Tolna Megyei Népújság, 1974. augusztus (24. évfolyam, 178-203. szám)
1974-08-11 / 187. szám
I 4 Ezt fiozta a fact a külpolitikában f így látta a hetet hírmagyarázónk, Pálfy József: A fél világ legerősebb, leggazdagabb hatalmának élén személycsere történt, az imperialista nagyhatalom vezetőjét már nem Nixonnak, hanem Gerald Fordnak hívják. A Watergate-botrány adta az ürügyet arra, hogy a nagytőke központjaiban, a sajtóban, a Kongresszusi padsorokban, sőt, még a saját pártjában is megsokasodjanak Richard Nixon ellenségei. Összpontosult nyomásuk most vezetett oda, hogy a Fehér Ház ura lemondjon. Nixon visszavonulásának mindenekelőtt belpolitikai okai voltak: a központi (szövetségi) • végrehajtó hatalom nagymérvű koncentrációja ment végbe Washingtonban, ami megriasztotta a saját hatalmára féltékenyen ügyelő kongresszust, vagyis a képviselőket és a szenátorokat. A Watergate-ügy csak jelzéssel szolgált arra, hogy íme, az elnök a titkos- szolgálatot, a CIA-t és a nyomozóirodát, az FBI-t fel tudja használni egy sötét ügy el- tussolására ... Fordnak, az új elnöknek nyilvánvalóan gondja lesz arra, hogy megnyugtassa a Capitolium honatyáit, ő nem törekszik akkora hatalomra ... Egyelőre a kongresz- szus kerekedik tehát felül a Fehér Házon. Nem a nixoni—kissingeri külpolitika volt az elnök bukásának oka, bár kétségtelen, hogy az amerikai reakció hidegháborús bajnokai — a Jackson-féle szenátorok és társaik — tiltakoztak „a Szovjetuniónak tett engedmények” ellen. A belpolitikai okokból meggyöngült helyzetű Nixon sokáig külpolitikai sikereiből próbált új erkölcsi-politikai tőkét kovácsolni magának, így biztosítani megmaradását a Fehér Házban. (E sorok írója másfél hónappal ezelőtt még egy diadalmasan mosolygó Ni- xont láthatott Brüsszelben, a NATO-palotában: az „új Atlanti Charta” ünnepélyes aláírására az elnök csúcstalálkozót hívott össze, a NATO-or- szágok vezetői mintegy újra megerősítették abban a nyilatkozatban, hogy elismerik az Egyesült Államok vezető szerepét. Fényesen csillogó, köny- nyű anyagból készült, sötétkék ruhájában a kaliforniai napsütéstől bronzbarnára sült arccal, szélesen mosolyogva sietett végig Richard Nixon akkor a brüsszeli NATO-székház hosszú folyosóján, a „főutcán”, a diolomaták és atlanti tisztviselők, no meg újságírók sorfala közt, rutinosan osztogatott menetközben is néhány kézfogást feltételezett tisztelőinek ... akik közül legalábbis az újságírók ilyesfajta megjegyzéseket kockáztattak meg: „Nem sokszor lesz már erre alkalma ...” Általános volt a vélemény, hogy az „új Atlanti Charta” éppen a „Nixon utáni időkre” szól már.) Gerald Ford, az új elnök legfontosabb mondanivalója első megnyilatkozásaiban éppen az volt, hogy folytatni kívánja az enyhülés politikáját. Az amerikai külpolitika folytonosságának személyi garanciájaként Henry Kissingert kérte fel maradásra az új elnök. (A szovjet kommentátorok is hangsúlyozzák, hogy az enyhülési politika nem személyekhez kötött, hanem objektív körülmények következménye.) Az őrségváltást a Fehér Házban örömmel fogadta az amerikai nagytőke is. Már a múlt hét végén ennek a hétnek az elején látnivaló volt, hogy „a Wall Street Nixon ellen szavaz”. A tőzsde árfolyamemelkedéssel reagált minden olyan hírre, amely az elnök lemondását helyezte kilátásba, viszont az értékpapírok árfolyama esni kezdett, ha cáfolták Nixon küszöbönálló lemondását. A tőkéseknek elegük volt már a belpolitikai bizonytalanságból. „Új seprő, jól seper” — ezt várják Fordtól, akire az infláció megfékezésének, a dollár helyzete megerősítésének nagy feladatai is várnak. Az új elnökről azt olvasni a nyugati sajtóban: feddhetetlen. Amikor alelnök lett. a honatyák szavazása előtt az FBI több száz kihallgatást eszközölt Ford múltjának ismerői között, az egykori eevétemi társaitól a volt szabójáig mindönkit kikérdeztek... A közéleti tisztaságnak ilyen igénye az 1976-os elnökválasztásán minden bizonnyal újra fog jelentkezni. Az amerikai eseménvek háttérbe szorították mindazt, ami Ciprussal kapcsolatban vagv a Közel-Keleten adódott a héten. Cipruson elszórva még mindig dörögnek a fegyverek, robbannak a tánvéraknák, csak nagynehezen tudták rögzíteni a görög—török—ciprusi vegyesbizottságok az ENSZ képviselőinek közvetítésével, hogv hol is húzódnak hát a frontvonalak a szigeten. A törökök az utolsó pillanatig igyekeztek minél nagvobb területet ellenőrzésük alá vonni, jfáí ankarai 'kormány szándéka világos: befejezett tények elé akarja állítani a világot, hogy Ciprus tekintélyes részén török önkormányzatot tudion biztosítani a szigetország kisebbségi lakóinak. Sem a ciprusi görögök, sem az athéni politikusok nem hajlandók erre, így aztán még hosszú huzavonára van kilátás a genfi tárgyalásokon csakúgy, mint magán a vita- tot szigeten. A Közel-Keleten.' az arab világban aktivizálódnak a szemben álló erők, ahogyan közeledik az arabokat és izraelieket úira a genfi tárgyalóasztal mellé ültető békekonferencia második szakaszának időpontja. (Határozott időpontról még nincs szó...) I^mel a dél-libanoni t°rüi°t°k elleni ismételt támadásokkal igyekszik keménységet, hajthatat- lanságot mutatni. A genfi ér tekezlet egyik kulcskérdése az, hogy miként vonják be a konferencia munkájába a palesztin felszabadító mozgal mat, illetve, hogy a későbbiek során milyen határokkal alakulhat ki az új palesztin ál- bm? A genfi békekonferencia előtt az arab egység sem mond- 'ható szilárdnak. Kairó és Tri poli között ellenségesen feszült b viszony. Szadat elnök felforgató tevékenységgel vádolta Kadhafit és szemére ve tette, hogy vissza akarja vonni az októberi háború óta Egyiptomban állomásozó francia gyártmányú, líbiai felségjeles Mirage vadászbombázókat. A Szadat-üzenetnek ez a része kisebbfajta diplomáciai bombaként robbant: valaha Párizs tagadta, hogy tudomása lenne a Tripolinak eladott repülőgépek Kairó, rendelkezésére bocsátásáról. Szadat magatartását befolyásolhatta Fejszál szaúd-ará- biai uralkodó látogatása és sok száz millió dolláros segélyígérete. Fej szálról köztu- dot, hogy elszánt ellensége a líbiai elnöknek, aki viszont nem egyszer nevezte az imperialisták ügynökének és az arab ügy elárulójának a szaúd-arábiai királyt. Nem csoda, ha ilyen körülmények közt a szeptember elejére tervezett arab csúcstalálkozót október második felére halasztották. Athén Amnesztia Az új görög kormány amnesztiában részesíti mindazokat, akiket az 1945—1949-es görög polgárháború idején folytatott „kommunista tevékenység” és „kémkedés”, vagy elkövetett „politikai gyilkosság” vádjával ítéltek el — jelenti Athénből az AFP. Az amnesztiarendelet egyaránt vonatkozik az ilyen vádakkal Görögországban fogva tartott 11 személyre, valamint a távollétükben elítélt emigránsokra. Az athéni hivatalos közlönyben megjelent amnesztiarendelet az AFP értékelése szerint a polgárháború utolsó következményeit rendezi. Lesz-e béke Vietnamban? Korunkban szemtanúi vagyunk annak, hogy miként válik történelemmé a napi politika. A felnőtt emberek még emlékeznek a francia kolonial izmus „szennyes indokínai háborújára”. Emlékeznek erre a soha azelőtt nem hallott, furcsa névre: Dien-Bien-Phu, s arra, ami ott történt: a vietnami nép forradalmi szabadságharcosai katlanba zárták és megírásra kényszerítették a francia gyarmati hadsereg színe- javát. A genfi szgrződéssel elrendelt fegyvernyugvás éppen ma húsz esztendeje lépett életbe, de a genfi szerződés „nem biztosította” a békét Vietnamban. A kivérzett francia gyarmatosítók helyébe az amerikai imperialisták léptek. A tűzszünet ma két évtizede életbe lépett, de a Pentagon titkos irodáiban már készítették a következő háború terveit. A japán szamurájokkal, a franciákkal vívott másfél évtizedes élethalálharc után Vietnam népe számára újabb másfél véres évtized következett: élethalálharc az amerikaiakkal. Lényegében ezt a harcot is megnyerték, az amerikaiak Párizsban kényszerültek elismerni ezt, a tárgyalóasztalnál. A vietnami szabadságharcosokat megtörni nem tudták, azok — a szabad, demokratikus VDK mellett — felszabadították Dél-Vietnam jelentős részét. A párizsi egyezmény ennek kényszerű beismerése. De május óta ismét a hadijelentések uralják a vietnami híranyagot. Vajon sgha nem lesz béke Vietnamban? Két évtizede a genfi, tavaly a párizsi egyezmény világosan megmondta: hogyan lehetne békét teremteni a sokat szenvedett országban. Hagyni kell, hogy a vietnami nép sajá{ maga válassza meg az életformát, a politikai, társadalmi rendszert, amelyben élni akar. A nemzeti megbékélésre kész szabadságharcosok ezt az utat szeretnék járni, de a fegyvert csak lábhoz tették, mert a közel három évtizedes háborúban kivívott jogaikat nem engedik elorozni maguktól. Ebben az elhatározásukban változatlanul maguk mellett érezhetik a Szovjetunió, a szocialista országok testvéri támogatását, amely eddig is nélkülözhetetlen segítséget jelentett a győzelem kivívásában. (KS) Róma Folytatódik a nyomozás a fasiszta merénylet iiyyében Az olasz rendőrség folytatja a nyomozást a vasúti merénylet elkövetőinek felkutatására. A Cisnal nevű fasiszta szervezet egyik aktivistájának otthonában valóságos fegyverraktárra bukkantak. A bolognai hatóságok hivatalosan is előzetes letartóztatásba helyezték azt az Italo Bonót és Emanuele Bartolit, akit kedden vettek őrizetbe. Egy bres- ciai banktisztviselő tanúvallomása szerint Italo Bono ugyanaz a személy, aki május 28-án a bresciai Loggia téren tartózkodott néhány pillanattal azelőtt, hogy a nyolc ember életét kioltott fasiszta pokolgép felrobbant volna. Az Unitá, az Olasz Kommunista Párt lapja nem tartja kizártnak, hogy az Italicus elleni fasiszta merénylet előkészítéséről Giorgio Almirante, az Olasz Szociális Mozgalom nevű újfasiszta párt főtitkára is tudott. A bolognai nyomozás szálai ugyanis római fasiszta körökhöz vezetnek. BUDAPEST Magyarország és a Jemeni Népi Demokratikus Köztársa« 1974. augusztus 11. Gerald Ford, az új elnök és Kissinger külügyminiszter fogadta a Fehér Házban Jurij Voroncov szovjet diplomatát. ság között nemrégiben létrejött gazdasági együttműködési megállapodás alapján most került sor az első üzletkötésre. A jemeni egészségügyi minisztérium és a Medicor Művek képviselői aláírták azt a szerződést, amely szerint összesen 960 ezer dollár értékben szállítanak magyar kórházi felszereléseket, röntgenkészülékeket, műbőr berendezéseket, elektro- medikai készülékeket és más egészségügyi berendezéseket. Ennek megfelelően három jemeni településen épülő 20 ágyas kórházat teljesen magyar felszereléssel rendeznek be. GENF Callaghan brit kül" 'yminisz- tep, aki Törökország és Görögország közvetítői szerepét tölti be Genfben, kijelentette: „összegezésül azt mondanám: Történt mozgás a ciprusi ügyben, de hogy ez elfogadható, vagy sem, még nem bizonyos”. Mavros görög külügyminiszter véleménye szerint a légkörben enyhe javulás érezhető, de még fontos problémák várnak megoldásra.
