Tolna Megyei Népújság, 1974. augusztus (24. évfolyam, 178-203. szám)
1974-08-01 / 178. szám
í I Jobb az állott zöldség? Paksi mechanizmus I Szekszárdon a Mészáros Lázár utcában megkezdték a harmadik kilencemeletes lakóház szerelését. Foto: K. Z. Az iparszerű termelési rendszerek jelentik a jövő útját a mezőgazdaságban A Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem vizsgálata — Volna húsz kiló gyönyörű paradicsomom. Át tudnák venni? — Sajnos, nem! — De miért, mikor itt egy szem sincs a boltban? A párbeszéd a Paksi ÁFÉSZ egyik boltjában zajlott le. Az ok pedig melynek alapján — természetesen paradicsom nélkül — a választ kiprovokáltam, a paksiak panasza. Az, hogy a megye iparosodó nagyközségében időnként még mindig akadozik a zöldségellátás, s különösen a minőséggel van baj. Az oka ennek állítólag az, hogy a Paksi ÁFÉSZ megtiltotta a boltvezetőknek, hogy a sok éves gyakorlat szerint közvetlen a termelőktől vásároljanak. íme bizonyítékul a június 18-án kiadott körlevél szövege: „Értesítjük az egységvezető elvtársat, hogy a 2. sz. limitben közölt árukat a felvásárlási osztálytól rendelje meg, egyben közöljük, hogy ezen cikkekből a továbbiakban nem engedélyezünk bolti felvásár- ; lást. Jankovics László áruforgalmi és termelési főosztályvezető, i Gyöngyösi István felvásárlási ; osztályvezető." A limit pedig valójában egy lista, melyben a következő felsorolás áll: zöldborsó, fejes káposzta, kelkáposzta, karfiol, paradicsom, uborka, paraj, Sóska, zöldpaprika, cseresznye, meggy, földieper, dióbél, tojás. A teljességhez tartozik, hogy június 26-án már vásárolhattak ezek közül néhány fajta árut, de kizárólag olyanokat, melyeknek a szezonja elmúlt. A rendelkezés érthetetlen, hiszen gazdasági életünk alapja, hogy a helyi kezdeményezések érvényre juttatásával, a kereslet-kínálat figyelembevételével alakítsuk ki a gazdasági tevékenységet. Ez így van országos méretekben, s kisebb viszonylatokban is. De ellentmond az intézkedésnek az a törekvés is, aminek célja, hogy a kereskedőt valóban kereskedővé tegyék. Olyanná, aki árut szerez be, piacot kutat fel, kialakítja a vevőkört, s a termelőkkel a kapcsolatot is. Ebben a szellemben szorgalmazza a •Tolna megyei MÉSZÖV is régóta, hogy a szövetkezeti kereskedelem egységeiben tegyék lehetővé azt, hogy a boltvezetők közvetlen a termelőktől szerezzék be az árut. így ugyanis sokkal frissebben jut a zöldség a vásárlóhoz, mintha a felvásárlás raktáraiban pihenne órákon, vagy napokon át. De így vehetik csak meg a vevők azt a néhány kiló paprikát, vagy más zöldséget is, ami egyéb értékesítési lehetőség hiányában a kertekben fonnyadna el. Az intézkedésre a magyarázatot az ÁFÉSZ központjában szerettem volna megkapni, de helyette csak magyarázkodást hallottam. Olyan indokokat, melyek sok esetben egymásnak ellentmondóak voltak, s nem tudták egyáltalán megindokolni a megyében szerencsére cseppet sem általános intézkedést. — Célunk az volt, hogy közösen beszerezve az árut, ne engedjük az árakat az égig szökni — mondta a főkönyvelő. Később még hozzátette: így lehetséges, hogy tegnap óta húsz forint a zöldpaprika kilója boltjainkban. (Megnéztem, valójában huszonöt forintba kerül. A Szekszárdi ÁFÉSZ- nek a 160 lakásos épület földszintjén lévő élelmiszeráruházában egyébként ugyanez, ugyanakkor tizenöt forint volt.) Kiderül, a Paksi ÁFÉSZ — kétségtelen, jó szándékkal — szerződést kötött kilencven zöldségtermelővel, s tőlük az árut most mindenképpen át kell hogy vegyék. S ha ez gyengébb minőségű, mint amit a nem szerződöttek a boltban kínálnának megvételre, nem számít. S abban az esetben, ha a tartós raktározás miatt a raktárakban a zöldség elfohy- nyad — ezt is a főkönyvelő mondta — elszállítják más vidékre, esetleg Pestre, s ott értékesítik. — Egyébként a boltoknak lehetőségük van közvetlen felvásárlásra is — folytatták. Az a levél csak egy általános intézkedés volt Mi szóban, telefonon rendszeresen közöljük, mit vehetnek meg ők. — írásban miért nem? S egyáltalán a tiltott árukból vehetnek? — Abból nem. Mert ha a boltosoknak megengednénk a felvásárlást, a szerződött áruval nem tudnánk mit csinálni. — Miért ne vinnék azt más megyékbe? — Mert ott sem kell. Úgy látszik míg sokan zöldséghiányról beszélnek, az irodai szemlélet zöldségbőségből indul ki. A vita során számlák is előkerültek. Arról, hogy ennyi és ennyi értékű árut vásárolhattak fel a boltosok. Azt nem mondták, de megtudtam, hogy nem paprikából, meg paradicsomból, meg ami a tiltó listán szerepelt. A végén egy újabb indokot is elmondtak. Hogy június 18- án azért adták ki az utasítást, mert akkor elmentek a felvásárlók Bogyiszlóra ötszáz paprikáért. A boltosoknak azonban ez nem kellett, mert ők az itteniektől már kaptak árut. Csak kisebb tételre lett volna szükségük, annyit azonban Bogyiszlóról hozni nem érdemes. Erre leállították a bolti felvásárlást. Egyesek azt mondják, az ÁFÉSZ így egyszer a felvásárlásnál, s egyszer a bolti értékesítésnél is ráteszi az árra az árrést A főkönyvelő ezt cáfolta. Esetleg a felvásárlásnak van terve, amit így akarnak teljesíteni, vagy túlteljesíteni? Az igazi okot a vita során nem sikerült megtudnom. Tény az, az intézkedés nem segíti a jobb zöldségellátást. Az árak letörésére lehetne más módokat is találni. Olyant, ami nem zárná ki a lehetőségét annak, hogy a boltokba ne csak az általános minőségű áru kerüljön, hanem a legjobb is. S emellett a régi, hagyományos módon meg lehetne takarítani a felvásárló feleslegesen végzett munkáját, ami párosulna azzal, hogy a vevők nem a raktárból a boltba szállított, másnapos, vagy még régibb zöldségből válogathatnának. SZEPESI LÁSZLÓ Forradalom a mezőgazdaságban — így jellemzik a szakemberek az iparszerű, zárt termelési rendszereket, amelyek ma már mezőgazdaságunk valamennyi ágazatában meghonosodtak. Térhódításuk ütemét jól jellemzi, hogy a kukoricatermesztésben 1972- ben 85 ezer, 1973-ban 250 ezer, az idén pedig 447 ezer hektáron alkalmazták. Ez indította a Marx Károly Közgazdaság- tudományi Egyetem agrárgazdaság tanszékét arra, hogy tudományos felméréssel ösz- szegezze az eddigi tapasztalatokat és felvázolja az új termelési eljárás perspektíváit Az érdekes elemző munka eredményeiről dr. Bethlendi László adjunktus elmondta Oláh Bélának, az MTI tudományos munkatársának; — Vizsgálódásaink egyértelműen alátámasztották, hogy az iparszerű termelési rendszerek a jövő útját jelentik: a termelésátlagok gyors növelése és a termelés meny- nyiségének kiegyensúlyozottsága csakis alkalmazásukkal érhető el. A kukoricatermelésben például a bábolnai eljárás bevezetése lehetővé teszi, hogy a termésátlag tíz év alatt megkétszereződjék. A mezőhegyesi rendszer keretében a cukorrépa hektáronkénti 355 mázsás átlagtermését — reális tervek szerint __ 437 mázsára lehet fok ozni. A zárt rendszert művelő állami gazdaságok 1972- ben hektáronként 53 mázsa kukoricát takarítottak be, a rendszeren kívüliek viszont csak 48 mázsát. (Az országos termésátlag ebben az évben 39 mázsa volt, míg az ipar- szerű termelési rendszerekbe bekapcsolódott üzemeké 52 mázsa.) A legszembeszökőbb különbséget azonban a burgonyánál tapasztalták: a rendszerhez nem tartozó területek hektáronként 137, a rendszerbe illeszkedő gazdaságok pedig 313 mázsa krumplit termeltek. __ Az iparszerű termelési r endben az élő munka termelékenységének _ színvonala is megtöbbszöröződött. Az állami gazdaságokban átlagosan 2,21 munkaórát fordítanak egy mázsa kukorica megművelésére, míg az iparszerű bábolnai rendszerben csak 55 percet. — Az is megállapítható, hogy a zárt rendszerek jelentős munkaerő-megtakarítást is eredményeznek, tehát alkalmazásuk döntően kihat a munkaerő-gazdálkodásra, a létszám alakulására, sőt a szakképzettség színvonalának emelésére is. E gazdálkodási forma keretében megnő a technikai ismeretekkel rendelkező szakmunkások foglalkoztatási aránya. — Nyomon követhető, hogy az iparszerű termelési rendszer a bérgazdálkodást is befolyásolja: a bértömeget csökkenti, a bérszínvonalat emeli. A nagy teljesítményű gépek használata létszámcsökkenést idéz elő, ami béralap- megtakarítással jár. A munkaerő szerkezetének megváltozása, a kézi munkások kiiktatása és a szakmunkások számának emelkedése a bérszínvonalat növelj A KISZ Tolna megyei Végrehajtó Bizottsága július 31-én Szekszárdon ülést tartott. Az elnöklő Varjas János, a KISZ Tolna megyei Bizottságának első titkára két napirendi pontot terjesztett a végrehajtó bizottság elé. Elsőként a megyei Rekordot jelentett az elmúlt tanév az iskolai takarékbélyeg gyűjtésében. A megye általános és középiskoláinak diákjai közül mintegy 30 ezren takarékoskodtak, s megspórolt pénzük összege jóval meghaladta az 5 millió forintot. A takarékbélyeg-gyújtés területén rendszeres fejlődés tapasztalható ami közvetve a lakosság anyagi helyzetét bizonyítja. Az összehasonlítás kedvéért említjük meg, hogy az 1970—71-es tanévben a megye diákjai még csak alig valamivel több, mint 4 millió forintot gyűjtöttek össze. A teljes összeg emelkedésével együtt járt az egy tanulóra jutó megtakarított pénz növekedése is. Az idén a taka— A termésátlagok dinamikus növekedése a relatív beruházásigényt csökkenti, ugyanakkor az egységnyi terület, illetve termelési értékre jutó eszközigény is tovább csökkenthető a gépek jobb kihasználásával, jobb termelés- és munkaszervezéssel. A nagy teljesítményű gépek bekapcsolása a termelésbe az állóeszköz hatékonyságot és kedvezően befolyásolja. __ Az iparszerű termelés tehát sokoldalú hatást gyakorol a gazdálkodásra. A különféle változások szintetikusan tükröződnek a költség- és jövedelemmutatókban. Most azt vizsgáljuk, hogy a mutatók alapján az iparszerű termelés mennyivel olcsóbb — fejezte be nyilatkozatát ds. Bethlendi László. (MTI* „ b izottság, a vb és a réteg- tanácsok 1974. második félévi üléstervét vitatták meg. Ezt követően Benizs Sándor, a KISZ mb. titkára szóbeli tájékoztatót tartott a KlSZ-veze- .tőképzés eddigi tapasztalatai- róL rékoskodó diákokra 162 forint 84 fillér jut személyenként, s ez a szám az 1970—71-es tanévben alig haladta meg a 140 forintot. A megye iskoláiról, járásairól ranglistát készítettek az OTP Tolna megyei Igazgatóságánál Ennek alapján a legjobb eredményeket a dombóvári járás iskoláinak tanulói érték el, ahol a diákonként! megtakarított pénz összege meghaladta a 200 forintot. Amint az ÓTP-nél megtudtuk, az iskolai takarékbélyegek árát és az utána járó kamatokat teljes egészében felvették a tanulók, akiknek jelentős többsége a tanév során gyűjtött pénzből fedezi nyári vakációjának költségeit. _____ Ö tven éve nyomdász Ma van ötven éve, hogy nyomdászként felszabadult Szegedi György. Szekszárdon tanulta a szakmát, de a segédlevéllel a zsebében elindult országot látni. Először Debrecenben dolgozott, aztán Pécsett, Mohácson, majd újra az Alföldön évekig. 1952-ben került vissza szülővárosába, Szekszárdra, ahol aztán nyugdíjba vonulásáig — 1968-ig — dolgozott gépmesterként. Elejétől kezdve részt vett lapunk előállításában is. Szegedi Gyuri bácsi most sem hűtlen a sajtótermékekhez: ötféle lapot járat, és valamennyinek szorgalmas olvasója is. Egyébként pedig pontos időbeosztás szerint él, hogy jusson minden ház körüli teendőre ideje, és jusson idő a kedves kertre, szőlőre. A mai nap számára csendes ünnep. Hadd járuljunk ' hozzá mi is jókívánságainkkall Ülést tartott a megyei KISZ-vb Takarékos tanulók Rekordtanév volt — 5 millió 122 ex er forint
