Tolna Megyei Népújság, 1974. július (24. évfolyam, 152-177. szám)

1974-07-05 / 155. szám

I

\

A községi alegységparancsnokságok konzultációjának néhány tapasztalata

I »

Városépítés és polgári

Ä Tolna megyei Polgári

Védelem parancsnokának 1974 —1975. évi kiképzési utasításában meghatározottak szerint szerveztük meg és hajtottuk végre a községi vegyvédelmi alegységparancsnokok; konzultációját, illetve azt megelőzően a felkészítésüket — önképzés keretében.

Az önképzés általában nem valamiféle új formája az adott ismeretanyag elsajátításának.

Azonban a polgári védelmi kiképzések eredményesebbé tétele céljából — főleg a parancsnoki és bizonyos tekintetben az alegységparancsnoksá- gok részére a szervezett önképzés az 1974. évi kiképzések egyik formája. Fentiek figyelembe vételével szerveztük meg az előírt és javasolt szak- irodalom időbeni biztosítását. Igyekeztünk idevonatkozó tárgykörök, főbb lényeges részek megjelölésével segíteni az önképzést végrehajtó elvtársaknak.

Ugyanakkor az egyéni vegyvédelmi eszközök használatának gyakorlása céljából minden községben rendelkezésre állt megfelelő mennyiségű sisakálarc. összfegyvernemi védőfelszerelés stb.

A konzultációra a községi polgári védelmi parancsnokságok maximálisan biztosították a vegyvédelmi alegységek állományának megjelenését, ismerve ezen alegységek fontos szerepét adott esetben a parancsnoki értékelő munka segítésében.

A konzultációt vezető járási vegyvédelmi szakszolgálat parancsnoka a rövid megnyitó után, az előre elkészített levezetési terv alapján lehetőséget adott a hallgatóságnak a részükről még nem értett és az önképzés során felmerült problémák tisztázására.

Áz előzőleg kiadott kérdé-« sekre történő válaszadások alapján megállapítható, hogy az alegységparancsnoksógok állománya jártassággal rendelkezik az egyéni vegyvédelmi eszközök használatában, valamint a vegyi- és sugárfelderítő, -ellenőrző mérőműszerek kezelésébenX konzultáción részt vettek az üzemi önvédelmi szervezeteknél létrehozott vegyvédelmi őrsök állománya is, Kurd. Gyulaj, Kocsola, Döb- rököz mezőgazdasági termelő- szövetkezetektől.

A befejezést megelőzően rö" vid összefoglaló hangzott el, melyben átismétlésre került a parancsnoki tevékenység főbb mozzanatai.

Ezen belül:

— a készenlétbe helyezés szabályai és az azzal járó feladatok,

— a vegyvédelmi alegység- parancsnokságok háborús feladatai,

— a helyi mentesítő munkák megszervezése, irányítása.

Végsőként megemlíteném, hogy a konzultáció során a jelenlévők aktivitása, az adott szakanyag ismerete, annak gyakorlati alkalmazása a képességektől függően változó volt. azonban összességében megfeleltek a követelményeknek.

Egy-két községi polgári védelmi parancsnokságnak a továbbiakban nagyobb figyelmet kell fordítani a községi vegyvédelmi alegységek személyi állománya kiválasztására, ahol figyelembe kell venniük az irántuk támasztott követelményeket és annak alapján megfelelő iskolai végzettséggel rendelkező személyeket kell ezekbe az alegységekbe kijelölni.

Szabó János

Távolságvédelem

AZ ELMÚLT háborúban, de különösen a második világháborúban a legtöbbet a városok és_ az ipari objektumok körzeti oen lakók szenvedtek, akik elsősorban a légitámadások pusztításainak voltak kitéve. Még most is lidércnyomásként nehezednek ránk a második világháború szörnyű pusztításai, a több mint 50 millió halottjával, a felbecsülhetetlen értékű anyagi, technikai, ku- turális és tudományos veszteségeivel. Jól ismerjük a Hirosimára és Nagaszakira ledobott atombombák adatait. Egyetlen atombomba a 245 ezer lakosú Hirosimában 78 150 lakossal végzett azonnal és a bomba hatása következtében közel 33 ezren sebesültek meg és 14 ezren tűntek el. A város 90 ezer épületéből 62 ezret rombolt le a bomba, pusztított el a tűzvész. Békés munkánk mellett egy pillanatra sem szabad szem elől tévesztünk a háborúra készülő szélsőségesek tevékenységét. Fel kell készülnünk egy esetleges háborús heyzetben adódó feladatok végrehajtására, a túlélésre az éle; tovább folytatására. Tekintettel a kapitalista környezetre, a jövőben is fennállhat egy esetleges támadás veszélye. így igen fontos szerep jut adott esetben az ország, a megye lakosságának a veszély nagyságáról történő időbeni értesítése, valamint a távolságvédelem (kitelepítés, befogadás) megszervezése és végrehajtása terén.

Ennek a sokrétű és szervezettséget igénylő feladatkomplexumnak vezető szervei a >-étországvédelmi Tvarp-ics- nokságok, polgári védelmi, és egyéb szervek, melyek előkészítik, adott esetben irányítják a személyi és anyagi erők védelmét — mentését és biztosítják az élet folytatásának alapvető feltételeit.

Á VÁROSOK, ipari objektumok lakossága mentésének, valamint a termelés tovább folytatásának egyik alapvető megoldásaként az időben végrehajtott kitelepítés tekinthető. A haditechnika, jelenlegi magas színvonalával, és egy esetleges támadás lehetőségeivel számolva a fokozott és kiélezett nemzetközi helyzetben a megye lakosságának egy sor kormány- és helyi intézkedést kell végrehajtania. A legfontosabb feladat ilyen hejyzet- ben a tömegkatasztrófák elkerülése és a termelés továbbfolytatása érdekében az élő erők és anyagi eszközök gyors átcsoportosítása, a kitelepítése, illetve befogadási területen.

HA EGY KIÉLEZŐDÖTT nemzetközi helyzet háború konfliktusáig vezetne, és az ellenség nukleáris fegyvereket alkalmazna városaink ipari körzeteink ellen, akkor a befogadási tervek előzetes maradéktalan végrehajtásává1 megmenthető a személyi é anyagi erőink "agy rész», fo) tatható az élet.

védőiem

Korunk és napjaink jellemző településfejlesztési tendenciája ^világszerte az urbanizá- lödás.* így van ez Tolna megyében is. Talán még fokozottabb mértékben, mint másutt, mivel a nagyhatású városok és jelentős számú nagyközségek korábban is jelentős számú külterületi lakosságának mintegy 60 százaléka a városok felé, csaknem 40 százaléka pedig a városiasodó nagyközségek, járási székhelyek felé áramlik az elkövetkezendő évtizedekben, illetve ezekbe kíván áttelepülni.

Ez a tendencia és az áramlási irányok különbsége érthető és világos, yha figyelembe vesszük, hogy a falu egyszerűbb, szerkezetű, általában mezőgazdasági termelésre berendezkedett csoportos település, amelyen. belül többnyire csak a lakosság elsődleges szükségletei nyernek kielégítést. A város viszont nagyobb lakosszámú, többségében már nem mezőgazdasági foglalkozású embercsoportnak munka- és lakóhelye, amelyben az ott lakó népesség életfunkcióinak kielégítésén (munka, pihenés, nevelés, testedzés) túl a környező táj településeinek magasabb (termelő, kulturális, szociális, igazgatási stb.) igényeit is kiszolgálja.

Tolna megyében a városok mellett egyre több azoknak a nagyközségeknek a száma, melyek a városias igények kielégítésére törekedve nemcsak a villany- és vízellátás, hanem a csapadék és szennyvíz- elvezetés rendszerének kiépítését is megkezdték.

A sokoldalú városépítési és városfejlesztési tevékenység során fontos feladat, hogy a lakosság élet- és vagyonvédelmi követelményeit állandóan figyelemmel kísérjük és azt a lehetőségeink határán belül maximálisan biztositsuk.

A második világháború idején városainknak, illetve akkor még csak városunknak és egyéb településeinknek a hagyományos fegyverekkel történő támadások hatásai ellen. kellett felkészülni. Ma már azonban a haditechnika rendkívüli gyors ütemű fejlődése folytán, az atomfegyverekkel fenyegető hadviselés. a támadás a lakosság jelentős részét és elsősorban a fejlettebb, Városias településekben tömörült lakosságot veszélyezteti.

Atomtámadás esetén azonban nemcsak az a város van veszélyeztetve, amelyik a csapást közvetlenül elszenvedi, hanem a környéken valameny- nyi település1, amelyre a robbanás következtében létrejött rádioaktív porok kiszóródnak. Mivel egyrészt a kiszóródások következtében létrejött másodlagos hatások által érintett te- rületek még szélcsendben is sokszorosát teszik ki a közvetlen csapást ért területnek, másrészt pedig a másodlagos hatások elleni védekezés összehasonlíthatatlanul egyszerűbb, ezért ma már világszerte a legveszélyeztetettebb települések lakosainak kitelepítését, szállítását tervezik.

A várható támadást megelőző kitelepítés a kitelepített lakosság befogadása és elhelyezése, — megyénkre ez jellemző — ezen túlmenően váratlanul bekövetkezett támadás esetén a kívülről történő mentés, mind olyan átgondolt és .alaposan mérlegelt város- fejlesztési és rendezési munkát kíván meg, amely biztosítja mind a közlekedési, mind az óvóhelyépítési területeket.

A városépítés és -fejlesztés terén:

Mind a városokban, mind a falvakban é‘s az azokat összekötő útvonalakon, közlekedési pályákon olyan területeket kell biztosítani, amelyek a rendkívüli szállítási igények gyors lebonyolítására is alkalmasak.

A települések központi és egyéb beépítésre szánt területeire olyan egységes területfejlesztési koncepciót kell kialakítani és azt céltudatos. következetes munkával végrehajtani, hogy a helyi lakosság létszámán túl a befogadni tervezett létszám megfelelő szintű védelme biztosítható legyen.

Az egyes lakótömbök, valamint a nagyobb objektumok telepítésénél számba kell venni az ott elhelyc- - zendő lakosságot és meg kell jelölni az elhelyezés helyét és módját.

Raktárak, garázsok, tárolók és egyéb hasonló létesítmények tervezésénél és megvalósításánál biztosítani kell, hogy az jelentősebb költségemelés nélkül alkalmas legyen a lakosság radioaktív porok kiszóródása elleni védelmére.

összefoglalva: a városépítés és városfejlesztés művelői a mi korunkban esak úgy végezhetik helyesen mindennapi munkájukat, ha a település lakosainak élet- és vagyonvédelmére vonatkozó radiológiai, biológiai és vegyi (RBV) tömegpusztító fegyverek elleni védekezés alapvető előírásait ismerik és annak figyelembevételével dolgoznak.

Ez a városépítés közben szükséges, megelőző intézkedések végrehajtását jelentiAmbrus István ;