjuk úgy is, hogy ifjúságpolitikája — rendkívül fontos kérdés. Készül-e ehhez a feladathoz munkaterv, folyik-e tudatos népművelői tevékenység az if­júságért? Maguknak az intéz­ményeknek sincsenek egyfor­ma lehetőségeik. Más a dolga az üzemi, más a területi mű­velődési otthonnak, különböző szinten dolgozik a klubkönyv­tár a művelődési ház, a mű­ami meglehetősen szokatlan hazánkban — s rusztikus vo­nalú bajor paraszt-barokk stí­lusban készült. A RUSZÖV 50 tagszövetke­zete reprezentálja a vásáron a szövetkezeti textilruházati, bőr- szőrme- és cipőipart. Női fel­sőruhákból 90, férfiöltözékből 50, cipőből 400, gyermekru­hákból 40, bőrdíszműárukból pedig 140 modellt láthatnak az érdeklődők. A szövetkezeti vegyi- és mű­anyagipar is képviselteti magát a vásárközpont B-pavilonjá- ban, s a többi között játéko­kat, háztartási eszközöket, író­szereket és magnetofonteker­cseket állítanak ki, a C—2-es pavilonban pedig a saövetkeze- ti ipar autóápolási cikkeit so- rokaztatják fel. (MTI) ság tanszékvezetőjétől, az is­kola vezetőjétől kértünk tájé­koztatást. Ilyen képzési formában ed­dig a szomszédos megyékre voltunk utalva. Pécsett, Kapos­várott, Pécelen, még Kecske­méten is tanultak öthónapos iskolán Tolna megyeiek. Az­tán megszületett a Központi Bizottság döntése: minden me­gyében' legyen oktatási igazga­tóság, amelynek keretében és irányításával biztosítani lehet a növekvő igényeknek megfe­lelő képzést. Ennek eredmé­nyeképpen — az oktatási igaz­gatóság megalakulását követő­en ;— megkezdi munkáját az öthónapos, bentlakásos párt­iskola is. Az iskola fő célkitűzéseit há­rom pontban lehet összefoglal­ni. Először: marxista—leninis­ta alapműveltséget adjon, mindenekelőtt az alapszerve­zetekben vezető tisztségét be­töltőknek. A történelmi mate­rializmus, a szocializmus po­litikai gazdaságtana és a tudo­mányos szocializrhus legalap­vetőbb tudnivalóival ismerked­nek meg a hallgatók. Másod­szor: cél a gyakorlati párt­munka szervezéséré, irányítá­sára felkészíteni a hallgató­kat. Egyre nagyobbak a köve­telmények az alapszervezetek­ben is. A X. kongresszuson is hangsúlyt kapott, hogy az alap­szervezetek töltsék be hivatá­sukat. Ehhez megfelelően kép­velődési központ. Egyik intéz­mény hatásköre egyetlen üzem, vagy falu, másik járási vagy akár megyei érdekeltségű. így aztán nem lehet — és nem is lenne helyes — egységes ak­cióprogramot sugalmazni va­lamennyi intézménynek. Az viszont szükséges, hogy feladatait és lehetőségeit szám­ba véve saját magára szabott résztervvel minden művelődési otthon rendelkezzen. Az ifjúsági törvényben is megfogalmazódott az az erő­feszítés, amit a társadalom a fiatalság érdekeiért, jövőjéért tesz. A maga eszközeivel a művelődési intézmény is ré­szese ennek a törekvésnek. Méghozzá vonzó, kellemes módon szolgálhatja a fiatalok jövőjét. Ezzel lehet élni — és vissza­élni. Szolgai módon kielégítve az ifjúság szórakozási igényét, s utána’ büszkélkedni a tetsze­tős statisztikai adatokkal — ez visszaélés. Nemcsak a megsza­bott teendőt nem teljesíti az a művelődési ház, amely nyak­ra-főre rendezi a magnós „bu­likat”, „disc-jockey”-progra- mokat és ifjúsági klubja nem más, mint az ötórai teák utód­ja — hanem átfogalmazza a népművelést is. Ak; pedig ezt a fogalmat ismeri meg, abban nehezen lehet később tudato­sítani, hogy a művelődési ház­ba nem csupán könnyű szóra­kozást keresve lehet betérni. Tévedés ne essék: szó sincs róla, hogy az effajta progra­mokat üldözni kéne. Szükség van rájuk, nélkülözhetetlenek. De a fiatalság leértékelése azt hinni, hogy csak ezekre van a mai ifjaknak igénye, csak ezt hajlandók a kultúrából elfo­gadni. Nemcsak a kikapcsolódást kívánják, a komoly ismeret- szerzést is — ha szájízük és zett káderekre van szükség. Éppen ezért a pártélet és a gyakorlati pártmunka a tan­anyagnak mintegy egyharma- dát teszi ki. A harmadik fő célkitűzés a hallgatók emberi, kommunista nevelését elősegíteni, a kom­munista emberi tulajdonságok megerősítése, csiszolása. Fel­készíteni a hallgatókat arra, hogy a szocializmus építésé­nek ügyéért alkalmasan mun­kálkodó emberek legyenek és az iskola elvégzése után ma­gasabb szinten folytassák ta­nulmányaikat. Előadásokat hallgatnak az iskola tanulói, rendelkezésükre áll az oktatá­si igazgatóság könyvtára, sze­mináriumok, konzultációk, vi­ták keretében a tanároktól minden segítséget megkapnak műveltségük elmélyítésére, s közben azzal is törődnek, hogy javuljon beszédkészségük, elő­adói készségük. Különböző üzem- és intéz­ménylátogatásokkal az általá­nos műveltség növelését is elő kívánja segíteni az iskola, s a kötelező tanuláson túl a tanári kar törekszik arra, hogy a hallgatók a kommunista kö­zösségben jól érezzük magukat, örömmel gondoljanak maid vissza az itt eltöltött közel fSl évre, a tanultakat hasznosítsák a gyakorlati munkában, ez egyben ösztönzés legyen szá­mukra a továbbtanulásra.­érdeklődésük szerinti — vidá­mak, de nyitottak ország-világ gondja felé. Meg kell őket ismerni. Tudni kell, hogy milyen az életkoruk és társadalmi réteg­zettségük, képzettségük, mű­veltségük, politikai tájékozott­ságuk, világnézetük, erkölcsük. Vannak-e csoportosulásaik, mi­lyenek önként választott veze­tőik? Milyen otthoni környe­zetük? Milyen igényűvé nevel­te az ifjakat az iskola, volt-e korábban lehetőségük szakkör­be járni, klubtagságra, művé­szeti együttesbe tartozni. Hol lehet megfogni őket? A legtöbb fiatal megisme­résre törekszik, tenni szeret­ne, és keresi az újat, a jobbat. Ha erre lehetőséget kap — képzőművész-stúdióban, fotó­szakkörben, táncegyüttesben, irodalmi színpadban, klubban, stb. — elindult a közéletiség felé, az önmegvalósítás útján. Igaz, a kluboknak, köröknek alkalmazkodni kell a fiatalok elképzeléseihez, elfogadni akár csapongó újítási kedvüket, meglepő kezdeményezéseiket is. Megtiltani nem — meggyőzni igen. A közéletiség feltételezi a tá­jékozottságot. A tájékoztatásra is számtalan módja van a mű­velődési intézménynek. Az is­meretterjesztő programokat filmvetítéssel, kiállítással fű­szerezve, időnként a hallgató­ság kedve szerinti előadót meg- híva a tájékoztatást vonzó és kívánt programmá tehetik. Megelőzni a tv-központúsá- got, a befelé fordulást, szelle­mi elkényelmesedést és passzi­vitást — jelentős feladat. Meg­valósítását nem lehet elég ko­rán kezdeni, elkezdeni. (virág) j mtfSt hérdésRnh Hogyan .végződött az óvodaépítési akció ? Lapunkban is nyomon kö­vettük azt az akciót, amelyet tavaly ősszel a városi pártbi­zottság a városi tanács végre­hajtó bizottságával közösen hirdetett meg egy óvoda fel­építésére. Az akció szervezői részéről most dr. Nedók Pált, a városi pártbizottság titkárát kerestük fel, s kértük, össze­gezze a napokon belül záruló akciót, ismertesse lapunk ol­vasóival a közel egy esztendő alatt szerzett tapasztalatokat. Elmondotta, hogy az akciót a népesedéspolitikai határozat szellemében hirdették meg. szolgálva a határozat azon ré­szét, amely szerint a jövőben a gyermekintézmények befoga­dóképességének növelésére na­gyobb társadalmi összefogásra van szükség. A városi pártbi­zottság a városi tanács végre-' hajtó bizottságával az elmúlt ősszel közös értekezletre hívta meg a megyeszékhely nagyobb vállalatainak, intézményeinek párt- és gazdasági vezetőit, á ott ismertették egy 100 gyer­mek befogadására alkalmas óvoda terveit. A tervek jó visszhangra találtak a jelenlé­vők között, s nem egy gazda­sági vezető ott a helyszínen tett felajánlást anyagi, vagy társadalmi munka hozzájáru. lásra. A TOTÉV vezetői pedig mindjárt ígéretet tettek arra hogy rövid határidő alatt, leg­később 1975. szeptember 15-ig befejezik az új gyermekintéz­mény kivitelezését. ^ A vállalatok, intézmények által felajánlott összeg össze­sen 2 millió 774 ezer forinhzf tett ki.. „ . . .. ..... .... ■ . Dr. Nedók- Pál elmondottá hogy a tavaly ősz óta eltelt időszakban összesen 2 millió 426 ezer forintot fizettek be á városi tanács külön erre a cél­ra nyitott számlájára. Az ösz- szegek a befizetők lehetőségei szerint változnak. Voltak vál­lalatok, — mint például a Volán 11. számú Vállalat —( amelyek 200 ezer forinton fö­lül adtak az óvodára. A megye- székhely ipari szövetkezetei kö­zül kiemelkedik a Szekszárdi Szabó Szövetkezet anyagi hoz­zájárulása, amely 200 ezer fo­rinttal járult az óvoda felépí­téséhez. A felajánlott és a befizet tett összeg közötti különbség 318 ezer forint. Ezzel kapcso­latban tudtuk meg, hogy nem az Ígéret elfelejtéséről van szó. A több mint 300 ezer fo­rint befizetése folyamatban van, s a pénz beérkezése még ez év végéig várható. A Kadarka utcai óvoda épí­tése jóval a határidő előtt be­fejeződött, s külön dicséretes a kifogástalan minőség, tehát a TOTÉV ugyancsak teljesítette vállalását. Az új gyermekin, tézmény berendezése éppen most tart, s néhány nap múlva adják át rendeltetésének a minden igényt kielégítő, kor­szerűen berendezett intéz­ményt. Egy mondat kívánko­zik ide befejezésül. Az akció­ban részt vevő 29 intézmény, vállalat teljesítette tehát vál­lalását, mindnyájuknak köszö­net érte, a ma még ugyancsak' pöttömnyi szekszárdiak nevé­ben is. — vj — 1974. szeptember 10. A szövetkezeti ipar újdonságai az őszi BNV-n L. Gy. Közművelődé» Arccal az ifjúság felé

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom