Tolna Megyei Népújság, 1974. szeptember (24. évfolyam, 204-228. szám)
1974-09-08 / 210. szám
1 4 t i Simontornyán MnitTkái§Ik!Ss§é|g9 mimkásnníivelődés imontornya ötezer lakója közül majdnem mindenkinek köze van a bőrgyártáshoz valamilyen formában. A bőrgyár, a bőr- _ és szőrmefeldolgozás ma már úgy jellemzi a községet, mint a torony, amiről nevét is kapta. Simontornya Tolna megye csücskében van. A helyiektől sokszor hallani, hogy a „határ- széliség” az oka, hogy a megyének ez a munkásközsége nem szépül úgy, mint a szerencsésebb helyzetű települések. Pedig becsülhetnék a községet. Tolna megyében nem sok komoly ipari múltú település van, és Simontornya ezek közé tartozik. A helyiek persze elfogultak A látogató lápten-nyomon építkezést, változást lát a községben. Szélesítik az utat, modern lakóházak emelkednek és végre régi szépségében áll Simontornya műemléke, a vár. A község közművelődése is örvendetes esemény előtt van: hamarosan a várba költözik a könyvtár, eddigi helyét a művelődési ház kapja meg. Mind a két intézmény jobb körülmények között dolgozhat majd. És ez korántsem közömbös: itt a művelődés szinte egyenlő a munkásművelődéssel. kapcsolatban áll a bőrgyárral: a bőrgyár építtette és tartotta fenn. Régebben mozijuk és klubhelyiségük volt a gyáriaknak, később a régi épület mellé új került, ahol a közművelődés egyéb szférái — szakkörök, tanfolyamok, könyvtár — kaptak helyet. 1965-től a bőrgyár mellé csatlakoztak a község más üzemei, szövetkezetei is, közösen vállalják a fenntartás terheit, és közösen élvezik a művelődési ház adta lehetőségeket. Az intézkedés előtt is magáénak érezte a házat az egész község, aminek a működési körülményei így megjavultak. A közös fenntartással az „együtt könnyebb” ősi elve valósult meg Simontornyán is. közülük fizikai munkások.' Nem a „protokoll” kedvéért tagjai a testületnek, nem is sebtében kerültek a névsorba — most, hogy előtérbe került a munkásművelődés szerepe, ilyesmire is akad példa — nélkülük béna lenne a vezetőség. Műszakproblémák, a munkaversenyek szabta feladatok — az ő tolmácsolásuk révén kerülnek napirendre a n""víhődá- si házban. A klubok, körök is fontosak A munkásművelődést valaha a színjátszó -csoport munkája jelentette. Ma elsősorban az oktatás jellemzi 'Simontornyán. A felnőttoktatás eredményeit dokumentáló ívek már szépen kólái felnőttoktatással — idén nyolcán vizsgáztak eredményesen, A legújabb kezdeményezés: ősztől elkezdik azoknak a szakmunkásoknak az előkészítését, akik élve az új lehetőséggel, érettségizni szeretnének, középiskolába készülnek. Hatvan szakmunkástanuló képzésének egy része is a művelődési házban, zajlik le: nem csupán praktikussági okokból tmert van megfelelő hely) — cél az is, hogy a fiatal szakmunkásjelöltek megismerjék az intézményt, hiszen valószínű, ha otthonosan mozognak az épüleben, könnyebben benyitnak a klubba, szakkörökbe —, hogy aztán rendszeresen látogassák. ■ j szerinti módon, teljesen kötetlen marad a klub, csábítja-e majd a felnőtteket? A fiatalok szívesen összejönnek, pusztán azért, hogy találkozzanak egymással. A felnőttek igénylik, hogy célja legyen a klubszerű együttlétnek is. öregek klubja, asszonyklub, gyűjtők klubja, műszaki érdeklődésűek klubja, kertbarátok köre — bevált formái a kiscsoportos művelődésnek a felnőttek között. Brigádok, mííkedvelés, viták A művelődési ház kitűnő kapcsolatban van a bőrgyári Kandó Kálmán szocialista brigáddal: ők nemcsak a népművelők segítségét várják, hanem maguk is segítenek. Társadalmi munkában részt vettek a ház karbantartásában. Komolyan teljesítik a kitűzött, művelődéssel kapcsolatos vállalásokat. A többi brigáddal már nincs ilyen jó — és ilyen kétoldalú — kapcsolata a művelődési intézménynek. A ház várja őket: ők ritkán jönnek. Talán elébük kellene menni? Kilencen — nem a protokoll miatt A művelődési ház megalakulása óta a lehető legszorosabb A művelődési ház programjának, terveinek kialakításában jelentős része van a társadalmi vezetőségnek. Huszonhárom tagja van, valamennyi fenntartó képviselteti magát. Kilencen megsokasodtak a művelődési ház igazgatójának dossziéjában. 1948 óta közel kétszáz felnőtt végzett általános vagy középiskolát Simontornyán. Hatodik éve foglalkoznak általános isAz oktatási feladatokat legtöbbször a gyárakban, munkahelyeken látják el. A dolgozóknak sokszor vannak kívánságaik: témák, amelyekről szívesen hallanának. Ilyenkor előadásokat szervez a művelődési ház. Az elmúlt évben a munkahelyi ártalmakról, a kiskertek növényvédő szereiről kértek előadásokat, és kaptak az előadás mellett — szellemi totót, kiállítást is. Csak ez a két téma érdekelte a simontornyaiakat? Aligha. De a három műszakos beosztás megnehezíti, hogy mindenkinek a kedvére tegyenek, és bonyolítja a szervezés munkáját is. Az is valószínű, hogy több fajta, felnőtteket váró szakkörre — vagy divatosabban: hobbi-klubra — lenne igény a községben. Jelenleg hatan járnak barkácsszakkörbe, tízen a fotó-film körbe, népszerűbb a bélyeggyűjtőkör, a KRESZ- tanfolyam, a német nyelv- és a szabó-varró tanfolyam. Klub a felnőttek számára nincs. A könyvtár elköltözése után megüresedő termet szándékozzák e célra berendezni: televízió és újságok kerülnének a helyiségbe, időről-időre kiállításokat, filmvetítést és más színes programot szerveznének. Kérdés, ha a tervek A csavargyár dolgozókat keres, Itt van a műkedvelés ügye is — mondhatnánk, hogy a művelődési ház számláján ... Egyetlen eredményesen működő, igazi közösséget kialakító és tagjainak az együtt alkotás örömét teremtő csoport sem működik Simontornyán, ahol a színjátszásnak, a műkedvelésnek számos emléke van, nemcsak a tegnapból ■— a tegnap- előttből is. A televízió: Simontornyán három és „fél” emberre jut egy. Vagyis minden családban tartanak tévé-készüléket. A műsorukat mégis csak az utcán, a munkahelyen beszélik meg — így van, erősít meg a művelődési ház vezetője — pedig bizonyos, hogy számosán vennének szíves-örömest részt egy történész vezette beszélgetésen, például a Nagy csaták sorozatról .. i Simontornya messze van —' halljuk újra. Nehéz idecsalogatni egy történészt, vagy más tekintélyes előadót. Iparosodik a vasutasváros Gépkocsival egy órányira sincs a megyeszékhelytől. Nem, Simontornya nincs messze — próbálják ki: maguk a helyiek élvezhetik a bizonyítékát. Mint ahogy ők laknak az új lakásokban, őrzik pénzüket a modern takarékpénztárban, és ők használják majd a kiszélesített utat is. Virág F. É. meg a legenyhébb követelményeknek sem. A plafonról potyogott a vakolat, egy kiadó- sabb esőtől úgy átáztak a falak, hogy a villamosvezeté- kektől ráztak. Nemegyszer be kellett szüntetni a termelést. De ez már a múlté. Az ipartelepi részen elkészült az új csarnok, s a dolgozók nyolcvan százaléka már ott van. Ott végzik a fémek megmunkálását, a feketegyártást. S ez csak az első lépcsője volt a kitelepülésnek. Mert ma még a város központjában működik a horganyzóüzem. Az új csarnokban előállított edényeket, szerelvényeket itt vonják be horgannyal. S a kéményekből felszálló savas füst, gőz. néha rátelepszik a közeli házakra, így nemcsak a dolgozók, hanem a környéken lévő lakók is bosszankodnak. Már nem sokáig. Az építkezést a város szélén tovább folytatják, s a tervek szerint a jövő év végétől az új csarnokban vonják be fehéresen csillogó fémmel a vas alkatrészeket, edényeket. Az új csarnok terveit az ÉM Győri Tervező Vállalata készítette. Jelenleg a dombóváriak ennek módosításáról tárgyalnak. Ugyanis lehetőség nyílik arra, hogy a tervezettnél nagyobb kapacitásút építsenek. Ezt indokolja az igény is. Napjainkban az országban csak néhány helyen végzik ezt a felületkezelési eljárást. A vállalat a saját fejlesztési alapjához, és a megyei tanácstól kapott hozzájáruláshoz más vállalattól, szövetkezettől is kapott pénzt. Olyanoktól, akikkel hosszú lejáratú kooperációs szerződést kötöttek, hogy az új csarnok elkészülte után azoknak az igényeit is kieiegrtiíc. Csavar Dombóvárról Az iparosodást a városban nemcsak a meglévő üzemek átépítése, bővítése, korszerűsítése jelenti. Uj ipar is települ ide. Épül, s a jövő év második félévében már termelni fog a Csavaripari Vállalat 4. számú gyára. A 167 millió forintos beruházás építési munkáit a TÁÉV dolgozói végzik. Dombóvár megyénk fiatal városa. Néhány éve kapta meg a városi rangot, s ez újabb lökést adott iparosodásához. A hajdani vasúti központ közel háromezer MÁV-dolgozója mellett ma már egyre több az ipari munkás. Szinte gombaDe míg az épületek magasodnak, a vállalat megkezdi az új szakemberek képzését is. Eddig a fővárosban' oktatták az új szakmák ismereteit a Dombóvárra kerülő szakembereknek. Szeptember elsejétől itt is megkezdik a képzést. A szakmunkásképző intézet diákjain . kívül felnőtteket is oktatnak. Erre a célra egy közel félezer négyzetméter alapterületű tanműhelyt rendeztek be a Városgazdálkodási Vállalat területén. Itt tanulják meg a hazai, valamint szovjet, NDK- és NSZK-gyárt- mányú speciális gépek kezelését a leendő gyár dolgozói. Most még keresik a jelentkező nőket, férfiakat a csavargyárba, hogy a végleges helyére állított gépeken, az új gyárban, az első napon megkezdhessék a munkát. — szepesi — fotó: Komáromi A vödör az új üzemben készül. Jövőre itt is horganyozzák. módra nőnek let a földbőt az új üzemek, állandóan bővülnek, korszerűsödnek a régiek. Hegszűnik a füst Elképesztően rossz körülmények között dolgoztak még egy évvel ezelőtt is a Dombóvári Fémtömegcikkgyártó Vállalat dolgozói. A hajdani istállóból, majd moziból kialakított üzem nem felelt