Tolna Megyei Népújság, 1974. augusztus (24. évfolyam, 178-203. szám)
1974-08-08 / 184. szám
Q B O Tfiotolok A nagykőrösi építőtáborban s Strandon Jól dolgoztak a Tolna megyei lányok Nagykőrös, a több, mint 600 éves alföldi város, idén is Tolna megyei lányokat látott vendégül a helység határában fekvő, fákkal övezett „Absolon Sarolta” építőtáborban. Június 15-én volt a tábornyitó ünnepség, s hat hét elteltével a Nagykőrösi Állami Gazdaság vezetőinek részvételével műsoros táborozón búcsúztak a várostól, s a tábortól a Tolna megyeiek. A záróünnepség előtt az ízlésesen berendezett parancsnoki szobában beszélgettünk a tábor és a gazdaság vezetőivel az idei munka eredményeiről. Bencze Béla, az Állami Gazdaság MSZMP szervezetének csúcstitkára — Tizenegy évvel ezelőtt, 1963-ban határozta el a város vezetősége az építőtábor létrehozását. Akkor még Bátorban aludtak az ' ország különböző részéről ideérkezett . fiatalok, 1966 óta azonban már ■f „kőtábor” fogadja vendégeit) A KISZ-mozgalom egyik szép és hasznos ötletét, az építőtáborok létrehozását mi, felnőtt kommunisták is igen hasznosnak tartjuk. A mun- ; kára nevelés mellett a tábor lakói megismerhetik a „szabadabb” kollektív életet Ki- kapcsolódást, szórakozást is jelent nekik az a két hét, melyet távol az otthontól, távol az iskolától tölhetnek el, Czira Sándor, az állami gazdaság kerületvezetőjej — Gazdaságunk ebben az évben „forradalmasította” építőtáborunk munkájának technológiáját. Az előző esztendőkben például barackszedéskor igen sok idő veszett kárba a rakodókocsik egymástól való nagy távolsága miatt. Idén nem kellett a lányoknak 100—200 méterre cipelniük a teli ládákat, 20 pótkocsit helyeztünk el a barackosban, egy-egy szállító- eszközre 350 négyszögöl munkaterületet számoltunk. Nagyon örültünk, hogy idén ismét tolnaiak jöttek hozzánk, hiszen már tavaly átestek' a tűzkeresztségen: közülük sok arccal ismét találkoztunk; Szorgalmas, igyekvő lányokat küldött hozzánk a Tolna megyei KISZ-bizottság. Hadd jegyezzem meg, az „építő” kifejezés nálunk csak elméleti fogalom, hiszen a gazdaság profiljából fakadóan a lányok szőlőkötözést és gyümölcsszedést végeztek. Fehér József, az Állami Gazdaság személyzeti vezetője, s egyben a tábor összekötője papírlapot mutat; a rajta lévő számok önmagukért beszélnek: A három turnus alatt a 620 lány 97 hektár szőlőt kötözött fel, leszedtek 40 mázsa megy- gyet, 2546 mázsa barackot, 156 hektár fiatal erdőt kapáltak meg, 200 hektárnyi búzaföldet gyomtalanítottak, a magtárban 700 órát dolgoztak, s csak úgy „mellékesen” a szomszéd tsz-ben bekötöztek 20 hektár szőlőt is. Nevetés, nóta, vidámság jellemezte a Nagykőrösön eltöltött napokat, a tizenéves lányok őszinte örömmel, lelkesedéssel vettek részt a napi programokon. Márpedig program volt bőven. Politikai előadás, chilei szolidaritási nap Helvécián, irodalmi * műsorok, szavalóverseny, zenei vetélkedők, kézilabda-, asztaliteniszbajnokság, énekverseny és divatbemutató, KRESZ- és MHSZ-vetélkedő, frizurák és jelmezek versengése. A táborzáró ünnepségre eljött Zsigmond Lajos, az állami gazdaság megbízott igazgatója is, aki köszöntőjében kiemelte: a gazdaság nyári" munkájának maradéktalan elvégzése 20 százalékban függött a Tolna megyeiektől, s ezt a feladatot sikeresen oldották meg a dunántúli megye gimnáziumainak, szak- középiskoláinak és szakmunkásképző intézeteinek tanulói. A brigádok közötti verseny győzteseinek öröme nem lenne teljes, ha nem imánk ide az eredményeket; A harmadik turnusban 268 százalékra teljesítette tervéta szekszárdi Egészségügyi Szak- középiskola tanulóiból verbuválódott brigád. Sorrendben a dombóvári Gőgös Ignác Gimnázium diákjai követik őket. A legjobb „munkások” jutalma: Tóbiás Györgyi, Rulek Éva és Kovács Viola augusztusban két hetet tölt azNDK- ban, a legjobb brigád pedig Lengyelországba utazik. És a többi kétszázegy szorgalmas lány? Ök sem szomor- kodhatnak; kellemes, hasznos, élményekben gazdag két hetet töltöttek Nagykőrösön, az Absolon Sarolta építőtáborban. Besze Imre Úszólecke O A szárazföldön csak bemelegítünk. Ekkorra ugyanis eljutottunk odáig, hogy jó tüdővel átúszhatjuk hosszában az uszodát Azt szeretnénk azonban, hogy aki idáig eljutott, az képes legyen több kilométer le- úszására is. Ehhez viszont még . hátra van az úszás leglényegesebb mozzanata, pontosabban a legdöntőbb technikai részei a kar-, illetve a lábmunka és a légzés összekapcsolása. Ennek gyakorlatai: karmunka helyben légzéssel, ugyanez sétálva előre. Karmunka tolással (a társ a tanult módon segít), légzéssel. Siklásból egy karmunka légzéssel, leállás. Siklásból folyamatos karmunka légzéssel (kettő, négy, hat tempó, minden második ütemre légzés. Fejezzük be a gyakorlatot úgy, hogy a lépcsőről álló helyzetből belecsúszunk a vízbe, sik- lunk és eközben összekapcsoljuk a karmunkát a légzéssel. 9 Szárazföldi alapos bemelegítés után szálljunk vízbe. A helyesen összekapcsolt és beideg- zett kar-, lábmunka, valamint a karmunkával egyeztetett légzés után következhet a teljes úszómozgás. Bármennyire biztosak vagyunk azonban a tudásunkban, ne hagyjuk el a derékig, illetve a mellig érő vizet. Becsúszással, vagy startfejessel vetődjünk a vízbe, végezzük el a teljes úszómozgást, minden második ütemre légzéssel. Az előbbi gyakorlat, de az első — légzésszüne- tes — ütemre is fejemelés és préselés a tüdővel, esetleg kilégzés, Szabályos mellúszás mim den ütemre, légzéssel. Gyakori hiba, hogy kapkodóvá válik a légzés és mozgászavart okoz. Ha a szabályos mellúszásnak bárhol valamilyen szabálytalan mozgászavarát észleljük, bontsuk ismét részeire a gyakorlatot. Ismételjük meg külön a láb-, a karmozgásra vagy a légzéskor tanultakat. Gyakoroljuk a folyamatos mellúszást, s csak akkor merészkedjünk a mély vízbe, ha legalább húsz-huszonöt métert biztonságban, szabályosan végrehajtott légzéssel leúszunk. Még ekkor is szükséges, hogy a jól úszó segítségadó mellettünk biztosítson. Az úszástanuláshoz mindenkinek jó tüdőt és sok sikert kívánunk. (Vége!) Űttörőhírek Mintegy száz pedagógus úttörővezető ismerkedik ezekben a napokban a dombori K1SZ- vezetőképző táborban a szeptemberben kezdődő úttörőév programjával. Előadásokat hallgatnak, konzultációkon vesznek részt, és a tanultakat a gyakorlatban is alkalmazzák, hogy bővítsék módszertani ismereteiket, jártasságukat. I * Az NDK-beli Karl-Marx- Stadtba indult tegnap húsz Tolna megyei úttörő. Tizenhét napos látogatásuk során viszonozzák a testvérmegyénkből érkezett pajtások korábbi látogatását. Utazás Egy hét Leningrádban és Helsinkiben Az Express Ifjúsági és Diák Utazási Iroda szekszárdi ki- rendeltségének szervezésében 23 fiatal .— többségében Tolna megyei fiatal — egy hetet töltött a forradalmi múltú Leningrádban és Finnország fővárosában Helsinkiben, július 11-től 18-ig. A kellemes repülőút után a világ egyik leggazdagabb múzeumával, az Ermitázzsal, a Téli palotával, a Péter—Pál erőddel, a Nyevszkij prosz- pekttel, az Admiralitás palotájával, az Izsák székesegyházzal ismerkedtünk meg. Ellátogattunk a forradalom központjába Szmolnijba, a Forradalmi Múzeumba és a történelmi múltú Auróra cirkálóra. Azt hiszem mindenkinek felejthetetlen élmény volt a petrodvoreci kirándulás az „orosz Versailles”-ba, a fehér éjszakák, az éjjel két órai hídnyitások. Negyedik nap késő este a Finn pályaudvarról elutaztunk Helsinkibe. Félmillió lakosű nyüzsgő város, amely igaz nem vetekedhet Leningrád történelmi múltjával, viszont egy igazi XX. századbeli város. Megnéztük a parlamentet, a Finlandia palotát, az olimpiai ■ és jégstadiont, a dómot, a seurasaari skanzent és egy gránitsziklába épített hipermodern templomot. Kora hajnalban a tengerparti kikötőbe és a piacra mentünk. Ezek egy közép- európai ember számára igazi érdekességek. Hajókirándulás következett a Helsinki-öbijl szigetei között, majd kirándulás Tapiolába és az egyetemi diáknegyedbe, ami ma már európai építészeti fogalom. Láttuk a Dipoli palotát, amely oly sok nemzetközi konferencia színhelye volt. a legnagyobb élmény finnországi tartózkodásunk alatt a szaunázás volt, ». í Lippai Tamás Még árnyékban is harminc fokot mutatott a hőmérő, amikor az ozorai Egyetértés Termelőszövetkezet földjén lencsevégre kaptuk a helybeli általános iskola diákjait. Vagy három héten át lent kötöttek, „kepéztek” — azaz keresztbe rakták. Naponta 60—70 forintot kerestek, de mindennap kijárt nekik az üveg cola és hét végén ráadásként másfél kiló húst is kaptak — akár a felnőttek. Fotó: Gyuricza VL Érdi Judit rajz«
