Tolna Megyei Népújság, 1974. szeptember (24. évfolyam, 204-228. szám)

1974-09-13 / 214. szám

Mözsi, tolnai krumplit fogyaszt a megye Több jegypénztár — utazási kedvezmény — iránytaxik Tudniyalók a BNV megtekintéséről *» »i .... . I . . < Síi, , J Valamikor, az 1950-es évek elején, amikor műanyag tok­ban mutogatták a Koloradó- bogarat, öreg sógorom kineve­tett, — Amerikai bogár? Propa­ganda az egész. Néhány év múlva Amerikát szidta, és rázta a DDT-t jobb sorsot megért nájlonharisnyá- ból a burgonyatövekre. Éveken keresztül ettük a vegyszerbüdös krumplit. Az elmúlt télen egy isme­rősöm azzal fogott el: — Azt kellene megírni, a TOLNAKER-nek mennyit kel­lett kidobni az import burgo­nyából. Ugyancsak a múlt év végén; egy tsz-szövetségi közgyűlésen azt mondta Arany István, a mözsi tsz elnöke: A szomszédos tolnai szövet­kezettel együtt zárt termelési rendszerben megtermeljük azt a burgonyát, ami a megyének kell. Az elképzelésünk megvan hozzá, de gépünk nincs. — Az is az igazsághoz tar­tozik, hogy egyik-másik tábla nagyon ramatyul fizet. Azért, mert a korábbi vegyszerezések miatt — ráadásul a minőségi vetőgumóhiány miatt — nem a legkedvezőbb körülmények között vethettünk. Tulajdon­képpen legalább három év kell, hogy rendszer legyen a rendszerből. De egyszer el kel­lett kezdeni. Mözsön is, Tolnán is elkezd­ték. 1 Grábics Ferenc, a mözsi tsz traktorosa mindenesetre egy­szerre két soron szedi fel a krumplit — csak egy asszony kell, aki egy-egy megállásnál felszedje az ott elpotyogtatott gumókat. Lemler Leónak, és Bagdi Gyulának, a két szállí­tó traktorosnak igen gyakran kell fordulni a tábla és a mö­zsi TOLNAKER-telep között. —■ A mözsi tsz 235, a tolnai 145 vagon burgonya szállítá­sára kötött szerződést — mond­ja Zsók József, a mözsi TOL­NAKER-telep vezetője. A két szövetkezet ezzel a mennyi­I II. I 3 1 i 1 J \ 1 A , , V val. Sok mindent át kell érté­kelni, az eddigi ismeretekből sokat elvetni. A lényeg az, hogy valami elkezdődött. Még nem tökéletes, a termesztési technológia, mert nem tökéle­tes hozzá a gépi technika. Idő kell hozzá, amíg kialakul. A sok, kezdeti nehézség ellenére is óriási eredmény, hogy nem szorulunk importra, a két szö­vetkezet termelése révén el tudjuk látni a megyét. Közös gondunk lesz, tovább tökélete­síteni ezt a termelési rendszert, amely kezdetlegessége ellenére is mindenképpen jó. B. I.—G. K. A fogyasztási cikkek nagy nemzetközi seregszemléje, az első őszi budapesti nemzetközi vásár szeptember 14-én nyitja meg kapuit a nagyközönség előtt és szeptember 22-én estig fogadja látogatóit. Az őszi BNV-n már várha­tóan nem lesz olyan nagy zsú­foltság a pénztáraknál, mint tavasszal, ugyanis lényegében kétszeresére növelték a pénz­tárak számát, s most a III-as kaput is megnyitják a nagy- közönség részére. A belépő­jegy ára nem változott, ezút­tal is 15 forint a jegy, azon­ban érvényes az új vásárköz­pontban ugyancsak szeptem­ber 14-től 22-ig tartó „AGRO- MASEXPO ’74” nemzetközi mezőgazdasági, élelmiszeripari gép- és műszerkiállítás és vá­sár megtekintésére is. Újdon­ság a jegyvásárlásnál, hogy, Budapest nagy forgalmi cso­mópontjain, a Marx téren, a Móricz Zsigmond körtéren, a Boráros téren, a Baross téren és a metróállomásokon js meg­vásárolható a belépő. A BNV és az AGROMAS- EXPO pavilonjai délelőtt 10 órától délután 5 óráig tarta­nak nyitva, s egy órával ké­sőbb, délután 6 órakor a vá­sárközpont is zárja kapuit. A kiállítók kérésére ezúttal is rendeznek szakmai napokat, mégpedig szeptember 16-tól 19-ig, amikor délelőtt 10 órá­tól délután 2 óráig csak a szakmai jeggyel rendelkező szakközönség tekintheti meg a vásárt. Ezeken a napokon te­hát a nagyközönség délután 2 órától léphet a vásár területé­re, de amikor a legnagyobb forgalomra lehet számítani, te­hát a nyitást követő, majd a zárás előtti hétvégen, egész napon át a nagyközönségé a vásár. A kiállítás időszakában egyébként az egyszeri belépés­re érvényes szakmai jegy 60 forint, a szakmai bérlet — na­pi egyszeri belépésre — 300J az állandó belépő 1000 forint-- ba kerül. Az általános iskolá­sok, az ipari tanulók és az egyéb iskolák tanulói, továbbél a katonák belépőjegye csopor­tos látogatás esetén szemé-- lyenként 5 forint. i A vidékiek ezúttal is 33 száa zalékos menettérti utazási ked­vezményt kapnak a MÁV-tólj A szokásostól eltérően nincs szükség vásárigazolványra; mert a MÁV bármelyik vidéki pénztáránál megvásárolhatják a kedvezményes menettérti je­gyeket, de visszautazás előtt az őszi BNV területén le kell bélyegeztetni, mert enélkül ér­vényét veszti az utazási jegyi Budapesten föld alatti vas­úttal, autóbusszal, villamossal közelíthetik meg a látogatók az új vásárközpontot. A met­ró Örs vezér téri megállójától a BNV főbejáratáig és vissza körforgalomban közlekedik a 100-as jelzésű autóbusz, amely­re a szokásos bérletek vág/ jegyek érvényesek, a kiállítás idején a BKV sűríti a 32-es és a 95-ös autóbusz forgalmát. A villamossal közlekedők a Nép­színház utcától a 29-es villa­mossal juthatnak el a vásá? főbejáratához, továbbá meg-: közelíthetik a 37-es villamos­sal is. amellyel a BNV köze­lében levő felüljáróig jutnak; s onnan néhány perces gya­loglással érhetik el a főbejá­ratot. A két hétvégen, kizáró­lag szombaton és vasárnao a Baross tértől a főbejáratig közlekedik a 29/Y jelzésű vil­lamos is. A FŐTAXI a vásár nyitva tartási ideje alatt hétköznap délután 14 órától, szombaton és vasárnap délelőtt 10 órától este 20 óráig iránytaxikat köz­lekedtet a vásár 2-es kapuja és a Blaha Lujza téri taxi-; állomás között. A viteldíj? személyenként 8,— forint. , Energiatakarékosság a mezőgazdaságban Miniszteri rendelet intézkedési tervek készítéséről Akkor a mözsi szövetkezet elnökének kijelentése „mere­deknek” tűnt, hiszen valami­lyen növényre — lásd a ku­koricát — termelési rendszert kialakítani csak teljes gépesí­téssel lehet. Az év eddig el­múlt hónapjaiban a két szövet­kezet vezetőinek nagyon sok­szor és sokat kellett kilincsel­ni, hogy tényleg, rendszer le­gyen a rendszerből. Ennek eredménye, hogy közvetlen a burgonyaszedési szezon kezde­tére kaptak egy-egy holland AMAG—2D kombájnt. — Tulajdonképpen azt vet­tük, amit kaptunk — mondja Kovács Gyula, a mözsi szövet­kezet főagronómusa. Szíve­sebben fogadtunk volna egy NDK, vagy lengyel gépet, mert azok tökéletesebben, tisztáb­ban dolgoznak. Az igazság az, hogy ez a kombájn a kimon­dottan tipikus, somogyi, sza­bolcsi, homokos, tehát lazább szerkezetű talajra való. A mi kötött talajunkon sajnos, a krumpli közé beviszi a ha­sonló nagyságú rögöt is. séggel ellátja az egész megyét, sőt, a korábbi import helyett mintegy száz vagon felesle­günk lesz. — De, a gépi betakarítással együtt hozzánk is újabb gon­dok jönnek. A korábbihoz ké­pest nagyobb mennyiség jön, a krumpli között sok a rög. Nagy gondban vagyunk a tá­rolással. Ezen úgy akarunk se­gíteni, hogy a mözsi tsz-től kapott, Vámosi-rendszerű ven- tillátoros szellőztetéssel tartó­sítjuk az átvett krumplit, s majd utólag válogatunk. Egye­lőre nem tudjuk, mennyi lesz a veszteség, de ettől függetle­nül egy a bizonyos; a két szö­vetkezet már most, a kezdeti, kezdetleges módszer mellett is ellátja a megyét, még feles­leg is lesz. — Lényeges, vagy lényegte­len, hogy nem volt minőségi vetőmag, vagy még nem dol­gozik tökéletesen a kombájn? Úgy vagyunk most a krumpli­val, mint annak idején a búzá­A fokozottabb energiataka­rékosságról az év elején hozott kormányhatározat alapján a mezőgazdasági és élelmezés- ügyi miniszter — a TOT-tal egyetértésben — rendeletben kötelezte a tárca felügyelete alá tartozó vállalatokat, gaz­daságokat éves energiatakaré­kossági intézkedési terv össze­állítására. A rendelet — amely előírja, hogy a takarékossági intézke­dési tervet évenként, az éves tervvel egyidejűleg, első ízben 1975-re kell készíteni — fel­hívja a vállalatokat, üzemeket: gondoskodjanak elsősorban a folyékony energiahordozók felhasználásában elérhető meg­takarítás, valamint az üzem­anyag-veszteségeket okozó té­nyezők megszüntetésének mód­jairól. A miniszteri rendelet vonatkozik a MÉM vállalata­in, az élelmiszergazdaság szak- igazgatási intézményein túl az állami gazdaságokra, a me­zőgazdasági és a halászati szö­vetkezetekre, valamint ezek társulásaira is. A miniszteri rendelet ki­adására a mezőgazdaság sajá­tos helyzete miatt került sor. A minisztérium takarékossági irányelvei ugyanis — a gazda­ságirányítás rendjének megfe­lelően, — a termelőszövetkeze­tekre nem kötelező érvényűek. Bár a mezőgazdaságban eddig is törekedtek az energiatakaré­kosságra, a rendelet most en­nek fokozására hívta fel az üzemeket, gazdaságokat. Mi­után a mezőgazdaság évi, mint­egy 12 000 milliárd kilokalória energiafelhasználásának 80 százaléka a termelőszövetkeze­tekre jut — s akár egy-két százalékos megtakarítás is százmilliókat hozhat a nép­gazdaságnak — nem közömbös, hogy a közös gazdaságok a maguk területén kötelesek szervezési és egyéb műszaki intézkedésekkel is elősegíteni az energiatakarékoskodást. A rendelet nemcsak egy év­re vonatkozik, hanem hosszabb távra szól, s a minisztérium vezetői az 1973-ös „kísérleti’* év után — ha majd rendsze­res gyakorlattá válik a gaz­daságokban az előrelátóan ter­vezett, kellően megalapozott energiatakarékosság — komoly eredményeket várnak. A MÉM felkérte az állami energiafelügyelet területi szer­veit, hogy nyújtsanak segítsé­get a gazdaságoknak az intéz­kedési tervek kialakításához, és ellenőrizzék végrehajtásukat. A minisztérium ugyancsak rend­szeresen vizsgálja majd az in­tézkedési tervek megvalósítá­sát, amit figyelembe vesz a gazdaságok munkájának érté­kelésénél is. 1974. szeptember 13,

Next

/
Oldalképek
Tartalom