Tolna Megyei Népújság, 1974. augusztus (24. évfolyam, 178-203. szám)
1974-08-19 / 194. szám
í t í I központi határoltok végrehajtásának tapasztalatai a meziiaidasáilaii Az MSZMP X. kongresszusa, valamint a megyei pártértekezlet a IV. ötéves tervidőszakra kiemelte azt a néhány fő gazdaságpolitikai feladatot, amelyre rá kell irányítani a figyelmet, és összpontosítani kell az erőket. Ezek között szerepel az állattenyésztés és a hústermelés fellendítése. A • Központi Bizottság 1972. novemberi állásfoglalása a X. kongresszus határozatainak végrehajtásáról és a népgazdasági terv határozataiból adódóan' „A mezőgazdaság fejlesztésében a szarvasmarha-tenyésztés fellendítését, a tehénállomány növelését és a hozamok emelését, a zöldség- termesztés növelését, és a hozzá szükséges modern technika szélesebb körű elterjesztését” központi feladatnak kell tekinteni. Nőtt a szarvasmarhaállomány A szarvasmarha-tenyésztés fejlesztését célul tűző központi — párt-, kormány----határ ozatok hosszú távra megszabták a feladatokat. Alapvető az állomány növelése, a termelőkapacitás jobb kihasználása, a tartási, takarmányozási feltételek állandó javítása, a szakosodás ütemének meggyorsítása, a termelés, felvásárlás, feldolgozás, értékesítés vertikumának megteremtése. A központi határozatok meghirdetése óta eltelt idő tapasztalatai kedvezőek. A központi intézkedések mellett a megyében. — különböző szinteken — számos intézkedés történt, s ezek hatása az eredményeken keresztül már mérhető. Négy év alatt a megye szarvasmarha-állománya közel 4000, tehénállománya pedig 2100 darabbal nőtt. Legnagyobb mértékű a növekedés a termelőszövetkezeti gazdaságoknál. Emelkedett az egy tehénre jutó évi tejtermelés is. (1972-ben 2591 liter, 1973- ban 2800 liter megyei átlag.) A kisüzemi gazdaságokra korábban jellemző erőteljés állománycsökkenéssel szemben a tehénállomány csökkenése lassult, az összállomány pe- dik növekszik. A kezdeti eredmények feljogosítanak arra, hogy a megye szarvasmarhatenyésztés- fejlesztési programjának végrehajtása kezdetén kedvező feltételekkel számoljunk. Az eddigi sikereket a következő évek során is biztosítanunk kell. A központi határozatoknak megfelelően kialakultak azok a fejlesztési elképzelések, amelyek figyelembevételével elkészült a megye szarvasmarha-tenyésztésének távlati fejlesztési programja, s azt a megyei tanács 1974. április 17- én megtárgyalta, elfogadta, s az eredményes megvalósítás érdekében több fontos kérdésben állást foglalt és határozatot hozott. A megyei szarvasmarha-tenyésztés fejlesztésének programja számos célkitűzés végrehajtását rögzíti. Pl. állományfejlesztés, hasznosítási irány, (szakosodás) tenyésztésszervezés, termelés, értékesítés, takarmányellátás, tartás- technológia, állategészségügy, szakember-, szakmunkás-ellátottság stb. 1975-ben — a végrehajtás első szakaszának végén — 32 000, 1980-ban 35 000 és 1985-ben 39 000 tehénlétszámot kell elérni. A tsz nagyüzemi állomány 1985-ig fokozatosan 65—70 százalékban tejtermelő, 30—35 százalékban pedig húshasznosítási irányban különül el, az állami gazdaságok tejirányú szakosodás mellett mintegy 10 százalékkal kapcsolódnak bele a húshasznú állomány kialakításába. A mezőgazdasági üzemek 1974. év végéig döntenek a szakosodás kérdésében. A megyei programnak az országos célkitűzésekkel és érdekekkel való egyeztetése és végleges összehangolása a fajtakérdés tekintetében is megtörtént, s ennek figyelembevételével kezdődött el és válik folyamatossá a tenyésztő, nemesítő munka. A tejtermelés növelése hosszan tartó, következetes munkát igénylő folyamat. A tejirányba szakosodó tenyészetekben 1975-ig 3000— 3400 liter megyei átlag elérése a célkitűzés, amit 1985-ig fokozatosan a 4000 litert meghaladó átlag színvonalra kell emelni. A vágómarha-termelés 1975-ig 8—9 százalékkal, 1985- ig pedig 32—33 százalékkal növekszik. A program sikeres végrehajtásában az egyik legnagyobb feladatot a takarmányellátás jelenti. A mező- gazdasági üzemek feladata, hogy a szükséges mennyiségű és minőségű takarmányt megtermeljék, megóvják, és célszerűen, gazdaságosan felhasználják. Elsősorban a kukorica, (szilázs, abrak) lucerna és egyéb fehérjedús takarmánykeverékekre célszerű alapozni, de szükséges lesz a gyepterületek, gazdasági melléktermékek fokozottabb hasznosítása is. Szükséges a feldolgozóipar bővítése A tartós technológia fejlesztése a hasznosítási iránnyal összefüggésben valósul meg a jövőben. Célkitűzés, hogy 1985- ig további 15 000 tehén- és 8000 db hízómarha-férőhellyel bővüljön a jelenlegi korszerű férőhelykapacitás. A program sikeres végrehajtása feltételezi a szellemi kapacitás fokozatos bővítését. A korszerű telepek, fejlett technika, technológia, a magasabb szintű termelés új szemléletet és nagyobb szakmai ismereteket követel az irányító és fizikai dolgozóktól egyaránt. A megye hagyományainál fogva tejtermelő körzetként szerepel az országos programban, s ennélfogva elengedhe-. tétlenül szükséges a feldolgozó ipar bővítése. Ennek megvalósítására az intézkedések megtörténtek, és az V. ötéves tervidőszakban a tervezettnek megfelelően megvalósul. A szarvasmarha-tenyésztés fejlesztésének programjában jelentős szerepet töltenek be a háztáji gazdaságok is, ezek szarvasmarhatartására az elkövetkezendő időszakban is számítani kell. A központi intézkedések a kisüzemi tehéntartókat is érintik, de a leghatásosabb segítséget a közös gazdaságok tudják nyújtani. A megye szarvasmarha-tenyésztésére vonatkozó távlati fejlesztési programja alkalmas arra, hogy a szarvasmarha-ágazat fejlesztését elősegítse. A központi intézkedések pozitív hatása már tapasztalható több konkrét tény alapján. Az elkövetkezendő évek során még kifejezettebben számolunk pozitív hatásával, de önmagában nem oldja meg véglegesen az ágazat problémáját, sőt további differenciáló hatásával kell számolni az eddigi elemzések, tapasztalatok alapján. Az intézkedések jelentős és döntő fontosságú területe üzemi vonatkozású. Jelenleg minden nagyüzemben — állami és szövetkezeti gazdaságban — sok tennivaló van üzemen belül. A központi intézkedésektől csak akkor várhatunk további eredményeket, ha azo- < kát komplex üzemi intézkedések követik, és azok a gyakorlatban ténylegesen realizálódnak is. Erre vonatkozólag figyelemre méltó példát szolgáltatott a Hőgyészi Állami Gazdaság, ahol az 1972. évi 2915 literről 1973-ban 3543 literre emelkedett az egy tehénre jutó átlagos évi tejtermelés. Az intézkedések túlnyomó része üzemi szintű volt, elismerés illeti a gazdaság vezetőit és az ágazatban dolgozó kollektívát, örvendetes, hogy egyre több üzemben tapasztalható már ilyen irányú törekvés, és azok nyomán konkrét eredmény. A program végrehajtásával kapcsolatos helyi feladatok szervezésébe^, szaktanácsadásban, a legjobb módszerek, technológiai eljárások propagálásában az állami, társadalmi szerveknek, termelőszövetkezeti szövetségeknek, tudományos egyesületeknek, oktatási és tudományos intézményeknek hatékony közreműködését a jövőben is biztosítani szükséges. A pártszervek és szervezetek továbbra is segítsék a fejlesztési programban célul tűzött feladatok sikeres végrehajtását. Ösztönözzék a gazdasági vezetőket a feladatok elvégzésére, a helyileg tapasztalható fogyatékosságok megszüntetésére. A program végrehajtását minden mezőgazda- sági nagyüzem tekintse központi feladatnak, Nagyobb figyelmei a frisszöldség-ellátásra A zöldségtermesztés fejlesztésére hozott központi intézkedések mellett — a szarvasmarha-tenyésztés fejlesztéséhez hasonlóan — a megyében számos sokirányú intézkedés történt, melyek nyomán konkrét eredmények születtek. — A megyében az összes zöldségtermő terület 1974-ben mintegy 3 száz&lékkal nőtt az elmúlt évekhez viszonyítva. — A fóliával fedett terület jelentősen nőtt az elmúlt 3 év alatt. (Jelenleg mintegy 150—160 ezer négyzetméter.) — Gyors ütemű előrehaladás történt az ipar részére történő termelés vonalán, de a lakosság friss fogyasztású zöldséggel való ellátása terén az elmúlt évek során nem volt kielégítő a helyzet. Megoldására több központi és egyéb szintű intézkedés történt, ennek ellenére még sok tennivaló van annak érdekében, hogy a lakosság egyre növekvő igényeit mennyiségben és minőségben ki lehessen elégíteni. A szántóföldi zöldségtermesztés mellett a megyében több formája alakult ki a termelésnek. (Veteményes parcellák, illetményföld, kertszövetkezetek, hétvégi házaknál stb.) Túlnyomórészt önellátásra termelnek, de jelentős az a volumen is, ami piacra kerül belőle. Ennek ellenére a valós helyzet az, hogy a zöldségtermesztés jelenlegi formái — beleértve a nagyüzemi szántóföldét is — az utóbbi években nem biztosították, az egyenletes, megfelelő válász- tékú és minőségű ellátást. Ezért az eddigieken túlmenően újabb utakat, formákat igyekeztünk keresni. Egyik ilyen forma a termelőszövetkezeti tagok háztájiban történő zöldségtermesztésének bevezetése, elterjesztése. Gyakorlati megvalósítása érdekében sokirányú intézkedés történt, széles körű propagandát fejtettünk ki. Konkrét eredményei tapasztalhatók, de a lehetőségek kihasználására a szövetkezetek nagy része nem törekszik megfelelően. A megyében a burgonya vetésterületének csökkenési üteme nagyobb, mint az országos átlag, a termésátlag alacsony. A zöldségtermesztés fejlesztésének keretében a megyében társulás alakult a tolnai és a mözsi tsz-ek részvételével a TOLNAKER gesztorságával, „zárt rendszerű burgonyatermesztési, egyszerűbb gazdasági együttműködés” néven. Ez a társulás jelentős mértékben elősegíti a megye burgonya- szükségletének megtermelését és korszerűbb forgalmazását. Ez év elején megjelent minisztertanácsi határozat a háztáji és a kiskertekben folyó zöldségtermesztés fejlesztését több ösztönző intézkedéssel elősegíti, s ez újabb lendületet adott a zöldségtermelésnek, de hogy ez hatékonyan érvényesüljön, szükséges, hogy az illetékes gazdasági és társadalmi szervek jelentőségének megfelelően foglalkozzanak ezzel a kérdéssel. A határozat jelentős feladatokat rótt a tanácsokra, ÁFÉSZ-ekre, a termelői és forgalmazási érdekképviseleti szervekre. Nagyon fontos a termelési biztonság megteremtése. A megtermelt zöldség — legyen az kis tétel vagy nagy tömeg — felvásárlásáról és értékesítéséről minden körülmények között gondoskodni kell. Háztáji és a tsz-ek A háztáji kisüzemi zöldség- termesztés fejlesztésében a termelőszövetkezeti gazdaságoknak jelentős szerepük van. Hatékony, konkrét segítségük nélkül nem működhet eredményesen a háztáji termelésnek ez a formája. Mindent egybevetve, megállapítható, hogy a zöldségtermesztés fejlesztésére hozott központi határozatok végrehajtása is megfelelő intenzitással és hatékonysággal halad a megyében. A tapasztalható hiányosságok ellenére a sokirányú, különböző szintű intézkedéseknek, konkrét gyakorlati tevékenységeknek pozitív hatása, eredménye megmutatkozik. Annak szem előtt tartásával, hogy a nagyüzemi zöldségtermesztés gyorsabb ütemű fejlesztése, a termelés korszerűsítése az elsődleges feladat, átmenetileg szükséges a kisüzemi zöldségtermesztés fejlesztése is. Ehhez jó alapot ad a kormányhatározat háztáji és egyéb gazdaságok számára nyújtott támogatása, de emellett továbbra is jelentős szervező munkára van szükség. A jól összehangolt és egymást támogató intézkedések a jelenleginél lényegesen jobb ellátást eredményezhetnek, de ehhez minden szervnek további erőfeszítéseket kell tenni, és hatékony segítséget nyújtani. PEREI DÁNIEL, a megyei pártbizottság gazd. pol. oszt. vez. h. 1974. augusztus 19. Sorok a brigádnaplókban Aczél György, a Politikai Bizottság tagja, a Miniszter- tanács elnökhelyettese Tolna megyében tett látogatásakor megtekintette a Paksi Állami Gazdaság sertésüzemét is. A látogatás befejezésekor négy szocialista brigádnaplót adtak át neki. Kérték: írjon mindegyikbe néhány sort. Aczél elvtárs megígérte: ír bele, persze, hogy ír, csak neki is volna egy kérése; hadd vihesse magával, szeretné elolvasni a naplókat. A brigádnaplók megérkeztek azóta. A „Hizlalás” szocialista brigád naplójába ezt írta Aczél elvtárs: „Azt hiszem, már a brigád összetétele is, hogy egnütt vannak ipari munkások, mezőgazdasági szak- középiskolát végzettek, érettségizettek és nem érettségizettek — egy kicsit mutatja, hogy társadalmunknak mind több tagja összeforrott egy közös ügy megvalósításáért. A brigád munkájának megismerésekor számomra nagy élmény volt — a többi brigádnál is —, hogy a munka, termelés, életmód, magatartás lassan egybeforr. Csak az tudja igazán értékelni, hogy ez a brigád és a brigádoknak egész sora milyen óriási utat tett meg az elmúlt három évtizednyi időben, aki mindezt átélte, aki tudja, hogy mennyire elképzelhetetlen lett volna nehány évtizeddel ezelőtt a társadalmi ösz- szeforrás, a vállalások sokrétűsége, az élet iránti magasabb igény — ugyanakkor nemcsak a szűkebb, hanem a tágabb közösségért való munka is milyen természetessé változott brigádjaink, egész népünk életében.” A Tcn-’iésztés I. szocialista brigád naplójában ezek a sorok olvashatók Aczél elvtárs tollából: „örültem, hogy megnézhettem a brigád munkáját és elolvashattam naplóját. Látom., hogy nemcsak a termelés túlteljesítésével, hanem — széles látókörben — o betanított munkások tanfolyamokon való részvételétől kezdve, az árváltozásokon át, foglalkoznak kulturális, szociális ügyekkel is”. A Bánki Donát szocialista brigád naplójában olvastuk: „A brigád naplója is bizonyítéka annak, hogy bár a brigád most alakult, máris komoly feladatokkal foglalkoznak. Külön megragadta a figyelmemet és örömmel töltött el a brigád alakulásáról szóló első bejegyzésnek az a két sora, hogy: »a brigád minden tagja aktív tevékenységgel segíti kollégáját, ha bajba kerül.« Vgy gondolom, hogy ez az a plusz, amit ebben a szépen fejlődő és növekbő, és az országnak sokat nyújtó gazdaságban ez a brigád megérzett, hogy adni kell q közösségnek, mert a jól fejlődő, mindig segítőkész szellem felül tud emelkedni az egyéni érdeken, és ezáltal járnak a benne részt vevők egyénileg is igazán jól.” A Tenyésztés II. szocialista brigád naplójába e sorokat jegyezte be Aczél elv- társ: „örülök, hogy megláthattam a Paksi Állami Gazdaság biritói sertéstelepén működő Tenyésztés II. szocialista brigád munkahelyét. és örömmel olvastam.. hogy nemcsak a termelés, a szocialista módon végzett munka kérdésével foglalkoznak, hanem a kirándulástól, az ifjúsággal való törődésig annyi mindennel, ami teljessé teszi az életet”.