Tolna Megyei Népújság, 1974. augusztus (24. évfolyam, 178-203. szám)
1974-08-23 / 196. szám
Amit a magyar tudósokra bírtak r A szocialista országok kö- fcötti műszaki-tudományos kapcsolatok negyedszázados, gaz- da°' múltra tekintenek vissza. Már a KGST megalakulásának évében kimondták, hogy a tagállamok bocsássák egymás rendelkezésére meglévő és a későbbiekben megszerzett tudományos és műszaki ismereteiket. A szocialista országok tudományos ismereteinek, műszáki tapasztalatainak és módszereinek hatékony elterjesztése jelentős eredményeket hozott a KGST-országok számára, hasonlóképpen dinamikus előrehaladás történt az államok közötti széles körű egyetemi diák- és tudóscsere területén is. A magyar mérnökök jelentős része a Szovjetunióban szerezte meg diplomáját, s napjainkban is változatlan intenzitással folvik a tudományos kutatók külföldi, mindenekelőtt a Szovjetunióban történő továbbképzése. Az 1960-as években azonban már olyannyira felgyorsult a fedődés, hogy a korábbi tudományos együttműködési formák kevésnek bizonyultak. A tudományos-technikai forradalom tempójával a KGST-or- száaok külön-külön aligha tarthattak lépést. A kutatások, a fejlesztések mind jelentősebb összegű beruházási eszközöket igényelnek, S ezek fedezése, a megfelelő tudósgárda kiképzése, összefogása kizárólag a legszorosabb nemzetközi kooperáció útján valósítható meg. A Bukarestben elfogadott komplex program a tudomá- nvos-műszaki együttműködés újabb lehetőségeit nyitotta meg. A tagországok 18 alapvető témakörben határozták el a szoros koordinációt. Célul tűzték, hogy közösen munkálkodnak egyebek között az új műanyagok és műtrágyák, a félvezetők kialakításán, áz irányítás-szervezés gépesítésén, á a hegesztéstechnológia és az él p] mi szer-gazdaság számos ágának fejlesztésében; Már 1971 áprilisában megalakultak az első közös tudományos koordinációs központok, amelyek különféle témakörökben szervezték meg a nemzetközi együttműködést. Hazánk tudósaira is jelentős feladatok jutottak e nemzetközi méretű összefogásban. Amellett, hogy kutatóink tucatnyi koordinációs központ munkájában vesznek részt tevékenyen, Magyarország is több téma gazdája, felelőse. A Központi Fizikai Kutató Intézetben hozták létre azt a nemzetközi kísérletező kollektívát, amely a nagy teljesítményű, úgynevezett WER (víz-víz-energiarendszer) típusú atomreaktorok kritikus pontjainak fizikai vizsgálatával foglalkozik. A Közúti Közlekedési Tudományos Intézetet ugyancsak a KGST jelölte ki arra, hogy kifejlessze a legkorszerűbb és d leggazdaságosabb közúti szállítási eszközöket. A budapesti fipttésgaz- dasági éS Szervezési Intézet koordinálja a háztartási szemét, a hulladékok racionális megsemmisítésének, illetve hasznosításának módozatait kutató vizsgálatokat. Tavaly világszerte feltűnést keltett az az egyezmény, amelyet a KGST-országok képviselői éppen a magyar fővárosban Írtak alá a rákkutatás gyógyszeripari kutató munkáinak koordinálására. A magyar gyógyszeripar híre, sok kiváló eredménye régen átívelt már az országhatáron, az Onkológiai intézet daganatkutatóínak sikereit pedig valamennyi kontinensen számon tartják Ez a magyarázata annak a megtiszteltetésnek, amely a KGST keretében a magyar tudomány osztályrészéül jutott. Orvosaink, orvos- vegyészeink irányításával kiváló képességű nemzetközi Stáb dolgozik Budapesten, s fáradozásukat minden bizonnyal értékes felfedezések követik. Nemrég nyolc magyar gazdasági kutatóintézmény írt alá együttműködési szerződést a KGST égisze alatt működő Szocialista Világrendszer Gazdásági Kérdésekkel Foglalkozó Nemzetközi Intézettel. A szerződés alapján a Közgazdaságtudományi intézetben az integráció mechanizmusának kérdéseivel, valutáris és hitelezési problémákkal foglalkoznak. Az Országos Tervhivatal Tervgazdasági Intézete az egyes népgazdaságok szerkezeti fejlődésével kapcsolatos kérdések vizsgálatára vállalkozott. A Konjunktúra és Piackutató intézet foglalkozik a KGST- országok külkereskedelmi áru- szerkezete és a kétoldalú kapcsolatok közötti összefüggések- kal, a tőkés világpiaci árakat alakító tényezőkkel. Mindent összevéve: ä KGST- ofszágok eddig több mint 40 sokoldalú tudományos és műszaki együttműködési megállapodást kötöttek, s a közös kutatási és fejlesztési programok lehetővé teszik, hogy lépést tarthassanak a technikai forradalom legújabb vívmányaival, s maguk is irányítói legyenek a hétmérföldes léptekkel fejlődő tudományos kutatásoknak. Benedek István Gábor tartott a KISZ Tolna megyei Bizottsága Napirenden a KISZ KB 1974. áprilisi határozata AdoihboH KlSZ-vezetőképző táborban tartotta tegnap délelőtti ülését a KISZ Tolna megyei Bizottsága. Az Ülésen részt vett Varjas János, a KISZ megyei bizottságának első titkára, Benizs Sándor és Dobos Gyula, a KISZ megyei bizottságának titkárai, Hagyó írén, a megyei úttörőelnökség elnöke és Havasi Ottó, a KISZ Központi Bizottságának munkatársé. Az ülés résztvevői elsőként Varjas János beszámolóját hallgatták meg, amely a KISZ KB 1974. áprilisi határozatáról, illetve a határozat feldolgozásának eddigi tapasztalatairól szólt. A megyei bizottság első titkára elmondotta, hogy a KISZ KB április l?-i, illetve az intézőbizottság április ll-i határozatát követően a megyei KlSZ-vb. feladattervet készített, amelyben rögzítette a határozatokból adódó me-* gyei feladatokat. Ezt követték a járási, illetve városi bizottságok intézkedési tervei. Az áprilisi határozatok fogadtatása kedvező volt, ezeket a KlSZ-vezetők a fegyelem megerősítésére, a követelmények Intézkedések a szarvasmarha-tenyésztés szakosításénak további fejlesztésére A hazai szarvasmarhatenyésztés az 1972-ben meghirdetett kormányprogram alapvető termelési célkitűzéseinek megfelelően fejlődik. A program megvalósításában már 1973-ban lemérhetők voltak az első sikerek: a tehénállomány 24 000-rel, s ennek nyomán a tejtermelés 156 millió literrel növekedett, és 30 000 tonnával emelkedett a vágómarha-termelés. Nem volt szükség vajimportra, elegendő tej és tejtermék állt a hazai fogyasztók rendelkezésére. lehetővé vált a tejtermékek minőségének javítása is. A szarvasmarha-tenyésztés fejlődésében kialakult kedvező tendenciák, valamint a népgazdaság tejtermék- és vágó- marhalgénye időszerűvé tette a szarvasmarha-tenyésztés szakosításának további fejlesztéDombóvár, Láng Gépgyár Szakszervezeti taggyűlés — Termelési tanácskozás összevont szakszervezeti taggyűlést és termelési tanácskozást tartott a Láng Gépgyár dombóvári gyáregysége. Az ÜSZB beszámolójában elhangzott o többi között, hogy c kongresszusi munkdversenyben 20 szocialista brigád, illetve szocialista címért küzdő brigád tevékenykedik, rendszeresen tesznek feidjánlást és teljesítik is a felajánlásaikat. Az ÜSZB javaslatára a gyáregységvezetés a rendelkezésre óllá prémiumkeretből negyedévenként 5000 Ft-ot fordít a brigádmozgalom anyagi ösztönzésére. Végül megemlítette a beszámoló a szervezettséget, amely fokozatosan javul, és jelenleg 94,5 százalék a gyáregységben a szakszervezeti tagok aránya. A második napirendi pont a gazdasági vezetés beszámolója volt az I. féléves eredményekről és a II. félévi feladatokról. A kongresszusi vállalásban szerepelt, hogy a gyáregység növeli a tőkésexport termelését. A vállalás első féléves időarányos részét 144 százalékra teljesítettük, tehát megvan a remény arra, hogy a kongresszus tiszteletére tett felajánlást év végére is túlteljesítsük. A harmadik negyedéves terv sikeres teljesítéséhez el kell készíteni 41 db CK típusú és 13 db Lángtberm típusú kazánt, 133 db póncélpajzsöt, a lengyel export és a százhalombattai 200 mW-ös turbina segédberendezéseit. A beszámolók utón a dolgozók hozzászólásaikban Számos észrevételt, javaslatot mondtak el ami teljessé és eredményessé tette öz összevont szakszervezeti taggyűlést és termelési tanácskozást. ©stléneii János sét, s ezzel kapcsolatban új intézkedések kidolgozását. A Minisztertanács legutóbbi ülésén ezekről hozott határozatot. A Minisztertanács az intenzív tejtermelő és a húsirányú szarvasmafha-állömánrok kialakítása (a szakosítás) érdekében arról döntött, hogy a nagyüzemi szarvasmarha- tenyésztés támogatási rendszerének egyes elemeit módosítják. A módosításokkal azt a gazdaságpolitikai célt kívánják elérni, hogy az országban csak annyi tejet termeljenek, amennyi a belső ellátáshoz szükséges, s ezt a mennyiséget viszonylag kisebb létszámú, de jobban termelő tehénállomány - nyal, gazdaságosan átiítsák elő. Miután az állománynak csak egy része felel meg ennek a követelménynek, arra van szükség, hogy az alacsony tejhozamú és emiatt a tejet veszteségesen, vagy csak kis jövedelmezőséggel termelő tehén- állományt fokozatosan „átállítsák” a szakosodás egy másik ágára, a fejes nélküli, egyhást- nú hústermelésre, amelynek eszközigénye alacsonyabb. A szakosodás elősegítésére 1975. január elsejétől megszűnik a mezőgazdasági nagyüzemek által aZ élve született bof- júszápórulat után igénybe vehető 3000 forintos, illetve a minden értékesített liter tej után igénybe vehető 1,10 forintos árkiegészítés. Helyette a húshasznú tehénállománnyal rendelkező üzemek húshasznú (nem fejt) tehénállományuktól született minden borjú után 5000 forint árkiegészítésben részesülnek. Azok az üzemek pedig, amelyekben fejik a teheneket — az egy tehénre jutó tejhozamszinttől függetlenül — az értékesített tejért literenként 1975—76-ban 1 forint, 1977—78-ban 90 fillér, 1979-től 80 fillér árkiegészítést kapnak. Azok a mezőgázdasági nagyüzemek, amelyeknek tehénállománya meghaladja a 200-at és mindkét ha'znosítási irányba Szakosodni akarnak, egyedi elbírálás alapján és meghatározott feltételek mellett a mindkét támogatási forma szerinti árkiegészítést igényelhetik . A kettős hasznosítású tehén- állománnyal rendelkező mező- gazdasági üzemek a tehénállomány húshasznosítására való átállításhoz, húshasznú tehenenként 2000 forint egyszerű támogatásban részesülnek. Várható, hogy a kedvezőtlen adottságú mezőgazdasági nagyüzemek erőteljesen szakosodnak majd a húsmarhatartásra; számukra az átállás miatt elmaradó tejértékesítés utáni ár* kiegészítést úgy biztosítják, hogy kétszeresére növelik a húsmarhatartás áruértékesítése után járó árkiegészítési kulcsokat. A Minisztertanács arra vonatkozóan iS határozatot hozott, hogy a kedvezőtlen adottságú mezőgazdasági üzemek szarvasmarha-tenyésztésének fejlesztésére nyújtható támogatást csakis a húsirányú szakosítás elősegítésére lehet felhasználni. Mivel a húsfrasZho- sítású állomány férőhelyszükségletét elsősorban a meglevő épületek átalakításával célszerű megteremteni, ezért a hÚ6- marhaférőhely kialakításához fix összegű, férőhelyenként 2000 forint beruházási támogatást kapnak az említett mezőgazdasági nagyüzemek. Az intézkedések hatására várhatóan a mezőgazdasági üzemek egy része megszünteti a tejtermelést, és — ha eddig felvásárolta a községben A háztáji és egyéni gazdaságokban termelt tejet, akkor a tej- felvásárlást is. Ilyen körülmények között — a háztáji gazdaságok termelési-értékesítési biztonságának fenntartása érdekében — a jövőben továbbra is gondoskodni kell a háztáji gazdaságoktól felkínált tej, valamint a borjak és hízó állatok felvásárlásáról. A Minisztertanács határozata hozzásegíti a mezőgazdasági nagyüzemeket, hogy felkészülhessenek a szarvasmarha-tenyésztési kormányprogram ötödik ötéves tervidőszakára jutó feladatainak végrehajtásárafokozására, a tagsági viszony becsületének növelésére irányuló intézkedésként fogadták. A határozatok az aktív kisz- tagség régóta hangoztatott igényeit fejezik ki. Ugyanakkor nem egységesek azok a vélemények, amelyek a végrehajtás várható következményeire vonatkoznak. varjas János hangot adott véleményének, mely szerint a határozat egésze és egyes elemei szervesen illeszkednek a mozgalmi hagyományokhoz. Nem az eddigi tevékenység teljes megtagadásáról van szó, ugyanakkor nem is arról, hogy a határozat után minden marad a régiben. A KB vállalja az elmúlt időszak egészét, de egyúttal őszintén szembenéz a hiányosságokkal is. Ami a vállalásokat illeti* feltétlenül kerülni kell a sablont, óvakodni a bürokráciától. Kritikailag felülvizsgálják a tágkönyv-érvényesítés eddigi rendszerét, a korábbi kedvező tapasztalatokat megőrzik. A megyei bizottság első titkára elmondotta, hogy a KISZ KB azon törekvése, mely szerint megszüntetik a mozgalmi munka tervezésében korábban megnyilvánuló összehangolatlanságot, következetlenséget, általános helyesléssel találkozott. Ugyanakkor sokan nem értették meg teljés egészében az új tervezési rendszert. Mindenképpen indokolt a részletkérdések további tanulmányozása, helyes értelmezése. Az, hogy a mozgalmi év tavasztól tavaszig tart, összefügg a határozat többi részével, így az egyéni feladatvállalás, Számonkérés új rendszerével, az egy évre érvényes tagsági igazolványok bevezetésével. Tisztázni kell a megyei, járási, városi bizottságok szerepét a tervezésbe. A KISZ-tagök egyéni feladatvállalásai, megbízatásai, a felszabadulási beszámoló — mindezek leginkább kapcsolódnak az ifjúsági mozgalom hagyományaihoz, így az értelmezéssel nem volt különösebb gond. A vállalások rögzítésére, teljesítésük igazolására sokféle ötlet, módszer született — az alapszervezeti naplótól a faliújságon keresztül az egyéni nyilvántartó lapig. Varjas János ezt követően a KISZ KB és az intéző bizottság határozatának értelmezésével összefüggő kérdésekről beszélt, majd ismertette a következő időszak legfontosabb feladatait. Az ülés résztvevői második napirendi pontként jóváhagyták a KISZ Tolna megyei Bizottságának második félévi üléstervét, majd személyi kérdésekről döntöttek. Benizs Sándort, a KISZ Tolna megyei Bizottságának titkárát szeptember elsejei hatállyal felmentették titkári és végrehajtó bizottsági tisztsége alól. Péti Imrét, a megyei bizottság ifjúmunkás felelősét megválasztották a megyei bizottság titkárává, Dobos Gyulát, a megyei bizottság titkárát pedig a Végrehajtó bizottság tagjává. / Varjas János meleg szavakkal emlékezett meg Benizs Sándornak az ifjúsági mozgalomban eltöltött több éves eredményes tevékenységéről és a megyei pártbizottság apparátuséban végzendő munkájához Sok sikert kívánt. 1974. augusztus 23,
