Tolna Megyei Népújság, 1974. szeptember (24. évfolyam, 204-228. szám)

1974-09-03 / 205. szám

/ világ pnöimmt ?Gves mm™ TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 'A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA KEDD 1974 szept. 3. XXIV. évi. 205. szóm. ARA: 0.90 Ft Battonya előtt Harminc esztendővel ez­előtt, 1944. szeptemberében leküzdhetetlen erővel köze­ledett a Vörös Hadsereg, maga előtt űzve Hitler csa­patait, s októberben Batto- nyánál megkezdte, 1945. április 4-én Nemesmedves- sel befejezte hazánk fel-- szabadítását. Annak idején, 44 szeptemberében este, éj­jel az elsötétített ablakok mögött sokan hallgatták feszült figyelemmel a moszkvai, a londoni rádiók magyar nyelvű híreit, s a bátrabbak a „felkoncolla- tik”, „agyonlövettetik” fe­nyegetések ellenére bevo­nulás helyett a bujkálást vállalták, értelmetlennek, esztelennek tartva a har­cot, reménykedve: hamaro­san vége lesz a nép meg­próbáltatásainak, szenvedé­seinek. Emlékeket idéző szemé­lyes, emberi megpróbálta­tásokat felelevenítő hetek, hónapok kezdődnek. Kö­zöttünk élnek azok az em­berek, akik hamis papí­rokkal, vagy éppen papí­rok nélkül szerencséjükben bízva életveszélyes és hát­borzongatóan . kalandos helyzetek sokaságát vészel­ték át. Nem ritkán csupán a vak véletlennek köszön­hették, hogy nem állították őket a falhoz, a tábori csendőrök hálójából kibúj­tak. Valamennyi magyar faluban tudnak' története­ket az ismeretlen katonák­ról. akik bekopogtak hol egyik, hol másik por­tára, elnyűtt civil­ruhát kertek, a bakaru­hát ledobták magukról, s présházakban, szénapadlá­sokon, kukoricásokban buj­kálva, hálva várták, hogy keresztül vonuljon rajtuk a front. Élni akartak. Bizonyos, hogy a fiúk, az unokák, a munkatársak kö­rében újból megelevened­nek a hazában hontalan bujdosók leleményei is, a kacagtató históriák arról, miként járt túl a hatalom eszén az „egyszerű” baka. S még mennyi minden eszé­be juthat ezen az őszön, negyvennégy őszéről az itt élő embernek: a jegyrend­szer a fatalpú bakancs, a kíméletlen, embertelen pa­rancsok sokasága, a falvak kiürítése, a leventék el­hurcolása. A felszabadítók elöl menekülő fasiszta csa­patok szenvedést, kegyet­lenkedést hagytak maguk után. Néhány hét múlva • har­minc esztendeje annak, hogy Tolna megye határá­hoz ért a dél-bácskai me­nekülők áradata. Tízezernél több székely család vándo­rolt a megye útjain azt sem tudva, hová, merre, s med­dig. Kitörölhetetlen nyomo­kat hagyott az egykori szé­kely telepesek, szívében, lelkében 1944 ősze. a re­ménytelenség, a kilátásta- lanság, a hazátlanság csüg- gesztő állapota. Évek múl­tak, mire érzelmi egyen­súlyuk helyrebillent, nyu­galmukat meglelték, újra otthont teremtettek, hazát találtak. Felszabadulásunk har­mincadik évfordulóját hi­vatalosan 1945, április 4-én ünnepli az ország. De a személyes emlékek „a sű­rűsödő” egyéni, emberi em­lékek negyvennégy őszével, az előzményekkel kezdőd­tek és kinek, kinek októ­bertől áprilisig az a nap jelenti a felszabadulást, amikor találkozott a Vörös Hadsereg első alakulatával, harcosával. Sz. P. Feszültség Cipruson Miként a TASZSZ nicosiai tudósítója jelenti, a szigetor­szágban a helyzet továbbra is igen'feszült. A tűzszüneti vo­nal mentén a felek folytatják állásaik megerősítését. Ezt nemritkán lövöldözés kíséri, s a harcokban néha aknavető­ket és tüzérségi fegyvereket is bevetnek. i,_ Az ENSZ-erők szóvivője sze­rint különösen súlyos a hely­zet a fővárosban, a két város­részt elválasztó zöld vonal mentén. Itt csaknem naponta újulnak fel a harcok és tűz­vészek keletkeznek. A két fél • kölcsönösen egymást vádolja a tűzszünet megsértésével. Az ország gazdasága óriási nehézségekkel küzd. Sok vál­lalat és üzem nem dolgozik, felszökött a munkanélküliek száma. A földalatti terrorista- csoportok- tevékenységi- foko­zódik. Egyre súlyosabb a me-. nekültek helyzete. Legújabb adatok szerint számuk eléri a 235 ezret, ami az összlakosság több mint egyharmadát teszi ki. „ Makariosz érsek, a Ciprusi Köztársaság elnöke nyilatko­zatot adott a Spiegel című nyugatnémet folyóiratnak. Makariosz nyilatkozatában támogatta azt a szovjet javas­latot, hogy a ciprusi problé­ma megvitatása érdekében az ENSZ keretei között hívjanak össze nemzetközi konferenciát Ciprus, Görögország, Török­ország és a Biztonsági Tanács valamennyi tagjának részvéte­lével és esetleg vonjanak be a konferencia munkájába más államokat is, köztük el nem kötelezett országokat. Mint hangsúlyozta az ENSZ égisze alatt megrendezésre kerülő ki­bővített konferenciának na­gyobb esélye van a pozitív eredmények elérésére, __1 H uszonöt éves az MSZMP Politikai Főiskolája Ünnepség — tudományos üléssxak • A Magvar Szocialista Mun­káspárt Politikai Főiskolája fennállásának 25. évfordulója alkalmából hétfőn ünnepséget rendeztek a főiskolán. Az el­nökségben foglalt helyet töb­bek között Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságá­nak első titkára, Nemes De­zső, a Politikai Bizottság tag­ja, a főiskola rektora és Győ­ri Imre, a Közpónti Bizottság titkára. Az ünnepségen jelen volt több testvérpárt — köztük a Szovjetunió Kommunista Párt­ja — pártfőiskolájának kül­döttsége. Részt vett a politi­kai, társadalmi élet számos is­mert vezető személyisége, a főiskola sok volt hallgatója. Nemes Dezső megnyitóját követően Szabó József, a fő­iskola rektorhelyettese mon­dott ünnepi beszédet. Felszó­lalt Kádár János is. A testvérpártok pártfőisko­láinak küldöttségei nevében E. M. Csekarin, az SZKP KB pártfőiskolájának rektora kö­szöntötte a jubiláló politikai főiskolát. A Népköztársaság Elnöki Tanácsa az évforduló alkal­mából a Munka Érdemrend arany fokozata kitüntetést ado­mányozta dr. Szántó’ György­nek, a nemzetközi politikai tanszék vezetőjének, dr. Er- dődi Józsefnek, a filozófiai tanszék helyettes vezetőjének és dr. Gulyás Emilnek, az ag­rárpolitikai tanszék vezetőjé­nek. Hárman részesültek a Mun­ka Érdemrend ezüst, ketten pedig bronz fokozata kitünte­tésben. A kitüntetéseket az ünnep­ségen Győri Imre adta át. Ugyancsak az ünnepségen nyújtotta át dr. Polinszky Ká­roly oktatási miniszter az Ok­tatásügy kiváló dolgozója ki­tüntetést Nemes Dezsőnek, va­lamint Szabó • József, Molnár János és Vészi Béla rektor­helyetteseknek, dr. Sipos Ala­dár és Wirth Ádám tanszék^ Vezető egyetemi tanároknak^ Blaskovits János tanszékveze­tő egyetemi docensnek, dr.' Pécsi Kálmánná és dr. Rónai Albertné egyetemi adjunktu­soknak, Simon Ferenc és drj Szántó György né egyetemi do-i censeknek. Az évforduló alkalmából kedden az MSZMP Politikai Főiskoláján tudományos ülés­szakot rendeznék a világnézeti harc időszerű feladataifól. Tanévnyitók az oktatási igazgatóságon Az MSZMP Tolna megyei Bizottsága Oktatási Igazgató­ságán is megkezdődött a ta­nítási év. Négy helyen tartot­tak ünnepélyes megnyitót és egyben sor került az első elő­adásokra is. Negyvenöt hall­gatóval kezdte meg munká­ját, megyénkben első ízben, egy sajátos oktatási forma, a munkásakadémia. A munkás- akadémiát Perecsi Ferencné, az oktatási igazgatóság igazgató- helyettese nyitotta meg, első előadója K. Papp József, a Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Ellenőrző Bi­zottságának tagja, a megyei pártbizottság első titkára volt. Előadásának címe: A munkás- osztály társadalmi vezető sze­repének továbbfejlesztése. Tegnap megkezdte munká­ját az öthónapos bentlakásos pártiskola is. Ebben az ok­tatási formában szintén első ízben kezdődik tanítás Tolna megyében. A pártiskola hall­gatóinak száma ötven. Az évadot dr. Kalicza Rezső, az ok­tatási igazgatóság igazgatója nyitotta meg, az első előadást Palkó László tanszékvezető tartotta „A marxizmus—leni- nizmus keletkezése, fejlődése és történelmi szerepe” cím­mel. Ugyanezen a napon sor ke­rült a Marxizmus—Leniniz- mus Esti Egyetem I. évfolya­mának tanévnyitójára is. A tanfolyamot dr. Kalicza Rezső nyitotta meg és ugyancsak ő tartotta az első előadást, amelynek címe: Bevezetés a marxista filozófia tanulmányo­zásához. Dombóvárott az esti egyetem kihelyezett tagozatának mind­három évfolyamán megtartot­ták a megnyitót. Az első ' év­folyamon Palkó László, a má- södikon Énekes Ferenc, a har­madikon Gyurkovics Lajos — az oktatási igazgatóság tan­székvezetői — üdvözölte a hallgatókat. A hét folyamán Szekszárdon a második és harmadik évfo­lyamon, a járási székhelyeken pedig mindhárom évfolyamon megkezdődik a tanítás. Az esti egyetem szakosítóján, Szek­szárdon, csütörtökön és pénte­ken kerül sor a megnyitókra. Az öthónapos bentlakásos pártiskolán, a munkásakadé­mián, valamint az esti egye­temen és szakosítóján ebben az évben mintegy 1200-an ta­nulmányozzák a marxizmus— leninizmust K. Papp József, a megyei pártbizottság első titkára tartja a munkásakadémia első előadását.

Next

/
Oldalképek
Tartalom