Tolna Megyei Népújság, 1974. szeptember (24. évfolyam, 204-228. szám)
1974-09-13 / 214. szám
Mözsi, tolnai krumplit fogyaszt a megye Több jegypénztár — utazási kedvezmény — iránytaxik Tudniyalók a BNV megtekintéséről *» »i .... . I . . < Síi, , J Valamikor, az 1950-es évek elején, amikor műanyag tokban mutogatták a Koloradó- bogarat, öreg sógorom kinevetett, — Amerikai bogár? Propaganda az egész. Néhány év múlva Amerikát szidta, és rázta a DDT-t jobb sorsot megért nájlonharisnyá- ból a burgonyatövekre. Éveken keresztül ettük a vegyszerbüdös krumplit. Az elmúlt télen egy ismerősöm azzal fogott el: — Azt kellene megírni, a TOLNAKER-nek mennyit kellett kidobni az import burgonyából. Ugyancsak a múlt év végén; egy tsz-szövetségi közgyűlésen azt mondta Arany István, a mözsi tsz elnöke: A szomszédos tolnai szövetkezettel együtt zárt termelési rendszerben megtermeljük azt a burgonyát, ami a megyének kell. Az elképzelésünk megvan hozzá, de gépünk nincs. — Az is az igazsághoz tartozik, hogy egyik-másik tábla nagyon ramatyul fizet. Azért, mert a korábbi vegyszerezések miatt — ráadásul a minőségi vetőgumóhiány miatt — nem a legkedvezőbb körülmények között vethettünk. Tulajdonképpen legalább három év kell, hogy rendszer legyen a rendszerből. De egyszer el kellett kezdeni. Mözsön is, Tolnán is elkezdték. 1 Grábics Ferenc, a mözsi tsz traktorosa mindenesetre egyszerre két soron szedi fel a krumplit — csak egy asszony kell, aki egy-egy megállásnál felszedje az ott elpotyogtatott gumókat. Lemler Leónak, és Bagdi Gyulának, a két szállító traktorosnak igen gyakran kell fordulni a tábla és a mözsi TOLNAKER-telep között. —■ A mözsi tsz 235, a tolnai 145 vagon burgonya szállítására kötött szerződést — mondja Zsók József, a mözsi TOLNAKER-telep vezetője. A két szövetkezet ezzel a mennyiI II. I 3 1 i 1 J \ 1 A , , V val. Sok mindent át kell értékelni, az eddigi ismeretekből sokat elvetni. A lényeg az, hogy valami elkezdődött. Még nem tökéletes, a termesztési technológia, mert nem tökéletes hozzá a gépi technika. Idő kell hozzá, amíg kialakul. A sok, kezdeti nehézség ellenére is óriási eredmény, hogy nem szorulunk importra, a két szövetkezet termelése révén el tudjuk látni a megyét. Közös gondunk lesz, tovább tökéletesíteni ezt a termelési rendszert, amely kezdetlegessége ellenére is mindenképpen jó. B. I.—G. K. A fogyasztási cikkek nagy nemzetközi seregszemléje, az első őszi budapesti nemzetközi vásár szeptember 14-én nyitja meg kapuit a nagyközönség előtt és szeptember 22-én estig fogadja látogatóit. Az őszi BNV-n már várhatóan nem lesz olyan nagy zsúfoltság a pénztáraknál, mint tavasszal, ugyanis lényegében kétszeresére növelték a pénztárak számát, s most a III-as kaput is megnyitják a nagy- közönség részére. A belépőjegy ára nem változott, ezúttal is 15 forint a jegy, azonban érvényes az új vásárközpontban ugyancsak szeptember 14-től 22-ig tartó „AGRO- MASEXPO ’74” nemzetközi mezőgazdasági, élelmiszeripari gép- és műszerkiállítás és vásár megtekintésére is. Újdonság a jegyvásárlásnál, hogy, Budapest nagy forgalmi csomópontjain, a Marx téren, a Móricz Zsigmond körtéren, a Boráros téren, a Baross téren és a metróállomásokon js megvásárolható a belépő. A BNV és az AGROMAS- EXPO pavilonjai délelőtt 10 órától délután 5 óráig tartanak nyitva, s egy órával később, délután 6 órakor a vásárközpont is zárja kapuit. A kiállítók kérésére ezúttal is rendeznek szakmai napokat, mégpedig szeptember 16-tól 19-ig, amikor délelőtt 10 órától délután 2 óráig csak a szakmai jeggyel rendelkező szakközönség tekintheti meg a vásárt. Ezeken a napokon tehát a nagyközönség délután 2 órától léphet a vásár területére, de amikor a legnagyobb forgalomra lehet számítani, tehát a nyitást követő, majd a zárás előtti hétvégen, egész napon át a nagyközönségé a vásár. A kiállítás időszakában egyébként az egyszeri belépésre érvényes szakmai jegy 60 forint, a szakmai bérlet — napi egyszeri belépésre — 300J az állandó belépő 1000 forint-- ba kerül. Az általános iskolások, az ipari tanulók és az egyéb iskolák tanulói, továbbél a katonák belépőjegye csoportos látogatás esetén szemé-- lyenként 5 forint. i A vidékiek ezúttal is 33 száa zalékos menettérti utazási kedvezményt kapnak a MÁV-tólj A szokásostól eltérően nincs szükség vásárigazolványra; mert a MÁV bármelyik vidéki pénztáránál megvásárolhatják a kedvezményes menettérti jegyeket, de visszautazás előtt az őszi BNV területén le kell bélyegeztetni, mert enélkül érvényét veszti az utazási jegyi Budapesten föld alatti vasúttal, autóbusszal, villamossal közelíthetik meg a látogatók az új vásárközpontot. A metró Örs vezér téri megállójától a BNV főbejáratáig és vissza körforgalomban közlekedik a 100-as jelzésű autóbusz, amelyre a szokásos bérletek vág/ jegyek érvényesek, a kiállítás idején a BKV sűríti a 32-es és a 95-ös autóbusz forgalmát. A villamossal közlekedők a Népszínház utcától a 29-es villamossal juthatnak el a vásá? főbejáratához, továbbá meg-: közelíthetik a 37-es villamossal is. amellyel a BNV közelében levő felüljáróig jutnak; s onnan néhány perces gyaloglással érhetik el a főbejáratot. A két hétvégen, kizárólag szombaton és vasárnao a Baross tértől a főbejáratig közlekedik a 29/Y jelzésű villamos is. A FŐTAXI a vásár nyitva tartási ideje alatt hétköznap délután 14 órától, szombaton és vasárnap délelőtt 10 órától este 20 óráig iránytaxikat közlekedtet a vásár 2-es kapuja és a Blaha Lujza téri taxi-; állomás között. A viteldíj? személyenként 8,— forint. , Energiatakarékosság a mezőgazdaságban Miniszteri rendelet intézkedési tervek készítéséről Akkor a mözsi szövetkezet elnökének kijelentése „meredeknek” tűnt, hiszen valamilyen növényre — lásd a kukoricát — termelési rendszert kialakítani csak teljes gépesítéssel lehet. Az év eddig elmúlt hónapjaiban a két szövetkezet vezetőinek nagyon sokszor és sokat kellett kilincselni, hogy tényleg, rendszer legyen a rendszerből. Ennek eredménye, hogy közvetlen a burgonyaszedési szezon kezdetére kaptak egy-egy holland AMAG—2D kombájnt. — Tulajdonképpen azt vettük, amit kaptunk — mondja Kovács Gyula, a mözsi szövetkezet főagronómusa. Szívesebben fogadtunk volna egy NDK, vagy lengyel gépet, mert azok tökéletesebben, tisztábban dolgoznak. Az igazság az, hogy ez a kombájn a kimondottan tipikus, somogyi, szabolcsi, homokos, tehát lazább szerkezetű talajra való. A mi kötött talajunkon sajnos, a krumpli közé beviszi a hasonló nagyságú rögöt is. séggel ellátja az egész megyét, sőt, a korábbi import helyett mintegy száz vagon feleslegünk lesz. — De, a gépi betakarítással együtt hozzánk is újabb gondok jönnek. A korábbihoz képest nagyobb mennyiség jön, a krumpli között sok a rög. Nagy gondban vagyunk a tárolással. Ezen úgy akarunk segíteni, hogy a mözsi tsz-től kapott, Vámosi-rendszerű ven- tillátoros szellőztetéssel tartósítjuk az átvett krumplit, s majd utólag válogatunk. Egyelőre nem tudjuk, mennyi lesz a veszteség, de ettől függetlenül egy a bizonyos; a két szövetkezet már most, a kezdeti, kezdetleges módszer mellett is ellátja a megyét, még felesleg is lesz. — Lényeges, vagy lényegtelen, hogy nem volt minőségi vetőmag, vagy még nem dolgozik tökéletesen a kombájn? Úgy vagyunk most a krumplival, mint annak idején a búzáA fokozottabb energiatakarékosságról az év elején hozott kormányhatározat alapján a mezőgazdasági és élelmezés- ügyi miniszter — a TOT-tal egyetértésben — rendeletben kötelezte a tárca felügyelete alá tartozó vállalatokat, gazdaságokat éves energiatakarékossági intézkedési terv összeállítására. A rendelet — amely előírja, hogy a takarékossági intézkedési tervet évenként, az éves tervvel egyidejűleg, első ízben 1975-re kell készíteni — felhívja a vállalatokat, üzemeket: gondoskodjanak elsősorban a folyékony energiahordozók felhasználásában elérhető megtakarítás, valamint az üzemanyag-veszteségeket okozó tényezők megszüntetésének módjairól. A miniszteri rendelet vonatkozik a MÉM vállalatain, az élelmiszergazdaság szak- igazgatási intézményein túl az állami gazdaságokra, a mezőgazdasági és a halászati szövetkezetekre, valamint ezek társulásaira is. A miniszteri rendelet kiadására a mezőgazdaság sajátos helyzete miatt került sor. A minisztérium takarékossági irányelvei ugyanis — a gazdaságirányítás rendjének megfelelően, — a termelőszövetkezetekre nem kötelező érvényűek. Bár a mezőgazdaságban eddig is törekedtek az energiatakarékosságra, a rendelet most ennek fokozására hívta fel az üzemeket, gazdaságokat. Miután a mezőgazdaság évi, mintegy 12 000 milliárd kilokalória energiafelhasználásának 80 százaléka a termelőszövetkezetekre jut — s akár egy-két százalékos megtakarítás is százmilliókat hozhat a népgazdaságnak — nem közömbös, hogy a közös gazdaságok a maguk területén kötelesek szervezési és egyéb műszaki intézkedésekkel is elősegíteni az energiatakarékoskodást. A rendelet nemcsak egy évre vonatkozik, hanem hosszabb távra szól, s a minisztérium vezetői az 1973-ös „kísérleti’* év után — ha majd rendszeres gyakorlattá válik a gazdaságokban az előrelátóan tervezett, kellően megalapozott energiatakarékosság — komoly eredményeket várnak. A MÉM felkérte az állami energiafelügyelet területi szerveit, hogy nyújtsanak segítséget a gazdaságoknak az intézkedési tervek kialakításához, és ellenőrizzék végrehajtásukat. A minisztérium ugyancsak rendszeresen vizsgálja majd az intézkedési tervek megvalósítását, amit figyelembe vesz a gazdaságok munkájának értékelésénél is. 1974. szeptember 13,
