Tolna Megyei Népújság, 1974. szeptember (24. évfolyam, 204-228. szám)

1974-09-04 / 206. szám

t

f

ON KÉRDEZ

levélcímünk: 7101 Szekszórd, Postafiók, 71.

:«!■ -m

Á kisközségek és a szúnyogok

Szigeti Gyuláné Bölcske, Havasi u. 3. szám alatti olvasónk irta: „Arról olvastam a Tolna megyei Népújságben, hogy Szekszárdsn többször is végeztek a nyár folyamán szúnyogirtást. Bölcskén egész nyáron szenvedtünk a szúnyogoktól, gyerekeink szánalmasak a felkapart sebekkel.

A nagy meleg miatt hosszúd ujjú és hosszú szárú ruházatban sem járhatunk. Szúnyog- irtást felénk miért nem végeznek? Kinek a feladata lenne erre felfigyelni?" i

A kérdésre Dercsényi Gé. \ «ától, a bölcskei Községi Tanács elnökétől kaptuk a kö- ' vetkező választ: , t < . j V

— Az 1971. évi I. törvény*

10. paragrafusa (1) kimond- j ja: „A tanács gondoskodik) a terület- és a településfej- il lesztésről, szervezi a lakos-*.a ság szükségleteinek kielé-f gítését különösen a müve- '.J lődésügyi, egészségügyi, szociális, lakás-, komimmá- ;. lis, kereskedelmi ellátást és . az egyéb szolgáltatásokat. ■

£ feladatkörében: e) ellenőrzi az ellátó-, szolgáltató- " tevékenységet, intézkedik a fogyatékosságok megszűnte téseben. ; .!

' K törvény értelmében :^L többek között a szúnyogir. íf tás is a területileg illetékes

| községi tanács feladataihoz

• tartozik. A költségvetés akkor készült, amikor nem volt várható ilyen szúnyog- invázió, és a költségvetésben sem került megtervez ( zésre a szúnyogirtás. Tanácselnök nyolc és fél hó- i napja vagyok, de a község-* ben élek kilenc éve és ilyen szúnyoginváziót még nem tapasztaltam Bölcskén.

Amennyiben 1975. évi

költségvetésünk lehetővé te- |g«zi. betervezzük. a község- *$3 ben a t repülőgépről való szúnyogirtást, de ismerve a Repülőgépes % Növenyvedäg'.

• Állomás díjtételes, illetve

■% lekötöttségét, -még így sen» 'S?*

• látom biztosítottnak, hogy a

z- á'

jövő évben nem jelenikez- f^nek hasonló jogos kérdésíj® 861 a “~

— tJgy érzem; Wogy aba^ j--. ; & sonlö kis községek eseté- " t ben mindenhol problémát jelentenek ‘-a szúnyogok és nagyon kevés-község' büsa«.|y$-. kélkedhet -*■ azzal, hogy a> szúnyogokat 'irtják. Mi, és • a hasonló kis községek, vé*-‘: Feményem szerint nem ha-*- sonllthatj uk f magunkat a megyeszékhelyhez*. Szék- ijj# i szárúhoz. Itt kapcsolódik az előbbiekben már elmondott»

^ gondolat: ha lenne is pén*-'* izünk a védekezésre, nem 5 biztos, hogy időben sorra» kerülnénk, mivel a megye-jA ■ székhely, az üdülőterületek;

a városok, a járási székbe- j lyek, i nagyközségek,1 •_* majtjjfc:

& tm következhetnénk^* #

—- Remélem, hogy a válaszom . ^kielégítő, H,. indokaira*

■ elfogadhatókéi; Sajnos ettől- , a szúnyogok nem pusztul- ’ f nak eL

(A megye? szerveknek talál- niok keHene valami módot arra, hogy a kisközségek lakosait se kínozzák a szúnyogok..

A szerk.J

rint, ha a fél a tényállásait tanúkkal kívánja bizonyítani, meg kell jelölnie a bizonyítani kívánt tényeket és be kell jelentenie a tanúk nevét, foglalkozását és pontos lakcímét. A tanút az elnök idézi meg. A hivatkozott jogszabály részletes rendelkezéseket tartalmaz arra vonatkozón is hogy ki és milyen esetekben tagadhatja meg a tanúvallomást, erre a mentességére a bíróság a tanút kihallgatása előtt figyelmezteti.

A perrendtartás 185. paragrafusa pedig ekként rendelkezik :

„Az eljáró bíróság azt a tanút vagy szakértőt, aki szabályszerű idézés ellenére nem jelent meg, és elmaradását alapos okkal előzetesen ki nem mentette, vagy engedély nélkül eltávozott, úgyszintén azt, aki a vallomástételi, illetőleg a közreműködést és .véleménynyilvánítást az ok előadása nélkül vagy a bíróság jogerős határozata ellenére a következményekre történt figyelmeztetés után megtagadja .., az okozott költségek megtérítésére kötelezi s egyben pénzbírsággal sújthatja. A bíróság egyúttal elrendelheti a meg nem jelent tanú vagy szakértő elővezetését is.”

Az adott ügyben valamelyik fél valamilyen körül- • ményt az ön vallomásával kíván bizonyítani, ezt a bizonyítandó körülményt a bíróságnál megjelölte, a bíróság szükségesnek tartja a , ezóban forgó körülmény tisztázását, tehát önt tanúként megidézte. A meg nem jelenése a fent írt következményekkel járhat. V.,

Közöljük még, hogy a > tnár hivatkozott jogszabály - szerint a tanúnak igénye van a megjelenésével szükségképpen felmerült költ- N ségek megtérítésére. 1

Pincehasználat

' Csobán Károly Szekszórd, Tartsay lakótelepi olvasónk a pincehasználati jogra kiváncsi. Mivel Szekszárdon és Tolna megyében sok a pince, gondoltuk másokat is segit az eligazodásban a válasz. Csobán Károly ezt írta szerkesztőségünknek: „Úgy hallottam, évekkel korábban jelent meg rendelet a pincék mikénti használatáróL Arról érdeklődöm, a rendelet vo- , natkozik-e falura is, vagy csak a megyeszékhelyre, városra? Az is lehetséges, hogy nem rendeletről, csak a Legfelsőbb Bíróság állásfoglalásáról van

■/

Szúnyog-kérdés

Szakszóidról

Héger Antal Szekszárd, Bencze Ferenc u. 4. sz. alatti olvasónk azt kérdezte: hányszor volt szúnyogirtás Szek- szárdon és szerepel-e a városi tanács költségvetésében a szúnyogok irtása? A másik kérdése az Augusz-ház meliecti vízmedence rendeltetését tudakolja.

Mindkét kérdésre Sztár- csevity Ervin, a városi tanács vb műszaki osztályának megbízott osztályvezető főmérnöke válaszolt.

— szúnyogirtás költségei minden évben szerepelnek a városi tanács költségvetésében. Az idei évben is június 27-én és 28-án, valamint júliusban is végeztek szúnyogirtást a Tolna megyei Növényvédő Állomás gépei. (A Népújságban is megjelent a felhívás). A szúnyogirtást évről évre folyamatosan végeztetjük.

— Az Augusz-ház melletti vízmedence lefolyója eldugult és emiatt nem tudott lefolyni az összegyűlt vízmennyiség. Tisztítását megrendeltük 1 a költségvetési üzemünknél. A vízmedencére tervezett szökőkút még nem készült el, és így nem tudjuk a kutat folvamátosan üzemeltetni.

Padok

« buszmegállónál

Finke István Szekszárd, Tar- tsay lakótelep 3. szám alatti olvasónk irta: „Az újvárosi szép ABC-áruház építéséhez a parik egy részét is el kellett venni, így felszedtek 2—3 padot Is a buszmegálló közelében. A buszmegállónál a terepet azóta szépen elrendezték, fel is töltötték, a padokat viszont áttelepítették a lángossütő mellé. Lehet, hogy nincs benne célzatosság, de talán időben kérjük: Ka már vannak padok, sőt éppen a buszmegállónál szoktuk meg, hogy idősebb, gyengébb embereknek segít a várakozásban, hát ne helyezzék át azokat szükségtelenebb helyre. Ha esetleg oda is kellene ülőhely, azt biztosítsak más keretből, ne a buszra »árakon *ófc rovására.“ ,

Erre p kérdésre & Sztar- cse*dtyr; Ervia válaszolt: ..

< ^—‘Äz újvárosi ABC-áru-J fiáz építésekor a kerti pa-*'| dók akadályozták a mun- j kát, azért kellett azokat ki- szedni. Az építési területi s rendezésével egyidejűleg i ezeket a beton)ábas padokat — mivel már eléggé elhasználódtak — beszállítójuk költségvetési üzemünkhöz, és helyettük mozgat-: ható padokat helyezünk éli az újvárosi autóbusz-megUlluhOí-. . r ~

Albérletben három gyerekkel

Molnár János, Csámpa 102.' -zám alatti olvasónk így kezdte a levelét: „Petkes György - gyei egyazon háztulajdonos albérlői vagyunk. Én, Molnár

János családommá?, három kisgyermekemmel lakom. Két líónapja jelentettük a ház- tulajdonosnak, Hogy lakásunk tatarozásra szorul, mivel befolyik a víz, illetve a tetőről váratlanul potyog a cserép.* A lakást azóta életveszélyesnek minősítették, háziasszonyunk azonban javíttatni nem hajlandó. Petkes Györgynek felmondott, és részemről is megoldatlan a helyzet. Én 400 forintot, Petkes szomszédom pedig 650 forintot fizet. Panaszunkkal körülbelül két hónapja felkerestük a tanács- titkár elvtársat. Ő ígéretet tett, hogy ha a háziasszony felszólításra sem végeztet javítást, a tanács elvégezteti, és adóként behajtja. Később Siklósi János építési csoport- vezető járt a helyszínen reklamációmra, de nem történt semmi. Úgy tudom, hogy még fel sem szólították a házigazdát a javiitatásra.”

A problémát a Paks nagyközségi Tanács V. B. titkára dr. Tarján Balázs megvizsgáltatta és a következő tájékoztatást adta lapunknak:

— Műszaki ügyintézőnk a bejelentést a helyszínen, megvizsgálta és megállapította, hogy az épület nem életveszélyes ugyan, de valóban tatarozásra szorul. A háztulajdonost a főfal Pgy részének és a tetőcserép kijavítására azóta határozatban köteleztük. Nagyobb tatarozás elrendelése nem volt indokolt, mivel az épület csekély értékű ingatlan, lakóterületként nem fejlesztendő külterületen fekszik.

— Ä fenti intézkedéssel ÍMolnár János és családja lakásügye nem nyer megoldást, annak megoldásáról más formában kellett gondoskodni. Molnár Jánost a három és többgyermekes családok lakásigényeinek soron kívüli kielégítésére hozott legújabb intézkedések végrehajtása során a lakásügyi 'társadalmi bizottság felvette az 1974. évi lakáskiutalási névjegyzékbe, így lakásügye állami bérlakás kiutalásával előreláthatólag rövid időn belül megoldódik. '

Kötelező-e tanúként megjelenni ?

r H. Jánosné (neve és címe ismert, de ennek közlésétől eltekintünk) tette fel a kérdést: „A velünk szemben lakó házaspár egyévi házasság után válik. Engem megkérdezésem nélkül felírattak tanúnak. Amikor a bíróság az idézést a címemre kiküldte, én nem vettem át. A posta visszaküldte. Egyik-másik ismerősöm azt mondja, ezer forintig terjedhető pénzbírság- ' ra büntethetnek, ha nem tanúskodom. Tanácstalan va- ■ gyök. Hogy kötelezhetnek a peren való megjelenésre, amikor náluk soha nem jártam, ami köztük történt, arról semmit nem tudok, még a férfi nevét sem tudom?”

A kérdésre dr. Deák Kort- . rád csoportvezető ügyész válaszolt:

— A polgári perrendtartásról szóló — némely vonatkozásban módosított — 1952. évi IIL. törvény szép

A kérdésre dr. Deák Kort- rád csoportvezető ügyésztől, kaptuk a választ;

— Kifejezetten 'pincék tnikénti használatáról” jog--j szabály nem jelent meg s . bírói állásfoglalás is csak: valamilyen konkrét vitát dönthetett el, és nem rendelkezhetett általában a pincék használatáróL

Csupán példálózva emKt- Tük meg, hogy egy 1948-as kormányrendélet a lakók közös használatára szolgáló helyiségeknek vasár- és ünnepnapokon való használatával kapcsolatban kimondja. hogy; „A . háztulajdonog Ál köteles gondoskodni arról, hogy a ház lakói a közös használatukra szolgáló helyiségeket (a mosó- konyhát, a mángorlót, a szárítót, a padlást, a P i n - cét, a tüzelőanyag tárolására szolgáló helyiséget stb) felszereléseikkel együtt vasárnapon és más ünnepnapon is díjtalanul használhassák”. Más jogszabály a pincék önálló ingatlankén- ti telekkönyvezéséről, megint másik a pincék tűzrendészetéről szóL

Tartalmaznak rendelkezéseket a pincékre vonatkozóan a jelenlegi hatályos lakásügyi jogszabályaink is, amikor kimondják, hogy „az olyan lakást, amely pincében, illetőleg belmagasságának kétharmadát meghaladó mértékben a terepszint alatt van, eggyel alacsonyabb komfortfokozatúnak, legalább azonban komfort nélkülinek kell tekinteni”, a lakásrendelet 52. paragrafusa pedig ekként rendelkezik:

„A bérlő és a vele együtt lakó személyek a lakást, ai lakásberendezéseket, a közös használatra szolgáló helyiségeket és területet,’ továbbá az épület központi berendezéseit rendeltetésszerűen, gondosan, a szocialista együttélés követelményeinek megfelelően jogosultak használni”. Utalunk még a Polgári Tör- X vénykönyv 425. paragrafusára, amely szerint: „Abértő a dolgot rendeltetésének) és a szerződésnek megfelelően használhatja. Felelős minden olyan kárért, amely a rendeltetésellenes használat következménye.”

Végül felhívjuk figyelmét. hogy a bíróságon szerdai napon, az ügyészségért pedig a hét bármely napján a félfogadási időben további- ingyenes jogi felvilágosítást kaphat. , tíi,

Hídrongálók

Füstös György Szekszórd, Bá- tirrt-köz 10. szám alatti olvasónk a következőkre hívta fel a figyelmünket: „Itt, a szomszédunkban lévő hidat éretlen . rendbontók rongálják, napon- f ta tűnnek el belőle a téglák. Fel kéne rá figyelni, ellenőrizni, hogy megtudják ki a vétkes. 50—100 kocsi, meg vagy kétszáz személy közlekedik ezen a hídon. A híd alatti mélység mintegy 20—25 mé- * tér, ha oda valaki leesik nem kerüli el a komoly balesetet." i Sztárcsevity Ervin, a városi tanács vb műszaki asz.,

I tálya megbízott osztályve- , zető főmérnöke válaszolta a , következőket: t — A Bálint-közi hidat a városi tanács költségvetési üzeme 1974. júniusában ; megjavította. 1 'A hídon a ■i rongálódások •— ahogy Füs- ;; tös György írta — rendbontók tevékenységének az eredménye, melynek következtében a hidat körülbelül félévenként kell javíttatnunk. Kérjük a lakosságot, hogy amennyiben a £ jövőben is észlelik a rend- i bontók tevékenységét je- í lentsék a városi tanács műszaki osztályának, hogy a szabálysértési eljárást megindíthassuk.

Tefefonszámaink : 129—01, 123—61.

vnmszoLU