Tolna Megyei Népújság, 1974. július (24. évfolyam, 152-177. szám)

1974-07-05 / 155. szám

1 \ Egy fiataS egységparancsnok i Az üzemi törzsfoglalkozásokról 1974-ben, az üzemi önvédel­mi alegységek parancsnoki törzsek részére „törzsgyakor­latot”, illetve „törzsfoglalko­zást” kell tartani. Célszerű, ha a törzsfoglalkozást választjuk. Mivel a járásoknál és a váro­soknál általában hasonló üze­mekről van szó, javaslom, hogy ezeket a foglalkozásokat üze­menként összevontan, járási, illetve városi szervezésben tartsuk meg. Figyelembe véve, hogy egy ilyen jellegű törzs­foglalkozás széles körű kato­nai ismereteket, magasfokú katonai-politikai tájékozottsá- zot követel a foglalkozás ve­zetőjétől, helyes, ha minden­hol a hivatásos törzsparancs­nokok lesznek a foglalkozás vezetői, A törzsfoglalkozásoknál (persze általában minden fog­lalkozásnál) nemcsak csupán arról van szó, hogy eleget te­gyünk az előírt kiképzési sta­tisztikánknak. Nem is egy konkrét feladatot kell megta­nulni, begyakorolni, és aztán adott esetben erre visszaemlé­kezni. Ezen a foglalkozáson az üze­mi parancsnokokban, törzs­tagokban olyan vezetőkészséget kell kialakítani, amely bizto­sítja a személyek és az anya­gi javak védelmét háborús kö­rülmények között, bármilyen előfordult helyzetben is. Ez nem egy könnyű feladat és nem is ez alatt a két-három nap alatt lehet megtaníttatni az emberekkel a j— gyors helyzetfelismerést; a „még gyorsabb” elhatá­rozásra jutást; i—‘ valamint a kialakult hely- ] zetből adódó feladat vég- | rehajtását. Ezt a munkát valamennyien már régebben elkezdtük. Az általános és a szakkikép­zések igen jó alapot adtak a törzsfoglalkozások témáinak az elsajátításához. Biztos, hogy ott, ahol e ki­képzéseket az előírt követel­ményeknek megfelelően vég­rehajtották, nem lesz problé­ma a felkészülés időszakában. A PVOP által kiadott „Módszertani útmutató” nagy segítséget nyújt a foglalkozás­vezetőnek a felkészülésben. Az itt közölt feladatokat azonban nem szabad egy az egyben megadni, illetve kidolgoztatni. Ez a séma igen jó arra, hogy a törzsek megismerjék, hogy egy csapás eseten a kialakult helyzettől függően milyen konkrét kidolgozó munkát kell végezniük. ( Az üzemi törzsfoglalkozások tervezésénél, a feladat megsza­básánál figyelembe kell ven­ni az üzem jellegéből adódó helyi sajátosságokat. Ugyanis egy adott helyzetben egész más feladatok jelentkeznek egy nagyüzemnél (több ezer fős), mint egy kisüzemnél (pár száz fős). A megyénkre általában az utóbbi a jellemző. Mik azok a lényeges különb­ségek, amelyeket feltétlen fi­gyelembe kell venni a foglal­kozás tervezésénél: Kicsi az üzem területe (pár ezer négyzetméter). Kevés a különálló épület, általában 1—2. Az üzemi önvédelmi szer­vezet létszáma 40—60 fős. A szakfeladatok elvégzésére csaté ezekkel számolhatunk. — A mentő- és mentesítő feladatok elvégzéséhez szük­séges technikai felszerelés ke­vés. Csak azzal lehet számol­ni, amellyel az üzem a jelen pillanatban is rendelkezik. Az együttműködés a többi üzemekkel, szakszolgálatokkal a helyi sajátosságokból adódó­an egész másképpen jelent­keznek. Az ellenség szemszögéből nézve, nem egy lényeges ipari objektumról van szó, tehát itt közvetlen csapásról nem be­szélhetünk. Főleg a másodlagos hatások elleni védelem kérdése merül­het fel. A védelmi létesítmé­nyek is alacsonyabb osztályú­ak. A foglalkozás vezetője a kü­lönbségek figyelembevételével a PVOP által kiadott módszer­tani útmutató alapján készíti el a törzsfoglalkozás okmá­nyait Az „Elgondolási” és a „Fel- adat”-terv készítésénél töre­kedjünk az egyszerűségre, ke­rüljük a „civilek” számára is­meretlen katonai nyelvezet fe­lesleges használatát. Nem ka­tonákat keil kiképeznünk, ha­nem olyan üzemi pv-törzseket, amelyek egységes parancsnoki nyelvezettel képesek lesznek az alárendeltségükbe tartozó al­egységet vezetni bonyolult kö­rülmények között is. A feladat mindenki számá­ra érthető legyen. Minden esetben a reális alapokra le­gyen felépítve. Csak olyan fel­adat megoldását követeljük, il­letve szabjuk meg, amelyhez a feltéteiek biztosítottak. Pl. Nem lenne helyes, ha a sugárhelyzet-értékelés bonyo­lult számítási műveleteinek az elsajátításával gyötörnénk őket. Külön szeretném felhívni a figyelmet a térképismeret és az egyezményes jelek ismere­teinek a fontosságára. A törzs­foglalkozáson arra nincs idő, hogy mindezeket az alapisme- ieteket elmondjuk, illetve elsa­játítsák a hallgatók. Célszerű, ha ezeket konzul­tációs formában a foglalkozás előtt megbeszélik a törzstagok. Én magamról tudom, hogy egy ilyen több napos foglalko­zás, illetve gyakorlat nem az „izgalmas időtöltések” csoport­jába tartozik. Éppen ezért a foglalkozást célszerű összekapcsolni más jellegű pv-eseménysorozattaL — politikai megbízottak meg­beszélése; — kiképzési értekezlet; — kiállítás stb. Ajánlatos a foglalkozás ele­jén levetíteni a — szakszolgálatok, szakszol­gálati alakulatok és üzemi önvédelmi alegységek együttműködése. — Üzemeink, védelmében. — Üzemi önvédelmi alegysé­gek kiképzése és alkalma­zása. című filmeket. A törzsfoglalkozás inkább bemutató jellegű legyen. A he­lyes módszereket, elhatározá­sokat mondjuk el. Adjunk te­ret az önálló elhatározás meg­hozatalának, az üzemi törzs tevékenységének a kibontako­zásának. A foglalkozás vezetője egy- egy feladat megadásánál ne ragaszkodjon mindig a saját elhatározásához. Kérje ki a hallgatók véleményét is. Az a jó, ha minél többen véleményt alkotnak. A végén azonban ál­lást kell foglalni a helyes el­határozás mellett. A rossz döntéseknél viszont mondjuk el azt is, hogy azok miért nem jók. A felkészülés során a foglal­kozásvezető tartson állandó kapcsolatot a résztvevőkkel. Konzultációkon segítse a fel­készülést. Itt említeném meg, hogy a felkészülést nagymér­tékben elősegíti a kiképzéshez szükséges irodalom biztosítása. A közléseket logikai sorrend­ben, a csapás utáni várható helyzetnek megfelelően kell összeállítani. Természetes, hogy előbb egyszerű, könnyű feladatokat adjunk és csak olyan feladatokat, amelyek a valóságban is előfordulhatnak. Minden egyes feladathoz szabjuk meg az időt is. A köz­léseket tegyük érdekessé, szí­nessé, mondhatnám úgy, hogy izgalmassá. Ha összevontan tartjuk a foglalkozást, akkor minden üzemnek más-más feladatot adjunk. Itt azonban már ve­gyük figyelembe az üzemi sa­játosságokat. Később már adhatunk komp­lex feladatot is. Az a jó, ha a törzstagok pv-beosztásuknak megfelelően fel tudják mérni a kialakult helyzetet és ennek megfelelően meghozni a saját reszortjuknak megfelelő helyes elhatározásukat Ne feledjük el, hogy a részt­vevők többsége az idősebb kor­osztályhoz tartozik. Felelős be­osztású emberek, s ebből adó­dik, hogy fáradtak. A pihen­tető, feloldó módszerekről ne feledkezzünk meg. Befejezésül egy pár szót a vizsgáztatásról. Itt is körülte­kintőek legyünk. Kerüljük a hagyományos „iskolás” mód­szert Vegyük figyelembe, hogy helyenként a „főnök” és a beosztott együtt vizsgázik. Az értékeléseknél is legyünk erre tekintettel. Én a magam részéről a kol­lektív, az üzemenkénti vizs­gáztatást és értékelést javas­lom. Ebben az esetben ki van zárva az előbb említett feltétel. Számtalan sok helyes mód­szer van még ezen kívül. Mind­egy, hogy melyiket alkalmaz­zuk. Ha a foglalkozásokon a résztvevők a feladatot megér­tették, a kiképzés a célját el­érte, akkor biztos, hogy jó módszert alkalmaztunk. SELYEM ISTVÁN Remport Vilmos, a Dombó­vár város egyik alegység parancsnoka. Tartalékos tiszt. Vegyészmérnök a szak- képzettsége. A Dombóvári Ve­gyesipari Szövetkezetnél fele­lős beosztásban van. Igen elfoglalt ember. Az al­egység sorsát azonban magán viseli. A polgári védelmi fel­adatát önállóan képes ellátni. Életkorát tekintve a fiatal kor­osztályhoz tartozik. A munká­jához igényli az idősebbek, a tapasztaltabbak segítségét. Problémáival már több ízben megkereste a városi polgári védelmi parancsnokságot. Ál­landó kapcsolatot tart a szak- szolgálat parancsnokával. Az idén már részt vett az országos szintű összevont ki­képzésen. Erre a kiképzésre is felkészülve ment eL Tudja, hogy az alegység szakszol­gálati alakulatára egy adott esetben komoly, felelősség- teljes feladat vár. Ennek a tudatában szervezte és hajtot­ta végre az alegység­parancsnokok módszertani ki­képzését. Nagy gondot fordított az előkészítő munkára. Minden I. negyedévi rejtvényünk he­lyes megfejtése: x, x, x, 2, x, 2, 1, , 2, , 2, x, 2. Könyvjutalmat nyertek: Be- nei István Dombóvár, Bóvári alegységparancsnok írásban és időben megkapta a feladatot, a felkészüléshez szükséges iro­dalmat. A kiképzést két turnusban szervezte. így lehetőséget biz­tosított arra, hogy akik az el­ső csoportban valami oknál fogva nem tudtak megjelenni, azok a második csoportnál ve­gyenek részt a foglalkozáso­kon. Ellenőrzéseink tapasztalata alapján az alegységparancsno­kok kiképzése elérte a célját. Ez elsősorban az alegység parancsnoknak, Remport Vil­mos elvtársnak köszönhető. A városi pv-parancsnokság részéről biztosítottnak látszik, hogy a rajparancsnokok és a beosztott állomány szakkikép­zését is a követelményeknek megfelelően oldják meg. Az alegység szervezése és a kiképzés mellett még jut ide­je az üzemi önvédelmi alegy­séget is segíteni. Az üzemi törzsnek a törzsfoglalkozás fel­készítésében nyújtott nagy se-* gítséget. ’ i í S. I. ] János Szekszárd, Takáczi Já­nos Simontornya. A nyereményeket postán küldjük el. Polgári TOTÓ befogadókép. 1 1 tesítményeket) mi szerint ősz­helyiségek száma 2 tályozzuk? védőképesség X ütőeres vérzés 1 2 szemben, melyik sérülést lát­nyílt törés 2 juk el először? égési sérülés X Légi riasztás szempontjából az ország területét hány részre kettő 1 3 három 2 (zónára) osztották? négy X Ha a koponyasérültet első- segélyben részesítettük, hogyan történhet annak kórházba szál­hányát fekve 1 4 oldalt fekve 2 lítása? ülve X Ha gyümölcsösbe Neoxion WP 25-ös oldattal permeteztek, hány nap múlva veszélytelen a 14 nap 1 5 8 nap 2 gyümölcs fogyasztása? 12 nap X Nyílt csonttörés esetén, milyen formában nyújthatunk első­seb bekötése 1 6 tört részek v. hely. 2 segélyt? sebell., rögzítés X Ha megállapítást nyert, hogy a víz sugárszennyezett, ivásra való felhasználása előtt milyen forralás 1 7 ülepítés-szűrés 2 kezelésnek kell alávetni? vegyi kezelés X Hány főből áll a különleges személymentesítő szakasz? 26 fő 1­8 22 fő 2 25 fő X A sugárszennyezett felületű. újrasütés 1 9 csomagolt zsírkockát hogyan mentesíthetjük ? külső fel. eltáv. 2 vízsug. lemos. X 10 Percenként hány ki- és belé­10—12/perc 1 legeztetésből álljon a mester- séges lélegeztetés? 15—16/perc 2 16—18/perc X

Next

/
Oldalképek
Tartalom