Tolna Megyei Népújság, 1974. július (24. évfolyam, 152-177. szám)
1974-07-04 / 154. szám
a Befejeződött csúcstalálkozó Eaxmee&ere a mnnhaheiyt demohr&ciárol • — X.i .... \ J — * Közvétve, közvetlenül Szerdán Moszkvában szovjet—amerikai közös közleményt adtak ki Richard Nixon- nak az Egvesült Államok elnökének a Szovjetunióban tett hivatalos látogatásáról. A közleményből a többi közt kitűnik: A tárgyaló felek megbeszéléseik során megállam'tották, hogv közös, energikus erőfeszítéseiknek köszönhetően rövid Idő alatt gyökeres fordulatot sikerült elérni a szovjet—ame- rkai kapcsolatokban, a béke és az onszágaik és az egész emberiség érdekeit szolgáló 6zéles körű, kölcsönösen előnyös együttműködésük irányában. A felek hangsúlyozták, hogv a Szovjetunió és az Egyesült Államok vezetőinek lassan hagyományossá váló legmagasabb szintű megbeszélései rendkívül jelentősek a két ország kapcsolatainak kedvező fejlődése szemoontjából. A Szovjetunió és az Egvesült Államok arra a következtetésre jutott, hogy a stratégiai támadó fegyverek korlátozása terén hozandó néhány intézkedésről szóló ideiglenes esvez- ménvt újabb, a stratégiai fegyverek korlátozását előíró szovjet—amerikai egyezménynek kell követni. A két féi egyetértett abban, hogy egy ilyen egyezménynek az 1985-ig terjedő időszakot kell felölelnie. A Szovjetunió és az Egyesült Államok kívánatosnak tartják a rakétaelhárító rendszerek elterjedésének az eddigi megállapodásokon túlmenő csökkentését. Szerződést kötöttek a föld alatti nukleáris kísérletek korlátozásáról, amely szerződés 1976. március 31-től teljesen betiltja a rob- , hántásokat egv bizonyos nagyságrenden felül, és az egvéb föld alatti kísérletek számát is a minimálisra csökkenti. A tárgyaló felek elégedetten állapították meg, hogy a nemzetközi helyzetre egyre inkább a feszültség csökkenése, a béke megszilárdulása és a kölcsönösen előnyös együttműködés fejlődése válik jellemzővé. A két félnek meggyőződése, hogy az európai biztonsági és együttműködési értekezlet sikeres befejezése kiemelkedő • jelentőségű esemény lesz, amely elősegíti a szilárd béke megteremtését. A Szovjetunió és az Egyesült Államok véleménye szerint az európai biztonság és stabilitás megszilárdítása érdekében a kontinensen folyamatban lévő politikai enyhülést a katonai enyhülést szolgáló intézkedéseknek kell követniük. . —. Véleményük szerint elsőrendű fontosságú feladat a közel, keleti háborús veszély és feszültség csökkentése. Ennek egyetlen lehetséges módja az ENSZ Biztonsági Tanácsa 338. számú határozatán alapuló igazságos és szilárd, békés rendezés, amelynek során tiszteletben kell tartani a Közel- Kelet minden népének — beleértve a palesztin népet is — törvényes érdekeit és az adott térség minden államának a létezéshez való jogát. A Szovjetunió és az Esrve- Államok megállanították, hogy határozottan tovább javult a helyzet Indokínában. A tárgyalások után szovjet— amerikai közös nyilatkozatot is tettek közíjé, amelyből megtudhatjuk: A Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége, és az Amerikai Egvesült Államok, korlátozni óhajtván azt a potenciális veszélyt, amelyet esetleges új hadviselési eszközök jelentenek az emberiségre nézve, figyelembe véve, hogy a környezettel — beleértve az időjárás befolyásolásával — kapcsolatos területeken elért tudományos-technikai haladás új lehetőségeket nyithat a természeti környezet befolyásolására alkalmas eszközök háborús célokra történő felhasználására, felismerve, hogy az ilyen jellegű felhasználásnak széles körű, időben messze ható és komoly következményei lehetnének, melyek kárt okoznának az emberiségnek, felismerve továbbá, hogy a tudományos-technikai haladás megfelelő felhasználása megjavíthatná az ember és a környezet kölcsönhatását: 1. síkra szállnak a lehető leghatékonyabb olyan intézkedések mellett, melyek a természeti környezet befolyásolására alkalmas eszközök háborús célokra történő felhasználásából adódó veszélyek kiküszöbölésére irányulnak. 2. elhatározták, hogy a folyó évben megrendezik szovjet és amerikai szakemberek találkozóját e probléma tanulmányozására. 3. elhatározták, hogy megvitatják azokat a lépéseket is, amelyeket az 1. pontban előirányzott intézkedések meghozatalára tehetnek, . Vigyázzunk, véletlenül se kerüljön a címben lévő két szó közé — a vessző helyett — egy harmadik. Nem . közvetve vagy közvetlenül, hanem közvetve és közvetlenül egyaránt élnie, léteznie kell a munkahelyi demokráciának. Azonos tartalom más-más formái, megjelenítői ’ csupán. Nincsenek alá- és fölérendelt viszonyban. Egyformán fontosak. Egyformán fejlesztésre szorulnak. A BIZALOM KÖTELEZ Ismerős mondat. Sűrűn hallani. Főként a különböző testületek tagjainak, megválasztásakor. Az üzemi, a munkahelyi demokrácia közvetett érvényesítését ugyanis a dolgozók testületekre bízzák. Például a pártbizottságra. A vállalati szakszervezeti. tanácsra, bizottságra. Az alsóbb szintű párt- és KISZ-vezetőségekre, szakszervezeti műhelybizottságokra. S egyebek között a vállalati felügyelő bizottságra, hiszen annak is vannak munkás tagjai. Akiket, sok más, tisztséget kapott társukkal együtt, kötelez a bizalom. Kérdés, mire kötelezi őket ? Természetesen arra, hogy ismerjék a testület elé kerülő ügyeket, mondják el véleményüket, s persze, a'zokét szintén, akik megválasztották őket. Legyenek kritikusok, igényesek, kezdeményezők, ne gépiesen bólogatok... NÉHÁNY HEGYIBESZÉD Lassítsuk csak gondolataink szárnyát, nehogy a felhők közé ragadjanak bennünket. Maradjunk a földön. Elvben helytállóak azok a követelmények, melyeket fentebb sorolni kezdtünk. A gyakorlatban azonban a közvetett demokrácia fórumainak ténykedése a munkahelyek egy részén azért formális, azért keveset érő, mert semmi más, pusztán — ahogy ezt az üzemi szóhasználat csúfolja — néhány hegyibeszéd hangzik el. A vezetők, a szakterület illetékesei számadatok és szakmai kifejezések tömegét zúdítják a hallgatóságra. Igyekeznek „tudományosak” lenni, de legjobb esetben is annyi marad meg a résztvevők többségének fejében, hogy „kellene”; sok minden kellene. Hogyan, mi módon? Erről nem esett szó, erről nem kérték a testület tagjainak véleményét. Holott. ott .kezdődött volna a kollektív munka, a demokrácia közvetett fórumának hasznossága. Esetleges, rendezetlen annak gyakorlata, hogy mit érdemes, mit kell e fórumok elé terjeszteni. A jelenleginél világosabb — állami és szakszervezeti — utasításokra, irányelvekre van szükség. Azért, hogy ne néhány vezető elhatározásától függjön, megvitatnak-e valamit a testületekkel, vagy „rövid úton” döntenek, s a közösségnek nem marad más, mint a tudomásulvétel. Mert ez hálátlan szerep. Mi több, jogtalan is. Tökéletesen igaz ugyanis a lenini útmutatás: „A megvitatás — közös, a felelősség — egyszemélyi”. A SZÓ ELREPÜL... Az írás viszont megmarad — tartja a közhiedelem. De öreg hiba, hogy sokszor az írás sem ér sokat. Könnyű ez is, „elrepül”. Hiszen — áttérve a munkahelyi demokrácia közvetlen formáira — jegyzőkönyv, emlékeztető, összefoglaló készül a termelési tanácskozásról, áz üzemi munkásgyűlésről, a brigádértekezletről, a brigádvezetők helyi, s ágazati tanácskozásáról, az ifjúsági parlamentről, a törzsgárda összejöveteléről, a műszaki konferenciáról, a párt- és szakszervezeti, KISZ-taggyűlésről... Azaz tekintélyes a fórumok száma. Nem kevésbé az ott elhangzó észrevételeké, javaslatoké, bírálatoké. Csak éppen... „ .. . azt szeretnénk, hogy hatékonyabban működjön demokráciánk, és nem úgy, ahogy ma még sok helyen előfordul; a dolgozók elmondják ugyan a véleményüket, a vezetők meg is köszönik azt, de minden marad a régiben” — állapította meg Kádár János 1974. március 28-án, a nyíregyházi pártaktíván. Azaz csak a szó meg az írás nem elég. Arra is szükség van, hogy a kötelező cselekvés módjait kimunkáljuk. A vezetők személyes felelősségének érvényesítését a dolgozók közvetlen tapasztalatainak hasznosításában. FORMALITÁSOK HELYETT Napjainkban — mind a dolgozók szemléletét, mind társadalmi viszonyainkat tekintve — eljutottunk addig, hogy a közvetett és a közvetlen fóruJ moknak érdemi szerepet, hatáskört, ha úgy tetszik, jogkört szánunk. A formalitások helyett. Formailag ugyanis élnek a termelési tanácskozások. Rendszeresen megtartják azokat, stb. Ám mi múlik a dolgozóknak ezen az összejövetelén? Döntenek a kiváló címre javasoltakról. Kész. Vajon ma már elég ez? Hiszen az emberek politikai, műveltségi, s persze szakmai szintje is, jóval fölötte áll az egykorinak. Igényük van tehát a többre. Arra például, hogy — akár a termelési tanácskozások új jellegű lebonyolítása, akár más forma keretében — érdemben mondhassanak véleményt közvetlen munkahelyi vezetőjükről, a gazdasági munka egészéről és részeiről, a bánásmódról. A Munkaügyi Minisztérium és a Szakszervezetek Országos Tanácsa tavaly végzett, széles körű együttes vizsgálata egyebek között megállapította, hogy a dolgozók nagy többsége nem a munkahelyi demokratizmus új fórumai után áhítozik, hanem a meglévők hatásos működtetését kívánja. A tömeges vélemény jó jelzőrendszer! Kifejezi az igényeket csakúgy, mint a lehetőségeket. Azt, hogy a formák, értekezletek, tanácskozások gyarapítása helyett érdemi feladatokat kell rábízni a meglévőkre. Esetleg úgy, hogy — sok más mellett — a brigádvezetői értekezletek előzetes véleményt nyilvánítanak az üzemi vezetők bizonyos körében a kinevezéshez. Esetleg úgy, hogy az üzemi szak- szervezeti bizottságokban ne csak a megválasztottak legyenek ott, hanem az adott terület szocialista brigádjainak képviselői szintén. „Merész” elképzelések ezek? Csak azok vélik annak, akik nem érzékelik eléggé a dolgozók megerősödött öntudatát, növekvő tulajdonosi szemléletét. Holott a demokrácia, benne az üzemi, munkahelyi demokrácia is, tükrözője a megváltozott társadalmi körülményeknek, a társadalmi fejlődésnek. S ma már tudjuk, elengedhetetlen, hogy világosan — formájában és tartalmában — tükrözze ezt. MÉSZÁROS OTTÓ Nyolcvan asszony bújtatja és kötözi a szőlőt a paksi Dunamenti Egyesülés Tsz-ben, Szovjet-amerikai közös közlemény val feldíszített vnukovói re pülőtérre. Az Egyesült Államok elnö kének tiszteletére a repülőté ren felsorakozott a gyalogsái a légierő és a tengerészet ka tonáiból álló díszönség. A: amerikai elnök fogadta a dísz őrség parancsnokának jelenté sét. Miközben Leonyid Brezsnye' és Richard Nixon ellépett < szovjet katonák díszsorfal: előtt, a zenekar az Egyesül Államok és a Szovjetunió hím. nuszait játszotta. Leonyid Brezsnyev és a többi szovjet vezető a repülőgéf lépcsőjénél elbúcsúzott Ri chard Nixontól. Moszkvai idő szerint 17 óra kor az elnöki különgép fel emelkedett a levegőbe. Rich,arc Nixonnal együtt elutazót Moszkvából felesége és kísérete is. Henry Kissinger amerika: külügyminiszter szerdán délután különrepülőgépen ugyancsak elutazott a szovjet fővárosból. Kissinger — mielőtl Brüsszelbe utazna — megái az NSZK-ban, hogy Dortmund- ban megtekintse a Hollandia— Brazília világbajnoki mérkőr (Folytatás az 1. oldalról) A fogadás megkezdése előtt felhangzott az Amerikai Egyesült Államok és a Szovjetunió állami himnusza. A fogadáson Leonyid Brezs- nyevnek, a többi szovjet vezetőnek és Richard Nixonnak bemutatták a Szojuz—Apollo- program keretében sorra ke- -ülő közös űrrepülésre készülő szovjet é>s amerikai űrhajósokat. Leonyid Brezsnyev és Ri- ihard Nixon pohárköszöntőt nondott a fogadáson. Richard Nixon 1975-re hiva- alos látogatásra meghívta az egyesült Államokba Leonyid írezsnyevet. Leonyid Brezs- lyev a meghívást elfogadta. A Kremlből a vnukovói re- Jülőtérre vezető úton az Egyénit Államok elnökét Moszkva okosai búcsúztatták. Az ame- ikai elnök kocsiját rendőr- notorosok kísérték a repülőtér- -e. Az utcákat és a tereket a tét ország állami zászlói és ranszparensek díszítették. A magas rangú vendég Leo- lyid Brezsnyev, Nyikolaj Pod- íornij, Alekszej Koszigin és Andrej Gromiko kíséretében érkezett az Egyesült Államok ic O ini r\ Ó 1 1 Cl TTN i tÓo'tIA
