Tolna Megyei Népújság, 1974. szeptember (24. évfolyam, 204-228. szám)

1974-09-20 / 220. szám

Nőbizottsági ülés Mosson Béna mozdonyok Látszólag nem nagy ügy. Mindössze néhány tucat filléres alkatrészről van szó. Gumikarikákról, tömíté­sekről, melyek az olajat, vizet, kipufogó gázokat veze­tő csövek csatlakozásainál kellenek. A legkisebb ötven fillérbe kerül, a legnagyobb húsz forintba. A baj, s ezért is írunk róla, hogy ezek hiánya miatt több ezer lóerős Diesel-mozdonyok állnak néha a MÁV dombóvári vontatási főnökségén — de az or­szágban másutt is. Ha azt nézzük, mennyit mentek ezek a hatalmas járművek, parányinak tűnik a kiesés. De most, mikor a vasút már az 1980—85-re tervezett forgalmat bonyo­lítja le, mikor a vasutasdolgozók mindent megtesznek, hogy zökkenőmentesen továbbítsák az egyre hosszabb szerelvényeket, bosszantó az ilyen anyaghiány. A közelmúltban a Pécsi Vasútigazgatóság első lett az országos versenyben. Féléves eredményeik a leg­kiválóbbak voltak. S ebben — ez tükröződött a ki­tüntetések, pénzjutalmak adományozásában is — leg­nagyobb szerepük volt a dombóvári vasutasoknak. Kellemetlen tehát, ha ezt a lendületet meg ugyan nem törik, de mérséklik az ilyen bosszantó apróságok. Ötvenfilléres alkatrész miatt mozdulatlanságra kárhoztatni egy sok milliós értékű mozdonyt, s vára­koztatni a talán még többe kerülő, elszállításra váró árut. Parányi rög, ami belekerült a közlekedés vér­keringésébe. Trombózist nem okoz, de zavaró. Ezért sürgősen meg kell szüntetni. A vontatási főnök elmondta, a kis alkatrészeket korábban importból kapták. Most a szállítás akado­zik. Próbálkpztak házilag pótlásával, de az ilyen bar­kácsolás nem megfelelő, s nem is megengedhető. Meg kellene szervezni gyártását. Bár imlószínű, nem én adom most az ötletet, biztos a MÁV illetékesei is fog­lalkoztak már a gondolattal. De ismerve az ipart, néha sajnos nem szívesen vállalják a pár filléres alkat­részek előállítását. Pláne, ha az, mint esetünkben is, technikai nehézségeket is okozhat. Mert itt a gumi­karikáknak egyaránt kell a melegnek, s a hagyomá­nyos gumit roncsoló olajnak is ellenállni. Talán mégis van megoldás. Napjainkban a XI. kongresszus s hazánk felszabadulásának 30. évfordu­lójára meghirdetett munkaverseny már eddig is ki­emelkedő eredményeket hozott. Az üzemek, vállalatok dolgozói ezer és ezer esetben bizonyították, hogy lel­kesedésükkel példátlan eredmények elérésére képesek. Itt, mikor a gumigyűrűk hiánya nemcsak a vasutasok munkáját nehezíti, hanem kisebb zökkenőket okozhat a szállításban is, közös az érdek, s biztos lesz olyan kollektíva, mely elkészíti az igen fontos alkatrészeket. — szepesi — iiiimiimiiiiiiimmiiuiiiiimiiiimiiiiiiimiiiiimmiiiiimmiiiiiiiiiiiii Üzemi konyha és szabad szombat A nőbizottság javaslatára munkaruhát kapnak a tagok gükben s egyúttal az antikom- munista propagandában is az utóbbi évtizedben központi, mondhatni uralkodó helyet foglalnak el az ipari vagy egyesek szerint már ipari­utáni (posztindusztrális) társa­dalomról szóló elméletek. Ezeknek a lényegét abban fog­lalhatják össze, hogy a mo­dern ipar, a korszerű technika egységes „modern” társadalma­kat hoz létre, amelyeket sem kapitalistának, sem szocialistá­nak nem lehet nevezni, mivel — úgymond — a mai nyugati társadalmakban a tőke nem hiánycikk, tehát nem is ural­kodó tényező. Az igazi hata­lom, az igazi döntési jogkör a szakemberek, a menedzserek, a technokraták kezében van. (J. K. Galbraith, a magyarul is megjelent „Az új ipari állam” című könyv szerzője „techno­struktúrának nevezi őket.) kytf i az igazság a modern burzsoá társadalomelmé­letek körül? Mindenképpen el kell is­merni, hogy a fentiekben tár­gyalt „modernizált” burzsoá gazdaság- és társadalomelmé­letek nem egy részletben helyt­álló felismeréseket is tartal­maznak a mai kapitalista gaz­dasági automatizmusok műkö­déséről. Nem egy helyen és nem egy szerzőnél eléggé bo­nyolult módon keveredik a tudományos igazság felismeré­se vagy részleges felismerése az osztálykorlátoknak megfele­lő félrevezető ideológiával. Eléggé primitív az olyan igen általános érvelés, amely a tő­kás kizsákmányolás és osztály­uralom meglétét a nem tulaj­donos menedzserek — egyéb­ként valóban tapasztalható — kiterjedt döntési lehetőségei­vel próbálják tagadni, hiszen világos mint az egyszeregy: egy társádálom úrálmí rend­szerét nem az határozza meg, hogy kik készítik elő a dön­téseket vagy akár kik hozzák meg a döntéseket, hanem az: kiknek ‘az érdekét szolgálják ezek a döntések. S a tények cáfolhatatlanok: a menedzse­rek növekvő döntési jogköre nemhogy gyengítené, hanem erősíteni hivatott a monopol­tőkések államát. A rról sem szabad megfe- " ledkeznünk, hogy ami­kor a kapitalizmus társadalom- tudósai már nem merik néven nevezni a kapitalizmust, ami­kor a tervszerűség — persze sajátos funkciójú tervszerűség — uralmáról beszélnek, akar- va-akaratlanul beismerik: a kapitalizmus túlélt társadal­mi-gazdasági berendezkedéssé válik, a termelés társadalma- sulása tendenciájában elkerül­hetetlenül aláássa a magán­eltulajdonítás — a kapitaliz­mus — rendjét, s a tudomá­nyos-technikai forradalom megteremti a kommunizmus anyagi bázisa létrejöttének le­hetőségét. A kapitalizmusnak ez a történelmi funkciója és ennek teljesítése után értel­metlenné, szükségtelenné, ön­magát túléltté válik. „Meg­szűnéséről” azonban helytelen beszélni: a továbbiakban „megszüntetéséért” kell szívós harcot, kemény politikai, ideo­lógiai küzdelmet folytatni. A világban ugyanúgy, mint az egyes fejekben. G. MÁRKUS GYÖRGY Csütörtökön délelőtt a mö- zsi Üj Élet Termelőszövetke­zet kis tanácstermében ülést tartott a Szekszárd és Vidéke Termelőszövetkezetek Területi Szövetségének nőbizottsága. Három napirendi pontot tár­gyaltak. Az egyik: a mözsi Üj Élet Tsz nőbizottságának he­lye, szerepe a termelőszövetke­zet önkormányzatában című vitaindító előadás volt. Az elő­adó Bácsmegi Gébomé, a tsz nőbizottságának elnöke volt. Rövid, de annál izgalmasabb, annál tartalmasabb, annál lé­nyegre törőbb volt az előadás. Az alapfeltétel biztosított Azoknak a gazdasági és tár­sadalmi folyamatoknak, ame­lyek falun, a szövetkezetekben végbemennek, részese, alakító­ja és élvezője a termelőszövet­kezeti tagság. Ebben az alakító munkában nagy szerepük van a nőknek. Mözsön a tsz-tagok negyvenegy százaléka nő. Az ő életformájuk együtt válto­zott és változik a falusi való­ság alakulásával, ugyanakkor nem mentesek mindazoktól a problémáktól, amelyek általá­ban foglalkoztatják társadal­munkban a nőket. Az itt dol­gozó nőket is foglalkoztatja a Központi Bizottságnak a ha­tározata, amely elvi, módszer­tani keretet adott a nők gaz­dasági, társadalmi, politikai helyzetének megítéléséhez. — A nők valóságos egven- jogúvá válásának alapfeltéte­lei termelőszövetkezetünkben biztosítottak — állapította meg Bácsmegi Gáborné, és tények­kel támasztotta alá: miként valósul meg lépésről lépésre ez az egyenjogúvá válás. Az egyenlő munkáért egyen­lő bért elve szinte maradék­talanul megvalósul, hisz a kü­lönböző munkadíjazási megol­dások a végzett munka meny- nyiségében és minőségében va­ló közvetlen érdekeltség, a végtermék utáni részesedés nem ad lehetőséget arra, hogy nemek szerinti megkülönböz­tetés legven a jövedelem elosz­tásában. Ennek nem mond el­lent az a gyakorlat, hogy a nők ma még általában keve­sebb jövedelemre tudnak szert tenni, mint a férfiak. l átják ezt a tsz vezetői is. Éppen ezért központi kérdésként ke­zelik: megoldani a nők állan­dó foglalkoztatottságát és ezál­tal változtatni jövedelmük ala­kulásán. A gépek nem szorít­ják ki a nőket a munkából. A nők többsége a kertészetben és az állattenyésztésben dolgo­zik. A foglalkoztatottság meg­oldása azért is fontos, mert csak így tudják a nők megsze­rezni a társadalom által bizto­sított szociális juttatásokhoz a jogosultságot. A termelőszö­vetkezet vezetői gondoskodnak arról, hogy minden nő ledol­gozhassa az alapjuttatásokhoz szükséges munkanapot. Fizetett szabadság Mözsön — a nőbizottság is javasolta — a folyamatos mun­kát nem végzőknek is bizto­sítják a fizetett szabadságot. Az, aki 101—150 tízórás mun­kanapot teljesít 5, aki 151—180 munkanapot az 8, aki pedig 181—250 tízórás munkanapot teljesít, 10 nap fizetett szabad­ságot kap. Ezen túlmenően 1974-ben már rendszeresen ha­vonta, még a munkacsúcsok idején is egy szabad szomba­tot kap minden nődolgozó. Az utóbbi időben sokat javultak a munkahelyi és szociális kö­rülmények is. Rendszeressé vált a munkahelyre és onnan hazaszállítás. Ahol rendszere­sen dolgoznak, oda fedett szí­neket építettek vagy kiselejte­zett buszokat helyeztek el. Ezek védelmet nyújtanak az időjárás viszontagságai ellen és biztosítják a tisztálkodás, a kulturált étkezés lehetőségét. 'A tsz-tagok, elsősorban ter­mészetesen a nők, az utóbbi idők legnagyobb vívmányának az üzemi konyhát tartják. 1973-ban kezdték el az építé­sét. 1974. március elsejétől üzemel a 300 adagos konyha. 1 558 000 forintba került, de megérte. A tagok hét forintért kapják az ebédet, amelyhez a termelőszövetkezet plusz öt fo­rintot ad. Két éttermük van: az egyik a központi irodaház­ban, a másik az egyik kerté­szeti telepen. A meleg ételt a brigádoknak a munkahelyre szállítják. Az üzemi konyha létrehozását a nőbizottság ja­vasolta csakúgy, mint az egy­séges munkaruha-juttatást. A kötelező védőruhán túl ma már mindenki munkaruhát is kap. A 180 tízórás munkanap felett teljesítők egyéves, a 180 tíz­órás munkanap alatt teljesí­tők kétéves kihordásra. A munkaruha: férfiaknak nadrág és kabát, a nőknek műszálas köpeny. Közel tíz éve a termelőszö­vetkezetnek szinte minden tag­ja rendszeres, szervezett üdül­tetésben részesül, heti váltás­ban a közös harkányi üdülőjé­ben. Adnak a szavukra A nők egyenjogúságát a törvények védik, de megvalósí­tását gátolják azok a tervek, elvárások, amelyek a kettős, sőt hármas funkcióból a nők­re hárulnak. Mözsön is a ter­melésben való helytálláson kí­vül a ház körüli munka még külön megterhelést jelent. Ugyanakkor a mezőgazdaság korszerűsödése megköveteli a nagyobb szakmai képzettséget. Ennek megszerzésére is nagy gondot fordít a tsz vezetősége. Az elmúlt években betanított munkás tanfolyamot szervez­tek a kertészetben dolgozó nőknek. Huszonhárom nő sze­rezte meg a betanított munkás képesítést. Az idén öntözéses tanfolyamot szerveznek nők­nek és férfiaknak. A nők nagy­számban vesznek részt a szo­cialista munkaversenyben és egyre nagyobb a szerepük a vezetésben. A termelőszövetke­zet vezetőségének ötven száza­léka nő. Az ellenőrző bizottság az arány 20, a döntőbizottság negyven, a szociális bizottság­ban 33 százalék a nők aránya. De nem a százalékarány a lé­nyeg, hanem az, amit a fenti tények is bizonyítanak:'a nők­nek szavuk van, jó javaslataik sorra megvalósulnak. A nőbizottság javaslatára augusztus 1-től bevezették a „készenléti díjat”. Ez azt je­lenti: az a dolgozó, akinek a tsz-vezetőség nem tudott mun­kát biztosítani, készenléti díj­ra jogosult. A mözsi nők között van, aki­nek munkáját kormánykitün­tetéssel jutalmazták. Ma már 26 nő dolgozó viseli a Kiváló Termelőszövetkezeti Tag jel­vényt és az elmúlt két évben nyolcvannyolc nő kapta mega törzsgárda címmel járó pénz­jutalmat. Egyébként az elmúlt két évben összesen 147 nőt ju­talmaztak a mözsi termelőszö­vetkezetben. Mindezek a tények a nők jó munkáját bizonyítják. Megbecsült tagjai a termelő- szövetkezetnek. Dutrák munkában A tamási Béke Tsz-ben őszi vetés alá szánt a központi kerület traktorosbrigádja: Dé- kány János, Feller István. Iván László, Gynei Rudolf, Szabados Imre. Foto: Gottvald

Next

/
Oldalképek
Tartalom