Tolna Megyei Népújság, 1974. szeptember (24. évfolyam, 204-228. szám)

1974-09-04 / 206. szám

% víiKg PS'ptri.lftTÄT, fav? « n«U!Ä« ft£uvuibibiA MUNKÁSPÁRT TOLNA MGOYLI BIZOTTSAC^iHAK -Ar TOLNA MEGYEI SZERDA 1974 szept. 4. XXiV. év». 206. szóm. ARA: 0.80 Ff Öntözőfürt épül a Sió bal partján A holnappal is törődő gazdaságok Magyar—kubai külügyminiszteri tárgyalás A terméseredményeknek az utóbbi esztendőkben tapasz­talható, igen örvendetes növe­kedése az érdeklődés hátterébe szorította az öntözést. Sokak szemében úgy tűnt, hogy az eredményes gazdálkodáshoz elég a jó szervezés, a megfe­lelő számú képzett szakember, korszerű géppark, néhány szor­galmas ember, no meg a bő­kezűen adagolt műtrágya... A megyei vezetés ma is másként látja, korábban is másként ér­tékelte a helyzetet, a teendő­ket. így a megyei tanács v. b. mezőgazdasági osztálya már a negyedik ötéves terv előesté­jén gondolt az öntözéses gaz­dálkodás további kiterjesztésé­re, részben — Szekszárd hatá­rában — rekonstrukciójára. Ötven százalékban dombos megyénk természeti adottsá­gaiból eredően szűkebb ha­zánkban főként a mobil esőz- tető berendezések használata terjedt el; ezek üzemeltetésé­hez pedig — egyéb feltételek megteremtése mellett — öntö­zőfürtök létesítése szükséges. A tolnai és a mözsi határ­ban már megkezdődtek az el­ső, a Sió bal parti öntözőfürt építésének munkái. Az OMMI agrárhasznosítási tervei alap­A Dunából származó víz az igényeket csak' részben elégít­heti ki; a tervezők ezért a Sió vízhozamára is számítottak. Azokban az időszakokban amikor a Sió vize mentes lesz a növényekre káros anyagok­tól, a folyóból nyernek vizet. A Sió bal parti öntözőfürt üzeme biztosabb burgonyater­mést ígér a tolnai, a mözsi tsz-nek; a Szekszárdi Állami Gazdaság kajmádi kerületében pedig a takarmánytermesztés újabb felvirágzására nyújt megalapozott reményt. Ebben Amint elöljáróban említet­tük, az öntözésről itt-ott té­ves nézetek terjedtek el. Saj­nos, az öntözéses gazdálko­dással kapcsolatban vannak olyan ellenvélemények is, amelyek — kisebb nagyobb mértékben — megalapozottak. Az öntözőgépek nem olcsók. Hagyományos, kézi áttelepíté- sű berendezés hektáronkénti költsége 4000 forint, a vontat­ható kivitelűé több mint két­szer ennyi. Ma még nincs va­lamennyi mezőgazdasági nagy­üzem abban a helyzetben, hogy ekkora beruházást megenged­hetne magának. A környezetvédelmi törek­vések még nem érték el ma­ján ebből az öntözőfürtből jut vízhez a tolnai Aranykalász Tsz, a mözsi .Uj Élet Tsz, a Szekszárdi Állami Gazdaság; a második ütemben pedig a sió­agárdi Sióvölgye Tsz. Az első három nagyüzemben a jövő év májusában esedékes összesen ezer hektár próbaüzeme; a sió­agárdi közös gazdaságban pe­dig az ötödik ötéves terv ide­jén. A Sió bal parti öntöző­fürt akkor már 2500 hektárra juttatja el az éltető, termés­növelő vizet. A sióagárdi ■ ha­tárba azért később, mivel a tervek elkészítése idején a szövetkezet nem volt még ab­ban a helyzetben, hogy az anyagi konzekvenciákat vállal­hatta volna. Annak ellenére nem, hogy koránt sincs szó horribilis összegekről. A hek­táronkénti, évi állandó költség — amortizáció, majd karban­tartás — körülbelül 700 forint; az öntözővíz ára köbméteren­ként 45 fillér. A technikai részletekből annyit, hogy az öntözővíz a tolnai holt Dunából nyílt csa­tornán érkezik majd a 6-os út és a tolnai elágazásnál épí­tendő nyomásközpontba, onnan jut felszín alatti csőhálózaton tovább. a kerületben a csőkutak any- nyira eliszaposodtak, hogy im­már nem használhatók. A ta­laj adottságok kedvezőtlen vol­ta miatt pedig nem kíván úja­kat létesíteni az állami gazda­ság. A Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság szép feladata az állami beruházásként szüle­tő öntözőfürt megteremtése. Gazdasági hasznán túl szelle­mi előnyére is számíthatunk: a megyei tanács mezőgazdasági osztálya bemutató jellegű üzemnek szánja. radéktalanul céljukat: a Sárvíz vízét a Veszprém megyei ipar­telepek szennyezik, a kapos- vár iparvidék, valamint Dom­bóvár szennyvízéből bőven jut a Sióba. Az öntözésről, persze, ott is hallani becsmérlő szavakat, ahol a meggondolatlan véle­ménynyilvánítás helyett cél­szerűbb lett volna önvizsgála­tot tartani. Magyarán: a két­szer kettőnél érthetőbb, hogy az a gazdaság, amely szakbar­bár módjára kontárkodik ön- tözfti, ráfizet. Unalmassá vál­ható. hosszú felsorolás helyett ragadjunk ki két, az öntözés mellett szóló példát a kínálko­zó so£ közül. Az egyik évben a belecskai Szabadság Tsz az öntözött területen hektáron­ként 41, az öntözetlen földek­ről hektáronként 32 métermá­zsa őszi búzát aratott. A du- naszentgyörgyi Ezüstkalász Tsz kukoricája szárazon 48, öntö­zéssel 64 mázsával fizetett. Mi less holnap? A Wells-i kérdésre megyénk mezőgazdasági szakvezetése már megfelelt, így: Minden, arra alkalmas területen jelent­kezik az öntözés elodázhatat­lan szükségessége. Túl azon, hogy az öntözés, a szakszerű öntözés növeli a .termésered­ményeket; ha lehet, még in­kább növeli a termelés bizton­ságát. Ennek a ténynek isme­retében óhajtja a megyei ta­nács támogatni előbb a Sió jobb parti, majd a koppány- szántói öntözőfürt megvalósí­tását. A Sióhoz csatlakozó ön­tözőfürt Bátáig részesítené az öntözés áldásaiban a Sárközt: a másik ipegteremtéséhez a falu határában víztározó épí­tése is szükséges. Borváró Zoltán A gyönki tűszelepüzem a félév végén került át a Szek­szárdi Vasipari Vállalattól a Dombóvári Fémtömegcikk­gyártó Vállalathoz. A gazda cseréje nem okozott semmi­féle zavart a termelésben. A szalagon a megszokott ütem­ben folyik a gépkocsik tömlő­jébe való tűszelepek gyártása. Félévenként több százezer pa­rányi rugós szerkezet kerül ki Púja Frigyes, külügyminisz­ter és dr. Raúl Roa a Kubai Köztársaság külügyminisztere kedden tárgyalást folytatott a Külügyminisztériumban. A megbeszélésen részt vett Rácz Pál külügyminiszter­helyettes, a magyar és a kubai külügyminisztérium több veze­tő munkatársa. Jelen volt a tárgyaláson dr. Meruk Vilmos, a Magyar Népköztársaság ha­vannai nagykövete és Floreal Chomon a Kubai Köztársaság budapesti nagykövete. A tárgyaláson átekintették a nemzetközi helyzet időszerű A belső ellenőrzés főbb ta­pasztalatairól, s hatékonyságá­nak további növeléséről ta­nácskoztak kedden a mezőgaz­dasági termelőszövetkezetek területi szövetségeinek titkárai a Termelőszövetkezetek Or­szágos Tanácsa szervezésében Budapesten. Moharos József, a TOT el­nökhelyettese a tanácskozás az ott dolgozó lányok, asszo­nyok keze közül. A fontos ter­mék állandóan korszerűsödik. Egy éve kezdték a hagyomá­nyos gumi helyett a hőmérsék­let emelkedésére sokkal érzé­ketlenebb szilikongumit hasz­nálni. Nemrég pedig áttértek a minden téren egyre nagyobb teret hódító, kiváló tulajdon­ságokkal rendelkező műanyag, a teflon alkalmazására. I kérdéseit és a két ország kap­csolatait. * Dr. Raúl Roa a Kubai Köz­társaság külügyminisztere ked­den délelőtt a Hősök terén- megkoszorúzta a Magyar Hő­sök Emlékművét. A koszorúzásnál jelen volt Rácz Pál, külügyminiszter­helyettes, Kőmíves István, a fővárosi tanács elnökhelyette­se, dr. Meruk Vilmos, a Ma­gyar Népköztársaság havannai nagykövete és Farkas Mihály ezredes, a budapesti helyőrség parancsnoka. bevezető előadásában többed között hangsúlyozta: a szövet­kezeti tulajdonnak a védelme fokozott felelősséget kíván a szövetkezetek tagjaitól, veze­tőitől. A tulajdon védelmét szolgáló belső ellenőrzés a szövetkezeteknek és érdekkép­viseleti szerveiknek különösen fontos, kiemelt feladata.' Az elmúlt években sokat fejlődött az ellenőrző bizottságok mun­kája. Ma is egyik legfőbb fo-' gyatékosság azonban, hogy igen ritkán ellenőrzik a közgyűlési és egyéb határozatok végre­hajtását. Az ellenőrző bizottságok te-' vékehységének fontos feltétele tagjainak továbbképzése. Mind több szövetkezet és szövetség szervez különféle konzultáció­kat, tanfolyamokat a bizottság elnökei részére. Jelenleg 29 szövetség önállóan, 14 a MÉM mérnök-vezetőképző' intézete útján, nyolc pedig különböző oktatási intézményekkel együttműködve szervezi a to­vábbképzést. A ^tulajdonosi ellenőrzéshez szervesen kapcsolódik a revi­zori irodák tevékenysége is. A szövetségek jelzése szerint 42 területi szövetségnél a rezivori irodák kétévenként általános belső ellenőrzést végeznek. A belső ellenőrzésben most a legfontosabb, hogy a vezetők fokozottan kontrollálják saját utasításaik végrehajtását. A belső ellenőrzés fokozása kü­lönösen azoknál a termelőszö­vetkezeteknél fontos, ahol az elnök sokrétű irányítási mun­kája mellett nem képes min­den ellenőrzési feladatot sze­mélyesen ellátni. Az elnökhelyettes beszámo­lóját vita követte. Ezután ér­dekképviseleti kérdésekről tar­tottak vitát a résztvevők. Tissla vizet a földekre rr Őszintén as ellenvéleményekről Tanácskozás a tsz-ek belső ellenőrzéséről \

Next

/
Oldalképek
Tartalom