Tolna Megyei Népújság, 1974. július (24. évfolyam, 152-177. szám)

1974-07-11 / 160. szám

V r 't l I Egészségügyünk számvetése Nem elég nézni! — Miért van orvoshiány ? — Állandóan azt hallja az ember, hogy ilyen, meg ilyen mértékben javult az egész­ségügyi ellátás — békétlenke- dett a megyei rendelőintézet­ből hazafelé tartó ismerősöm a minap —, holott az ember akár naponta mást tapasztal a bőrén. Nézzem csak — mutatott az órájára — fél egy! Reggel nyolc előtt már ott volt a rendelőintézetben, de csak most végzett. Hát nem bosz- szantó? Igen is, nem is — válaszol­tam — arra figyelmeztetve, hogy a felület jelenségeire való hivatkozással nem lehet tagadni a tényeket. A té­nyek ugyanis visszafeleselnek az embernek. Ismerősöm azóta hűvöseb­ben köszön. Nincs egyedül. Sajnos, ami az egészségügyi ellátást illeti, többen van­nak támadói, mint elismerői, holott egész picike körbete­kintéssel is meggyőződhetne ki-ki arról, hogy az egészség- ügyi ellátás nem állóvíz. Nem az, már csak azért sem, mert a negyedik ötéves terv idő­szakában — országosan és helyi viszonylatban is — az egészségügy és a közoktatás fejlesztése igen tekintélyes összegeket kapott. Emlékezem a tervidőszak elején elég sok­szor esett erről szó, sokszor publikáltuk lapunk hasábjain, hogy mire fordíthatjuk a fej­lesztésre szánt és biztosított összegeket. Ha másért nem, ezért is illendő lenne mind­azoknak látniok is, akik né­zik __ és igencsak a felületen n ézik — az egészségügyi el­látás tárgyi, személyi és egyéb helyzetének alakulását. Azt igencsak számon tartjuk, hogy hol van orvoshiány. Azt már kevesebbszer, hogy míg 1969-ben 424 orvosunk volt, 1973-ban már 498 orvos telje­sített szolgálatot a megyében. Indulatosan emlegetjük, hogy itt meg itt mióta üres a kör­zeti orvosi állás, de nem be­szélünk arról, hogy 21 szer­vezett gyermekkörzetünk van, ami egyfelől arra jó, hogy csökkenjék a felnőttkörze­tekhez tartozók száma, javul­jon az ellátás, másfelől pe­dig biztosítsa a szakorvosi el­látást a gyerekeknek, mert ők jelentik a jövőt. Megyénkben pillanatnyilag 40 betöltetlen orvosi állás van. Szabolcsba^ háromszor eny- nyi. Az orvoshiány országos gond. Nálunk, főként a fekvő­beteg-intézeteket, a közegész­ségügyi szolgálatot, a KÖ- jÁL-t érinti igen érzékenyen a hiány. De nem alaptalan abban reménykednünk, hogy végére lehet járni e gondunk­nak is. Ebben az évben a me­gyének 19 társadalmi ösztön­díjasa tanult az orvostudomá­nyi egyetemeken. Az idén ezek közül hárman végeznek. Tizenegy pályakezdő orvos tevékenykedik kórházaink va­Fotó pályázat PRAV A Pravda szerkesztősége idén is meghirdeti hagyományos nemzetközi pályázotát amatőr és hivatásos fotó­sok számára. A pályázat célja: a fény­kép segítségével bemutatni korunkat, a dolgozó, harcos és alkotó embert, az év főbb eseményeit. A szerkesztőség elsősorban olyan felvételeket vár a pályázóktól, amelyek bemutatják a testvéri szocialista or­szágok életét, a népek békéért és a társadalmi haladásért folytatott har­cát, a hetvenes évek dolgozó emberét — örömeivel, gondjaival, vágyaival együtt. A PÁLYÁZAT DIJAI: f. díj - 2 hetes szovjetunióbeli uta­zás, II. díj — 250 rubel. Hl. díj — (három darab) Zenit—B tí­pusú fényképezőgép (vagy egyéb aján­déktárgy 100—100 rubel értékben). Ezenkívül 150 és 100 rubeles pénz­jutalomban részesülnek a következő témakörökben beküldött legjobb felvé­telek szerzői: korúak, emberének, portréja. lamelyikében szakvizsgája megszerzéséig, míg a körzeti orvosi utánpótlásra szánt fia­tal orvosok kötelezően ugyan­itt kezdik munkájukat. Nem egészen indokolt tehát a té­nyek figyelmen kívül hagyá­sával azt hangoztatni, hogy sok a beteg, kevés az orvos. Nagy a zsúfoltság itt is, ott is, nem kielégítőek az egész­ségügyi szolgálat tárgyi felté­telei sem. Az az igazság ugjranis, hogy sok vonatko­zásban kedvezőbb a helyze­tünk az országos átlagnál és nem is egyben megelőztük más megyéket. Mindez azon­ban megyénk egészségügyi el­látásának szervezőit, irányító­it a legkisebb mértékben sem a passzivitásra serkenti. Kö­zeleg a tervidőszak vége, rö­videsen számot kell adnunk az elhatározott fejlesztési fel­adatok teljesítéséről és ez a számvetés — már most lát­nivaló! — nem szűkölködik majd eredményekben, még akkor sem, ha maradnak meg­oldásra váró gondjaink. De hol nincsenek gondok? Időnként rossz ízű legendák keringnek az orvosetika hely­zetéről. A legendatermelő „buzgóság” érthetetlen, hi­szen orvosaink, az egészség- ügyi dolgozók zöme mind szakmailag, mind erkölcsileg kifogástalanul látja el felada­tait. A kivétel kevés. Ha mégis akad kivétel, nem marad el méltó „jutalma". Miért is maradna el? Tör­vény, az egészségügyi tör­vény szabályozza mit lehet és mit nem! E törvény el­len nálunk kevesen vétettek, mert míg 1972-ben — az új egészségügyi törvény meg­alkotásának évében — 12 be­jelentésre kellett eljárnia a megyei etikai bizottságnak, 1973-ban mindössze 8 esetben. Az utóbbi 8 eset közül hat végződött fegyelmi eljárással. Súlyosságuk meg sem közelí­tette a korábbiakat. 1972-ben még volt olyan etikai szá­monkérés, mely bírósági el­járással, börtönbüntetéssel is végződött! Megyénk egészségügyi ellá­tásának helyzete tehát az ismert — esetenként túl­hangsúlyozott — problémák ellenére is jó. Mint említet­tük az ellátás mennyiségileg és minőségileg megfelel az országos átlagnak, sőt egyes vonatkozásokban jobb annál. S mindez kétségkívül orvosa­ink és az egészségügy más dolgozóinak lelkiismeretes, sokszor áldozatkész munkáját is dicséri. Az úgyszintén, hogy az egészségügyi törvény végrehajtása házunk táján jó úton halad, miközben egész­ségügyi intézményhálózatunk a dinamikus fejlődésnek azt a szakaszát éli, amit a IV. ötéves tervben nemzeti jöve­delmünkből, a helyi források­ból ennek anyagi fedezetére szánhattuk. DA ’74 — fotóriport egy eseményről, — az ember és a természet, — sport. Különdíjban, 150 rubeles pénzjuta­lomban részesül az alábbi témákban beküldött legjobb felvétel, vagy fotó­riport szerzője: — a testvéri népek építik a szocioliz- must, — mindenkinek béke kell, — a demokratikus jogokért, a társa­dalmi haladásért. A legérdekesebb képeket ieközii a Pravda. A pályázatra — tetszés szerinti szám­ban küldhetők be — 18x24 centiméte­resnél nem kisebb méretű fotók. A fel­vételeket címmel és rövid képaláírással kell ellátni, közölni kell továbbá a felvétel dátumát, a szerző nevét és címét. A PÁLYÁZAT BEKÜLDÉSI IDEJE: 1974. december 1. A szerkesztőség a fotókat nem vé­leményezi és nem küldi vissza. Cím: MOSZKVA, A—47, ul. „Pravdi“, 24 Redakcija „Provdl1’, ..FOTOKON- KURSZ'* Nem nehéz előzetes számve­tést tenni, mivel leszünk gaz­dagabbak. A IV. ötéves terv beruházásaiként elkészült, működik a megyei csecsemő- otthon; a szekszárdi egészség- ügyi szakiskola (mely ez év­ben ígéri kezdeti fokon meg­oldani a megyei kórház szak­képzett nővér ellátását): elké­szült, dolgozik a paksi járási rendelőintézet. A tervidőszak végére befejeződik Palánkon a megyei kórház 300 ágyas, therápiás elmepavilonjának építése; megkezdődik és 1976- ra befejeződik a 144 ágyas aktív elmeosztály beruházása. Még ez évben működésbe lép — a megyei kórház nődolgo­zóinak jogos örömére — a 100 férőhelyes óvoda és böl­csőde. Jövőre, 1975-ben készül el a megyei kórház 80 sze­mélyes nővérszállása is. A felsoroltakon kívül a működő egészségügyi intézmények gép- és műszerellátására, illetve a műszerellátás fejlesztésére 14 milliót költhetünk még el. Ez az összeg meghaladja az ere­detileg tervezett, de még így sem közelíti meg a reális szükségleteket. Nem mellé­kes tény az sem, hogy e terv­időszak öt éve alatt tovább folytathattuk és folytatjuk az intézmények rekonstrukcióját, aminek fedezetére 35 milliót használtunk föl. S ha már pénzről beszé­lünk, még az ismétlés bűné­be is érdemes beleesnünk ezen a helyen, emlékeztetve arra, hogy a megyei tanács költségvetésében az egészség- ügyi és szociális ellátás ja­vítására 1970-ben „csak’’ 168 millió forint volt. Ez év­ben az erre fordítható pénz összege 254 millióra emelke­dett, ami négy év alatt 51 százalékos emelkedésnek felel meg. Ehhez nem kell kom- pientár. ' Az arra illetékesek nem akármilyen feladatként ke­zelik az egészségügyi és szo­ciális ellátás fejlesztését, — mint az a fent emlegetett mil­liók is illusztrálják. S tulaj­Ismét rendőrkézen az álkul­csos betörő. Eddig már tíz évet ült börtönben és csak nemrégen szabadult. Mostani elfogásáig több tucatnyi betö­rést követett el- Egész vagyon lopott holmit foglaltak le a lakásán. Elfogása egy éber, szolgálaton kívüli rendőrnek és egy tizennégy éves tanuló­nak köszönhető. Szombat reggel volt. Kiss János r. főtörzsőrmester árpád- földi lakásán töltötte a szabad idejét. Kilenc óra körül mun­karuhában indult, hogy füvet szedjen a nyulainak. Amint az utcára lépett, a negyedik szomszéd háza előtt egy isme­retlen, jól öltözött férfit pil­lantott) meg, aki nagy aktatás­kát szorongatott a kezében. A házat figyelte, s lopva tekint- getett körül. Amikor Kisst meglátta, gyorsan elindult az ellenkező irányba. A rendőrnek gyanússá vált a viselkedés, de nem ment az idegen után, hanem az egyik üres telken elkezdte szedni a füvet Félszemmel azonban az idegent figyelte. Az aktatás­kás látva, hogy amaz nem tö­rődik vele, visszament az iménti házhoz és körülnézege­tett. Aztán bement Kiss köz­vetlen szomszédjához. A főtörzsőrmester is befejez­te a fűszedést, betette az ud­varba, s gondolta, megnézi mit ténfereg itt ez az idegen. A szomszéd kapujában futottak össze, amint éppen kísérte ki­felé a Sándor gyerek. — Mit keresett itt ez az ember? — kérdezte a fiútól. donképpen ez a garancia ar­ra, hogy a IV. ötéves terv még hátralévő időszakában to­vább növekedhet az ellátás színvonala. Tovább növeked­hetnek az ellátás minőségi fej­lődését biztosító tárgyi és sze­mélyi feltételek! Melyek a legfontosabb ten­nivalók? Nemrég a megyei tanács — egészségügyi ellátásunk hely­zetének alakulását tárgyalva — úgy foglalt állást, hogy a tervidőszak hátralévő több. mint egy éve alatt mind az Orvosok, mind a középkáde­rek vonatkozásában tovább kell javítani a káderellátóst. Törekedni kell az üres fel­nőtt- és gyermekkörzeti ál­lások betöltésére, a szakorvo­si ellátás biztosítására. Szük­ség van ezenkívül — és gyors megoldást igénylő feladatként — a szülészeti ágyak számá­nak átszervezéssel történő emelésére. S ehhez kapcsoló­dó tennivalóként megvizsgál­ni a megyei kórház új gyer­mekosztálya felépítésének le­hetőségeit. Az építés szüksé­gessége nem kíván bizonyí­tást, a megyei kórház gyer­mekosztálya zsúfolt és kor­szerűtlen. Az új gyermekosz­tály építése nyilvánvalóan már a következő ötéves terv kiemelt fontosságú feladata lesz és nagyon indokoltan lesz az. Akárcsak a bölcső­dei férőhelyek további gyara­pítása, vagy az új KÖJÁL- székház felépítése, vagy a me­gye egészségügyi intézményei­ben megkezdett rekonstruk­ciók befejezése, a gép- és műszerellátottság gazdagítása, vagy a tamási járási szakor­vosi rendelőintézet megépíté­se. Ä felsoroltak nem kis erő­feszítést kívánnak, de mert ennek eredményeit valahá- nyan élvezhetjük, valóban nem árt látnunk is, ha azt nézzük éppen, milyen me­gyénkben az egészségügyi el­látás! ___/ — lászlé — — Berta bácsiék iránt ér­deklődött — mondta a fiú, s a jelzett házra mutatott, ahol előzőleg az idegen ténfergett. — Miért keresi a szomszé­dot? — kérdezte kíváncsian az idegentől. — Hirdetésre jöttem. — Miféle hirdetésre? — le­pődött meg a rendőr, mert jól tudta, hogy Bertáéknak sem­mi olyan ügyük nincs, amit hirdetés útján kellene elintéz­ni. — Az ne érdekelje magát, majd estére visszajövök — válaszolta az idegen és ott­hagyta őket. A rendőr nem válaszolt e pökhendi kioktatás­ra, hanem a fiúhoz hajolt és kérte; gyorsan készítse ki a kerékpárját, míg ő átöltözik az egyenruhájába. Mintegy ötszáz méterre az Istráng utcától érte utói az idegent, aki igen meglepődött, hogy az imént látott munkás­ruhás férfit rendőregyenruhá­ban látja és kéri az igazol­ványát. Szó nélkül átadta. A főtörzsőrmester átvizsgálta az igazolványt, s mivel látta, hogy hónapok óta nincs mun­kahelye, az igazolványt zsebre tette. Cinkota felől jött egy gép­kocsi, amit a rendőr leállított, hogy vigye be őket a kapitány­ságra. Az eddig nyugodtnak látszó idegen azonban futás­nak eredt a Szilas-patak felé. A rendőr persze nyomban utá­na eredt, de látta, hogy már nem tudja beérni. így segítsé­gért kiabált. ___ « íí tí í n | ; Poröskodes néhány zsák tengerin Vódl János 1973. december elsejéig volt a belecskai Szabad­ság Tsz tagja. Tagsági viszonya azért szűnt meg, mivel a gazda a következő évben már a regö- lyi Népakarat Tsz-ben kívánt dol­gozni. Mivel egy kevés saját földje is volt, Vádit Belecskán egy kát. holdnál kisebb terület illette háztájiként a szövetkezet­től. A belecskai tsz gazdái szá­mára nem háztájit osztott, ha­nem — a szokásos térítés mellett — 40 métermázsa kukoricát adott. Vódl Jánost emellett az elszá­molás mellett 32 métermázsa csöves kukorica illette úgy, hogy a tsz-nek 1360 forintot térít. A gazdának azt a kérését, hogy a terményt megkapja, a szövet­kezeti döntőbizottság elutasította. A bizottsági határozatot támad­ta Vódl János keresetével a To- mási Járásbíróság előtt. A Tamási Járásbíróság a 35/1967. Korm. sz. rendelet, vala­mint a 6/1967. MÉM. sz. rende­let helyes értelmezésével ítélt Vódl János javára. A járásbíró­ság az ítélet indoklásában kifej­tette, hogy mi a háztáji föld rendeltetése. Az, hogy az év fo­lyamán kötelezettségeit teljesítő tag a kisegítő gazdaság hasznát szedhesse. Bár igaz, hogy Vádi János tagsági viszonya év köz­ben szűnt meg, a gazdálkodási év valójában már befejeződött, így tehát, — hangzik az ítélet —, „okszerűen fel sem merülhet az a kérdés, hogy a kötelezettségeit teljesítő tagot a háztáji jövede­lem megilleti-e, avagy sem.” A járásbíróság álláspontja szerint teljesen közömbös, hogy a tagsá- gi viszony késő őszi megszűnése idejére a tsz betakarította-e a kukoricát, vagy nem. A Szekszárdi Megyei Bíróság most jogerőre emelte a Tamási Járásbíróság ítéletét *. k. 8. z. • — Fogják meg! Fogják meg! A földeken, kertekben dol­gozók közül többen az idegen üldözésére keltek. Varró Lász­ló tanuló is felfigyelt a se­gélykiáltásokra, aki barátjával a patak vízénél tartózkodott. Felkapaszkodott a patak part­jára és észrevette az éppen feléjük futó férfit, akit a rend­őr üldözött. Nem habozott.. . Hátulról elkapta a menekülő gallérját és magával rántotta a földre, mire a szökevény fel- tápászkodhatott volna, már Kiss főtörzsőrmester izmos ke­ze szorította. Előállította a ka­pitányságra. Percelfen belül kiderült, hogy az elfogott férfi nem más, mint Gözsi László, ismert betörő- tolvaj. Aktatáskájából kisbalta. zseblámpa és ötven darab kü­lönféle lakáskulcs, a zsebeiből pedig zsebórák, aranygyűrűk, zálog- és patyolatcédulák, va­lamint ötezer forint került elő. Gözsi nyomban beismerte, hogy Árpádföldön is betörési szándékkal volt terepszemlén, és, hogy a mátyásföldi meg a cinkotai betörést az ő számlá­jára lehet írni. Csakhogy a nyomozók ezzel nem elégedtek meg. Az állandó dunakeszi és ideiglenes gyáli lakásán fan­tasztikus mennyiségű, betörés­ből származó holmit foglaltak le. Ezüst evőeszközkészletek, táskarádiók, fényképezőgépek, aranytárgyak, több mint há­romszáz új zsebkés, egy 15 ezer forintos betétkönyv stb került a kapitányságra, SZILVÁS! FERENC A GYANÚS IDEGEN í

Next

/
Oldalképek
Tartalom