Tolna Megyei Népújság, 1974. július (24. évfolyam, 152-177. szám)
1974-07-16 / 164. szám
I 1 1 Könyvtári vetélkedő Az ohasó munkásért Jelenleg minden ötödik munkás tagja valamelyik közművelődési könyvtárnak. Az arány elég kedvezőtlen, még akkor is, ha figyelembe vesz- szük, hogy számos munkás van. aki ugyan könyvtárba nem jár, mégis olvasó: saját könyveit forgatja. A Hazafias Népfront Országos Tanácsa, a Szakszervezeték Országos Tanácsa és a Művelődésügyi Minisztérium foglalkozott a lehetőségekkel, amelyek elősegítenék a munkások, szakmunkástanulók, szocialista brigádok könyvtári aktivitását. Az első akció: vetélkedő. Könyvtárak vetélkedője. Azok a könyvtárak vehetnek részt a vetélkedésben, amelyeknek kapcsolata, kapcsolati lehetősége van munkásokkal. Már megkapták a nevezési lapokat, amelyekről értesülhetnek a verseny értékelésének . szempontjairól. Ezek közül idézünk néhányat: A pályázat indulásának ider jében hány százaléka az olvasóknak munkás olvasó; hogyan módosul ez az arány a pályázat értékelésének idejéig. Hány és milyen jellegű könyvet kölcsönöztek a munkás olvasók a pályázat ideje alatt? Milyen szervekkel működött együtt a könyvtár a mozgalom szervezésében, szervezett-e klubokat, köröket az olvasó munkások számára? A pályázatok, jelentések ismerői, de azok is, akik indulni szoktak ilyenféle vetélkedőkön, tudják, hogy mennyi minden zavarhatja a verseny tisztaságát. A könyvtáros látszólagos eredményekkel is nevezhet, a vetélkedőnek olyan része, ahol szóban, helyszínen is bizonyítani kell — nincsen. Márpedig az könnyen elérhető, hogy azok a munkások is beiratkozzanak a könyvtárba, akik addig nem voltak tagok: három forint nem nagy áldozat. De hogy ugyanők olvasóvá váljanak, az céltudatos és komoly munka után következik csak be. Alkalmas-e arra ez a pályázat, hogy a tartalmi munkát mérje? Alkalmas lesz, ha a könyvtárak komolyan veszik vállalkozásukat és nem kozmetikázott vagy éppen áleredményeket mutatnak be a versenybizottságnak. A vetélkedőn induló könyvtáraknak sok munkája lesz: nemcsak azt kell feltérképezniük. hogy mekkora a munkás olvasók potenciális tábora, de ismerniük kell azok munkabeosztását, — hogy nyitva tartási idejükkel alkalmazkodni tudjanak a munkások szabad idejéhez — fel kell térképezni érdeklődési területeiket, megtalálni a módot, hogy tehetik számukra érdekessé a könyvtárat és szolgáltatásait. Külön figyelemmel kell fordulni a munkásszállások lakói, a szakmunkástanulók és ifjúmunkások, a brigádtagok felé, törődni kell a bejáró munkások olvasási kultúrájával. Megyénk kétszeres kiváló címmel kitüntetett könyvtárát, a paksi járási könyvtárat kerestük meg: ők hogyan készülnek a vetélkedőre? Szederkényi Lászlóné könyvtárvezető éppen az atomerőmű gondnokával beszélt telefonon. Megállapodtak, hogy személyesen tárgyalják meg a lehetséges tennivalókat. A paksi könyvtárban már készülnek a táblázatok, amelyek a munkások kor és nem szerinti megoszlásának feltüntetésével az első támpontokat jelentik majd a tartalmi munkában. A könyvtárak eredményeikről 1975. március elsejéig adnak jelentést az értékelő bizottságoknak. A legeredményesebb munkát végző könyvtárak országos zsűri elé kerülnek. Az értékelés és díjkiosztás 1975. április 4-én a fel- szabadulás 30. évfordulóján lesz, — vfé — A Főv. Öra- és Ékszeripari V. szekszárdi gyáregysége FELVÉTELRE KERES FŰTÉSSZERELŐ, ELEKTROMŰSZERÉSZ, GÉPLAKATOS és SZERSZÁMKÉSZÍTŐ SZAKMUNKÁSOKAT, férfi SEGÉDMUNKÁSOKAT, valamint BELSŐ ELLENŐRT (267) Csemetekertben A MÉM fejlesztési és propagandaosztálya a bernecebaráti- kemencei Egyesült Mg. Tsz-ben — amelynek 50 kh bogyósgyümölcsöse van — különböző gyümölcsszedő gépeket mutatóit be és próbáit ki. A képen: az angol Bruíf gyártmányú ribizliszedő gép. MEZŐGÉP Központi Gyáregysége Szekszárd, Keselyűs! út 20. FELVESZ: 18—35 éves korig női dolgozókat DARUKEZELŐI MUNKAKÖRBE. Tanfolyam elvégzését biztosítjuk. (248) — A munkamódszerek? — Részben a hagyományos, részben új, intenzív. Utóbbi alatt a tőzeg-hideg- ágyas magvetést is kell érteni, ahonnan majd kétéves korban kerülnek kiültethető- vé nőtt csemeték az erdőkbe. Sokkal inkább azonban a Pa- perpot gép munkáját, mely egy teremnyi hosszú gépsor és amiből összesen csak négy van Magyarországon. A japánoktól a finnek vásárolták meg a licencet, a gépeket tú- lük_mi, így útja elég komplikált volt. Lényege az. hogy a gép papírtasakokba tölti a földet és a magot, a tasakokban burkoltan fejlődő gyökérzet szinte száz százalékos eredési biztosít és a csemeték 1 évesként kiültethetők. A kilencezer dolláros gép a pillanatnyilag legmodernebb technikát hozta el az ősi tölgyfák árnyékában álló gazdasági épület falai közé. O. I. Fotó: G. K. Uj b©gy©sgyürriöÍcS“Sz©do f I fi / » A fák, melyeknek lombja alatt be lehet jutni a csemetekertbe, több, mint egy és negyed század előtt voltak csemeték. Nem láttunk még hasonlóan gyönyörű tölgyest a megyében, mint ami itt van, nem messze Nagydorogtól, a Paks felé vezető út közelében, a banai tó tőszomszédságában. Telepítésének ideje 1848.. a hatalmas törzseken arányban pedig a feketefenyő is. — A munka? — Fárasztó, de biztos és mivel elsősorban női munkaerőt foglalkoztatunk, a környékbelieknek gondolom, hogy sokat jelent. Tűző napon guggolni, vagy a végtelennek tűnő fóliasátor kemenccmelegében kuporogni kétségtelenül fárasztó, erről remélhetőleg képeink is tanúskodnak. A kereset éves átlagban havi 1600 forint, csúcsidőben — amikor 20—25 időszaki munkás is dolgozik a törzsgárdát képező „Szorgalom” szocialista brigád 15 tagja mellett — megüti a 2300 forintot Az erdészet azonban egyéb járandóságokat is biztosít. 1 hold' illetményföld megváltásaként 2000 forintot, 4 köbméter hasábfát, 18 mázsa hulladékfát, utóbbiakat ingyenesen házhoz szállítva. — Az egész terület tetszés szerinti időben és ideig öntözhető, — kapjuk a további felvilágosítást. — A banai tó sok vita után végre ismét az erdészet tulajdonába került és elsősorban víztározóként szolgál. Erről gondolom nem kell mondani, hogy mit jelent... Valóban nem, hiszen hazánkban nem csak ősziesen kezdődött, hanem aszályos nyarakra is szép számmal emkettős gyűrűzés jelzi, hogy ezeket az ősfákat magfogásra tartalékolja a Gyulaji Erdő- és Vadgazdáság, melyhez az itteni '“csemetekert is tartozik. “i „a, | A helyzeti előnyöket és a kis terület fontosságát egy fiatal erdőmérnök-asszony, Széles Zoltánná csemetekert- vezető magyarázza: — Kértünk egyelőre 14,3 hektáros, amit két-három év múlva 20 hektárosra bővítünk. Évente három és félnégymillió kiültethető csemetét adunk elsősorban a gazdaságunknak, de közeli és távolabbi termelőszövetkezeteknek is. Ez a mennyiség évente 350—400 hektár erdősítésére alkalmas. A főprofil itt a fenyő, elsősorban az erdei fenyő, mintegy húszszázalékos Azonnali belépéssel felveszünk DARUKEZELŐT, TRAKTORVEZETŐT, TARGONCAVEZETŐT, RAKODÓMUNKÁST. Fizetés megegyezés szerint. Jelentkezés: AGROKER Vállalat Szekszárd, Mátyás, k. u. 63—65. (251)
