Tolna Megyei Népújság, 1974. július (24. évfolyam, 152-177. szám)

1974-07-27 / 174. szám

Váfköhyi Nándor: LEONARDO r Ä BARLANG A középkor művészete nem a természetet, nem az életet kívánta ábrázolni; ahogy a földi lét csupán előkészületet, átmeneti állapotot jelentett számára egy elvontabb létfor­ma felé, akként a földi világ képeit is csak eszközül hasz­nálta elvont eszmék kifejezé­sére. Tárgya tulajdonképpen maga a transzcendencia volt, ezt önti formába minden alko­tása, a katedrálisoktól a kó­dexek miniatúráiig, s ehhez nyújt kifejezőeszközöket, azaz szimbólumtárat a természet és az élet. Némi sűrítéssel szólva, a kifejezés és az ábrázolás különbsége az, ami a közép­es újkor művészeti irányzatait egymástól elválasztja. A reneszánsz művészete svakít az eszmei törekvésekkel, nagy fölfedezése: az ember és környezete, a természet felé fordul, vagyis az érzékelhető világ felé. A művészetnek va­lóban elsőrendű feladata a na- túra ábrázolása, csakhogy nem egyedüli, nem kizárólagos. Ha a középkor művészete egyol­dalú volt, mert csak a jelen­ségek mélyén rejlő eszméket igyekezett kifejezni, hasonló­képpen egyoldalú a reneszán­szé, mely elvből nem hatol a jelenségek felszíne alá, s meg­elégszik az érzékelt natúra áb­rázolásával. A jelenségek ugyanis mindig többet monda­nak annál, amennyit az érzé­kek felfoghatnak belőlük, s ez az oka, amiért a reneszánsz által megindított irányzat, négyszáz éves fejlődés után, vé­gül is antinaturális irányza­toknak adott helyet, absztrakt, expresszionista stb. módsze­reknek, azaz a művészet is­mét kifejezni igyekszik azt, ami a jelenségeken, a natúrén közvetlenül nem érzékelhető. Ama négyszáz éves fejlődés velejében nem is egyéb, mint folytonos küzdelem a valóság hívebb megragadásáért, a ko- larizmustól az impresszioniz­musig a festészetben, a klasz- szicizmustól a szolgai realiz­musig a szobrászatban (hogy csak a két legfőbb képzőmű­vészetet nézzük). A natúra művészének, ha programját következetesen, a végső pontig meg akarja valósítani, tanul­mányoznia kell a természetet, elemeznie, szétbontania, azaz — mint naponta látjuk — át­lépnie az érzékelés határait. Ha megáll ezen a határon; zsákutcába került. Érthetetlen, de tény, hogy az újkori művészet e probléma- halmaza Leonardo da Vinci­ben egyszerre, s teljes terje­delmével tudatosul, hevennyé Válik, és olyan küzdelembe sodorja, aminőhöz hasonlót a művészettörténet nem mutat fel. Érthetetlen, hogy egyma­ga nem csupán végigjárja a fej­lődés minden döntő állomását, hanem nyomban a kérdéskör kellős közepébe mélyed, s a természet teljes életét kívánja megismerni, hogy híven ábrá­zolhassa; nemcsak a termé­szet, az ember, az elemek, a Föld, az ég minden Ízületét igyekszik megtapintani, min­den redőjét felbontani, hanem az egyetemes élet alapjait és törvényrendjét is kihántani a jelenségek végtelen sokaságá­ból; nem csupán törekszik az új tudomány teljes birtokára, hanem megteremti módszereit, a tapasztalást és a kísérletet; nemcsak az egzakt vizsgálódás mind azóta taposott útját töri meg, hanem megveti a racio­nális világszemlélet alapjait is. Ám evvel eljut a naturális művészet zsákutcájának záró- faláig: ráébred, hogy az élet végső értelme érzékelhetetlen, felfoghatatlan. Felfoghatatlan; tehát ábrázolhatatlan is. A zsákutcából a teremtő lángel­me érthetetlen csodája menti meg: azok az alkotásai, me­lyek művészetének csúcsán ál­lanak. az élet megfejthetetlen titkát idézik sejtelmes mosoly­ával. A végső megoldatlanság tu­dat alatti, ösztönös szimbóluma Leonardónál a barlang. A fény és a homály sejtető, megra­gadhatatlan egybeolvadása jel­képezi, hogy nincs határ az értelem világossága és a sej­telem megérzése, az ismeret bizonyossága és a lét elemi titka közt, hogy barlangban élünk, ahová az igazságnak csak megtört sugarai vetődnek. De a dolgok mégis a homály- lyal küszködő, tört fényben mutatják meg valódi arcukat, a művész ekkor léphet lé­nyegükhöz legközelebb: a föl­di életnek és minden törek­vésének leghívebben ábrázolt képe a barlang. Szimbólum; az ember nem él teljes sötét­ségben, de a teljes fény kü­szöbét sem lépheti át. Leonar­do élete szakadatlan küzde­lem a folttalan világosságért, a teljes megértésért, de öntu­data alatt, ösztönei mélyén magában hordozza a sikerte­lenség végzetét, s egész éle­te nem egyéb, mint e dialek­tika példátlanul termékeny harca. Minden lépése céltuda­tos, minden alkotása önma­gában tökéletes, de végső cél­ját soha sehol sem éri el. Az ő életének is leghívebben ki­fejező jelképe a barlang. Leo­nardo sem lépte át a fény kü­szöbét. (Folytatjuk) Nyári élelmiszer-ellenőrzések A megyei (fővárosi) élelmi- ugyan nem magasabb az el­szer-ellenőrző és vegyvizsgáló intézetek a nyári hónapokban folyamatosan vizsgálják a bolti élelmiszeráruk minősé­gét, a vendéglátóiparban for­galomba hozott étel- és ital­adagok mennyiségét. Megálla­pították, hogy az elmúlt év azonos időszakához képest ke­vesebb a kifogásolnivaló, a vásárlókat lényegesen keve­sebb esetben károsítják meg, de még mindig gondot okoz a szabályok, előírások be nem tartása. A nyári időszakban, külö­nösen a Balaton-parton emel­kedik a szabálytalanságok szá­ma, — ezt állapította meg a kaposvári intézet széles körű vizsgálata, amely szerint 71 vendéglátóipari üzemben a bor és presszókávé sok eset­ben „súlyhiányos” volt. A minták mintegy 30 százaléka esett kifogás alá. Ez az arány ErteBces lelet a Déli pilyauduaron A Déli pályaudvar nagysza­bású modernizálása és bővíté­se a régi építmények fokoza­tos elbontásával jár. Még ez év februárjában sor került a régi támfal lebontására, mert éppen annak a helyére kerül a felvételi épület egyik fő fa­la. A masszív támfal robban­tásakor kifordult a falból egy több mázsás kőtömb. A kő­tömbbel, éppen nagy súlya miatt, nemigen foglalkoztak. A napokban azonban útban volt és odébbgördítették. Ek­kor vették észre az ott dolgo­zó kőművesbrigád tagjai, hogy a kőtömb közepén a malter alatt negyven centiméter hosszú, tégla alakú repedés jelentkezik. Szerszámaikkal lekaparták a malterréteget és akkor előtűnt a fedőkő, amely a kőtömbbe vésett üreget ta­karta. A fedőkő alól pedig pillanatokon belül kiemeltek egy 31 cm hosszú, és 11 cm átmérőjű, közel háromkilós ónhengert. A munkások nyomban fel is nyitották a leforrasztott ón­hengert és kiürítették a tar­talmát. A tokban elhelyezett irat apróra tépődött és tartal­ma egyelőre ismeretlen. De épségben adtak át a munká­sok a műszaki ellenőrnek egy magyar, egy német és egy francia nyelvű, 30 oldalas fü­zetet, amely a „Cs. kir. Sza­badalmazott Ferencz József Császár Keleti Vaspálya — Társaság” 1858. május 22-én tartott első közgyűlését, jelen­téseket és közgyűlési határo­zatokat, pénzügyi és műszaki terveket ismertet. múlt évinél, de mindenképpen arra utal, hogy a minőségel­lenőröknek a továbbiakban újabb szigorú ellenőrzéssoro­zatot kell tartaniok a vissza­élések megakadályozására. A vétkések ellen szabálysértési feljelentést tettek. Hasonló vizsgálatokra került sor a Ba­laton északi partján, s itt szintén nagyszámú szabály­talanságot tapasztaltak. A korábbi hónapokban a vásárlók gyakran kifogásol­ták, hogy a gyorsan romlo élelmiszerek csomagjain, do­bozain nem tüntetik fel a fo- gyaszthatóság idejét. Az élel­miszer-ellenőrök hasonló visz- szásságokat tapasztaltak, s ezekre figyelmeztették az ille­tékes vállalatokat. Az intéz­kedés nyomán örvendetesen javult a helyzet: egész sor megyében, ahol ellenőrzések­re került sor, eltűntek az üz­letekből a szavatossági idő fel­tüntetése nélkül forgalomba hozott élelmiszerek. Egyebek között ilyen megállapításra jutottak a Balaton déli pari­ján végrehajtott ellenőrzések Során. t A nyári italellenőrzések a minőség javulásáról tanús­kodnak. Mindamellett találtak kifogásolnivalót, egyebek kö­zött például nagyobb tétel cse­resznyepálinka, brandy és triplesec forgalmát tiltották meg amiatt, hogy az ital ösz- szetétele nem volt megfelelő. Találtak az üzletekben üledé­kes bort is, ezt kivonták a forgalomból és az ital átdol­gozás után kerülhet csak visz- sza az üzletekbe. (MTI) Három évtizede szabad Lengyelország ÉPÜL A MÁSODIK..; Nehéz Varsóban harminc esztendősnél öregebb házat ta­lálni. De ugyanígy: Katowice új centrumában, vagy a most rohamosan fejlődő Bielsko Bialában korszerű, esztétikus épületek határozzák meg a vá­ros képét Óriási ütemben fo­lyik az építkezés: Varsóban a Kultúra Palotája körül egyre- másra nőnek a toronyházak : nemrégiben adták át a svéd tervek alapján épült 34 szin­tes Fórum szállót, ugyanitt csupa üveg áruházsor övezi a Marszalkowska sugárutak Épül a Centralna, a főváros új köz­ponti pályaudvara. A felsza­badulás évfordulójára is tar­togattak ünnepi ajándékot: az építők július 22-én adták át a Varsót, kelet—nyugati irány­ban átszelő korszerű autópá­lyát, amely csodálatos ívű, új hídon fut ált a Visztulán. Érdemes néhány szót szólni Katowice új városközpontjáról, amelyet követendő példaként kellene venni — állapította meg nemrégiben a városban látogatást tett ENSZ-delegáció. ötezer ember él az egyik 14 szintes házban, mellette 20 szintes toronyház töri meg a szintmagasságot. Körülötte né­hány üvegfalú áruház tölti ki a teret. Egymással szemben a Hotel Katowice és Hotel Szi­lézia övezi a 40 méter széles sugárutat, a monumentális, a „sziléziai felkelés” emlékére készített szobor és a még mo­numentálisabb 12 ezer nézőt befogadó, az Orion űrhajóra emlékeztető sportcsarnok, úgy tűnik, térré zárják az utat, amely a valóságban hosszú kilométereken keresztül, 8—10 szintes házak között fut Az első Lengyelország. A LEMP VI. kongresszusán kiadták a jelszót: „Felépítjük a második Lengyelországot'’. Az ország lakásállományának megkétszerezését célzó prog­ram előírja, hogy 1990-ig hét­millió lakást kell felépíteni. Az épülő második Lengyelország azonban nem lehet csak egy­szerűen az „első és a máso­dik” Lengyelország lakásállo­mányának az összegezése, mint ahogy azt egy beszélgetés al­kalmával dr. Stanislaw Wy- ganowski docens, a neves ur- banista mondta, hanem har­monikus összeillő egészet kell alkotni. Nem feledkeznek meg a természeti környezet meg­őrzéséről, a különösen szép helyeket védik az urbanizáció­tól. A LEMP Varsó megyei lapjának rovatvezetője egészen meghökkentő számokat mon­dott az építkezés üteméről: Varsó megyében például 1971- ig csak hagyományos házak épültek, ma pedig már hét házgyár (közte egy családi há­zakat építő) üzemel, s 7500 lakást építenek. A következő két évben újabb hat házgyár lép a termelésbe. Marad a kérdés: hogyan, mi­ből épül a második Lengyel- ország? Ki építi? Az urbani­zációs szakemberek igyekezete ellenére nem marad-e mégis idegen test az első Lengyelor­szágban? Kilenc szövetkezeti forma közül Lengyelországban a la­kásszövetkezet a legelterjed­tebb — régi hagyományai van­nak. A második világháború­ban például az illegális moz­galom egyik legális lehetősége a lakásszövetkezet volt. Lublin mellett a Napsugár­hegyen van a sok kiváló szö­vetkezet közül az egyik, (a lakások döntő többsége szövet­kezeti erőből épül), amely talán egy kicsit szebb is az átlagnál. Ebben a mikrotársa- dalomban megvalósult a tel­jes önkormányzat. Tizenöt esz­Kaiowice új városközpontja.-1^ fehdeje kezdődött a lakótelep építése, amelyről a szövetke­zet tagjai még a tervezőasz­talon véleményt nyilvánítottak, igényeik szerint alakíttatták. Az újításairól híres Oskar Hansen professzor készítette a terve­ket — most mégis úgy tartják, a Napsugár-hegy a tervezők, építők és lakók közös műve. A járműforgalom elől elzárt sétányrendszert építettek a szolgáltatópontokat egy cent­rumba helyezték, a játszótere­ket fákkal választották el a telep többi részétől. Már a közművesítéskor ott dolgoztak a jövendő tulajdonosok, a há­zakat átadás előtt a l<<kók ta­karították ki, s az így megta­karított összegből a klubokat szerelték fel. Lemondtak a házfelügyelők munkájáról: maguk takarítják a lépcsőhá­zakat, maguk rendelkeznek a mosókonyhákkal, szárítóhelyi­ségekkel. A játszótereket szik­lakertek díszítik, ezekért, a já­tékokért a gyermekek egy-egy csoportja a felelős. A másfél évtizede még kiscserkészként a játszóterekre ügyelő gyerekek közül többen ma már igazga­tók, vezető emberek, de a la­kótelepen legfeljebb a felada­tuk változott: az újságíró po­litikai előadásokat tart, a ze- néjskeja igazgatója zenei fog­lalkozásokat vezet. A lakóbi­zottság mellett a legkülönbö­zőbb munkacsoportok működ­nek: a társadalmi munka szer­vezete most a 18 hektáros park létesítésével van elfoglalva, épül a fedett uszoda, a két nyi­tott medence, szánkó- és sí- lesikló pálya. A nobizottság megszervezte a gyermekfel­ügyeletet, nemrégiben társa­dalmi óvodát létesítettek. A tervek szerint a második Lengyelországot hasonló ön­kormányzatú közösségek al­kotják majd... Lombos! Jenő (Következik: A jövő nemze. déke.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom