Tolna Megyei Népújság, 1974. szeptember (24. évfolyam, 204-228. szám)
1974-09-04 / 206. szám
% víiKg PS'ptri.lftTÄT, fav? « n«U!Ä« ft£uvuibibiA MUNKÁSPÁRT TOLNA MGOYLI BIZOTTSAC^iHAK -Ar TOLNA MEGYEI SZERDA 1974 szept. 4. XXiV. év». 206. szóm. ARA: 0.80 Ff Öntözőfürt épül a Sió bal partján A holnappal is törődő gazdaságok Magyar—kubai külügyminiszteri tárgyalás A terméseredményeknek az utóbbi esztendőkben tapasztalható, igen örvendetes növekedése az érdeklődés hátterébe szorította az öntözést. Sokak szemében úgy tűnt, hogy az eredményes gazdálkodáshoz elég a jó szervezés, a megfelelő számú képzett szakember, korszerű géppark, néhány szorgalmas ember, no meg a bőkezűen adagolt műtrágya... A megyei vezetés ma is másként látja, korábban is másként értékelte a helyzetet, a teendőket. így a megyei tanács v. b. mezőgazdasági osztálya már a negyedik ötéves terv előestéjén gondolt az öntözéses gazdálkodás további kiterjesztésére, részben — Szekszárd határában — rekonstrukciójára. Ötven százalékban dombos megyénk természeti adottságaiból eredően szűkebb hazánkban főként a mobil esőz- tető berendezések használata terjedt el; ezek üzemeltetéséhez pedig — egyéb feltételek megteremtése mellett — öntözőfürtök létesítése szükséges. A tolnai és a mözsi határban már megkezdődtek az első, a Sió bal parti öntözőfürt építésének munkái. Az OMMI agrárhasznosítási tervei alapA Dunából származó víz az igényeket csak' részben elégítheti ki; a tervezők ezért a Sió vízhozamára is számítottak. Azokban az időszakokban amikor a Sió vize mentes lesz a növényekre káros anyagoktól, a folyóból nyernek vizet. A Sió bal parti öntözőfürt üzeme biztosabb burgonyatermést ígér a tolnai, a mözsi tsz-nek; a Szekszárdi Állami Gazdaság kajmádi kerületében pedig a takarmánytermesztés újabb felvirágzására nyújt megalapozott reményt. Ebben Amint elöljáróban említettük, az öntözésről itt-ott téves nézetek terjedtek el. Sajnos, az öntözéses gazdálkodással kapcsolatban vannak olyan ellenvélemények is, amelyek — kisebb nagyobb mértékben — megalapozottak. Az öntözőgépek nem olcsók. Hagyományos, kézi áttelepíté- sű berendezés hektáronkénti költsége 4000 forint, a vontatható kivitelűé több mint kétszer ennyi. Ma még nincs valamennyi mezőgazdasági nagyüzem abban a helyzetben, hogy ekkora beruházást megengedhetne magának. A környezetvédelmi törekvések még nem érték el maján ebből az öntözőfürtből jut vízhez a tolnai Aranykalász Tsz, a mözsi .Uj Élet Tsz, a Szekszárdi Állami Gazdaság; a második ütemben pedig a sióagárdi Sióvölgye Tsz. Az első három nagyüzemben a jövő év májusában esedékes összesen ezer hektár próbaüzeme; a sióagárdi közös gazdaságban pedig az ötödik ötéves terv idején. A Sió bal parti öntözőfürt akkor már 2500 hektárra juttatja el az éltető, termésnövelő vizet. A sióagárdi ■ határba azért később, mivel a tervek elkészítése idején a szövetkezet nem volt még abban a helyzetben, hogy az anyagi konzekvenciákat vállalhatta volna. Annak ellenére nem, hogy koránt sincs szó horribilis összegekről. A hektáronkénti, évi állandó költség — amortizáció, majd karbantartás — körülbelül 700 forint; az öntözővíz ára köbméterenként 45 fillér. A technikai részletekből annyit, hogy az öntözővíz a tolnai holt Dunából nyílt csatornán érkezik majd a 6-os út és a tolnai elágazásnál építendő nyomásközpontba, onnan jut felszín alatti csőhálózaton tovább. a kerületben a csőkutak any- nyira eliszaposodtak, hogy immár nem használhatók. A talaj adottságok kedvezőtlen volta miatt pedig nem kíván újakat létesíteni az állami gazdaság. A Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság szép feladata az állami beruházásként születő öntözőfürt megteremtése. Gazdasági hasznán túl szellemi előnyére is számíthatunk: a megyei tanács mezőgazdasági osztálya bemutató jellegű üzemnek szánja. radéktalanul céljukat: a Sárvíz vízét a Veszprém megyei ipartelepek szennyezik, a kapos- vár iparvidék, valamint Dombóvár szennyvízéből bőven jut a Sióba. Az öntözésről, persze, ott is hallani becsmérlő szavakat, ahol a meggondolatlan véleménynyilvánítás helyett célszerűbb lett volna önvizsgálatot tartani. Magyarán: a kétszer kettőnél érthetőbb, hogy az a gazdaság, amely szakbarbár módjára kontárkodik ön- tözfti, ráfizet. Unalmassá válható. hosszú felsorolás helyett ragadjunk ki két, az öntözés mellett szóló példát a kínálkozó so£ közül. Az egyik évben a belecskai Szabadság Tsz az öntözött területen hektáronként 41, az öntözetlen földekről hektáronként 32 métermázsa őszi búzát aratott. A du- naszentgyörgyi Ezüstkalász Tsz kukoricája szárazon 48, öntözéssel 64 mázsával fizetett. Mi less holnap? A Wells-i kérdésre megyénk mezőgazdasági szakvezetése már megfelelt, így: Minden, arra alkalmas területen jelentkezik az öntözés elodázhatatlan szükségessége. Túl azon, hogy az öntözés, a szakszerű öntözés növeli a .terméseredményeket; ha lehet, még inkább növeli a termelés biztonságát. Ennek a ténynek ismeretében óhajtja a megyei tanács támogatni előbb a Sió jobb parti, majd a koppány- szántói öntözőfürt megvalósítását. A Sióhoz csatlakozó öntözőfürt Bátáig részesítené az öntözés áldásaiban a Sárközt: a másik ipegteremtéséhez a falu határában víztározó építése is szükséges. Borváró Zoltán A gyönki tűszelepüzem a félév végén került át a Szekszárdi Vasipari Vállalattól a Dombóvári Fémtömegcikkgyártó Vállalathoz. A gazda cseréje nem okozott semmiféle zavart a termelésben. A szalagon a megszokott ütemben folyik a gépkocsik tömlőjébe való tűszelepek gyártása. Félévenként több százezer parányi rugós szerkezet kerül ki Púja Frigyes, külügyminiszter és dr. Raúl Roa a Kubai Köztársaság külügyminisztere kedden tárgyalást folytatott a Külügyminisztériumban. A megbeszélésen részt vett Rácz Pál külügyminiszterhelyettes, a magyar és a kubai külügyminisztérium több vezető munkatársa. Jelen volt a tárgyaláson dr. Meruk Vilmos, a Magyar Népköztársaság havannai nagykövete és Floreal Chomon a Kubai Köztársaság budapesti nagykövete. A tárgyaláson átekintették a nemzetközi helyzet időszerű A belső ellenőrzés főbb tapasztalatairól, s hatékonyságának további növeléséről tanácskoztak kedden a mezőgazdasági termelőszövetkezetek területi szövetségeinek titkárai a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa szervezésében Budapesten. Moharos József, a TOT elnökhelyettese a tanácskozás az ott dolgozó lányok, asszonyok keze közül. A fontos termék állandóan korszerűsödik. Egy éve kezdték a hagyományos gumi helyett a hőmérséklet emelkedésére sokkal érzéketlenebb szilikongumit használni. Nemrég pedig áttértek a minden téren egyre nagyobb teret hódító, kiváló tulajdonságokkal rendelkező műanyag, a teflon alkalmazására. I kérdéseit és a két ország kapcsolatait. * Dr. Raúl Roa a Kubai Köztársaság külügyminisztere kedden délelőtt a Hősök terén- megkoszorúzta a Magyar Hősök Emlékművét. A koszorúzásnál jelen volt Rácz Pál, külügyminiszterhelyettes, Kőmíves István, a fővárosi tanács elnökhelyettese, dr. Meruk Vilmos, a Magyar Népköztársaság havannai nagykövete és Farkas Mihály ezredes, a budapesti helyőrség parancsnoka. bevezető előadásában többed között hangsúlyozta: a szövetkezeti tulajdonnak a védelme fokozott felelősséget kíván a szövetkezetek tagjaitól, vezetőitől. A tulajdon védelmét szolgáló belső ellenőrzés a szövetkezeteknek és érdekképviseleti szerveiknek különösen fontos, kiemelt feladata.' Az elmúlt években sokat fejlődött az ellenőrző bizottságok munkája. Ma is egyik legfőbb fo-' gyatékosság azonban, hogy igen ritkán ellenőrzik a közgyűlési és egyéb határozatok végrehajtását. Az ellenőrző bizottságok te-' vékehységének fontos feltétele tagjainak továbbképzése. Mind több szövetkezet és szövetség szervez különféle konzultációkat, tanfolyamokat a bizottság elnökei részére. Jelenleg 29 szövetség önállóan, 14 a MÉM mérnök-vezetőképző' intézete útján, nyolc pedig különböző oktatási intézményekkel együttműködve szervezi a továbbképzést. A ^tulajdonosi ellenőrzéshez szervesen kapcsolódik a revizori irodák tevékenysége is. A szövetségek jelzése szerint 42 területi szövetségnél a rezivori irodák kétévenként általános belső ellenőrzést végeznek. A belső ellenőrzésben most a legfontosabb, hogy a vezetők fokozottan kontrollálják saját utasításaik végrehajtását. A belső ellenőrzés fokozása különösen azoknál a termelőszövetkezeteknél fontos, ahol az elnök sokrétű irányítási munkája mellett nem képes minden ellenőrzési feladatot személyesen ellátni. Az elnökhelyettes beszámolóját vita követte. Ezután érdekképviseleti kérdésekről tartottak vitát a résztvevők. Tissla vizet a földekre rr Őszintén as ellenvéleményekről Tanácskozás a tsz-ek belső ellenőrzéséről \
