Tolna Megyei Népújság, 1974. július (24. évfolyam, 152-177. szám)
1974-07-14 / 163. szám
magazin - magazin agazm A Föld lakosságának növekedése Az őskortól a holnapig A Föld összterülete több mint félmilliárd négyzetkilométer. Ennek csak egyharma- da szárazföld, amelynek kétötödét sivatagi homok és jég borítja. 250 000 évvel ezelőtt még nem élt ember a Földön. Kétezer évvel ezelőtt az egyiptomi piramisok már 3000 évesek voltak, a kínai Nagy Fal pedig 200 éves. A Földet már 250 millió ember népesítette be. Megművelhető földben nem volt hiány, csupán a primitív megművelési technika szabott gátat az ember lehetőségeinek. Ezer évvel később az ember körülményei mit sem változtak, csak éppen a számuk é\- té el a 350 milliót. Többségükben halászattal, vadászattal, állattenyésztéssel és földműveléssel foglalkoztak. Európában már épülnek az égbetörő ka- tedrálisok a vikingek nyugat felé hajóznak és elérik Észak- Amerika partjait. 500 évvel később a Föld lakóinak száma eléri a 450 milliót. Az emberiség kezdi megismerni a Föld és a világegyetem méreteit. Vasco de Gama megkerüli Afrikát, Kolumbusz Kristóf felfedezi Amerikát. Kopernikusz megállapítja, hogy a Föld nem áll a világegyetem középpontjában. Egyetlen év leforgása alatt Európa lakosságának egyharmadát elpusztítja a pestis. 1800-ban az ipari forradalommal beköszönt a modern Fókatelep a Fehér-tengernél A Fekete-tenger partján, Kojda falunál létesítettek először fókanevelő telepet és igen jó eredményeket értek el a grönlandi szürkefóka szaporításában. Az állomány rövid idő alatt megduplázódik és számuk nemsokára eléri a 10 000-et. A legutóbbi nemzetközi szőrmeárverésen Leningrádban rendkívül nagy érdeklődés nyilvánult meg a kojdai telepen tenyésztett fiatal fókák prémje iránt. A Szovjetunió a világ legnagyobb prémesállat-tenyésztő országa és igen magas a szőrmefelhasználás. Ugyancsak első helyen áll a prémesállatok telepszerű tenyésztésében. A moszkvai Majakovszkij-múzeum Azt a házat, amelyben Vlagyimir Majakovszkij életének utolsó tíz évét töltötte, múzeummá változtatták. Majakovszkij a Moszkva központjában lévő Lubjanszkij közben álló ház egyik szobájában lakott. Az épületben több lakás helyén most öt tágas ‘terem van, ahol több mint kétezer kiállítási tárgyat helyeztek el, melyek a nagy költő életéről és munkásságáról tudósítanak. A kiállítás legfontosabb része a költő szobája, amelynek berendezését visszaemlékezések és okmányok alapján állították helyre. Majakovszkij életének ez az időszaka (1919—1930) egybeesik az Orosz Távirati Irodánál végzett munkájával, a fővárosi újságokban kifejtett Telefon — „saját memóriával” A gliwicei építőipari-tatarozó vállalatok egyikében felszereltek egy memóriával ellátott telefont. A kísérleti célból felszerelt készülék eddig jól vizsgázott, az igénybevevőknek jelentős időmegtakarítást biztosít. Az integrált áramkörökkel szerkesztett első lengyel telefonkészüléket két fiatal lengyel mérnök konstruálta: Zdzislaw Andrejewski és Leszek Kowalewski, a zabrzei Sziléziai Orvosi Technikai K u- tatóközpont munkatársai. A tárcsa nélküli, billentyűs rendszerű készülék újdonsága egy (speciális memóriaberendezés, amely 28 több számjegyes telefonszámot képes kódolni. Ezeket a számokat a megfelelő billentyű lenyomásával kell hívni. A fiatal feltalálók már kidolgozták a készülék újabb változatát, amely folyamatosan ismétli a hívást abban az esetben, ha a szám foglalt, körülbelül fél percenként. Érdemes hozzátenni, hogy ugyanebben az időben hívható más szám is, s a lefolytatott beszélgetés után a készülék tovább folytatja az előzőleg foglalt szárp hívását. munkásságával, a Vlagyimir Iljics Lenin, a Csudajó, a Teli torokból című elbeszélő költemények megalkotásával. A most megnyílt kiállításon a költő több száz kézirata, könyve, rajza és festészeti munkája látható, reklámplakátok, használati tárgyak. A múzeum irattára és könyvtára a költő 68 jegyzetfüzetét őrzi. világ. Megkezdődik a munka az üzemekben. Csakhamar vasúti sínek barázdálják végig a kontinenseket. Egyik járványos betegséget a másik után sikerül legyőzni. A Föld lakosságának létszáma eléri az egy- milliárdot. Századunk elején immár 1650 millió a Föld lakossága. Megjelennek a technika csodái: a gépkocsi, a repülőgép. Jelenleg a Föld lakosságának létszáma 4 milliárd. Az előrejelzések szerint a Föld lakossága 2000-re eléri a 6,5 milliárdot. AZ 1972-68 ADATOK ÖSSZEGEZÉSE Az ENSZ demográfiai évkönyvében szereplő adatok szerint a világ lakosainak száma egy év alatt 76 millió fővel növekedett és 1972 közepére elérte a 3 milliárd 782 millió főt. A világ lakosságának több mint a fele — 2 milliárd 154 millió ember — Ázsiában él. Európa a maga 469 milliójával a második helyre került. Észak-Amerikában 332 millió ember, a Szovjetunióban pedig több mint 248 millió él. Az országok között e tekintetben Kína áll az első helyen: lakosainak száma 800 721 ezer fő. Utána India, a Szovjetunió, az USA, Indonézia, Japán, Banglades és Nigéria következik. A világ legnépesebb városa Sanghaj, itt 10 millió 820 ezer ember él. Tokió, ahol „mindössze’’ 8 823 000 ember lakik, a második helyre került, s csak utána következik New York, Peking és London. Varsó korzója: a flíowy Swiat Varsó lakosainak egyik legkedvesebb utcája a főváros szívében húzódó, lüktető forgalmú, s mégis hangulatos Nowy Swiat. A stílusos, viszonylag alacsony házak modern üzletsorai, a sok divatcikk-, emléktárgy- és könyvesbolt, az eszpresszók, és a híres Blikle-cukrászda mindig sok sétálót és vásárlót vonz ide. Emlékmű Lev Tolsztojnak Tulában, az ősi orosz városban leleplezték Lev Tolsztoj emlékművét. A világhírű író alkotó pályafutásának sok feIfSi a joga A legenda szerint Siva isten nyolcmillió testtartásból kiválasztott kétszáz hasznosat. Ezek évezredekig a szerzetesek féltve őrzött titkai voltak. Később elterjedtek az egész világon, de még ma sem szűnt meg körülöttük minden titokzatosság. Mégis ennnek a kétszáz emberi testtartásnak, jógagyakorlatnak hasznos, egészségmegőrző, testfejlesztő és léleknevelő hatásában sokan hisznek. De nem túlzott-e a hit, megalapo- zott-e a nagy bizalom; milyen szerepe lehet a jógának a mai ember életében? E kérdésekre természettudományos szempontból is kielégítően igyekszik válaszolni a nevelő, az orvos. A jóga elsősorban Indiában. Kína egyes részein és néhány más ázsiai országban gyökerezik. Tanait jó ötezer évvel ezelőtt foglalták először rendszerbe. Ezek az ötezer év alatt felgyűlt tapasztalatok napjainkban is igen sok esetben igazolják a jóga testfejlesztő, testkarbantartó, egészséget megőrző, egyes betegségeket, lelki bajokat megelőző, gyógyító hatását, tudatformáló és jellemnevelő szerepét. Igaz ugyan, hogy a tapasztalatoknak még nem ismerjük valamennyi élettani magyarázatát, és eddig még nem sikerült hiánytalanul megalkotni a jóga természet- tudományos szempontból is elfogadható elméletét. Ám ne feledjük, hogy a tudomány fejlődésében ez a helyzet nem tekinthető egyedülállónak. Egyes testnevelési szakemberek és orvosok szerint a modern testnevelés, a sport dinamikus gyakorlatai jóval hatásosabbak az emberi szervezetre, mint a jóga testtártásai, az úgynevezett ászanák. A kétségtelenül nehéz gyakorlatok végrehajtása nagy önfegyelmet követel, mégsem ez a legfontosabb, hanem a koncentráltság állapota és számos egyéb lelki tényező. Koncentráció... Bizonyos fokú figyelemösszpontosításra minden egészséges ember képes. Ezért a jógagyakorlatok során ezt a képességet inkább csak tovább kell fejleszteni. A jógaelmélet azt tanítja, hogy figyelemkoncentráló képességünk nemcsak jógázás közben, hanem az élet más vonatkozásaiban is tökéletesíthető. Ehhez az kell, hogy igyekezzünk még a legunalmasabb tevékenységet is szívvel-lélek- kel végezni. Az elvitathatatlan izomfejlesztő, egészségmegőrző és egyéb testi hatások mellett a jóga jó eszköze a magatartásunk. a képzelőerőnk feletti uralom megszerzésének, megszilárdításának. Kissé különösen hangzik, de neves tudósok állítják, hogy bizonyos formulák ismétlésével tudatosan előidézhetünk izom- és élettani működéseket. Szavakkal tartós lélektani magatartásbeli változások is előidézhetők. (Ezt a módszert a pszichoterápiában ma is már általánosan alkalmazzák.) Neves orvosok állítják: a teljesen ép idegrendszerű emberek, elsősorban fiatalok is, fogékonyak a belső és külső szuggeszciós hatásokra. A meglévő jó tulajdonságok fokozására vagy a hiányzók kialakítására számos példát sorolnak fel a könyvek szerzői. A jóga fontos eszköze lehet az érzelmek és szenvedélyek feletti uralom megszerzésének. Fontos, hogy elfojtsuk az értelmetlen, felesleges negatív érzelmeket. „Rengeteg életenergiát pocsékolnak el az emberek bosszankodásra, haragra, dühkitörésekre, hiábavaló, meddő vitákra, amit Európában „idegességnek" neveznek, az indus jógi azonban ezt úgy hívja, hogy „fegyelmezetlenség”. Takarítsuk meg ezeket az energiákat, és látni fogjuk, hogy teremtő erő rejlik bennük, amit egészségünk, lelki fejlődésünk és más hasznos célok érdekében használhatunk fel. Amennyire károsak az előbbiek, annyira hasznosak fiziológiai szempontból is a pozitív érzelmek. A haraggal, gyűlölettel, irigységgel tönkretesszük szervezetünket, megrövidítjük az életünket. I?zzel szemben az örömmel, megelégedettséggel fenntartjuk egészségünket, bizonyos mértékig gyógyítjuk betegségünket, és elősegítjük a hosszú életet. Ahhoz, hogy ne váljunk üres, lelkileg kiszáradt emberekké, akik már nevetni sem tudnak, tanuljunk meg uralkodni érzelmeinken, indulatainkon, szenvedélyeinken. Jógaszakértők szerint ez nem is olyan nehéz, mert: „Nincsenek rossz erők, csak rosszul használt erők. Indulataink olyanok, mint a makrancos paripa. Ha gyengék vagyunk ledob, de az erősnek engedelmeskedik és hű szolga lesz. HOLKA VILMOS jezete van kapcsolatban ezzel a várossal. A Feltámadás című regényén dolgozva Tolsztoj ellátogatott a tulai körzeti bíróságra, s őt magát is megválasztották ülnöknek. Egy fiatal polgár öngyilkosságával kapcsolatos bírósági ügy alkotta, a sötétség hatalma című drámájának alapját. Tulában mutatták be először a nyilvánosság előtt A felvilágosodás gyümölcsei című vígjátékát. Most a tulai pedagógiai főiskolát és a város egyik főutcáját az íróról nevezték el. Lev Tolsztoj emlékműve a város főútvonalán áll. A 6 méter magas bronzalak gránittalapzaton nyugszik. Az emlékművet Vjacseszlav Bujakin szobrászművész készítette. Gyógyüdülő-sziget Elkészült a Szahalin-sziget üdülő-térképe, a távol-keleti sziget 16 kerületében a szovjet szakértők olyan értékes gyógyiszapokat fedeztek fel, amelyekkel eddig csak a leghíresebb fekete-tengeri gyógyhelyeken találkoztak. Különösen sok gyógyvizet találtak a sziget északi részén, ahol már meg is kezdték az ásványvizek palackozását. A vizsgálatok szerint a Szahalinon gyakorlatilag mindenfajta gyógyiszap megtalálható. Ezek közül sokat már alkalmaznak a szanatóriumokban, kórházakban, klinikákon és rendelőintézetekben. Sok helyi vállalat, több szakszervezet tervez, vagy már épít is üdülőket, szanatóriumokat ebben a körzetben. 1974. július 14,
