Tolna Megyei Népújság, 1974. szeptember (24. évfolyam, 204-228. szám)

1974-09-13 / 214. szám

T f * * Eszmecsere a munkahelyi demokráciáról Mérlegen a szalad szombat Társadalomtudósok vizsgálják a munkásság szabadidő- kihasználását Látatlanban ítélkezni fele­lőtlenség — s igaz a szólás, mert miként lehetne vélemé­nyem arról, amit nem isme­rek? Az üzemi, munkahelyi demokrácia egyik nagy gyen­géje ma még, hogy sok eset­ben olyasmiről kellene nyilat­kozni, amiről nincsenek össze­függő információk, csupán tö­redékes értesülések, vagy azok sem, hanem puszta szóbeszéd témájaként „tudunk” róla. Ilyenkor formálisan véleményt kértek, valójában senki nem •tudja miről tárgyaltak, s mi volt vele cél. Kellő tájékozott­ság nélkül nincs érdemi véle­mény, érdemi vélemény nélkül üres jelszóvá silányul a mun­kahelyi demokrácia. Áttekinthetetlen térkép Furcsa termelési értekezlet ten vettem részt a közelmúlt­ban. Az üzem dolgozóinak megbeszélésére eljött a gyár főtechnológusa,' s egy anyag­előkészítő keverőberendezés mellé állva tartotta meg „be­számolóját”. Ebben az egység­ben ugyanis régóta baj van a feldolgozásra kerülő anyag minőségével; a félkészáru­termelés tetemes része emiatt selejt. A munkások, a műveze­tők azt ismételgették: rossz a technológiai előírás, s már több értekezleten elmondták ezt. A főtechnológus a demokratikus módon gyakorolt bírálatokra frappánsan válaszolt. Odaállt a berendezéshez, s háromnegyed óra alatt bebizonyította, az aoró figyelmetlenségek, laza­ságok miként vezetnek a baj­hoz. Az általa készített anyag kifogástalan voít. Szó sincs arról, mintha ha­sonló gyakorlati érvpárbajra minden ügyben mód nyílna és feltétlenül szükség lenne. Ar­ról azonban igen, hogy a fel­merülő kérdésekre alapos, meggyőző választ kell adni. A tájékoztatásnak ugyanis nem a formája, hanem a tartalma a döntő. Itt rejlik a buktatók egyike. A vezetők tekintélyes csoportjának esze ágában sincs elhallgatni a dolgozók előtt, mi sikerült, mi nem, me­lyek az eredmények, illetve a feladatok. Sőt! Olyan bőség­ben nyújtják mindezt, hogy a dolgozók számára áttekinthe­tetlenné válik a térkép; nem igazodnak el a teendők sűrű­jében. Holott informálták őket! Igen ám. csak éppen az hi­ányzott, hogy az információk tömegéből kiválasszák számuk­ra azokat, amelyek saját te­vékenységükhöz kapcsolódnak, ezáltal világosak és közérthe- tőek. Az egészet is, c részt is Félreértik a tájékoztatás szerepét, fontosságát azok, akik azt hangoztatják: az embere­ket legközvetlenebb környeze­tük dolgai érdeklik csupán. Az egészséges arányok meglelése, ahogy másban, úgy a tájékoz­tatásban szintén alapvető kö­vetelmény. Igenis, nagy szük­ség van a gyár, a vállalat egész helyzetét megvilágító, tömör, célokat és feladatokat összetevő információkra. S eb­be beleágyazva bonthatók ki a részletek, az adott munkahe­lyen elért eredmények forrá­sai, a gondok felszámolásának lehetőségei, A számzuhatag, mely hol tonnákban, forintokban, hol százalékokban sorolja a terme­lési, kiszállítási terv teljesíté­sét, az értékesítés alakulását, nem információ. Ebben a for­mában legalábbis nem az. Pe­dig a termelési értekezleteken elhangzó beszámolók többsége — sajnos ezzel van telegyömö­szölve. Talán azért, mert a ter­melési értekezleteket előkészítő műszaki konferenciák sem sok­kal különbek. Állandó körforgás Folytatva az előbbi gondo­latmenetet : nemcsak arról szükséges információt adni, amiben az érintettek dönthet­nek. Az információ igénye en­nél jóval tágabb. Más az in­formációk köre és áramlása egy nagyvállalat gyáregységei­ben, amelyek ráadásul az or­szág különböző részein talál­hatók, s ettől egészen külön­böző a néhány száz főt foglal­koztató, egy telephelyű gyár­nál. A tájékoztatásnak van­nak sémái, modelljei — pél­dául az úgynevezett vissza­csatolásra, azaz az informá­ciók gyakorolta hatás tapasz­talatainak összegyűjtésére —, de ezek csak iránytűül szol­gálhatnak. A tényleges, az élő formákat helyben kell kiala­kítani. Tagadhatatlanul ebben, a tájékoztatásban a legelmara­dottabb ma még az üzemi, munkahelyi demokrácia szer­vezete. Lökésszerű, s nem fo­lyamatos az információk kör­forgása, hol megáll, hol neki­lendül. Van, ahol szándékosan gyűjtögetik a tényeket, hogy „mondjunk valamit” a soron lévő tanácskozáson. Akadnak, akik úgy hiszik, bevégezték dolgukat az információk elha- darásával, s nem kíváncsiak azok hullámverésére. A félre­értések és félremagyarázások seregét szükséges eloszlatni ahhoz, hogy az információk áramlása előtt tisztultabb le­gyen a terep. MÉSZÁROS OTTÓ Négy évig tartó szociológiai jellegű vizsgálódások eredmé-. nyeit értékelik társadalomtu­dósaink. Dr. Fukász György egyetemi tanár, a Zeneművé­szeti Főiskola filozófiai tan­székének vezetője és munka­csoportja azt igyekszik felderí­teni, hogy a kétmillió embert érintő munkaidő-csökkentés eredményezett-e alapvető vál­tozásokat a munkásság élet­módjában. Kíváncsiak voltak arra, hogy a munkásosztály szűkebb rétege, a vasasok és gépipari fizikai dolgozók mire használják fel megnövekedett szabad idejüket; a szabad szombatok hogyan befolyásol­ják életvitelüket; hogyan élnek a részükre biztosított lehetősé­gekkel; valóban szabad idővé válik-e, nem pazarlódik-e el az így nyert időmennyiség. Fukász professzor elmondot­ta Oláh Bélának, az MTI tu­dományos munkatársának, hogy a megkérdezettek között 28 tevékenységből összeállí­tott kérdőívet, időmérleglapo­kat osztottak szét, és szemé­lyes beszélgetések során ki­kérdezték őket: hét végi- sza­bad idejükben mi a leggya­koribb és mi a legkedveltebb elfoglaltságuk, mit tartanak hétvégi szórakozásnak általá­ban, mire jut több idejük a szabad szombat bevezetésével. Az évenként megismételt ,,panel”-vizsgálatok ,azt mutat­ták, hogy szabad szombatokon a legkedveltebb időtöltés a tv- nézés, ezt követi az újságolva­sás és a rádiózás. Idejüket egyre többen töltik kertészke­déssel, sétakirándúlással hob­bi-barkácsolással és hétvégi kikapcsolódásnak egyáltalán nem minősíthető építési, javí­tási munkálatokkal.’ Ugyanak­kor meglepetésszerűen csök­ken a mozibajárók száma, mérséklődött a sportrendezvé­nyeken való részvétel. Az is kiderült, hogy a szabad szom­baton sokan pihennek „tétlen­kednek”, viszont olyanok is bőven akadnak, akik a fel­szabadult időt jövedelemszer­zésre használják: maszekolás­sal, másodállással „fusizással” töltik el. Érdekes, hogy a legszíve­sebben végzett tevékenységek között a szórakozás — tánc, színházba járás, vendégeske­dés, kártya, sakk — a vártnál jóval kisebb arányban szere­pel. Meglepő, hogy önképzésre sem használják fel kellően a több szabad időt. — A kutatások egyértel­műen tisztázták a további tennivalókat is — folytatta Fukász professzor, a szabad idő értelmes felhasználásának objektív feltételeit __ megfe­l elő politikai nevelőmunkával egybekapcsolva — meg kell teremteni. Elsődlegesen a tö­megközlekedést kell ugrás­szerűen fejleszteni és a szol­gáltatási rendszert kiépíteni. Főként a munkásnők és mun­kásfiatalok számára kell meg­felelő feltételeket biztosítani, mert a munkásasszonyoknak a szabad szombat valódi szabad idő helyett egyelőre inkább a háztartási munkák megszapo­rodását jelenti. A jelenlegi korszerűtlen életmóddal szem­ben korszerű munkás-életmód kialakítására kell törekedni; Mert bár a szabad szombat bevezetésével még nem követ­keztek be alapvető változások, a táblázatokba foglalt számok , már önmagukban is jelzik az .életforma átalakulását mutató .kezdeti eltolódásokat; az ada­tok a tapasztalható negatívu­mok ellenére alapjában ked- . vező előjelű változások kezde­teiről tanúskodnak. Azt jelzik, hogy a munkásság nem hos2- szú idő múlva, szabad idejé­vel jól, kulturáltan és ered­ményesen fog sáfárkodni. Információs iroda a városi tanácson Sokszor és sok helyütt leír­ták már, hogy egyre tartalma­sabbá, összetettebbé válik a közigazgatási munka. Ezt per­sze elsősorban a tanácsok dol­gozói érzik és tudják, hiszen a növekvő követelményeknek nekik kell nap mint nap meg­felelniük. Egyre többen kere­sik fel a helyileg illetékes ta­nácsokat, azaz nő az ügyfél- forgalom. Ezek a gondok Szekszárdot sem kerülték el — tűnik ki a városi tanács egy közelmúlt­ban készült felméréséből. Arra keresték a választ, hogy meny­nyire elfoglaltak az ügyinté­zők, hány ügyfél keresi fel egy hét alatt a tanácsot. Az ered­mény meglepő. A felmérés szerint hat nap alatt 2500 szekszárdi nyitott be a városi tanácsra kisebb-nagyobb ügye­it intézendő. Most egy-két ma­tematikai alapműveletet kelle­ne elvégeznünk, osztanunk, szoroznunk, s megtudnánk, hány ügyfél jut egy műszak alatt egy-egy osztályra, egy- egy ügyintézőre. Minden bi­zonnyal magas számokat kap­nánk. .Hogyan lehetne a helyzeten javítani, hogyan lehetne gyor­sítani az ügyfélforgalmat, ja­vítani a tanácsi dolgozók mun­1974. szeptember 13. kakörülményeit? Megoldásként egy olyan iroda felállítása kí­nálkozott, amely más taná­csoknál, például a budapesti VII. és a pécsi II. kerületi ta­nácsnál már egy év óta' jól működik, kiállta a gyakorlat próbáját. A fővárosi és a pé­csi iroda neve: információs és ügyfélszolgálati iroda. Hasonló felállítását tervezi Szekszárdon is a városi tanács. Milyen feladatokat lát el az ügyfélszolgálati iroda ? Kérdésünkre dr. Bősz End- réné, a városi tanács vb-titká- ra elmondta, hogy az iroda munkája hármas. Egyrészt lesznek olyan ügyfajták — pl. közterület-foglalási kérelem elbírálása, talált tárgyról szó­ló jegyzőkönyv felvétele, ki­bejelentkezések —, amelyeket ott és azonnal elintézhetnek. A másik feladata lesz majd az irodának a különféle írásos tá­jékoztatók kiadása. A harma­dik a különböző beadványok, közérdekű bejelentések, adó- bevallási ívek felvétele. Az iroda működésétől az ügyintézők munkájának csök­kenését várják. Ami az iroda személyi részét illeti, a köz- igazgatási munkában jártas, jó néhány éves munkaviszonnyal rendelkező embereket állítanak majd az ügyfelek elé. Az iroda a városi tanács épületében, a bejárattal szem­ben kap helyet. A tervek sze­rint december 1-én kezdi meg működését, — vj — Törülköző az egész országnak A Hőgyészi Vegyesipari Szövetkezet textilfeldolgozó részlegében új technológia kialakításá­val véglegesen helyére került minden részleg. A szövődében gyártott frottír- és „darázs­fészkes” törülközőket a varrodában szegik, a minőséget ellenőrzik, végül a csomagolás kö- ’ vetkezik. A szövetkezet törülközőit az egész országba szállítják, nagy- és kiskereskedelmi vállalatokhoz. Foto: Gottvald

Next

/
Oldalképek
Tartalom