Tolna Megyei Népújság, 1974. július (24. évfolyam, 152-177. szám)
1974-07-31 / 177. szám
Levélcímünk; 7101 Szekszárci, Pos fa fi ók, 71 ÖN KÉRDEZ Mikor készül »I a fürgedi út? _Meilinger Gyuia vb-titkár. Fürgédről kérdezi: „Miért csalt a 15. kilométerig újítják fel az ozora—fürgedi kövesutat? Az ott lévő szarvasmarhatelep ellátása sem lehet elsőbbrendű feladat, mint 1000 ember napi kenyerének, szükséges élelmiszerének biztosítása^ vagy a beteg emberek utazása a pincehelyi kárházba, rendelőintézetbe, vagy a szülő anyának időben való kórházba juttatása. Nem szavakra van szükségünk, hanem az út tényleges felújítására, hogy az Ozorára való közlekedés télen és esőben is biztosított legyen." A kérdésre Imre József, a KPM Tolna megyei Közúti Igazgatóság igazgatója válaszolt: — Az Ozora—Fürgéd közötti útszakasz szélesítési és javítási munkái ez évben kezdődtek meg és a jövő évben kerülnek befejezésre. Az anyagi lehetőségek nem teszik lehetővé, hogy az; útszakasz javításának teljes befejezésére ez évben kerüljön sor. Az sem lett volna célszerű, ha a javítási munkákat Fürgéd községnél kezdjük meg, mert az ez évben rendelkezésre álló anyagi eszközök csak 5 kilométer útszakasz javítását teszik lehetővé, amennyiben Fürgédnél kezdjük meg a javítást, úgy továbbra is mintegy 5 kilométer hosszú útszakaszon kell közlekedni, amely a már korábban megjelölt pincehelyi—ozorai utat eléri. Ismert előttünk a probléma és éppen ezért a tervezettnél előbbre hoztuk a javítási munkák elvégzését. Türelmét kérjük a füredieknek, ha az ősz folyamán túlteljesítésre lehetőség nyílik, úgy természetesen az útszakasz javítását folytatjuk Fürgéd felé. Visszhang a tanácstól Pály Dezső, a pincehelyi Nagyközségi Közös Tanács VB elnöke a következő tartalmú levelet küldte szerkesztőségünknek : „Olvasva a július 17-i számukban megjelent ön kérdez — mi válaszolunk rovat Haszonélvezeti jog címszó alatt megjelent és a kérdésre adott válasz utolsó bekezdésében foglaltakat, figyelmembe tűnt, hogy abban a nagyközségi közős tanácsra is utalás van. Megvizsgáltattam Fekete Balázsné bontási kérelem ügyét, s megállapítottam,' hogy sem Fekete Balázs, sem Fekete Balázsné nem adott be kérelmet: a tanács vb szakigazgatási szervéhez, hogy részükse bontási engedélyt adjanak. A bontási engedély kérelmük beadását döntően befolyásolta, hogy Fekete Balázs nagyanyja, mint haszonélvezeti joggal , rendelkező, nem hajlandó aláírni a bontási engedély kérelmet, s Fekete Balázsné ez utóbbi ügyben, valóban, többször felkereste a „tanácsot”. Intézkedtem, hogy Feke- téék a tanács vb szakigazgatási szerve illetékesén keresztül segítséget kapjanak a haszonélvezeti jog körüli bonyolult problémájuk megoldásához, mely végső soron azt eredményezi, hogy a bontási engedély megadható lesz." Vízműprobléma Bogyiszlói) Keserű Dénes Bogyisiió, Rákóczi u. 13. »ám alatti olvasónk leveléből idézünk: „Bogylszló községben 1970. október 19-én megalakult a vizmütársulat. Évekkel ezelőtt az utcákban le lettek fektetve a csövek, a közkutak leállítva. Hidrofor, viHanyvezeték, egyszóval minden szükséges elkészült. Csupán a legfontosabbat, a víz minőségi vizsgálatát hagyták a legvégére. Amikor is a KÖJÁL megállapította, hogy a viz közfogyasztásra alkalmatlan, a nagyfokú vastartalom miatt. Kit terhel a felelősség ezért? Fizetjük a ránk megszabott érdekeltségi dijat, s nem tudjuk, lesz-e és mikor, vízszolgáltatás? Köztudott dolog, hogy Bogylszló községben minden ásott kút vize egészségre ártalmas, tehát mór rég el kellett volna készíteni a törpevizművet." A kérdésre a megyei tanács vb építési-közlekedési és vízügyi osztályának vezetője, Fábián Imre válaszolt: — Ä bogyiszlói vízmű- társulat által épített községi vízműhálózat, hidrogló- busz építése 1973. évben befejeződött. A kivitelezés i során fúrt kutak vizének magas szerves vastartalma (8—10 mg/1) csak a kutak lemélyítése után vált ismertté, ezért a tervezett vastalanltóval az a kívánt mértékre nem volt tisztítható. A vizmütársulat 1972, évben megbízta az FTV illetékes osztályát, hogy a vízminőség ismeretében tegyen javaslatot megfelelő technológiájú vastalanító alkalmazására. Az FTV szakvéleménye alapján az eredményes vas- és man- gántalanítás levegőztetéssel és vegyszeradagolással érhető el, melynek költsége az akkori árak mellett 3— 4 millió forint-A beruházás csökkentésére a Tolna megyei Tanács V.<B. tervosztálya 1973-ban megbízta a Mélyépítési Tervező Vállalatot hogy az áltála szabadalmazott FERMESICC-el- járás alapján végezzen laboratóriumi kísérleteket és tegyen javaslatot annak alkalmazását illetően. A vizsgálatok szerint az adott esetben az új eljárás alkalmazása bizonytalansággal $ár, mivel az itt mértékadó vastartalom többszöröse annak az értéknek, kamire üzemi méretű berendezéssel szerzett tapasztaäatok állnak rendelkezésre. A beruházás költségét 1,5—2 millió forintban adták meg, azonban kedvezőtlen eredmények esetén 1—2 milliós átalakítások szükségesek'; ezen túlmenően a Víz- és Csatornamű Vállalatnak — mint üzemeltetőnek — a berendezéssel kapcsolatban kedvezőtlen tapasztalatai vannak, még kisebb vastartalmú víz esetében is. Felmerült még a tolnai vízmű kútjairól való ellátás lehetősége is, azonban ennek költsége is közel azonos az FTV által irányszámként adott forintösz- szeggeL Fentiek alapján az FTV megadott technológia megvalósítása látszik célszerűnek, aminek költsége a jelenlegi árakat figyelembe véve 5—6 millió forint. Ilyen volumenű összeg sem a társulatnál, sem a megyei, sem a községi tanácsnál ennek kivitelezésére nem áll rendelkezésre. Az elkészült vízmüvet tisztítás nélkül is lehet üzemeltetni, mivel egészségügyileg a felhasználandó víz nem ártalmas. A vastalanító nélküli üzemeltetéshez a KÖJÁL, a KDT Vízügyi Igazgatóság és a Vízmű Vállalat hozzájárult, ezért 1974. első negyedévében üzembe kívántuk helyezni, ehhez azonban a vízműtársulat nem járult hozzá. A tisztítómű kiviteli terveinek elkészítéséhez a Tolna megyei Tanács V. B. 200 m/Ft támogatást biztosított, mely a társulatnál meglévő összeggel együtt erre megfelelő fedezetet nyújt. A kivitelezéshez szükséges anyagi fedezet biztosítását a következő ötéves terv összeállításánál figyelembe kívánjuk venni. A fent leírtakat a község vezetőinek, lakosságának már több ízben tudomására hoztuk. Albérleti díj Petkes György Paks, Csámpa 102. szám alatti olvasónk mondta el a következő problémát: „Csámpán, tehát kívül- eső helyen, albérletben élek. Én mint kisiparos három helyiséget bérelek 650 forintért, szomszédom szintén albérlőként ugyanennél a házigazdánál 400 forintot fizet. A helyiségek állapota jelenleg élet- veszélyes, csináltatósára eddig a községi tanács sem kényszeritette a házigazdát. Arról érdeklődöm, ilyen külső helyen méltányos-e ilyen ösz- szegű albérleti díj fizetése? Miként lenne lehetséges hivatalos, kisebb bérleti díj megállapítását kieszközölni?" A kérdésre dr. Deák Konrád csoportvezető ügyész válaszolt: — Tartunk attól, hogy ebben az esetben nem albérletről van szó. Lakás- bérleti jogszabályaink szerint ugyanis lakást csak lakás céljára szabad albérletbe adni, tilos tehát albérletet létesíteni nem lakás, például műhely céljára, A bérlő legfeljebb a lakószobák felét adhatja albérletbe, így például 4 szobás lakás esetében csak 2 szobára lehet albérletet létesíteni (E rendelkezés alól egy kivétel van; ha a bérlő a lakásából a jogszabályban meghatározott okból ideiglenesen távol vanj Albérlet csak akkor létesíthető, ha a lakásban lakó valamennyi személyre a lakószobákból legalább 8 négyzetméter terület jut. A fentiek után mindenekelőtt tisztázandónak tartjuk, hogy ön valóban albérlőként lakik-e a szóban forgó lakásban. A lakbérekről, továbbá az albérleti díjakról a 3/1971. Korm. sz. r. rendelkezik, és az albérleti díj tekintetében a következőket mondja ki: „Az albérleti díjat e rendelet keretei között a felek megállapodása határozza meg. Albérleti díj címén a) az albérlő által kizárólagosan, továbbá a más személyekkel közösen használt helyiség és ezek lakás- berendezéseinek használatáért járó díj, b) a bútor és az ágynemű használatáért járó díj, valamint c) az albérlő részére nyújtott szolgáltatások tényleges költségei számíthatók fel. Az albérlő által kizárólagosan, továbbá a más személyekkel közösen használt helyiség és ezek lakásberendezéseinek használatáért járó havi alapdíj legfeljebb a kizárólagosan használt helyiségre jutó lakbérhányad háromszorosa lehet. Kimondja a jogszabály azt is, hogy „a lakásbérleti, albérleti, illetőlag ágybérleti szerződésnek az e rendeletben megállapított mértékű lakbért, albérleti, Illetőleg ágybérleti díjat meghaladó része semmis". Egészen más a helyzet természetesen, ha ön, mint kisiparos például korábban is műhelynek használt helyiséget vett bérbe műhelyként, amikor is természetesen nincs szó albérletről. E kérdések tisztázása nélkül egyértelmű jogi tanácsot adni nem tudunk. Lezárt boltok Száikán Páifi János Mólkai olvasónk igy kezdte levelét: „Községünkben az általános felháborodás óriási. Az történt, hegy a Szekszárdi ÁFÉSZ felügyelete alatt működé szálkai presszó és ftofbait egy hete zárva van, és pedig azért, mart mindkét egység vezetője szabadságát tölti. A helyi KISZ-szervezet IMI. 6-án rendezett sportdélutánján és az esti bál alkalmával a fiatalok egy pohár szódával sem kínálhatták meg vendégeiket. A nyári munka kellős közepén a munkába igyekvő és onnan jövő dal gazóknak is jólesne a hűsítő sör, kóla, fagylalt. Az eset folytatása, hogy a faluban működő egyetlen vegyesbolt mindkét eladója szintén szabadságra távozik, közel kéthetes időtartamra, s ez idő alatt az egység szintén zárva lesz. Érthetetlennek tartjuk, hagy azért járjon bevásárolni Szakszóidra egy falu népe, mert Szálkán a helyettesítést nem oldják meg." A kérdésre a Szekszárd- Sárköz és Vidéke Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet kereskedelmi osztályának vezetője, Csömör László válaszolt. — Pálű János szálkai olvasójukkal nem tudunk teljes mértékben egyetérteni az alábbiak miatt: A levélből úgy tűnik ki, hogy a községben két vendéglátó üzemel, presszó és italbolt. A valóságban egy vendéglátóegység van, mely két helységből áll Személyzete: egy vezető és egy napi 4 órás mellékfoglalkozású besegítő családtag. A dolgozók kívánságát teljesítve engedélyeztük, hogy évi 22 napi szabadságukból 6 nap szabadságot együtt tölthessenek. A szabadság engedélyezését a község vezetőivel előzőleg megbeszéltük, A lakosság italáru-ellátását a bolton keresztül biztosítottuk. Ennek érdekében kiszállítást nyert 100 láda sör, 30 láda Pepsi- Cola, 13 láda bor és 7000 forint értékű palack-szesz. A biztosított italáru az italbolt heti forgalmánál nagyobb. A vegyesbolt kétszemélyes — férj-feleség — családi alapon üzemelő egység. Évi szabadságuk 22 nap, melyből 6 napot kérésükre — gyógyfürdőbe utaznak — engedélyeztünk. A szabadság engedélyezését a község vezetőivel hasonlóan megbeszéltük, azt jóváhagyták. Az alapvető élelmiszerárukból az ellátás, italbolton keresztül történik. Véleményünk szerint ez a megoldás célravezetőbb, mint helyettesek beállításával kétszeri leltározás, ami legkevesebb 8—10 napot venne igénybe. Egyébként évközi ellenőrző leltárak alkalmával a lakosság ellátása hasonlóan italbolton keresztül történik. A kereskedelem és vendéglátóipar munkaerőgondjait, mely közismert, nem kívánom mentségül felhozni. M!VÁLASZOLUNK Telefonszámaink : 129—01, 123—61
