Tolna Megyei Népújság, 1974. augusztus (24. évfolyam, 178-203. szám)

1974-08-06 / 182. szám

I t ? I F tv, Szek&zárcL Egyetemi Kön^ 764i Péee Leonarde pEZ.ügy. j v TOLNÁ MEGYEI NÉPÚJSÁG A MAOYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA KEDD 1974 aug. 6. XXIV. évi. 182. szám. ARA: 0,90 Fi Kádár János látogatása a Szovjetunióban Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára. az SZKP központi Bizottságának meghívására augusztus 2—5. között rövid, baráti látogatást tett a Szov­jetunióban. Augusztus 3-án és 4-én a Krímben találkozóra került sor Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára és Kádár János között. A két párt ve­zetője tájékoztatta egymást a Magyarországon, illetve a Szovjetunióban folyó szocia­lista, kommunista építőmun­káról. Áttekintették az MSZMP és az SZKP között, kapcsolatok, a sokqldalú ma­gva r—szó v j et együttmfikoú és további elmélyítésével össze­függő kérdések széles korét. Véleményt cseréltek a nem­zetközi helyzet, a feszültség további enyhítéséért, a béke megszilárdításáért folyó harc időszerű kérdéseiről is. Leonyid Brezsnyev és Ká­Finnországba utazott Czineye Lajos vezérezredes Hétfőn reggel Czinege La- Finn Köztársaság budapesti jós vezérezredes, honvédelmi nagykövetségének ideiglenes miniszter delegáció élén Finn- ügyvivője, országba utazott baráti látó- ‘ dár János találkozója a szí­vélyes barátság, az összes megtárgyalt kérdésben való teljes nézetazonosság légköré­ben folyt le. Kádár Jánost a szimferopo- li repülőtéren fogadta és bú­csúztatta Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, N. K. Kiricsenkó, az Ukrán Kom­munista Párt krími területi bizottságának első titkára, T. N. Csemadurov, a krími te­rületi szovjet végrehajtó bi­zottságának elnöke, valamint más párt- és állami vezetők. Kádár Jánost hazaérkezése­kor, hétfőn a Ferihegyi repü­lőtéren Biszku Béla, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, a Központi Bizott­ság titkára és dr. Berecz Já­nos, a KB külügyi' osztályá­nak vezetője fogadta. Jelen volt Vlagyimir Pavlov, a Szovjetunió magyarországi nagykövete. (MTI) Huszár István, a Minisztertanács elnökhelyettese hivatalán ban fogadta Attaszt. a Jemeni Népi Demokratikus Köztár­saság közmunka- és közlekedésügyi miniszterét. gatásra, Kristian Gestrin, a Finn Köztársaság honvédelmi miniszterének meghívására. A delegáció a finn honvédelmi miniszter múlt évi novemberi látogatását viszonozza. Baczoni Jenő államtitkár nyilatkozata a Közös Piac importtilalmáról A Ferihegyi repülőtéri bú­csúztatásánál jelen volt Oláh István altábornagy, a Ma­gyar Néphadsereg vezérkari főnöke, miniszterhelyettes, a HM katonai tanácsának és a tábornoki karnak több tagja. Ott volt Tapani Lehtinen, a Tavasszal, virágzás előtt rendkívül nagy termést ígért a szekszárdi szőlővidék. Most viszont, ha két gazda össze­találkozik, azt kérdik egy­mástól: Mekkora a liszthar- mat-fertőzés? Valamikor szé­gyen volt a szőlősgazdára, ha lisztharmat-fertőzés volt a szőlőjében. Az idén nem szé­gyen, hanem, mint mondják, előre szüretel. Annak ellené­re, hogy* megjelenése előtt egy vagon Thiovitot kapott az AGR.OKER, és nagyon sokan tízszer-tizenkétszer perme­teztek, a hatás bizonytalan. Azt mondják: aki nagyobb veszteség nélkül meg tudja őrizni a termését, az vagy nagyon ügyes, vagy nagyon szerencsés. Korábban a kéntartalmúi szerekkel alig kellett perme­tezést, porozást végezni, mosi, viszont, aki nem találja el a legmegfelelőbb védekezési időt, még a most legjobb,'ja­pán motoros permetezőgéppel sem tud hatásosan védekez­ni. Az időjárás viszont rend­kívül kedvez az élősködő gom­A Közös Piac bizottsága — . mint ismeretes — július köze­pén importtilalmat vezetett be az élő vágómarhára és a marhahúsra, Baczoni Jenő külkereskedelmi államtitkár ezzel kapcsolatban nyilatkozott az MTI munkatársának: — A Közös Piac tagorszá­gaival folytatott kereskedel­bák okozta betegségnek. Ked­vezett már a tél folyamán, mert a szőlő-lisztharmatnál a gazdaqövény felületén lévő penészfonadék, a micélium te­lelt át. A lisztharmat-fertőzésről rossz hírek jönnek az ország más területeiről, a szomszé­dos baranyai borvidékekről is. Egy kétségtelen; ilyen mér­vű fertőzésre nem emlékez­nek a nagy tapasztalattal rendelkező öreg gazdák, de a szakirodalom sem. Egyelő­re az a vélemény, hogy olyan, évek óta terjedő fertőzésről van szó, amely a számára kedvező időjárási tényezők hatására az idén érte el tető­pontját, és a következő évek­ben — remélhetőleg — csök­kenni fog. Mindenesetre a lényeg a védekezésen van. A Szekszár­di Állami Gazdaságban a földről, a levegőből egyfor­mán folyik a kémiai védeke­zés, de a nagyüzemi szőlők­ben és a kistermelők szőlő­kertjeiben is riagy jelentősé­get tulajdonítanak a gyomlá­münkben hagyományosan fon­tos helyet foglal el élő vágó­marha- és marhahúsexpor­tunk. így az importtilalom ha­zánk exportérdekeit és a kö­zös piaci tagországokkal fenn­álló kétoldalú gazdasági kap­csolatainkat súlyosan sérti. Természetesen a rendelkezés számos más, a Közös Piacon lásnak, a kacsozásnak. Ta­pasztalat, az is, hogy a kordod-, a lugasművelésű szőlőkben — mivel jobb a szellőzés —, kisebb mérvű a kártétel. Nagy kérdés most, hogy az- érés folyamata megállítj a-e a fertőzést. A termelők válto­zatlanul aggódnak, érthetően, hiszen sok helyütt húsz- negyven százalékos a kái ásí­tás, és főleg, amiatt aggód­nak, hogy nem tudnak majd eleget tenni az értékesítési szerződésnek. Kevés szőlős­gazda lesz, akinek épségben megmarad a termése — az időjárás elvitte a tavaszi nagy reménységet. A kedvezőtlenre fordult idő közbeszólt már a virágzáskor is. Nem volt egyenletes a kö­tődés, így egyenlőtlenül fej­lődnek a fürtök is. Ennek ha­tása a korai szőlőkön érződik. A Csabagyöngye, amelynek már piacon kellene lenni, még alig érik. Amilyen j'ó terméssel fizet­nek a szántóföldi növények, olyan bizonytalan az ipén a szőlőt kívül álló ország gazdasági ér­dekeit is érinti. Hazánk képviselője a GATT július 19-én tartott tanácsülé­sén kifejtette: mélységes ag­godalommal figyeljük a világ­kereskedelem nagy problémái­nak megoldását célzó körtár­gyalások megindulása során azt, hogy egy olyan ország­csoport, amely, a világ keres­kedelmének majdnem 40 szá­zalékában ■ részesedik, milyen felelőtlen módon jár el, sem­mibe veszi a GATT célkitűzé­seit; a nemzetközi kereskedel­mi szabályokat és partnerei érdekeit. A tanácsülésen az érintett országokkal együtt követeltük a kérdésnek a GATT kereté­ben való napirendre tűzését. A Közös Piac felajánlotta a konzultációt az érdekelt' orszá­goknak. A GATT keretében a konzultáción — mint teljes jogú GATT-tagok —, termé­szetesen részt fogunk venni,. Elvárjuk azonban, hogy a kon­zultációk eredményeképpen, a kölcsönös érdekek figyelembe­vételével megfelelő intézkedés sek történjenek. Semmi értel­me nem volna a konzultáció­nak, ha diplomáciai formu­lákkal közölnék velünk, hogy az egyoldalú intézkedéseket továbbra is fenntartják, A Közös Píae szervei rendkí­vül nehéz húshelyzetre hivat­koznak ennél az intézkedésnél. Ebben az összefüggésben ho­gyan ítélhető meg a Közös Piac lépése, ilíetve lelietett-e ezt az intézkedést előre látni? — Megítélésem szerint az intézkedést formailag ugyan a Közös Piac bizottsága hozta, de az intézkedésért néhány közös piaci ország felelős. Ezt azért szükséges megjegyezni, mert a Közös Piac tagorszá­gai a saját nevükben jelennek meg a magyar piacon, amikor al akarnak adni, piaci lehető­ségeiket növelni szeretnék; ugyanakkor Brüsszelre utal­nak, amikor olyan rendszabá­lyokat hoznak, amelyek a mi eladásainkat nehezítik, és ki­fejtik, hogy ez nem az ő in­tézkedésük, hanem a közössé­gé. . — A Közös Piacon belüli rendkívül nehéz húshelyzetért nem a kívülálló országok szál­lítói’ a felelősek. A nyugati országokban folyó gazdasági viták is igazolják ezt a meg­állapításomat, valamint azt is, hogy erősen kétségbe vonható a megtett lépés indokoltsága és célszerűsége. A nemzetközi kereskedelmi szokásoknak, a közös piaci országokkal fenn­álló kétoldalú szerződéseink­ben vállalt kötelezettségeink­nek az felelt volna meg, hogy Velünk piaci problémák ese­tén konzultáljanak és gaz­dasági konzultáció keretében a kölcsönös érdekek figyelem- bevételével keressék a megol­dási módokat. Amint ismeretes, az I. fél­év folyamán a Közös Piac már különböző — számunkra hát­rányos — Korlátozó intézkedé­seket léptetett életbe; intézke­déseit többször változtatta. Kapkodó, a kereskedelempoli­tikai szokásoknak ellentmon­dó intézkedésekkel nagyon ne­hezen lehet előre számolni. Több érintett országban fog­lalkoznak azzal a gondolattal, hogy megtorló rendszabályokat léptetnek életbe. Mi a vélemé­nye . erről államtitkár elvtárs­nak? — Mi magunk az említett konzultáció eredményeitől tesz- szük függővé azt, hogy mi­lyen módon érvényesítsük GATT-beli szerződésen alapu­ló jogainkat, amelyek ilyen esetekben ellenintézkedésekre jogosítanak fel bennünket. Említettem, hogy egy sor or­szág érdekelt a kérdésben. El- (.Folytatás a 2. oldalról) „Szüretei” a Ikitharmai Csak a szakszerű védekezés az ellenszer

Next

/
Oldalképek
Tartalom