Tolna Megyei Népújság, 1974. július (24. évfolyam, 152-177. szám)
1974-07-19 / 167. szám
Gyorsan változnak a követelmények ..[Néhány gondolat a gyerekek és lehetőségek A fiataloknak legalább 10 -15 évre előre kell látniuk és a csend védelmében AKÁR MOTTÓJA IS LEHETETT VOLNA a cím az egyetemi és főiskolai MAE ifjúsági csoportjai Kecskeméten tartott első országos tanácskozásának. A nagy sikerű rendezvényen — amelyen részt vett Magyarország valamennyi agrár felsőoktatási intézményének ifjúsági küldöttsége — Váncsa Jenő MÉM miniszterhelyettes, a Magyar Agrártudományi Egyesület elnöke, a mezőgazdaság fejlesztésének alapfeltételei közül a legfontosabb- ról, az emberi feltételek biztosításáról tartott vitabevezető előadást. Mit vár a mező- gazdaság a leendő szakemberektől? Mire készüljenek fel? Ezek voltak mondanivalójában a főkérdések. Hangsúlyozta. hogy az alapfeltételek — műszaki-technikai, biológiai és emberi — szinkronban tartása a jelen és a közeljövő legfontosabb feladata. A gyakorlat az utóbbi évtizedekben forradalmi változásokon ment keresztül, és más-más igényeket támasztott a szakemberekkel szemben. Ezt az oktatáspolitika is megfelelően követte, mind a képzésben részesítettek számának növelésével, mind az oktatási anyag színvonalának, irányának fejlesztésével. Míg az 1945—1955- ig terjedő tíz év alatt 3750 diplomás hagyta el az egyetemek, főiskolák padjait, az 1960—1973-ig terjedő 13 év alatt már 18 533 fő szerzett diplomát. A középfokú tanintézetekben, szakmunkásképzőkön végzettekkel együtt az utóbbi 13 évben 359 635 fő szakképzése történt meg. Jelenleg évente 2500 általános és üzemmérnök hagyja el az egyetemeket és főiskolákat és ezzel együtt összesen 17 000 fő jut valamilyen szakképzettséghez a mezőgazdaságban. Hatalmas előrelépés ez, de a mezőgazdaság ugrásszerű fejlődése indokolttá is teszi. Az igény megnövekedett a magas képesítésű szakemberek iránt. ... ■ iptea-i . A FEJLŐDÉS jelenleg tapasztalható üteme szükségessé teszi, hogy a fiatalok a jövőt, a nagyüzemi gyakorlat várható igényét megfelelően lássák, és ez a szemlélet már az iskola padjaiban kialakuljon bennük. Ennek megokolá- sára elegendő csupán két példát említeni: a traktorlépcső, amelynek kialakítása néhány éve az oktatás és gyakorlat egyik fő problémája volt, ma már a múlté. Az állattenyésztésben az ivar arány befolyásolhatóságában elért biztató eredmények alapvetően már a következő években megváltoztathatják a programok kialakítását befolyásoló genetikai tényezőket, ezzel a programok kialakításának és végrehajtásának módját is. Tehát a fiataloknak a jelenlegi viszonyok között legalább tíztizenöt évre előre kell látni és fel kell készülniük a várható változásokra, a nehézségek megoldására. A mezőgazdaság jelenlegi külső képe a szép eredmények ellenére eléggé heterogén. A lehetőségek kihasználása az egyes gazdaságokban differenciált és a fejlesztés 1974. július 19. irányainak megválasztásában igen sok a szubjektivitás. A következő évek fontos feladata ennek a heterogenitásnak a felszámolása, amelyhez a legközelebbi út alapvető lehetőségeink — mint például szántóföldjeink — racionálisabb kihasználása, a fejlesztés komplex programjának általánossá tétele az emberek szemléletében is. A tőke szerves összetétele a mezőgazdaságban is rohamosan növekszik. így pl. a szarvasmarha-tenyésztésben egy munkahely létrehozása a húsz év előtti kb. százezer forinttal szemben kb. egymillió forintba kerül. Ilyen szinten a hatékonyság, az eszközkihasználás fokozása már alapvető probléma. Az ember részére szükséges magas értékű energia előállításához egyre hatalmasabb mennyiségű egyéb energiát használunk fel. Az 1960—71. évek között a mezőgazdasági termelés 70 százalékos növekedése az ehhez felhasznált egyéb energia — elsősorban folyékony üzemanyag — 250 százalékos felhasználás-emelkedésével járt. A jelenlegi gázolaj-felhasználás 50 százaléka a mezőgazdaságra jut, és ez értékben az 1960 évi 990 millió forint táj szemben 1970-ben 2,2 milliár- dot, 1975-ben előreláthatóan 5,5 milliárdot tesz ki, illetve fog kitenni. Ha mindehhez hozzászámítjuk az évi 5—6' milliárd forint értékű műtrágya, a 4—5 milliárd értékű vegyi védekezőanyag és 36 milliárdnyi takarmányfelhasználást, világossá válik a felhasználást végző ember felelősségének növekedése és az, hogy a szakképzettség fokozása, az előrelátási készség növelése elengedhetetlen követelmény. .ji' ’"" ' íj AZ ORSZÁGOS TANÁCSKOZÁS további részé-, BEN, mind a korreferátumokból, mind pedig a vita során az jutott kifejezésre, hogy a tudományos-technikai és tárAz elmúlt évekhez hasonlóan az idén is jelentős vízfogyasztás-növekedést eredményeztek a kánikulai napok. Szekszárdon például a hétfőn, kedden, szerdán elfogyasztott ivóvíz mennyisége elérte a tavalyi csúcsot, ami jóval meghaladta a napi io ezer köbmétert. Az évi átlagos napi ivóvízfogyasztás ezzel szemben alig éri el a 8 ezer köbmétert. Okozott-e fennakadást a hirtelen bekövetkezett fogyasztás ? Szekszárdon nem, s ahogy dr. Kovács Sándorné, a Tolna megyei Víz- és Csatornamű Vállalat osztályvezető főmérnöke elmondotta, a város kútjai ennél lényegesen nagyobb igényeket is ki tudnának elégíteni. A kedvező helyzet érzékeltetésére említjük meg, hogy a megye- székhely ivóvízellátását biztosító 12 kút teljes kapacitása 15—20 ezer köbméter között van. A megye községeiben azonban korántsem ilyen kedvező a helyzet. Jó néhány helységben, így Pakson, Tolnán, Ten- gelicen, Pincehelyen és Vársadalmi forradalom együtt, egymástól elválaszthatatlanul folyik. Napjainkban már nemcsak a falu, hanem a falun élő ember is lényegesen megváltozik. Az új agrárértelmiségnek mind a gazdasági mind a társadalmi életben jól el kell igazodnia, ■ mert a falu értelmiségének gerincét ma már az agrárértelmiség képezi. Ez pedig a gazdálkodás mellett igen fontos politikai, társadalmi, kulturális funkciót is ró rá. Az egyes egyetemi, főiskolai ifjúsági csoportok küldöttei elmondták, hogy igen sokat jelent részükre a megyei szervek támogatása, a gazdaságok, gyakorlati szakemberek segítőkészsége. A Tolna megyei patronáló szervek képviseletében tájékoztatást adtam arról, hogy megyénknek három agrár felsőoktatási intézményben — Gödöllőn, Keszthelyen és Kaposváron — van megyei agrárklubja. E három ifjúsági csoport mintegy 120 tagja rendszeres kapcsolatot tart fenn a megye politikai és gazdasági szerveivel, intézményeivel. Itt töltik el kötelező gyakorlati idejüket, megyei témákból írják szakdolgozataikat, tehát több érintkezési ponton bekapcsolódnak megyénk életébe. Mindez jelentősen elősegíti a kikerülő fiatal szakemberek beilleszkedésének zökkenőmentességét, a nemzedékváltás zavartalanságát. A MEGYEI VEZETÉS ÉS A GYAKORLATI SZAKEMBEREK részéről továbbra is készek vagyunk a MAE egyetemi és főiskolai ifjúsági csoportjainak I. országos tanácskozásán elhangzottak szerint a messzemenő segítséget megadni az elmélet és gyakorlat egységének megteremtéséért folytatott törekvésekhez, s most már fiataljainkon a sor, hogy ezzel a segítőkészséggel megfelelően élni is tudjanak a saját és az egész társadalmunk érdekében. SZAKÁL LÁSZLÓ. a MAE megyei titkára dombon különböző fokozatú, vízfogyasztást korlátozó intézkedéseket kellett foganatosítani. Ezek elsősorban az ipari üzemek vízfogyasztásának csökkenését célozzák, de van község, ahol a legszigorúbb, a harmadfokú korlátozási intézkedést vezette be a helyi tanács végrehajtó bizottsága. Ahol ilyen intézkedésre sor került, ott megtiltották a kertek, közterületek öntözését, s csak utcai közkifolyókból fedezheti igényeit a lakosság. Miért a vízhiány? Nem csak a hirtelen megnövekedett igényekben kell az okokat keresni. Sok esetben helyi mulasztások is kedvezőtlen helyzet kialakulásához vezethetnek. Az eddigi gyakorlat szerint ugyanis a vízmű minden község vízfogyasztását felméri, s az ada-' tokból már két-három évre előre jelezni tudja az illetékes tanácsoknak, hogy várhatóan hol szorít majd a cipő. Ilyenkor a vízmű új kút fúratását javasolja a tanácsnak. Sajnos. a tapasztalatok %zt bizonyítják, hogy a szakemberek figyelmeztetése, Javaslata nem mindenütt talál megíelelő Nem hittem volna, hogy felnőttként újra találkozom valamivel, ami főként szüleim keserű gondja volt az öt gyerek miatt, de ami azért bennünket, gyerekeket sem került el. Nem kerülhetett, mert amikor lakást keresve apá- mék a negyedik, ötödik kiadó házrész gazdájától is úgy köszöntek el, mintha vérezne az orruk, kénytelen-kelletlen föl kellett fognunk, hogy miattunk, gyerekek miatt nem számítunk kívánatos bérlőknek. Mert ugye öt gyerek közel egy futballcsapat fele, zsivaj- gásban „pokolbéli erőket” képviselő gyülekezet. No de azért csak felnőttünk, testvéreimnek már nem kellett soha úgy nézniök a gyerekeikre, hogy „jaj, csak ti ne lennétek, nem lenne gond a lakás!” Hogy ez menynyire megnyugtató tudat, sokan tanúsíthatják. Azt hasonlóképpen, hogy az együttélés újkori anomáliái menynyire meg tudják keseríteni időközönként a sok gyermekes szülők életét — még (manapság is. A minap hallottam,' hogy egyik megyei intézményünk ötgyermekes dolgozója — asszony, aki ráadásul- egyedül neveli a gyerekeit — segítségért folyamodott. Rosszak a lakáskörülményeik, a férj korai halálában is az egészségtelen lakásviszonyok a fő vétkesek. Mit lehetne tenni, hogy megfelelő lakáshoz jusson, mivel jövedelme kicsiny, támogatás, segítség nélkül nem boldogul, márpedig a gyerekeknek egészséges otthon kellene ?! Fölmerült megoldásként az a gondolat, hogy munkahelye támogatná az asszonyt abban, hogy a megyeszékhelyhez közeli községből bekerüljenek Szekszárdra. Talán, talán valahogyan összehozható az az alapösszeg, amivel be kell lépniök és korszerű, bár a család nagyságához viszonyítva kis alapterületű egészséges lakáshoz jutnak, mely alkalmas arra, hogy szárnyra bocsássa a gyerekeket. Számolgatás oda és vissza, majd újra elölről az egész. Ennyi adósság marad, ezt mennyi idő alatt kell kifizetvisszhangra. Az új kút fúrásának elmulasztása pedig komoly zavarokat okozhat, mint Tengelicen is, \ ahova két-három éve érkeznek a figyelmeztető jelzések — eredménytelenül. Gondot jelent az ivóvíz- ellátásban az is, hogy a megye községeiben működő törpevízművek rendszerét általában egy kútra tervezték. Ez a megfelelő vízhozam ellenére is sok probléma okozója lehet, hiszen az esetleges meghibásodás ezeket a kutakat sem kerüli el. A helyzet javítása érdekében a közelmúltban jelentős anyagi támogatást — több» mint 4 millió forintot —f bocsátott az érintett közigazgatási szervek részére a megyei tanács. Ebből a pénzből ep.v éven belül újabb kutat fúrhatnak megyénk 11 községében. Az említetteken okulva a Székesfehérváron működő Közép-Dunántúli Vízügyi Igazgatóság megtiltotta az egy kútra tervezett Községi vízművek építését. Az 1970-ben hozott intézkedés elsősorban a lakosság zavartalan ivóvízellátását szolgálja. — vj — ni, és úgy, hogy közben azérí a gyerekek se nélkülözzenek Már-már kész volt az asszony arra, hogy vállalja amúgy • sem csekély megterhelésére a lakásvásárlással együtt járó plusz megterhelést, amikor kiderült, hogy abban a bizonyos házban, amelyben lenne az a bizonyos ötven-valahár.y négyzetméteres lakás, protestáltak ellenük a leendő szomszédok. Úgymond; nemkívánatos szomszédságnak tartják az ötgyermekes családot! „Mert ugye, öt gyerek nem parancsolható a sarokba, az mozog, ricsajozik, csintalankodik és ezerféle ,merényletet’ követ el a lakók nyugalma ellen.” Tulajdonképpen nem is csak ez a leendő lakótársak enyhén szólva is sánta, béna és vak gondolkodásmódja lepett \ meg, hanem az, hogy néhány, illetékes szervünk méltányo- landónak ítélte a lakótársak tiltakozását. A szóban forgó asszony lakásgondjának megoldásaként most többen is olyan eladó kertes házra vadásznak, melynek a vételára nem haladja meg a 100 000 fo* rintot. Hát nem szomorú az ilyen kificamodás ? Véleményem szerint nagyon szomorú, mert a leendő lakótársak szíve nem azért kezdett el fájni, hogy ennek a nagy családnak szűk az öt- ven-egynéhány négyzetméter! Nem. ök a gyerekek ellen protestáltak, azt a viszonylagos csöndet féltve, amit városlakókként élvezve, valóban fölháborító és törvényellenes csendháborítások, rendszeres és szükségtelen csendzavarások zavarnak. Még az éjszaka óráiban is zavarnak, noha törvény-, illetve szabályellenesen! Kíváncsi vagyok, végül hogyan rendeződik az ötgyerekes asszony lakásügye. Érdekel továbbá az is, ha az ügy úgy intéződik, hogy kertes házba költöznek, mit vállalnak az Ügyben érdekelt illetékesek a dolgozó embert valóban megillető csendéi't, nyugalomért?! Például azért, hogy a zenés szórakozóhelyek környékén lakók is hozzájussanak ÉVM és helyi tanácsi rendeletekbe foglalt, őket tehát jog szerint megillető nyugalmukhoz?! Van a megyeszékhelyen nem egy olyan zenés szórakozóhelyünk, amely nemcsak ébren tartja mindennap záróráig a közeli lakóházak lakóit, hanem meghiúsítja az itt lakók számára a tv vagy a rádió élvezetét is. Ha valami ellen, ez ellen fel kellene már lépni, és legalább olyan eréllyel, mint amilyen eréllyel az említett ház jövendőbeli lakói felléptek az életet, holnapot jelentő gyerekzsivaj ellen! Ha a nagyobb településeken, zajos üzemek, ricsajos vendéglátóhelyek szomszédságában élők protestálnak a csendért, arra kellene nagyon odafigyelni végre, mérsékelve, vagy ahol az szükséges, megszüntetve a csendháborítás fórrá- ‘ sait! Ha egyébért nem, úgy azért, mert korunk emberét közismerten olyan tömege éri naponta a zajhatásoknak, ami már régen meghaladja a tolerancia mértékét. A zajok károsítanak bennünket. Nem, * egyáltalán nem azok a zajok, amelyeket a gyerekek ütnek! Azok a zajok a mi közös ellenségeink, amelyek munkahelyeinken és azon kívül nap • nap után rombolják egészségünket, és amely zajok elől nem ad menedéket a legszebben nyomtatott kormányvagy tanácsrendelet sem. lászló — • J Ivóvízellátás — kánikulában Kedvexő helyset Szekszárdon — Korlátozás néhány községben I
