Tolna Megyei Népújság, 1974. július (24. évfolyam, 152-177. szám)

1974-07-09 / 158. szám

* Védőnők a megyében A jó egészségügyi ellátottság nemcsak az orvosok munkájától függ, hanem a védőnői hálózat­tól is. Tolna megye védőnői el­látottságáról Erdős Árpádné me­gyei fővédőnővel ezért beszélget­tünk. Elmondta, hogy a megyé­ben 110 védőnői állás van. Az év folyamán 9—10 állás üresedik meg, főként nyugdíjazás miatt. Az állások betöltését a szegedi és a budapesti védőnőképző in­tézet végzős hallgatóinak mun­kába állításával oldják meg. A végzősök közül 16-an jönnek Tol­na megyébe, ők a kötelező gya­korlatot is itt végezték. A me­gyei tanács lehetőséget teremt nekik arra, hogy jó kapcsolatba kerüljenek azokkal a tanácsok­kal, ahol üres védőnői állás van. így pályázatukat már ide nyújt­hatják be, kinevezésüket is a községi tanácsoktól kapják. A községi tanácsok a közel­múltban felméréseket készítettek a tanácsadók állapotáról is. En­nek alapján igyekeznek pótolni, ami hiányzik. Azokon a helyeken, ahol a tanácsadók fejlesztése nem lenne gazdaságos, újat épí­tenek megyei beruházással. A közeljövőben például Bonyhádon építenek új tanácsadót. örvendetes, hogy Tolna me­gye védőnőhálózata jó. Ha az újonnan kikerült védőnők elfog­lalják állásukat, a megyében nem lesz betöltetlen védőnői ál­lás. Sőt a gyermekgondozási se­gélyen lévő védőnők helyettesí­tését is megoldják, állandó he­lyettesítőkkel. Akiknek későbbi munkába állítása sem okoz gon­dot, hiszen átlag 3—4 védőnői státuszfejlesztés, átszervezés tör­ténik évente. Megyénkből heten jelentkeztek valamely védőnő­képző intézetbe, az új tanévre. Erdős Árpódnétól tudtuk meg azt is, hogy 1974-ben az 1973. évhez viszonyítva a terhesgondo­zottak száma 40 százalékkal emelkedett. Ez szintén több fel­adatot hárít a védőnőkre, akik komoly munkát végeznek, a há­zasságkötés előtti tanácsadáso­kon, a család- és nővédelmi ta­nácsadókban. Alapítok kozott DunakomfőcTcm A határszemle „Az az egy vigasztaljon ben­nünket, hogy gyermekeink, unokáink viszik helyettünk a munka fonalát, és ezek szerint úr'r érzem, volt miért küzdeni, s van minek örülni és az élet szépségében még gyönyörköd­hetnek." Uhrin Vendel terme­lőszövetkezeti elnök mondotta ezeket az alapító tagok ün­nepségén. Kétszer jött értem az elnök, s legutóbb a Korzó Áruház előtt kapott el, „ígérted, el­jössz?!” Persze megyek, bi­zonygatom, hogy ott leszek, hisz az öreg harcosok közül legalább tízet személyesen is­merek, még a munkásőrség­ből, meg az újságírásból ki­folyólag, de hát jó az ilyen ígéretet kétszer-háromszor is hallani. Uhrin Vendel téesz- elnök nyugodtan ballagott az­tán az autóhoz, s utazott haza, ott lesz az ünnepségen a „sajtó képviselője is”. A sajtó kép­viselője meg igencsak örült, amikor rajta kívül idegen sze­mély nem volt az öregek kö­zött, akiket a termelőszövetke­zet vezetősége ünnepségre hí­vott. Negyvenen ülhettek az asztalok körül, asztalok tete­jén, mivelhogy a gyülekezést az irodába hirdették, ez meg kicsi, és nem is fényes, de praktikus, lehet benne csend­ben dolgozni. Kávéillat sem terjeng, hanem finom pálinka, az igen, az érződik. Kupicák, féldecik, talpas poharak, bög­rék, mi ilyenkor előkerül, al­kalmas arra a célra, hogy az érkező kezébe nyomják, kö­szöntsék. így is történik. Min­den alapító téesztag, meg nyug­díjas kap egy kis pálinkát, s mikor úgy gondolja a főagro- nómus Fritz Ferenc, hogy már senki nem jön, mondja az el­nöknek, „Vendi, mehetünk”. Határszemle előtt a tehergépkocsin az alapító és a nyugdíjas termelőszövetkezeti tagok, teherautón fehér ingben balról az elnök, Uhrin Vendel áll. Felszólítják az öregeket: aki bírja magát, jöjjön határszem­lére, aki nem, leviszik a kultur- ba, oda érkeznek majd a ha­társzemléről. Senki nem akar kimaradni, tódul a sok öreg harcos az' ajtó felé. Persze a bökkenő ott van, hogy az öreg csont már nem „hajlik” úgy, a láb nehezen emelődik, a teherautó létrája meg elég magas. Segítik egy­mást. öreg szüle kapaszkodik Hétfői kérdésünk: Mennyit költünk az iskolák felújítására? Á nyári szünet ellenére sem néptelenek a megye is­kolái. A vakáció a felújítá­sok, nagytakarítások, karban­tartások időszaka. Címben foglalt kérdésünkkel Enyedi Istvánt, a Tolna megyei Ta­nács VE művelődésügyi osz­tályának gazdasági csoportve­zetőjét kerestük fel, aki el­mondotta, hogy az oktatási intézmények felújítására az idén 15 millió forintos keret áll rendelkezésre, ami 2 mil­lióval több, mint az elmúlt esztendőben volt. Hűl lesznek . nagyobb fel­újítások? Elsőként a bonyhádi Petőfi Sándor gimnáziumban, ahol a tavasszal elkezdődött az épü­let külső-belső felújítása, kö­zel 2 . millió forintos költség- . gél. A munkák befejeziését ok;- . tóberre tervezik. , Az idők folyamán elavulttá és korszerűtlenné vált a szek­szárdi Garay János gimnázi­um belső villamos hálózata. Közel másfél millió forintért a közelmúltban kezdték el a villamos hálózat teljes cseré­jét, amelyet a tanév elejére fejeznek be. Ugyancsak a na­gyobb'. felújítások közé tarto­zik a dombóvári Gőgös' Ig- . nác gimnázium központi fű- . tésének kiépítése is. A jó­val több, mint 1 millió fo­rintba kerülő hálózat októ­berre, a fűtési szezon kezde­tére készül el. Az alsófokú oktatási intézmények közül a legnagyobb felújítási munká­latokat a Zomba melletti Pa­radicsompusztán lévő foglal­koztató iskolában és nevelő- otthonban végzik. A régi kas­télyépület felújítása során belső átalakításokra, korsze­rűsítésre kerül sor. Itt je­gyezzük meg, hogy a koráb­ban egy épületben működő iskola és nevelőotthon az új tanévtől kezdődően külön épü­letben végezheti munkáját, hiszen a közelmúltban adták át a 8 millió forintos, 8 tan­termes általános iskolát. Az új épületben az eddigi 40 helyett a jövőben 80 gyerek . tanítását végezhetik itt. A felsoroltakon - túl jelentősebb felújítási munkálatokat vé­geznek a szekszárdi Rózsa Ferenc kollégiumban, a hő- gyészi Petőfi Sándor nevelő­otthonban, a bátaszéki - és gyönki gimnáziumban is. A megye alsófokú oktatási intézményei közül a bonyhá- ' di járásban felújítják a nagy- mányoki, a hőgyészi és a váraljai általános iskolát, kö­zel kétmillió forintért. A járás1 napközi otthonai közül korszerűsítik a mórágyit, a helyi tanács anyagi támoga­tásával. Ztxmbán pedig a régi kastélyépületben napközi ott­honos termeket és konyhát alakítanak ki. A dombóvári járásban csak Szakoson lesz jelentősebb fel­újítás. itt 300 adagos napközi otthonos konyhát kap a köz­ség . általános . iskolája. A paksi járásban a bölcs­kei és a pálfai általános is­kola alsó tagozatos épületét újítják fel. Ez utóbbi — ha a nyár folyamán elkészül — lehetővé teszi a felső-ráceg- respusztai iskola bekörzetesí- tését. Az idén kezdődik meg a németkéri általános iskola felújítása is, ami azonban csak a jövő esztendőben fe­jeződik be. A szekszárdi járásban a nyár folyamán egy csoport­nak megfelelő helyiségekkel bővítik a medinai óvodát. A tamási járásban a nagy- szokolyi általános iskola fel­újítását és belső átalakítását végzik el több, mint 800 ezer forintért. Ozorán már tavaly megkezdődött a 350 adagos napközi otthonos ővoda. építé­se, amit az új tanévre befe- 'jeznek. Gyorikön’a nyári szü­net alatt felújítják az1 óvodát és az általános iskolai diák­otthont. A fentieken kívül a me­gye valamennyi oktatási in­tézményében elvégzik a szo­kásos nagytakarításokat, me­szelik az osztálytermeket, el­végzik a parketta, padlózat kezelését. Érdemes megemlí­teni, hogy az évek . múlásával egvre kevesebb az olajozott padlózaté osztályterem. Bár még javában tart az iskolákban a felújítások, nagytakarítások munkája, d? a művelődésügyi osztályon már a jövő esztendőre ké­szülnek. Most kötik a szerző­déseket a jövő évi felújítá­sokra. — vj — óvatosan, széles bőszoknyáját szorítgatja, ne villanjon hófe­hér lába szára kíváncsi sze­mekre. Meg aztán van-e kí­váncsi? Van, persze van. Arra például, hogy milyen a határ. Meg azok az emberek, akik itt most kászálódnak a teher­autóra, ritkán járják már a határt. Lábuk nem bírja a nagy távolságot, elég az udvar, meg a ház körüli toporgás. No, persze lehetett volna er­re az alkalomra autóbuszt is kérni, bérelni. Volna rá pénz. De autóbuszból nem látni sem­mit. Végigszaladna a dűlőúton, s kérdés, szaladna-e? Mert por, sár, gödör mindenképpen akad. Jó a teherautó, jobb mint a vontató pótkocsija. If­jú Ágoston Imre a sofőr, tü­relemre inti a népet, majd csak felfér mindenki. Már ül az előbb felszállt három asz- szony, szép selyembe, nylon­ba öltöztek. Hajuk frissen on- dolált, retiküijük ragyog. Lám, lám mennyire készültek erre a határszemlére, ünnepségre. Nincs fent mindenki, marad­nak még néhányan, nem fér­tek a teherkocsira. Utasaimmá válnak. Uhrin Györgyné ül az első ülésre, jobb oldalt Ulbert Jánosné, Masztala József és Vígh Sándor a hátsó ülésre. Meg a hegedű. Szárazfa, to­kostól szorul Sándor bácsi tér­dei között. Mehetünk. Az Egyenes dűlő felé — kapjuk az ukázt, Masztala Jó­zsef irányít „most balra, aztán egyenest”. Az Egyenes dűlő felé. Porzik mögöttünk a te­herkocsi negyven alapító tag­gal. Már ki is értünk a köz­ségből, itt jobbra a dűlő ele­jén rövid pihenő. „Ez a bú­zánk”, mondja Vígh Sándor. Szép búza, arasznyi a kalász, egyenes szárú, már érik. Negy­venöt mázsa lesz rajta hektá­ronként, mondja Masztala. így becsülték. Aztán elindulunk a hosszú és egyenes földúton. Három kilométernél hosszabb. Mellettünk szép búzatábla ma­rad el, aztán felváltja balról ötven hold paradicsom, bab, meg kukorica, s jobbról sora­koznak a tagok háztáji kuko­ricasorai. Nyolc, tíz, tizenöt sor jut egy tagnak, a föld vége a németkéri határig ér. S máris itt a dűlő vége, valamikor itt vuít a Schréner-birtok, az öz­vegyasszony, szép német vise­leti ruhába öliözötL erre az al­kalomra. Nagy hangon újsá­golja; mert újság néki ez a ha­talmas kukoricatábla: „Amikor miénk volt a kukorica, ekko­ra gaz volt, most meg semmi”, kötésig tartja a kezét, eddig ért a gaz — ezelőtt huszonöt éve. „A vegyszer, a mér^” — mondják többen is. Tavaly is ilyen volt — állapítja meg Szurovecz András, aki ötven­kettőben feleségével együtt 14 hold búzát aratott le, már • a közösben, azelőtt meg maszek­módon még ennél is főbbet. Öreg ember — nem vén em­ber. Szurovecz „rétümög” áll a tűző napon, mások a kalapot szemük árnyékolására állít­ják.« Rövid volt a pihenő, sok a látnivaló. Pedig itt „csak” ku­korica, „csak” búza a látvány. De a kukorica is, meg a búza is csodálatosan szép... És. máris indulunk vissza. A Luxem­burg dűlő nem olyan poros, mint az Egyenes, lehet rajta jobban haladni. Ezen jöttek be valamikor Dunakömlődre a svábok, azt mondják, onnan maradt ez a név... Ne is elmél­kedjünk rájta, így volt-e vagy másként, mert újabb látvá­nyosság tárul a határt szemlé­lő termelőszövetkezeti álaöító téesztagok elé. Schrémer János a gazda, ő a kertészet vezető­je. Ezerötszáz négyzetméter alapterületű fóliasátrat mutat a tagoknak. Ebből termesztették az összes palántát a paradi- :somtáblára, most — másod- palántaként — paprikát, cé­léit tenyésztenek benne. ,:A ;éesztagoknak adjuk majd el. neg a gyárnak — ha kell”. — nondja a kertész. Meleg, fül- edt van a fólia alatt, alig-alig capni levegőt, a főagronómüs •nutatóul rákapcsolja az esoz- ;etőt és ezer szivárvány csil- og-villog a sátor alatt az idős smberek között, akik bátorsá- ;ot véve végigsétálnak a fólia ilatt a szép paprikasorok kö- :ött. Jó, hogy vége ennek a íatárszemlének, mert kezd nár fáradni a láb, a szem a ok látnivalótól, a fej a sok udománytól. Itt a major' az" -lső épület a magtár. Jó hűvö- et ád, tövében négy láda kóla, igyanennyi sör. Hideg, hűvös tál. Ez kell most, mert még lőttünk az ünnepség. (Folytatjuk) PALKOVÄCS JENŐ

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom