Tolna Megyei Népújság, 1974. augusztus (24. évfolyam, 178-203. szám)
1974-08-29 / 201. szám
»• «ci^ecieax'** SO éve toriént Emlékezés a szlovák felkelésre ' A fasiszta szlovák kormánynyal és a háborúval abban az évben — 1944-ben — torkig volt a bábállamban csaknem mindenki. A pozsonyi Tiso- klikk hatalma hétről hétre zsugorodott. A kommunisták ^ vezette, illegális Szlovák 1 Nemzeti Tanács képviselői 1944 elejétől közvetlenül tárgyaltak a szlovák hadsereg magasrangú tisztjeivel, akik megígérték, hogy a fegyveres érő a majdani felkelés oldalán áll. Szavahihetőségüket erősítette a tény„ hogy a fronton 1943-ban a szlovák gyors- I hadtest 2800 katonája testüle- tileg állt át a szovjet alakulatokhoz. Amint a szovjet hadsereg közeledett a Kárpátokhoz, az addig elszórtan harcoló szlovákiai partizáncsoportok —> harcosainak számát öt—nyolc- ^ ezerre tehetjük — mind ösz- szehangoltabban operáltak^ 11944. augusztus elején titokban repülőgép emelkedett a magasba, fedélzetén a Szlovák Nemzeti Tanács és a szlovák hadsereg képviselőié- - vei, akiket Moszkvába vitt, C hogy egyeztessék a honi és a külföldi ellenállás akcióprog- t ramját. Augusztus derekán ,, Közép-Szlovákiában a lakos- * ság nem egy helyen a kezébe vette a közigazgatást. « \ a pozsonyi fasiszták ekkoh 3= nyíltan a német kormány támogatását kérték. Augusztus- 29-én SS-alakulatok lépték át a határt. Ez jeladásul szolgáit ^ nemzeti felkelésre. ■ t Másnapra a felkelők kézé- , be került Közép-Szlovákia | minden jelentős városa. A1 lakosság támogatta felkelők-* höz csatlakozott a laktanyák-| ból a helyőrség. Szembe L fordultak a közelgő német alakulatokkal. Augusztus 30-án, a besztercebányél rádióadó átállt a felkelőkhöz; mint szabad rádió, szeptember l-én bejelentette a „Szlovák nép deklarációjában”, hogy ismét T létezik az 1938—39-ben széttiport Csehszlovák Köztársa- $ ság, s kihirdette a mozgósí- í tást. 1 A felkelő hadseregbe mint- | egy 60 ezren vonultak be. A partizánok serege a kezdeti öt—hatezerről 18 ezer főre “ gyarapodott. A Szovjetunióból j légiúton megérkezett a 2. | csehszlovák ejtőernyős dán- } dár kétezer kiképzett, f elf egy- * vérzett hacosa, s leszállt a < partizánok Tri duby — Há- § rom tölgy — nevű repülőte- j rén a Szovjetunióban szerve- J zett csehszlovák vadászrepülő- 'í ezred 21 gépe. A szovjet had-iS sereg 300 tonna hadianyagot || küldött a felkelőknek, a Szlo- vák Nemzeti Felkelés a nem-® zetközi összefogás szép pél- * dájává nemesedett. Harcolt a s felkelők között a szlovákok r mellett sok cseh, lengyel, í- francia és más nemzetbeli ha- & zafi, nem szólva a szovjet par-1, tizánokról. És a szlovák felke- 5 lök soraiban ott harcolt mint- * egy háromezer magyar, egy o részük a Horthy-hadseregből % szökött katona. ÄKét nap híján két hónapig J dörögtek a fegyverek. A fel- '• kelőknek és a szlovák hadsereg katonáinak nehéz fegyverzetük nem volt, mégis ellenálltak a német légierőnek és tankokkal, s 15 ezer négyzetkilométeres területen pusztították a megszállókat. Sőt, futotta erejükből, hogy „hátországukban”, Közép- Szlovákiában megindítsák a demokratikus életet. Frontszélességben zajló küzdelmet azonban légihíddal támogatni, hosszabb időn ét nem lehet. A német túlerő nyomására a felkelés vezérkara október 27-re kiürítette Besztercebányát, s harcolva visszavonult a hegyekbe. Az ismét szétszórt partizáncsoportok onnan csaptak le a megszállás hátralévő negyedfél évében a német hadsereg egységeire, amelyeknek azonban még jutott idejük és erejük arra, hogy hatvan falut felégessenek, s tucatjával álljanak irtózatos bosszút férfiakon és nőkön. A Szlovák Nemzeti Felkelés nem bukott el, ha arra gondolunk, hogy forradalmi hagyatékával halhatatlan alapját vetette meg a szomszéd népek igaz barátságának. E tanulság pedig nem harminc éve, de mindörökre szól. Firon András Negyven éve repül Hetvenedik születésnapja al--s kaiméból, az egész szovjet re-* pülővilág köszöntötte az egyik • legidősebb berepülő-pilótát, az immár világhírű Vlagyimir i Kokkinakit. Negyven., éve re-1; püL ö próbálta' ki t az első : IL-gépeket. Harminc ■ magas-1 sági, gyorsasági és távolsági’ rekord fűződik nevéhez,' a (többi közt az, hogy már 1 1935-ben 14 575 méter magasra emelkedett egy vadász- ‘ géppel. Kokkinaki ma a légisportok nemzetközi szövetségének tiszteletbeli elnöke, jelenleg is neveli a pilótanöven- 1 dékeket. A KGST és az arab államok Moszkvában adatokat tettek közzé a KGST-tagállamok és az arab országok gazdasági kapcsolatairól. Ezek szerint a KGST-tagországok jelenleg csaknem 60 fejlődő — közöttük arab — országban működnek közre a gazdasági élet fejlesztésében. ^ Segítségükkel ezekben az országokban 3000 ipari vagy más gazdasági jellegű létesítmény épült illetve épül. Csupán a Szovjetunió körülbelül 860 létesítmény építéséhez nyújtott, vagy nyújt segítséget. Ezek közül több mint 400-at már üzembe is helyeztek. A testvéri szocialista országok közreműködésével ipari üzemek és más létesítmények, hidrotechnikai objektumok, öntözőrendszerek, vasutak és közutak, kikötők és repülőterek, valamint sport- és kulturális létesítmények épülnek a fejlődő) országokban. A fejlődő országok segítséget kapnak a szakemberképzéshez és a geológiai kutatásokhoz is. Az arab államokban a szocialista országok körülbelül 1000 létesítmény kivitelezéséhez nyújtottak, illetve nyújtanak támogatást. Az objektumoknak már több mint fele üzemel. Csupán a Szovjetunió segítségével 420 ipari és más jellegű objektum épült, vagy épül a fejlődő országokban. A szocialista országok mindenekelőtt az arab gazdaságok termelési szférájának fejlesztését segítik elő. Elegendő ezek közül megemlíteni az Asszuáni-gátat és a heluani fémkohászati kombinátot Egyiptomban, az eufráteszi hidrotechnikai komplexumot Szibériában, vagy az El-Hod- zsar-i fémkohászati üzemet AU gériában. A KGST-tagállamok figyelembe veszik ezeknek az országoknak a fejlődési sajátosságait. Azokban amelyek már hozzáfogtak az iparosításhoz, mint például, Algéria, Szíria, Egyiptom és Irak, a nehézipar, a villamosenergia-termelés, a fémkohászat, a gépipar, illetve más ágazatok fejlesztéséhez nyújtanak segítséget, ahol viszonylag szűk még a belső piac, ott közreműködésük a nyersanyag-feldolgozás, illetve a fogyasztási cikkek termelésének megalapozására irányuk A KGST-tagállamok támogatása mindenekelőtt az állami szektor erősítését célozza. . 1 A testvéri szocialista országok és az arab államok kormányközi alapon szervezett együttműködése hosszú lejáratú hitelek mellett valósul meg. Kereskedelmünk az arab országok fejlődő gazdaságának erősítését célozza. Az arab or- ' szágokba irányuló szovjet ex- ,Í portnak 1973-ban több mint • fele gépekből és berendezések- •» bői állott. A szocialista orszá- § . gok az arab országoknak szál- }, lított gépekért és berendezése- V kért az arab országok hagyományos exportcikkeit vásárolják. 'r ' Az ottani Ipar fejlesztésének előmozdítása céljából a Szovjetunió növeli az arab országokban gyártott késztermékek és félkész termékek vásárlását is. A KGST-tagországok 1974. január l-én a nemzetközi beruházási bankon belül külön alapot létesítettek a fejlődő or- . szágoknak nyújtandó gazdasági és műszaki közreműködés finanszírozására. (MTI). Kő Tamás s A repülés századai A legendák lassan szétfoszlanak..» Az élet néha a legkegyetle-á nebb sorsot szánja az emberi-Jr- ség legnagyobb elméinek is. “ a sors jutott a reneszánsz zsenijének, Leonardo da Vin- • cinek is, — különösen ha a % leépüléssel foglalkozó művének ® f sorsát idézzük fel. C r. * TITKOSÍRÁSSAL XI m KÉSZÜLT MÜ •• •. . gr .* Leonardo da Vinci, < akinek £ életútját a televízió nézői, _a * nagy sikert aratott olasz tévé- * filmsorozatból jól ismerik | 1452—1519 között élt. Repülés- sei foglalkozó műve 1505-ben készült el. Joggal félt az inkvizíciótól, ezért műveit titkosírással írta. A repüléssel foglalkozó kézirat ily módon hosz- $ szú századokig nem került ki-r nyomtatásra. ■ * ’ Amikor Bonaparte Napóleoni ; 1796-ban betört Olaszországba, ^ több értékes remekművel együtt ennek kéziratát is hadizsákmányként Franciaországba vitette.. Itt kezdték sajtó alá rendezni Leonardo addig kiadatlan feljegyzéseit, munkáit, de így is csak 1893-ban ismerkedett meg a világ a madarak röptével foglalkozó művel. A Codice Sül Volo degli Ucelli kódex négy könyvre van osztva. Az első rész a madarak röptével, a második a sikló- jrepüléssel, a harmadik a rova1974. augusztus 29. rok, más állatok és halak rop- ( tével, a negyedik pedig az emberkészítette repülő szerkezetekkel foglalkozik. Leonardo a matematika ta- 1 Iáján állva egyetlen mozdulattal elvetette a korábbi legen-f dákat, a képtelen feltevéseket, % a madarak hámbafogásával, a tollas szárnyakkal való pró-, bálkozásokat. Nem hitt a ma-| dár bűvös szállóképességében.: A repülésről szólva, a követ- > kezőket szögezte le: „Bizo-. nyosságról csak akkor beszél-' hetünk, ha a matematikai tudományok egyikét alkalmaz- hatjuk, vagy olyasvalamivel ér- i vélhetünk, ami ezekkel a tu- ’ dományokkal összefügg.” Zseniális meglátással, mintegy 200 évvel Newton előtt ki- J mondta a hatás-ellenhatás tör- 1 vényét, — alkalmazva magá- í ra a, repülésre: „A tárgyak a levegőbe gyakorolt nyomása ; egyenlő a levegőnek a tárgyra gyakorolt nyomásával. Hiszen láthatod, hogy a levegőbe ütköző szárnyak a súlyos testű sast a rendkívül híg levegőben is fenntartják.” . A DENEVÉR VOLT A MINTA * Á mester repülőeszközének mintája a denevér volt, mert l annak bőre a merevítések kö-| tésére, azaz támasztékul szol-S gál. Elképzelése és vázlatai 1 alapján a szárnynak hálót javasolt, amelyre borítóanyagot kell feszíteni. Minden anyagnak a lehető legkönnyebbnek és legszilárdabbnak kell lennie — írta — s ezzel tulajdonképpen a mai repülőgép- konstruktőr egyik alapelvét mondta volna ki. Készüléket szerkesztett a súlypont meghatározására, és csapkodószámyű repülőgépében úgy tervezte meg az emelőket, hogy a repülő ember lábának izomerejét is felhasználhassa. Arra is gondolt, hogy a pilóta netán vízre kényszerül leszállni, ezért mentőeszközként hosszúkás tömlőt tervezett, amely a víz felszínén fenntartotta volna emberét. Leonardo megállapította, hogy a repülő testnek le kell győznie a levegő ellenállását is. Feljegyzéseiből kiderül, hogy nem bízott teljesen repülő- i szerkezetében, ezért megkonst- ! ruálta az ejtőernyőt. Számításai alapján később az ejtőernyőt elkészítették, és előbb bábuval, majd emberrel kipróbálták, — teljes sikerrel. De ehhez még évszázadoknak kellett elmúlniok... P Leonardo emelőcsavaros repülőgépet is tervezett, a mai helikopter ősét. Ezt a konstrukcióját a következően írta ! le: Azt tapasztaltam, hogy ha eme csavar alakú szerkezetet jól készítjük el, vagyis, ha olyan vászonból csináljuk, amelynek pórusait csirizzel alaposan eltömítjük, akkor eme csavar gyors forgatással a levegőbe emelkedik.’’ : í A MESTER NEM REPÜLT Évszázadokig tartotta magát az a legenda, hogy a mester egyik szerkezetével repült volna. Ezt semmi sem valószínűsíti. Korának anyagai, a leírt és szokásos megmunkálási le- . hetőségek, az alkalmazott eszközök ugyanis még nem tették ; lehetővé, a nagy lépést az eszmétől a gyakorlathoz. Feltehe- ; tő viszont, hogy a zseniális Leonardo felismerte az elmélet és a kor technikája között tátongó szakadékot, és nem kockáztatta sem a maga, sem pedig mások életét. De akadt abban a korban szép számmal olyan fanatikus kísérletező, aki nem mérte fel az adott lehetőségeket. 1550 táján egy francia városban, Troyesben élt egy. Repülési vázlatok. Feljegyzések Leonardo da Vinci naplójából. temperamentumos olasz órásmester, bizonyos Bolori, aki szárnyakat öltött magára, úgy ugrott le a katedrális tornyáról. Életét vesztette. A portugál Joao Torto magiszter a harangtorony tetejéről egy tetőn át zuhant az ebédelő család asztalának közepére. Leonardóval a repülésben új korszak vette kezdetet» Az en> bér, ebben az újabb korszakban sem volt képes repülni, de már kezdett értően és reálisan odafigyelni a természet jelenségeire. A természettudományok és a matematika újabb felfedezéseiből — mint építőkövekből — aztán lassacskán felépült az a palota, amelynek neve: aviatika, — azaz repülés. (Folytatjuk)
