Tolna Megyei Népújság, 1974. augusztus (24. évfolyam, 178-203. szám)
1974-08-18 / 193. szám
Ezt hozta a hét a külpolitikában így látta a hetet hírmagyarázónk, Pálfy József: A hét eseménye: Görögország kormánya bejelentette, hogy hátat fordít a NATO integrált katonai szervezetének! Persze nem az észak-atlanti szerződést mondta fel, amelyet 1952. elején írt alá Venizelosz kormányának képviselője. (Egyébként egy napon a Men- deresz vezette török kormány küldöttével...) és Karamanlisz attól is óvakodott, hogy érvénytelennek nyilvánítsa az Egyesült'/Államok és a korábbi görög kormány, a fasiszta ezredesek juntája között létrejött megállapodásokat, amelyek révén az USA hírhedt földközi-tengeri flottája a görög kikötőkben biztos támaszpontokra talál. Még a nukleáris fegyvereket hordozó atommeghajtású tengeralattjárók is ott állomásozhatnak a görög kikötőkben! Dehát — kérdezhetné valaki, aki különben elég jól tájékozott a nyugati diplomácia és katonapolitika dolgaiban — a NATO-nak nem éppen az Egyesült Államok a vezető hatalma? Miféle „atlanti tudat- hasadás” jelentkezik itt? Görögország nem bűz ujjat Amerikával, de fel mer lépni a NATO-val szemben? Illetve még egy „tudathasadásos” jelenség: miért és hogyan lehet egy ország az észak-atlanti szövetség tagja anélkül, hogy részt venne a közös katonai programokban? Hiszen az atlanti paktum 1949 óta mindmáig az aláíró országok kölcsönös segítségnyújtási kötelezettségét tartalmazza. Háború esetén egymás oldalán tartoznak harcolni. ' (Mondjuk *— a törökök és a görögök is, szövetségben, nem pedig egymás ellen...) Nos, 1966 óta, amikor De Gaulle „felmondott” a NATO katonai szervezetének, a diplomáciában elfogadottá vált ez a furcsa különbségtétel: Franciaország vállalja az 1949- ben aláírt paktumból adódó kötelezettségeit, de kivonult az egységes katonai szervezetből, mintha különálló valami lenne a „nat”, az észak-atlanti szerződés és megint külön az „o”, a szerződés szervezete. Ezt a diplomáknál leleményt próbálja mosti újra alkalmazni az athéni i. kormány. (Az más kérdés, hogy a jelek szerint nem akkora elszántsággal, . nem akkora őszinteséggel és nem/.akkora tekintély- lyel, mint. tette nyolc esztendeje De Gaulle tábornok.) Görögország és az USA között feszültté vált a viszony, de annyira nem, /hogy az athéni kormány hozzá akarjon és hozzá merjen i nyúlni az amerikai katonai kiváltságokhoz. Washington számára pedig ez a/lényeg: a saját stratégiai érdekeit kíván jia biztosítani, utána már (másodrendűvé vélik, hogy a NATO hogyan fogja fenntartani 4 ezt követően az összeköttetést az olaszországi parancsrvokságjok és a déli szárny keleti j csücske, Törökország között.... Az (amerikaiaknak Törökországban is megvannak a maguk /"külön támaszpontjai: egy részük a’ szovjet határ közelében, más / részük a , Szíriái határ mentán. A bázisok mind a /két csoportja rendkívül fontos a Pentagon számára. Innen adódik,' hogy Washington az 'utóbbi napokban a török álláspont mellett sorakozott fel 1974. augusztus 13. a ciprusi válság majdani megoldása dolgában: osszák fel két autonóm területre a szigetországot, amelynek egyhar- madán így a ciprusi török kormányzat alatt élnének a törökök, a kétharmadán a ciprusi görög önkormányzat alatt pedig a görögök... Itt érkeztünk el a látványos — idekívánkozik a kegyetlen szójáték: görögtüzes és török-' tüzes —. válság kulcskérdéséhez: vajon nem azért támogatta-e a NATO (és. annak élén az amerikai imperializmus!) először a görög fasiszta tisztek államcsínyét, amely Makariosz megbuktatásához vezetett, hogy így szánt szándékkal kiváltsa a törökök reagálását? .Vajon nem azért támadhattak ezen a héten is háborítatlanul a török repülőgépek, páncélosok és hadihajók, mert a brüsszeli NATO- központ, a washingtoni Pentagon helyeslésével találkozott az akciójuk? Vajon nem az-e a sötét terv lényege, hogy a világ majd fellélegzik, ha Cipruson elhallgatnak a fegyverek, és elfogadja az önálló ciprusi állam felszámolását, kettéosztását? Utána egy-két év múlva még meg- lehet bé- kíteni Görög- és Törökországot, rendet lehet teremteni a NATO déíi szárnyán... Vannak politikai megfigyelők, akik arra is felhívják a figyelmet^ hogy ha az aktív semlegességi politikának nem lesz valóságos bástyája ezután Ciprus, hanem ellenkezőleg, a NATO-hatalmak bázisává válnék, akkor ez a közel- keleti erőviszonyokat is megváltoztatná ! Izrael támadó kedvét ez fokozná, tárgyalási • hajlandóságát pedig csökkentené. .. A Szovjetunió békepolitikájának kevés jobb bizonyítéka akad, mint az a tény, hogy éppen a ciprusi válság kiúju- iásának pillanatában adtak újabb nyomatékot Moszkvában annak a szovjet javaslatnak, amely szerint ki kellene vonni a Földközi-tengerről minden nukleáris fegyvert hordozó szovjet és amerikai hadihajót. A szovjet diplomácia arra összpontosít, hogy magát a konkrét ciprusi problémát ne a NATO, ne is valami hármas, angol—görög—török keretben, hanem az Egyesült Nemzetek égisze alatt oldják meg. A Biztonsági Tanácsban, amelynek e havi soros elnöke éppen Malik, a Szovjetunió állandó ENSZ-küldötte, éppúgy ezért folyik a diplomáciai küzdelem, mint a szovjet részről kezdeményezett kétoldalú eszmecseréken, üzenetváltásokban. A ciprusi válság háttérbe szorította már az újj amerikai elnök bemutatkozását is... Pedig érdekes volt Gerald Ford üzenete, ahogyan a nixo- ni külpolitika folytatását, viszont új gazdaságpolitika és a kongresszussal való úí együttműködés ígéretét tartalmazta. A dél-koreai probléma-.megoldatlanságára irányította a . világközvélemény érdeklődését egy szöuli merénylet: Pák Csöng Hi diktátort akarták lelőni, a lövések őt dem találták el, de feleségét igen,\az asszony /életét vesztette. Portugáliába a demokrati-* kus kormány ellen „balról” ismétlődnek a támadások, oly- formán, hogy balos csoportok rendeznek túlzó követelésekkel ismételt tüntetéseket. Egy ilyen tüntetés végén már emberhalál volt, a rendőrök fegyverüket használták... Ugyanakkor történik ez, amikor a portugál kormány Bissau-Guinea és Angola után Mozambikban is meg kívánja adni a függetlenséget, és a portugál gyarmati probléma a megoldásához közeledik. A Népköztársaság Elnöki Tanácsa Cséby Lajos nyugalmazott nagykövetnek több évtizedes munkásmozgalmi tevékenysége elismeréséül, 75. születésnapja alkalmából a Munka Vörös Zászló Érdemrendje kitüntetést adományozta. A kitüntetést Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke adta át. Jelen.volt a kitüntetés átadásánál dr. Berecz János, az MSZMP Központi Bizottsága osztályvezetője. Háromnapos bare után viszonylagos nyugaionj Cipruson (Folytatás az 1. oldalról) . robbantak ki a görög és török városrészt elválasztó zöldövezet mentén is. Amerika-ellenes tüntetések. Hit ij _______f |; V iharos lelkesedéssel és a demokrácia éltetésével fogadták az athéniek tízezrei péntek este Andreasz Papandreu ellenzéki centrumpárti politikust, aki hatévi távoliét után tért vissza hazájába. A repülőteret és a légikikötőből a városba vezető útvonalakat emberek ezrei árasztották el. Papandreu kocsija sűrű ember- tömegben csak lépésben tudott haladni, az utat minduntalan az éljenzők tömegei zárták el. Papandreu nyilatkozatában felháborodással szólt Washington cinizmusáról. Mint mondotta, Washington Görögországot az amerikai érdekek katonai támaszpontjává változtatta. Az Egyesült Államokat terheli a felelősség a ciprusi tragédiáért, a sziget kettéosztásáért és Görögország megalázásáért — mondotta Papandreu, majd követelte, hogy. szüntessék meg Görögország függőségét á Pentagontól, az USÁ-tól és a NATO-tóL „Görögország a görögöké” — zárta nyilatkozatát Papandreu. Amerika-ellenes tüntetések voltak pénteken Kréta szigetén is. Az ottani amerikai támaszpont körül a parasztok ezrei gyűltek össze és a rendőrség csak nehezen tudta megakadályozni, hogy a felháborodott tömegek ne ostromolják meg a támaszpontot. Ugyanakkor Iraklion városában az emberek ezrei gyűltek össze, hogy a 15 kilométerre lévő amerikai támaszponthoz induljanak. A rendőrség megakadályozta, hogy a tüntetők csatlakozzanak a támaszpont környékét elárasztó parasztok tömegeihez. Szalonikiben diákok tüntettek az Egyesült Államok konzulátusa előtt. „CIA — bűn- szövetkezet !” — „Szégyen az USA-ra!” — „Ciprus nem adja meg magát!” — kiáltozták a diákok. Ford és Kissinger megbeszélése Köves Tibor, az MTI tudósítója jelenti: Ford elnök és Kissinger külügyminiszter szombaton reggel újra tanácskozott a ciprusi válságról, miután Karamanlisz görög kormányfő pénteken visszautasította az új amerikai elnök washingtoni tárgyalásokra szóló sürgős meghívását. Kissinger külügyminiszter előző este kifejezte azt a készségét, hogy személyesen közvetítsen az USA viszály- kodó . NATO-partnerei között, hangsúlyozta azonban, hogy előnyben részesítené, ha a ciprusi válságban érintett felek Washingtonban ülnének össze tárgyalásra. Miután görög részről a leghatározottabban elutasították az amerikai meghívást, ismét előtérbe került az az elgondolás, hogy Kissinger újítsa fel „ingadozó diplomáciáját” ezúttal Cipruson, avagy Ankara és Athén között. A CBS athéni tudósítójának szombat reggeli jelentése szerint Kissingert „túlságosan forró fogadtatás” várná Görögországban," amelyet „sohasem tapasztalt hevességű Amerika- ellenes titakozó hullám öntött el.” A tudósító szerint az amerikai turisták hotelszobáikba zárkózva, félelemtől remegve várják, hogy az első repülőgéppel • elhagyhassák Athént, amelynek utcáit szombatra tiltakozó jelszavak lepték el: „Nem-et mondunk Ford elnök meghívásának.” :,Nem-et mondunk a NATO- támaszpontoknak”, „Nem-et mondunk az amerikai beavatkozásnak.” . Az Athén és Ankara között „hajladozó” amerikai politika következményei láttán egyre élesedő bírálatok kereszttüzébe került Kissinger diplomáciája. Miután a szenátus külügyi bizottságában pénteken este meghallgatták Joseph Sisco külügyminiszter-helyettes tájékoztatóját, William Fulbright szenátor, a bizottság elnöke kijelentette: „Nagyon komoly kérdések merültek fel az amerikai politika bölcsességét illetően.” A New York Times „Tűrhetetlen hódítás” című szombati vezércikkében sajnálkozását fejezi ki amiatt, hogy Ford elnök hivatalba lépésének első hetében olyan válság kellős közepébe került, amelynek eredetéért — a külügyminisztertől eltérően — személy szerint nem felelős.” „Mindazonáltal — folytatja a lap — csakis' az indíthatja el Ankarában a felülvizsgálás szükséges-folyamatát, ha Ford elnök világos nyilatkozatot tenne, amely leszögezné, hogy Washington nem fogja elismerni a török hódítást.” A New York Times hangsúlyozza: „Ankara akciója 25 éves fennállásának legsúlyosabb belső válságába taszította a NATO-t. Nemcsak a NATO délkeleti szárnya esett szét, hanem a Nyugat teljesen elveszítheti Görögországot. Washington nem engedheti meg magának az időhúzást, a por leülepedésének kivárását. Túlságosan nagy a veszély, hogy Görögországot, mint barátot elveszítjük" és hogy a NATO-szö vétség összeomolhat,” Jacques Soufflet francia hadügyminiszter pénteken megerősítette, hogy országa csütörtökön légköri nukleáris kísérletet hajtott végre a Csendes-óceán térségében. Donald Willesee ausztrál külügyminiszter már csütörtökön bejelentette, hogy tud a francia robbantásról. 1 Soufflet ismét közölte, hogy az ez évi kísérletsorozattal véget érnek a francia légköri robbantások és a jövő évtől csak föld alatti nukleáris kísérleteket végeznek. Francia- ország a jelenlegi-kísérletsorozat kezdete, 1974. június 16. óta mintegy hat robbantást hajtott végre a csendesóceáni Mururoa korallzátonyon.* Az etióp hadsereg koordinációs bizottsága szombaton rádióközleményben jelentette be, hogy letartóztatták Tafessze Lemma vezérőrnagyot, a császári gárda parancsnokát. A Reuter hírügynökség szerint a tábornokot a hadsereg negyedik hadosztályának Addisz Abeba-i parancsnokságára vitték. Itt őrzik a hadsereg által az utóbbi időben letartóztatott mintegy 150 minisztert, hivatalnokot, katonatisztet, tartományi kormányzót és bírót. * Szombaton Athénbe érkezett Milos Minies jugoszláv külügyminiszter, a kormány al- elnöke. Az athéni repülőtéren a jugoszláv diplomácia vezetőjét Mavrosz helyettes miniszterelnök, külügyminiszter fogadta. • Szombaton az indiai fővárosban, valamint a szövetségi államok fővárosaiban megkezdődött India ötödik köztársasági elnökének megválasztása. A választásokon részt vesznek a parlament mindkét házának képviselői, valamint a 21 szövetségi állam közül 20 törvényhozó gyűlésének tagjai. A szavazatok összeszámlálá- sának eredményét a parlament augusztus 20-án hozza nyilvánosságra. Jerry Terhorst, a Fehér Ház sajtótitkára közölte: Gerald Ford amerikai elnök a hét végén még fontolgatja, hogy kit nevezzen ki alelnökké. A szóvivő szerint augusztus 20—21 előtt várhatóan nem közük az Egyesült Államok új alelnöké- nek nevét. * A chilei fasiszta junta csütörtökön tömeges letartóztatá- i sokat hajtott végre Concep- ciónban. Az argentin fővárosba érkező hírek szerint a hadsereg és a rendőrség közös akciója során az ország harmadik legnagyobb városában „több tucat” személyt tartóztattak le. Fernando Gonzalez tábornok, a harmadik hadosztály parancsnoka bejelentette, hogy „rendszeressé” teszik a hasonló akciókat. Bár a katasztrofális pusztításokat okozó árvíz után az indiai folyók lassan kezdenek visszahúzódni medrükbe, az éhínség és a járványok .újabb súlyos veszélyt jelentenek az ország északkeleti részén élő lakosság milliói számára. A Times of India jelentése szerint Bihar államban négymillió ember került az éhhalál szélére. *Az Assam állambeli Tezpur városát a hatóságok a kolerajárvány miatt fertőzött* területté nyilvánították, és elrendelték a lakosság tömeges beoltását a betegség ellen. — közölte a PTI indiai hírügynökség. A hosszú hetek óta pusztító hatalmas árvizek több mint 3000 emberéletet követelték eddig India északkeleti részén és Bangiadesben, ^ 17271254
