Tolna Megyei Népújság, 1974. szeptember (24. évfolyam, 204-228. szám)
1974-09-17 / 217. szám
4 ? 1 Pártaxerv exea — pártirányííás Pártmunka a nagyközségekben Évszázadokon át zott annyit az ország településhálózata, mint az utóbbi évtizedekben. A változás mozgató rugója a társadalom, a gazdasági élet, a termelés átalakulásában, fejlődésében keresendő és található. A termelőszövetkezeti mozgalom győzelme és a vidéki ipartelepítés olyan társadalmi mozgást, fejlődést indított el, amely nem vagy alig kedvez a kis településeknek, ugyanakkor jó lehetőségeket teremt a nagyközségek fejlődésének. A múltban is alakultak, léteztek, mind az Alföldön, mind a Dunántúlon úgynevezett nagyközségek. Akkor is központjai voltak ezek a községek a politikai, társadalmi, gazdasági, kereskedelmi életnek. de szerepük, jelentőségük közel sem volt olyan, mint napjainkban. Egyrészt napról- napra növekszik lélekszámúk, másrészt lakosságuk összetétele is gyorsan változik. A lakosság száma elsősorban a falvakból, tanyákról odatelepül- tekkel növekszik, összetételének változása pedig abból adódik, hogy ma a nagyközségek már nem csupán mezőgazdasági jellegűek, mint a múltban, hanem a legtöbbjükben kisebb-nagyobb ipari üzemek is vannak. A gazdasági kát is növeli, hiszen a nagyközségek többnyire a közigazgatás, a társadalmi és kulturális élet központjai is, sőt ide koncentrálódik az egészségügyi szolgáltatás, valamint a középfokú oktatás is. Mindez lakosságuk összetételében is tükröződik. Napjainkban a nagyközségek politikai, társadalmi, gazdasági élete sokkal összetettebb, differenciáltabb, mint a múltban, vagy akár egy-másfél évtizeddel ezelőtt volt. Ebben a közegben sokrétűbb, magasabb szintű tevékenységet követel a párt politikájának érvényre juttatása a pártszervektől és a pártszervezetektől. A párt felső szintű vezetése mindig nagy gondot fordított arra, hogy a párt szervezeti felépítése lépést tartson a politikai, társadalmi, gazdasági fejlődéssel, képes legyen a nagy társadalmi célok helyi érvényesítésére. Ezt szolgálta, hogy a nagyközségekben önálló pártszervezetek jöttek létre a gazdasági egységekben, államhatalmi, kulturáljs és egészségügyi szervekben, szervezetekben. A nagyközségek pártszervezeteit zömében helyi pártbizottságok, kisebb részükben csúcsvezetőségek irányítják. A nagyközségi bizg£t gok, mint aránylag nem hosszú múltra visszatekintő politikai szervek, az elmúlt években nagy segítséget kaptak az őket közvetlenül irányító járási pártbizottságoktól, de megkülönböztetett n\ódon segítették őket a megyei pártbizottságok is. A segítés, a támogatás kifejezésre jutott és jut napjainkban is a jó, hasznos módszerek elterjesztésében — segítve a határozatok helyes feldolgozását, a politikai irányítás tudományának elsajátítását, a testületi élet demokratikus tartalommal való megtöltését, stb. — az önálló politikai munka végzésére való nevelésben. Kívánatos, hogy a felsőbb pártszervek fokozva segítségüket, határozataikban az eddigieknél jobban vegyék figyelembe a községi pártbizottságok sajátos körülményeit, továbbá az általános feladatok helyett több konkrét, vagyis kézzelfoghatóbb célt tűzzenek a községi n=rt<”>"-ne)5 elé. A községi pártbizottságok munkájának hasznossága, nagy ereje éppen abban van, hogy tevékenységük szorosan kapcsolódik településük mindennapi életének irányításához, a nap mint nap adódó gyakorlati politikai, társadalmi, gazdasági kérdések megoldásához. Munkájukra nem az elvont, az általános politikai feladatmeghatározás a jellemző, hanem a gyakorlati végrehajtás szervezése, irányítása. A községi pártbizottságok ma inár képeseit arra' Ttogy ä pírt lközponti vezetése által meghatározott politikai elveket, határozatokat községük adottságainak, sajátosságainak megfelelően dolgozzák fel, s azokat érvényesítsék, vagyis jó értelemben vett hélyi politikát alakítsanak ki. összetett és differenciált az a munka, amelyet a községi pártbizottságok végeznek. A feladatok súlya meghaladja egy vagy néhány politikai munkás teherbíróképességét. Munkájuk ezért lehet eredményes, mert nemcsak feladatkörük nagy, hanem jog- és hatáskörük is. A községi párt- bizottságok lényegében mindazokkal a feltételekkel, jog- és hatáskörökkel rendelkeznek, mint amivel a városi pártbizottságok. A községek politikai, társadalmi, gazdasági életének irányítása nem egy-két politikai munkás vállain nyugszik. hanem olyan testületén, amely a legtöbb pártbizottság esetében megfelelően tükrözi a község, a párttagság összetételét, politikai felkészültségét. A községek életének különböző területein dolgozó, legjobban felkészült kommunisták döntenek politikai, társadalmi, gazdasági kérdésekben. E testület működését nem helyettesíthetik egyes személyek, legyenek bármennyire képzettek, politikailag felkészültek, is. Ezért irányul a felsőbb szervek segítése a testületi munka színvonalának emelésére, mert ez ma a politikai irányító munka fejlesztésének kulcsa, a nagyközségekben is. MIHÓK SÁNDOR Rendkívül Akiknek a túlteljesítés köszönhető Széli István igazgató azt mondja: — Nekem mindegy, nekem valamennyi brigád egyformán kedves, meg túl nagy különbség nincs is közöttük. De talán... — De talán...? — Az ofszetbrigád. Nem azért mert a többiek elé helyeznénk, hanem az új technológia miatt. Az újságíró közbevetése: Miért ne lehessünk egyszer elfogultak. Ha minden jól megy — és a jelek arra mutatnak, hogy igen —r belátható időn belül ofszetnyomással készül a Tolná megyei Népújság is, ami olvasónak, nyomdásznak, újságírónak egyként öröm, mert szebb lesz, ízlésesebb és bővebb. Nézzük hát az ofszetbrigádot. öten dolgoznak a brigádtagok közül a délelőttös műszakban, köztük Schubert Péter, a brigád vezetője. — Két éve alakultunk hét taggal, ma tizenegyen vagyunk. Idén megkaptuk a szocialista címet. %Amikor a munkáról kérdezem a jelenlévőket, bonyolult szakmai magyarázat következik, amelynek ismétlése feltétlenül untatná az olvasót, mert ilyeneket kellene írni, hogy: montírozás, Kalle-lemez, hogy csak a két legismertebbet említsem. Ellenben egy érdekesség: — Nálunk kétféle brigádgyűlés van általában. A „hivatalos” gyűlésre meghívjuk az igazgatót, vagy főmérnököt, a párttitkárt és az szb-titkárt. Rendszerint pl is jönnek. De ezt megelőzi egy „belső” brigádértekezlet, ahol magunk között vagyunk. Itt aztán parázs vitákra kerül sor. — Vagyis nem akarnak mindent kiteregetni a vezetők előtt? — Nem arról van szó, de amit magunknak kell megoldani, azt nem oldja meg helyettünk senk'i. így hatékonyabbá válik a brigádélet. Úgy tűnik, van benne valami. Cseszák Imre, az ofszetüzemrész vezetője a munka sokrétűségéről beszél, s arról, hogy ez a technológia a legkevésbé ismert a szekszárdi nyomdászok előtt. — A viták éppen ezért leginkább a munkaszervezés, vagy -szervezetlenség kérdése körül zajlanak. Magunk is most tanuljuk szakmánkat, mások számára még kevésbé ismert. Sajnos gondjaink is vannak, tanfolyamot szerveztünk, amelyről már az is dicséret, ha azt mondjuk, hogy döcög. — Azért az eredményeket se hallgassuk el = többen is közbeszólnak. . — Az óvodaépítés segítésére 56 óra társadalmi munkát végeztünk. Volt két újításunk. Az egyik biztonságtechnikai, Kubanek Jenő készítette, a másikat Cse- szák Imre és Schubert Péter. Cél az aranynyomás kiküszöbölése pvc-borítón. Olcsóbb, szebb mint a hagyományos megoldás. Az anyagfelhasználás csökkentése állandóan napirenden van. Mi főleg filmanyaggal tudunk takarékoskodni, ez nem is kis összeg, hiszen drága anyagra dolgozunk. — Az olvasók tájékoztatása érdekében, valamit az ofszetnyomásról, annak előnyeiről is szeretnénk hallani. __ A mi termékeink úgynevezett magasnyomással készülnek. Az ofszet a hagyományos magasnyomásnak hatszorosára képes, de a legújabb magasnyomó gépek teljesítményét is háromszorosan túlszárnyalja. S minőségben sem marad el mögötte, az pedig külön mellette szól, hogy kevésbé igényes a papír minőségét illetően. M egállapodunk abban, hogy arról egyenlőre nem beszélünk, milyen forintérték van a brigád eddigi többletmunkája mögött, de Széli István igazgató és Müller Péter hangsúlyozza: — Első félévi termelési tervünket 104 százalékra teljesítettük. Pedig eléggé feszített a terv. A négyszázalékos túlteljesítés elsősorban a 15 szocialista brigád 148 tagjának köszönhető. A város óvodaépítési programjához közel húszezer forinttal járultunk hozzá, 1973-ban öt, az idén az első félévben nyolc újítást nyújtottál: be dolgozóink. Elkészült már a bélyegzőnk, a jövőben a kiemelt munkatáskák — tehát a munkák — „Kongresszusi védnökség alatt” felülbélyegzéssel futnak. Legértékesebb gépeinket szocialista megőrzésre adjuk át a brigádoknak. — S hogy befejezésül megint „önzők” legyünk... — A Népújságot 1976-ban már szeret- nánk ofszet rotációs gépen nyomni. Az előbb emlegetett ofszetbrigádnak ebben igen nagy szerepe lesz. S zárszóként az igazgató kimondja a legnagyobb dicséretet, amit a párttitkár megerősít: — A szubjektív feltételek biztosítottak. (letenyei) (foto: goitvald) A montírozóasztal mellett Mfröl adhat számot Szekszárd ? Kérdésünket az indokolja? hogy a közelmúltban zárult Tiszta, virágos Tolna megyéért címmel meghirdetett fejlesztési versenyben sajnálatos félreértés miatt nem értékelhették Szekszárdot. Pontosabban azt nem, hogy a megye- székhely tanácsa hogyan hasznosította a mostani fordulóban. — az 1973. június 30-tól 19174. június 30-ig tartó időszakban — a városfejlesztési alapot és Szekszárd lakói, a város üzemeinek, gyárainak, intézményeinek dolgozói milyen társadalmi munkával járultak a fejlesztési célkitűzések megválóé sításához. Miről adhat számot Széké szúrd ? j Kérdésünkre dr. Bősz End-j réné, a városi tanács vb-titu kára válaszolt és bevezetője-1 ben elmondta, hogy a nemrégzárult verseny ismételten azt bizonyította: a társadalmi mun; ka értéke évről évre fokoza-- tosan növekszik. így például az 1970-ben végzett társadalmi munka értéke nem érte el a 2 millió forintot, a tavalyi viszont megközelítette a 3 milliót. Ami az idei év első felét illeti, a megyeszékhelyen ez. ideig másféil millió forint értékű társadalmi munkát végeztek, s minden reményünk megvan arra, hogy az év végéig magunk mögött tudhatjuk a hárommilliót is. Annál is inkább, mert a társadalmi munkák végzésében a második félév jelenti a csúcsidőszakot. A vb-titkár elmondotta, hogy sokan — tévesen — úgy vélték, hogy a társadalmi összefogásból készült óvoda is társadalmi munkának minősül. A településfejlesztést segítő társadalmi munkával kapcsolatos és hatályos irányelvek ezt nem teszik lehetővé, mert a 100 személyes óvodára ösz- szeadott anyagi támogatás a tanács koordinált pénzeszköze, amely nem sorolható a társadalmi munka körébe. Dr. Bősz Endréné elmondott ta, hogy ranglista készült arról, melyik választókerület, vagy a megyeszékhely melyik gyárának, üzemének, intézményének dolgozói tettek legtöbbet Szekszárdért. Az 1973-as ranglista szerint az első helyeket foglalják el a szekszárdi 44, 50, 58-as számú választó- kerület lakói, s hadd említsük meg név szerint az ott tevékenykedő tanácstagok nevét is: Nagyréti Miklósné, Lőrin- czy Gyula, Halmai Lajos. A vállalatok, intézmények közül a legtöbbet a szekszárdi Városi és Járási Tűzoltóparancsnokság, a Tolna megyei Tanácsi Tervező Vállalat, a TOTÉV dolgozói, valamint a városi tanács KlSZ-alap- szervezetének tagjai tettek * a városfejlesztési és társadalom- politikai célok megvalósításáért. Végezetül megtudtuk dr.’ Bősz Endrénétől, hogy tavaly óta a társadalmi munka formai részeként szocialista szerződéseket kötnek a megyeszékhely gyárainak, üzemeinek, intézményeinek dolgozóival. A szerződéseket erre az évre is megkötötték. vj — , 1974, szeptember 17.
