Tolna Megyei Népújság, 1974. július (24. évfolyam, 152-177. szám)
1974-07-28 / 175. szám
I agazin magazin - magazin Hé vise ép a F eszty-körkép A múlt század kilencvenes éveiben, Párizs egyik kiállítási csarnokában látta meg Feszty Árpád, a két francia festő, Detaille és Neuville óriási vásznát, amely Napóleon számos ütközeteinek egyikét ábrázolta. Feszty re olyan nagy hatással volt a kép lenyűgöző mérete, hogy elhatározta: ő‘ is fest hasonlót. Témának a vizözönt választotta. Itthon, családi körben megvitattak a nem mindennapos művészi elgondolást. A feleség, Jókai Róza mérsékelt-lelkesedéssel fogadta a merész tervet, Jókai Mór azonban — akinek Róza nevelt lánya volt — csak a témaválasztással nem értett egyet, különben tetszett a gondolat. — Szép, szép ez Árpád, de gondold meg: pár év .múlva millenniumot ünnepiünk. Azt tanácsolom, hogy az évfordulóra fesd inkább meg a „Magyarok bejövetelét”. Feszty örömmel fogadta az ötletet, a kivitelezésbe pedig bevonta Mednyánszl-cy Lászlót, Ujváry Ignácot, Spányi Bélát, Olgyay Ferencet, akik a háttér tájainak megfestését vállalták. Pállya Celsztjn a táborozási, sátorverési jeleneteket, Vágó Pál a lovakat vetette vászonra. A vezérek lovait Feszty festette, ugyancsak az ő munkája a gyönyörű felhőkkel ékes égbolt, s az előtérben lévő nagy alakok sokasága. A 126 méter hosszú, 15 méter széles egybeszőtt vásznat egy belga gyár készítette. A hároméves munka anyagi fedezetét egy kereskedelmi társulás adta, s ennek Cement helyett — hamu Az észt útépítők az autóutak alapozási és borítási munkálatai során kötőanyag gyanánt hamut használnak, amit hőerőművekben pala elégetése útján nyernek. A palahamu-útburkolat 1,5—2- szer olcsóbb a cementtel szilárdított burkolatnál és sem tartósságban, sem vízhatlan- ságának mértékében nem marad el mögötte. Ha a kavicsos anyagokat hamuval szilárdítják, minden ezer négyzetkilométernyi útburkolaton 14 tonna cementet lehet megtakarítani; ha a hamuval homokot szilárdítanak, akkor ugyanekkora területen 25 tonna cementet. Az ötödik ötéves terv végére 260 kilométer hosszú út burkolata tartalmaz cementet Észtországban. ellenében jogot kapott arra, hogy a mai Szépművészeti Múzeum helyén épült ideiglenes csarnokban a kész képet belépődíj ellenében bemutassa. A gigantikus alkotás csak fél évvel a szerződésben kikötött idő után készült el. A társaság, amely óriási összegeket szedett be a körkép nézőseregétől, nem vállalta a többletköltséget. Ezt Feszty saját zsebéből fizette ki, s így a munkába belerokkanva, tízezer korona adósság is terhelte a „Magyarok bejövelete” miatt. Egy másik pénzügyi vállalkozás viszont csaknem jóvá- v tehetetlen fordulatot hozott a kép sorsában. Az eredeti vállalkozók ugyanis a századforduló körül eladták a körképet egy londoni kiállítónak, s azt csak 1940-ben vásárolta vissza az akkor erre a célra alakult részvénytársaság. Az RT. az egykori plasztikum melletti téren építette fel az újabb körcsarnokot a „Magyarok bejövelete’’ bemutatására. Amikor a második világháború bombázásai miatt a mű ott veszélybe került, a főváros felajánlotta, hogy 200 000 pengőért megveszi és a Citadellában biztonságosan elhelyezi. Az RT. azonban ragaszkodott a negyedmilliós vételárhoz, s az elhúzódó alkudozások alatt amerikai szőnyegbombázás érte a körképet a Városligetben. A súlyosan megsérült vászonban a háború alatti és -utáni nehéz raktározási viszonyok további károkat okoztak. Végül a Nemzeti Galéria vette pártfogásába. Egy kisebb részletét — Mednyánsz- ky aranyszínekben pompázó Verecke környéki domboldalát — azóta helyreállították a Galéria restaurátorai. A hányatott sorsú alkotás most végre révbe ér: a Pusztaszeri Országos Emlékbizottság úgy határozott, hogy történelmünk első országgyűlésének, továbbá a felszabadulás utáni sorsfordító eseménynek, a földosztásnak a színhelyén, a pusztaszeri Nemzeti Emlékparkban állítják ki teljes restaurálás után a „Magyarok bejövetelét”. A Nap az aszály ellen Afrikaiak milliói élnek ma az aszálytól való állandó félelemben. A szárazság súlyos veszteségeket és éhínséget okoz a kontinensen. Hamarosan beköszönt azonban az a nap, amelyen maga a Nap fogja mozgásba hozni az öntözőberendezéseket. Már most is négy afrikai országban — Mauritániában, Szenegálban, Felső-Voltában és Nigériában — folynak kísérletek az úgynevezett napszivattyúkkal. E szivattyúk a napsugarak hőenergiáját mechanikus energiává alakítják át, amit aztán arra használnak, hogy a vizet kiemeljék a mély kutakból. Az egyik szivattyút, amelyet a nigériai fővárostól néhány tucat kilométerre állították fel, a Nigériai Napenergiahasznosító Igazgatóság működteti. Dr. Abdu Mumuni, az igazgatóság vezetője, a napenergia hasznosításának egyik kiemelkedő afrikai szaktekintélye derűlátóan értékeli _ az effajta szivattyúk kihasználásának lehetőségeit. A napszivattyúkat távoli vidékeken tervezik felállítani, hogy biztosítsák a legelők vízellátását, ami az aszályos évszakokban jelentősen csökkenti majd a marhaállomány elhullását. Azokon a területeken is felhasználják az öntözésben a szivattyúkat, ahol más öntözési módszereket nehezen lehetne kialakítani. A napszivattyúk alapvető hátránya, hogy drágák, Franciaországban gyártják őket, és onnét importálják az afrikai államok. Mindenesetre olcsóbbak azonban, mint azok a napelemek, amelyek a napenergiát először elektromos energiává alakítják át és olcsóbbak a napenergia többi átalakítási módozatainál is. Ezüst a csatornában A szakemberek becslése szerint hazánkban évente öt—hat tonna színezüstüt nyelnek el a csatornák, a szennyvízemésztő gödrök. E nagy értékű nemes fémet mikroszkopikus szemnagyságban a filmek előhívásánál használt rögzítő folyadék, az úgynevezett fixirvíz tartalmazza. Ugyancsak jelentős mennyiségű ezüstnitrát kerül szemétdombra a laboratóriumokból kikerülő elhasznált filmeken is. Az elfolyó „ezüstbánya” anyagát persze nem könnyű megfogni, s ha kis mennyiségről van szó, nem is érdemes, miután egy liter fixiroldat mindössze három gramm ezüstöt tartalmaz. Házi „ezüst- csinálásra” tehát nem, nagy tételű feldolgozásra azonban annál kifizetődőbb az elhasznált vegyszer újrahasznosítása. Hazánkban egyedül az Ál- * lami Pénzverő foglalkozik a nagyobb laboratóriumokban elhasznált fixiroldat és fibn összegyűjtésével és feldolgozásával. A begyűjtött sok száz hektoliternyi fáradt vegyszert speciális technológiával ülepítik, s érdekes módon vonják ki a filmekből is az ezüstnitrátot. A fixiroldatból évenként egy tonna, a filmekből pedig másfél tonnányi ezüstöt állítanak elő. A veszendőbe menő ezüstnek azonban viszonylag csak csekély részét mentik meg. A filmek és a fáradt vegyszer. begyűjtése ugyanis még csak néhány fővárosi nagyüzem laboratóriumra korlátozódik. Ha számításba vesszük a vidéki nagyvárosokat, az amatőr fo- tólaboránsók egyre növekvő táborát, kiderül, hogy hazai „ezüstbányánk" kincsét még korántsem aknázzuk ki. Érdé- ’ mes volna ezért a nem mindennapi „bányászkodást” országos méretekben kiterjeszteni. Az Állami Pénzverő szívesen venné. ' ha vidéken is megszerveznék az értékes ezüstöt tartalmazó hulladékok összegyűjtését. Természetesen alapos gazdasági számítások, a begyűjtés,' a szállítási költségek pontos.1 kalkulációja döntheti csak el, hogy miképpen lehetne a leggazdaságosabban megmenteni* az „elfolyó” ezüstöt. Japán műkincsek a berlini Pergamon Múzeumban A beflini Pergamon Múzeumban „Három évezred japán művészete” címmel érdekes kiállítás nyílt meg a közelmúltban. A 155 japán műremek nagy részét először mutatják be Európában, a kiállítási tárgyak közül jó néhány pedig még sohasem hagyta el hazáját. A műkincseket egyébként japán múzeumok, templomok és magángyűjtők kölcsönözték a Pergamon Múzeumnak. Míg az európaiak legjobb esetben a jápán faragást isA mbit jobb az aszfaltnál Három éven keresztül folytattak kísérleteket a svéd „rubittal” burkolt útszakaszokon. A kísérletsorozat ígéretes eredményekkel járt; az új anyag felülmúlja a jelenlegi bitumenes készítményeket. A pontosan kimért mennyiségű aszfaltból, kőzúzalékból és gumiból készült anyagot speciálisan megmunkálják. s ez a burkolat kétszer olyan hosszú élettartamú lesz, mint az aszfaltburkolat, különösen pedig a gépjárművek közlekedése esetében kedvező. Javulnak ugyanis a jármű menettulajdonságai, minthogy a rubit rugalmas. Az új burkolóanyagnak ez az előnye különösen télen mutatkozik meg: a rubit- burkolat enged a nyomásnak, ami csökkenti az eljegesedésből származó veszélyt, ugyanis az útfelületen képződött jégréteg összetöredezik. A rubit másik előnye a hőingadozásokkal szembeni ellenállóképessége. Ami az előállítási költségeket illeti, ezek a szabványos aszfaltburkolaténál állítólag alacsonyabbak. Hozzájárul ehhez az is, hogy a ru- bitkeverékhez régi, rossz autógumik anyaga használható feL Három évszázados utazás Két holland pénzérme, amelyet 300 évvel ezelőtt küldtek el Hollandiából Dj akartába, most végre elérkezett rendeltetési helyére... Az érmék abból a pénzösszegből valók, amelyeket a Holland Kelet-Indiai Társaság Betávia nevű hajójának kellett volna Indonéziába vinnie. 1629-ben a hajó az ausztrál partok sziklái közt léket kapott és elsüllyedt. A pénzt tíz éve találták meg amatőr könnyűbúvárok. Egyikük, Max Kramer, elvitte az érméket Dja- kartába, és az ottani múzeumnak adományozta. merhették meg, a Pergamon Múzeumban most figyelemmel kísérhetik a japán* mű-. vészét fejlődését. A. kiállításon láthatók: agyagfigurák, sírmellékletek, buddhista szobrok, tussal festett képek, a noszínház XVI—XVIII. századi csodálatos köntösei, i. e. 1500—200-ból származó agyagplasztikák és a zen szerzetesek kaligrafiái. A kiállítás viszonzása annak a három tárlatnak, amelyet az NDK rendezett Tokióban és Kiotóban, s amelyeken, főképpen Dürer és Rembrandt műveit mutatták be a japán közönségnek. Gyalogosok paradicsoma A tokiói hatóságok a város centrumának több utcáján megtiltották vasár- és ünnepnapokon a gépkocsiforgalmat. Az intézkedés annak a programnak a része, amelynek megvalósítását a. japán főváros tanácsa néhány évvel ezelőtt kezdte meg a gyalogosok érdekeinek védelmében. Pályaalkalmassági vizsgálat Képünkön egy érdekes pszichofiziológiai vizsgálatot láthatunk. De félreértés ne essék, a vizsgálatot nem a fehér köpenyes technikus, hanem egy magyar gyártmányú R—10 számitó- gép végzi I A Számítástechnikai Koordinációs Intézet munkatársainak a szegedi kutatókkal együttműködve olyan számítógéppel elvégezhető és értékelhető tesztet sikerült kidolgozni, amely a reflexműködés, alakfelisme- rő-készség és tanulékonyság vizsgálatára alkalmas. Pl. a képen láthaté „cikcakk** tesztnél ■ vizsgált személynek a képernyőn megjelenő mozgó vonalat kell megállítania, nyomógomb segítségével, egy adott tartományb&i. A módszer nagy előnye, hogy a számítógép a vizsgált személyről azonnal értékelést , ezzel közvetlen embergép kapcsolatot tesz lehetővé.
