Tolna Megyei Népújság, 1974. augusztus (24. évfolyam, 178-203. szám)
1974-08-08 / 184. szám
i I I I' Napilapok, hetilapok, folyóiratok Növekvő forgalom—Népújság Ausztráliába — Gondok a kézbesítéssel Ha grafikont készítenénk arról, hogyan alakul, változik a sajtótermék — újságok, folyóiratok, alkalmi kiadványok — forgalma megyénkben, egy nem meredeken, de állandóan felfelé haladó vonalat kapnánk. A dolgok elébe vágva, máris megállapíthatjuk, hogy ez, többek között azt a növekvő szellemi igényt is bizonyítja, amely az ország, azon belül megyénk lakosságát jellemzi. Másképpen; a sajtótermékek számának rohamos növekedése életszínvonalpolitikánk érvényesülésének hasznos velejárója is. Vaszari Gyulától, a megyei postahivatal hírlaposztályának vezetőjétől a mostani sajtótermékek forgalmát tartalmazó adatok mellett az 1971-es kimutatásokat is elkértük. Reggel, az újságot kézbe véve bizonyára kevesen gondolnak arra, hogy *a lap hosszabb- rövidebb éjszakai, kora hajnali utazás után kerülhet a lakásokba. A Budapesten megjelenő központi napilapok is vonattal érkeznek megyénkbe, s 6 helységünkbe a vasút szállítja azokat. A többi község már közúti járművekkel — autóbuszokkal, postajáratokkal — kapja a küldeményeket. Mennyi újság érkezik naponta Tolna megyébe? A legtöbb a párt központi lapjából, a Népszabadságból, átlagban napi 16—17 ezer. A szakszervezet lapjából, a Népszavából 3500—4000, a Hazafias Népfront lapjából, a Magyar Nemzetből 1100—1200 érkezik. Ezenkívül jelentős számú olvasója van megyénkben a Magyar Hírlapnak és a Népsportnak. Előbbiből 900 —1000, az utóbbiból pedig 3800—4000 lappéldány talál olvasóra. Mindezek csak a napilapok, de a hét néhány napA Nemzetközi Közgazdasági Társaság 1971-ben azzal a kéréssel fordult a Magyar Közgazdasági Társasághoz, hogy 1974-ben vállalja el a IV. közgazdász-világkongresz- szus megrendezését. A Magyar Közgazdasági Társaság eleget téve a kérésnek, vállalkozott a kongresszus megszervezésére, melyre 1974. augusztus 19—24-e között kerül sor Budapesten. A Nemzetközi Közgazdasági Társaságot az UNESCO társadalomtudományi osztályának kezdeményezésére, 1950-ben alakították. Célja, hogy elősegítse a személyi kapcsolatok és a kölcsönös megértés fejlesztését a világ különböző részein élő közgazdászok között. A Nemzetközi Közgazda- sági Társaság kongresszusai alkalmat nyújtanak a világ közgazdászainak, hogy a világgazdaság legfontosabb kérdéseiben kicseréljék nézeteiket és vitákat folytassanak. A társaság eddig három világ- kongresszust rendezett: Rómában 1958-ban, Bécsben 1962-ben, és Montrealban 1968-ban. A IV., most megrendezésre kerülő kongresszus lesz az első olyan világtalálkozó, amelyet szocialista ország fővárosában rendeznek. A világkongresszus a világ- politika és a világgazdaság fontos kérdését; a gazdasági ja csúcsidő a terjesztőnek, a postának. Csúcsforgalmat jelent a Képes Újság, a Nők Lapja megjelenése, s egyre inkább a Magyarország is. A felsorolt sajtótermékek csak töredékét jelentik annak a mennyiségnek, amelyet a Posta terjeszt. A mostani kimutatások szerint megyénkben 185 rendszeresen megjelenő hazai sajtóterméket, 36 időszaki kiadványt, 118 féle külföldi újságot, folyóiratot, szaklapot terjesztenek. Ez összesen 339. összehasonlításul közöljük, hogy országosan ez a szám több mint hétszáz. Mind ez ideig nem esett szó lapunkról, a Tolna megyei Népújságról. Példányszámát tekintve ebből fogy a legtöbb megyénkben; 27 és fél ezer naponként. 1971. júliusában még 20 071, az idén júliusban pedig 24 825 előfizetőnk volt. Általában — egy-két kivételtől eltekintve — hasonlóan növekedik más lapok előfizetőinek tábora is. Érdekességként említjük, hogy a Tolna megyei Népújság számos példánya jut el rendszeresen az országhatáron túlra. Vannak olvasóink a Szovjetunióban, Ausztráliában, Angliában, az NSZK-ban, az NDK-ban, Franciaországban és Jugoszláviában, valamint az Amerikai Egyesült Államokban is. Mennyit költünk újságokra? 1971 júniusában 2 millió 214 ezer forintot, az idén júniusban pedig jóval több mint 2 és fél millió forintot adtunk sajtótermékért. Idén májusban összesen 2 millió 20 ezer darab újság, folyóirat, egyéb kiadvány talált gazdára megyénkben. Szőkébb hazánk közel 260 ezer lakosával számolva a csecsemőtől az aggastyánig 7,93 sajtótermék jut személyenként. Két városunk vezet, s közülük is Szekszárd az első a haintegráció területi és ágazati* problémáinak megvitatását tűzte napirendjére. A téma aktualitását nemcsak az a tény indokolja, hogy a világnak úgyszólván ma már nincs olyan régiója, ahol ne lenne kialakulóban az országok valamilyen gazdasági közössége, hanem az is, hogy a világ- politikában végbemenő változások új lehetőségeket teremtenek és távlatokat nyitnak meg új együttműködési formák és az integrációs törekvések számára, A Magyar Közgazdasági Tanács — vendégként — mintegy 100—120 neves közgazdászt — köztük Nöbel-dí- jasokat — is meghívott a kongresszusra, melyre egyébként mintegy 1300—1500 szakember várható a világ minden részéből. A kongresszus előkészítésére 12 tagú programbizottság alakult, amelyben Anglia, Argentína, az Egyesült Államok, Franciaország, Ghana, Japán, Lengyelország, Magyarország, a Német Szövetségi Köztársaság, Svédország, Szovjetunió közgazdasági társaságainak képviselői vesznek részt. Magyar részről Csikós-Nagy Béla, a Magyar Közgazdasági Társaság elnöke, a programbizottság tagja. A kongresszus 10 munka- csoportban folytatja majd munkáját. vonta egy lakosra jutó 14,12 darabszámmal. Hadd időzzünk még egy kicsit lapunknál, amelyből a szekszárdiakra átlagosan közel 6 darab jut havonta. Dombóváron ez a szám — sajnos — alig éri el a 2,5-det. A problémák, gondok nem kerülik a megyei hírlap hivatalt, közismert rövidítésével MEHIV-et sem. Nem is a benti, irányító, szervező munkával van a baj, hiszen az itt dolgozók tavaly áprilisától élvezhetik a gépi adatfeldolgozás előnyeit. Gondokat a lapok házhoz juttatása, kézbesítése okoz. Sokszor, sok helyütt leírták már, hogy kevés a kézbesítő, s a meglévők között is nagy a fluktuáció. Némi vigaszt nyújt az, hogy a tavaly biztosított kedvezőbb fizetési, kereseti lehetőségek ezt a mozgást csökkentették. Jelenleg 11 hírlapárus, 280 kézbesítő és 41 csak hírlapkézbesítő működik megyénkben, s végzi a fizikailag cseppet sem könnyű lapterjesztést. Ezenkívül a megye posta- hivatalai közül 78-ban vásárolhatunk újságokat, de 41 üzemben, 91 iskolában, 7 utasellátó elárusító helyen, 10 ÁFÉSZ-üzletben, 2 dohányboltban, 3 rríagántrafikban, 11 pavilonban is hozzájuthatunk kedvenc lapjainkhoz. A MEHIV-nél külön szervezői gárda is működik, amelynek elsődleges feladata a postahivatalok terjesztési munkájának segítése és újabb előfizetők felkutatása. Róluk szólva nem feledkezhetünk meg azokról a politikai, társadalmi szervekről sem, amelyek nélkülözhetetlen segítséget adnak a szervezőmunkához. Jelenleg csendes napokat élnek a MEHIV-nél. A nyár általában — s különösen vidéken — kisebb forgalmat hoz a többi évszaknál. A tájékozottság igénye viszont állandóan nő, s ezt bizonyítja, hogy egyre többen olvassák az újságokat, köztük lapunkat is. Idősebb munkatársaink még jól emlékeznek arra, amikor a lapunk példányszáma alig érte el a két-, később négyezret. Ma pedig? Nem lesz meglepetés, ha rövidesen a 30 ezres megjelenési példány- számról tájékoztathatjuk olvasóinkat. — vj. — Tanévkezdés előtt Megfelelő a A leendő első osztályosok már bizonyára megkezdték a visszaszámlálást — számon tartják, hogy az iskolaév kezdetéig még hányat kell aludniuk. A tan- és írószerellátásért felelős illetékesek azonban már korábban felkészültek az augusztusban várható csúcs- forgalomra. A megyeszékhely közép- és alsófokú oktatási intézményeinek tankönyvekkel történő ellátását idén is a Babits Mihály könyvesbolt bonyolítja le. A tankönyveknek mintegy háromnegyed része már a raktárban várja, hogy elszállítsák az iskolákba. A hiányzó mennyiség is hamarosan megérkezik, várhatóan e hónap közepéig. Az általános iskolákban biztosan, a középiskolákban és szakmunkásképző intézetekben pedig valószínűleg nem lesz tankönyv- hiány. Ha mégis késik a szállítás, úgy ez csak néhány tankönyvre korlátozódik, az ellátást alig befolyásolja. A szekszárdi iskolákban öt-hatszázezer forgvt értékű könyv talál A világ közgazdászai Budapesten iifármelyik ujjúnkat harapjuk... fáj! A jelek szerint egyebet tenni még sem lehet, mert o gonddal készített előrejelzések szerint — nem hiába számolt ezzel a megye közoktatási hálózatának távlati fejlesztési terve sem — számos évekig lesz még gondunk a pedagógusok hiánya. A szakképzetlen nevelők beállításának kényszere pedig legföljebb enyhül az elkövetkező évek során, de megszabadulni ettől — mivel a szabadulás sikere nemcsak helyileg illetékesek erőfeszítésén múlik —, nem tudunk. Ismert, hogy kevés a pedagógusunk, úgyszólván az oktatás-nevelés minden szintjén. Szakképzett óvónőnk sincs elegendő egyebek között és ez már évekkel ezelőtt is sok főfájást okozott megyeszerte, de főként a megyeszékhelyen. Sok remény arra, hogy a képesítés nélkül alkalmazott, érettségivel rendelkező fiatal lányokon kívül kerül és a megkívánt számban kerül óvodáinkba elég szakképzett óvónő — nincs. S ez azért érdemel újólag szót, mert az iskolai életre fölkészítő intézményhálózatunk bővüL A több óvodába mind több óvónőre lenne szükségünk— Lapunk egyik minapi számában olvastuk a hirdetést, hogy „Óvónői állás betöltésére érettségivel rendelkező nőket" vesz föli a szekszárdi déli kertvárosi óvoda. Mi az, ami miatt ki kell emelnünk a tömegével megjelenő álláshirdetések halmazából ezt a hirdetést? Az a tény, hogy a városi tanács illetékes osztálya csak Szek- szárdra kilenc óvónői állást hirdetett meg az idén. A kilenc állásra mindössze egy friss diplomás óvónő pályázott A mínusz nyolc tehát komoly hiány és nem csoda, ha a címben jelzett műveletre ösztönöz bennünket Szekszárdon jelenleg 10 tanácsi óvoda működik 60 óvónővel. Tizenhármán képesítés nélküliek a hatvanból. Úgy tűnik, óvónőink sokan vannak. Tévedés. Kevés ez a „sok", jóllehet országosan is szép átlagnak számít, hogy 35—40 gyerek foglalkoztatását két óvónő végezheti nálunk. Mint tudjuk, szeptemberben megnyitja kapuit a Kadarka utcai új óvoda. Ot szakképzett óvónőre lenne szüksége ennek a létesítménynek. Viszont mint említettük, a kilenc pályázatra csak egy pályázó szegődött hozzánk. Ezért került sor arra az „így is fáj, úgy is fáj" megoldásra, ami miatt érettségizetteket keresnek óvónői állások betöltésére. Az új intézmény szakgárdáját ugyanis más óvodákból vonják el illetékeseink. Szám szerint négyet. A hiány sajnos így is hiány marad és ne áltassuk magunkat! Amíg az óvónői utánpótlás fölgyorsítása érdekében létrehozott óvónői szakközépiskolák első végzős osztálya munkába nem lép, alapvetően nem vált derűsebbre a mostani kép. Addig számolnunk kell még azzal, hogy gyarapodó óvodáink szakemberekkel való ellátását nem tudjuk száz százalékosan megoldani. De nem tudunk valahány képesítés nélküli óvónőnknek sem lehetőséget biztosítani a képesítés levelező úton történő megszerzésére, mert az óvónőképző intézeteknek nappali és levelező tagozatai zsúfoltak. A megyék keretszámai pedig — hiába a sok jelzés ezek tarthatatlanságáról — nem módosulnak a szükséghez igazodva! Az óvónők krónikus hiánya azonban nemcsak képzési probléma. Tisztelet a kivételnek, de a pályakezdő, vagy helyváltoztató óvónőket rendszerint nem várja szolgálati lakás, még csak ígéret sem, hogy letelepedési szándékuk már induláskor megkapja a szükséges támogatást. Egyebek között tehát ez is nehezíti a megfelelő kádergazdálkodást, holott a közérdek csakugyan az lenne, hogy gyarapodó számú óvodáinkban — lévén a nevelés tudomány és tudományként az egyik legnehezebb tudomány — szakképzett óvó* nők dolgozzanak— Mindenesetre, ha változnának végre a keretszámok, ha kedvezőbb pályakezdési lehetőséget biztosítanánk, kevesebbszer kellene a leírt módon az ujjúnkat harapni. •— óa — tankönyv* és írószerellátás gazdára a könyvesbolt közreműködésével. Az árak hasonlóak a tavalyihoz. A papír- és írószerboltban — a Népbolt 23. számú egységében — megmutatkozott a július 10-től augusztus 15-ig tartó húszszázalékos ármérséklés, amely azonban csak a füzetekre vonatkozik (a spirálfüzetek kivételével). A zsebkendőnyi eladótérrel rendelkező üzlet a tavalyi 4,5 milliós forgalmát idén várhatóan háromszázezer forinttal megtoldja. Az iskolák által meghatározott füzetcsomagok már készen várják a vevőket. Július 10-re több mint harmincféle variációban készítették el a hatezer csomagot, amelyeken feltüntették az értéket, a húsz százalékból adódó kedvezményt és a fizetendő összeget. A hiánycikkek listáján mindössze néhány apróság szerepel: így például a sima lapu spirálfüzet, a piros és a kék-piros színes ceruza. Sokféle golyóstól* közül lehet választani, sajnos a húsz forintnál olcsóbbakból kicsi a választék. Több mint százféle iskolatáskából áll a készlet, viszont a többszöröse is elfogyott volna annak a harminc darab vállra akasztható táskának, amelyet elsősorban a nagyobb diáklányok kedvelnek. Az időszakos árleszállítás hatása kedvezően befolyásolta a bolt forgalmát. Tavaly júliusban 334 ezer, idén pedig 492 ezer forint volt a havi forgalom. így várhatóan mérsékeltebb lesz az augusztus utolsó és szeptember első napjaira jellemző túlzsúfoltság. A gyors kiszolgálást könnyebben biztosítja a hat eladó — no és a raktár polcain mennyezetig tornyosuló, előre csomagolt füzetkötegek. 1974, augusztus 8»
