Tolna Megyei Népújság, 1974. július (24. évfolyam, 152-177. szám)
1974-07-13 / 162. szám
f r ® I8i»!múlfljan lelt atlfaíammel h tájékoztattuk olvasóinkat ax ingatlan» nyilvántartással kapcsolatos tudni- I valókról. A rendelet végrehajtása megkezdődött, a Földhivatal meg- i kezdte az ezzel kapcsolatos munkálatokat. Megírtuk, hogy több község» ben már közszemlére kész állapotban ven az új nyilvántartás. Az ingatlanok rendezéséről egyre több kérdés érkezik lapunkhoz, és az Állami Földhivatal irodáihoz. Az ügyfeleket tájékoztatják, eligazítják. Szűcs Lajost, az Állami Földhivatal szekszárdi vezetőjét arra kértük, ismertesse, mit kell még tudni az új ingatlan-nyilvántartásról. A beérkező kérdések, panaszok alapján a következőket mondotta munkatársunknak Szűcs Lajos. — Az ismétlés szándéka nélkül, e helyen mégis indokolt kiemelni, hogy az ingatlanok — közgazdasági értéküket tekintve — jelentős hányadát adják a nemzeti vagyonnak. Egy 1971. évi számbavétel szerint a nemzeti vagyonból az ingatlanok 52 százalékot képviselnek. Az egyén vagyon- és jogbiztonsága is megkívánja, hogy a tulajdonát képező ingatlant közhiteles módon is elismerjék és részére szükség esetén — a törvényes keretek között — az állam* illetékes szervei védelmet nyújtsanak. Másrészt az egyéni és társadalmi-gazdasági érdekek maradéktalan kielégítése egy olyan ingatlan- leltárt követel, amely minden időben közhitelesen, a valósággal (tényleges állapottal) egyezően mutatja valamennyi ingatlan adatát. A Népköztársaság Elnöki Tanácsa 1972. évi 31. törvény- erejű rendelete (Tvr), valamint annak végrehajtásáról intézkedő 27/1972. (XII. 31.) MÉM. számú rendelet meghatározza azokat az alapelveket, melyeknek érvényesülése nélkül az ingatlan-nyilvántartás nem tudja betölteni hiánytalanul a szerepét t- KÖZHITELESSÉG ELVE 'Az ingatlan-nyilvántartás — ha jogszabály kivételt nem tesz * — hitelesen tanúsítja a feltüntetett adatokat, továbbá a bejegyzett jogok és tények fennállását. (Tvr. 2. § [1] bekezdése). Az ingatlan-nyilvántartás ezzel az ingatlantulajdoni és -használati viszonyok védelmét, az ingatlanforgalom biztonságát és nem utolsósorban a népgazdasági tervezés érdekeit, valamint a kapcsolatos hatósági feladatok ellátásának megalapozottságát szolgálja. TELJESSÉG ELVE Az ingatlan-nyilvántartás feleljen meg az ingatlanokra vonatkozó tényleges társadalmi- gazdasági viszonyoknak, tartalmazzon minden olyan ingatlant, amely jogrendszerünk szerint a tulajdonjognak önálló tárgya lehet, legyen a nemzeti ingatlanvagyon megbízható leltára. Ennek érdekében tartalmaznia kell az orPcnzügyi kiegészítő oktatás A Tolna megyei Tanács V. B. pénzügyi osztálya Szekszárdon 2 éves közgazdasági szakközépiskolai (pénzügyi ágazatú) levelező oktatást szervez. Az oktatásra jelentkezhetnek mindazok a dolgozók, akik gimnáziumi, vagy ezzel egyenértékű más érettségi (képesítő) bizonyítvánnyal rendelkeznek és 1974. szeptember hó végéig legalább 2 éves munkaviszonyt igazolnak olyan munkakörben, amelyhez ajánlatos a fenti kiegészítő képesítés megszerzése. Az oktatási idő 2 év, ezalatt a hallgatók részére hetenként egy munkanap foglalkozást tartunk. Az előkészítés politikai gazdaságtanból, s a kijelölt szaktárgyakból lesz. A hallgatók e tárgyakból a kétéves tanulmányi év befejezése után képesítő vizsgát tesznek és ugyanolyan oklevelet kapnak, mint a négy évfolyamos szakközépiskolák hallgatói. Az eredményesen letett vizsga pénzügyi ügyintéző, képesített könyvelői végzettséget ad. Az oktatás önköltséges. A tandíj egy évre 500,— Ft, melyet részletekben kell befizetni. Jelentkezési lapot és bővebb felvilágosítást a megyei tanács vb. pénzügyi osztályán adnak. Jelentkezési lapot pontosan kitöltve, az érettségi bizonyítványnyal, vagv anm\k hiteles másolatával együtt 197*7. augusztus 3-ig kell a megyei tanács vb. pénzügyi osztályához xcadni, illetve megküldeni, Az új ingatlan-nyilvántartás készítése szag összes ingatlanának adatait, az ingatlanokhoz kapcsolódó jogokat és jogilag jelentős tényeket. (Tvr. 1. §. [1] bekezdése.) A VALÓSÁGGAL EGYEZŐSÉG ELVE Az ingatlan-nyilvántartással szemben fontos követelmény, hogy tárgyát, illetve tartalmát a valóságos állapotnak megfelelően tartalmazza. (Tvr. 1. §. [1] bekezdése.) Először: Az új ingatlannyilvántartást úgy kell megszerkeszteni, , hogy érvénybe lépésének időpontjában az ingatlan adatainak tekintetében a természetbeni állapottal, jogok és tények tekintetében pedig a valóságos állapottal megegyezzen. Másodszor: Az ingatlannyilvántartás érvénybe lépése után folyamatosan biztosítani kell, hogy az sem az adatok, sem a jogok és tények tekintetében ne szakadjon el a valóságtól. BEJEGYZÉSI ELV A Polgári Törvénykönyv 117. §. (3) bekezdése lerögzíti, hogy az ingatlan tulajdonának átruházásához az erre irányuló szerződésen, vagy jogcímen felül a tulajdonosváltozás ingatlan-nyilvántartási bejegyzése is szükséges. E jogszabályi megfogalmazásból következik, hogy ingatlanokra vonatkozó szerződésen alapuló jogszerzés az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés nélkül létre sem jöhet, tehát az ingatlanra vonatkozó jogok az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzéssel keletkeznek. Más szóval: az ingatlan-nyilvántartás a bejegyzett jogot nemcsak feltünteti, hanem létesíti, keletkezteti is. A bejegyzési elv azonban korántsem jelenti azt, hogy például egy ingatlanra vonatkozó szabályszerű adásvételi szerződés, amit nem jegyeztek be az ingatlan-nyilvántartásba, ne volna hatályos, a tulajdonszerzés ne volna érvényes. A hatály „terjedelme” szempontjából azonban lényeges különbség van az ingatlan-nyilvántartásba be nem jegyzett és bejegyzett jogszerzés között. Míg a be nem jegyzett jogszerzés csak az eladó és vevő között hatályos (ún. kötelmi hatály), addig a bejegyzett jogszerzés dologi hatályú, vagyis nemcsak az eladó és vevő között, hanem mindenkivel szemben hatályos. OKIRATI ELV A törvényesség és a tulajdonjogi biztonság érvényesülése megköveteli, hogy az ingatlan-nyilvántartásba adatot feltüntetni, jogot vagy tényt bejegyezni csak érvényes okirat alapján lehet. Az érvényes okirat (magán- vagy közokirat) a bejegyzés tárgyát képező jog vagy tény keletkezését, módosulását, illetve megszüntetését igazolja. (Tvr. 15. § [1] bekezdés.) Az alaki és tartalmi hiányosságok folytán érvénytelen okirat alapján tulajdonjog nem jegyezhető be az ingaüan- nyilvántartásba. A NYILVÁNOSSÁG ELVE Az ingatlan-nyilvántartást — jogszabályban meghatározott kivétellel — bárki megtekintheti és tartalmáról feljegyzést készíthet, illetve másolatot kérhet. (Tvr. 33. § [2] bekezdése). Az ingatlanokhoz fűződő jogok és törvényes érdekek védelmét csak akkor szolgálhatja a nyilvántartás, ha annak tartalma az érdekeltek részére hozzáférhető és érvényesülhet adatainak kötelező használata. A jogszabályi rendelkezésből kitűnik, hogy a társadalmi-gazdasági érdekek védelme szempontjából a nyilvánossági elv érvényesülésének korlátái vannak. Egyrészt a társadalmi tulajdonban lévő ingatlanok esetén indokolt korlátozni a nyilvánosság elvét, másrészt az ingatlan-nyilvántartási térképről kiadható másolatokat indokolt csak bizonyos személyek körére korlátozni. A kötelező használat elve azt jelenti, hogy az állami, társadalmi és gazdasági élet minden területén kötelező az ingatlan-nyilvántartás adatainak használata. A VÁLTOZÁSOK KÖTELEZŐ BEJELENTÉSÉNEK ELVE Ez az elv szorosan összefügg — úgyszólván tartozéka — a valósággal egyezőség elvével. A változásoknak két alaptípusát kell megkülönböztetni. Az ingatlanok adatainak változása az ingat! an-nyilván- tartás népgazdasági szerepével függ össze elsősorban. A népgazdasági tervezéshez nélkülözhetetlen az ingatlanok adataiban bekövetkezett változások folyamatos nyilvántartása, vezetése, ellenkező esetben a nyilvántartás tartalma elszakad a valóságtól. A valósággal egyezőség elvének érvényesülését a jogszabály akként biztosítja, hogy kötelezővé teszi az adatváltozások bejelentését és a kötelezettség elmulasztóival szemben a felemelt eljárási költség fizetését alkalmazza szankcióként. A valósággal egyezőség elvének biztosítására a Vhr. 73. § [2] bekezdése a jogváltozás bejelentésének mulasztójával szemben kétszeres, illetve há48. Huszonhat év után újra itt állt tehát ebben az utcában. Az egykori valóság és a későbbi — oly sokszor kiszínezett — álmok színhelyén. Még önmaga számára is nehéz lett volna pontosan elmagyaráznia, hogy mit érzett ezekben a pillanatokban. Örömöt, boldogságot, elégedettséget, amelyet azonban egy különös belső remegést kiváltó fölfokozottsággá változtatott az idegfeszültség. Frank lassan elsétált a villák előtt. Az elmúlt évtizedekben hányszor, de hányszor lepörgette emlékezete vetítővásznán ezt a filmet! S most tapasztalhatta, hogy a memória lényegében mindent pontosan megőrzött a huszonhat esztendő előtti múltból. Eltekintve persze attól, am! megváltozott. Bár ezek a változások nem tűntek túlontúl jelentőseknek. És remélem, különösen nem azok lent az alagsorban — gondolta magában, miközben megállt a kettes számot viselő ház előtt. Nyugalmat erőszakolva magára — ami nem volt túlontúl könnyű — körüljárta a házat. Két dolgot már az első szemrevételezéskor lehetetlen volt nem észrevennie. Az egyik, hogy a hátsó fronton külön külső lépcsőfeljárót építettek. Ezek szerint — következtetett —, nyilván megszüntethették a belső léncsőt. és az épület két szintjén két egymástól független önálló lakást alakíthattak ki. romszoros eljárási illetékfizetési kötelezettséget ír elő, ha az érintett személy a jogváltozástól számított 30 nap eltelte után jelenti csak a változást. A felemelt eljárási illeték maximum 1500 forint lehet. Az ismertetett ingatlannyilvántartási alapelveket a korábbi kettős nyilvántartás (a telekkönyv és az állami földnyilvántartás) külön-külön nem tudta maradéktalanul érvényesíteni, ezért a társadalmi, gazdasági fejlődés jelenlegi szintjének követelményeit nem tudta kielégíteni. Szükségessé vált a két nyilvántartás ösz- szevonása és meglévő hiányosságaik felszámolása. Ezért határozta el és mondta ki a kormány az 1042/1971. (IX. 29.) számú határozatában az egységes ingatlan-nyilvántartási rendszer és szervezet kialakítását és a földügyi szakigazgatási tevékenység továbbfejlesztését. 1973. évtől a járási földhivatalok a lakosság, az ingatlantulajdonosok és a társadalmi-gazdasági szervek bevonásával munkálkodnak a kormányhatározat végrehajtásán. Szekszárd város körülményei és igényei figyelembevételével az ingatlannyilvántar- tás-szerkesztési munkát 1974— 75. évben Szekszárd városban végzi a szekszárdi járási és városi Földhivatal. A másik, hogy eltűntek a teniszpályák, és velük együtt az úszómedencék is. Méghozzá nyomtalanul. El sem tudta képzelni, mi történhetett velük, hiszen szinte természetellenesen ésszerűtlennek tűnt számára, hogy amit egyszer 6ok munkával, nagy anyagi befektetéssel létrehoztak, azt ugyancsak jelentős energiaráfordítással eltüntessék a föld színéről. A rácsokra, amelyek az alagsori ablakokat védték, csak néhány perccel később figyelt Nem kellett hozzá különösebben tüzetes vizsgálódás, hogy megállapíthassa: masszív készítményekről van sző. S hogy fölfedezze, mind az elülső, mind a hátsó fronton egy- egy ablak rácsozata zárható ablaknyílássá van átalakítva. A lakat, amely őrizte, nagy, erős, biztonsági lakat volt. Az tehát tény, hogy az alagsori ablakokon át aligha lehet majd behatolni a pincébe —• állapította meg. Ez bizonyos komplikációkat fog okozni. Az viszont határozottan szerencse, hogy kétlakásossá alakították át a villát. Hiszen így az emeleten lakókat szinte figyelmen kívül lehetett hagyni. Ezután már csak egy kérdés maradt függőben. Igaz viszont, hogy ez volt a leglényegesebb. Mi lett a lépcsővel, amely akkor negyvennégyben még az alagsorba vezetett? Mi lett a csapóajtós lejáróval, amely a személyzeti szobából nyílt? Vajon meghagyták-e? Vagy pedig megszüntették, elfalazták? Mert ha igen, akkor mégiscsak kívülről kell megpróbál- Pj. PÁPP ZOLTÁN : Lépcső az alagsorba A Kossuíh Könyvkiadó J újdonsága ACZÉL GYÖRGY: Szocialista kultúra — közösségi ember. A kötet, amely a legutóbb! három év beszédeit és cikkeit tartalmazza, tematikusán két részre tagolódik. Az első — „Közösségi nevelés — szocia- | lista ember” cím alatt össze- ■- foglalt — rész" oktatásügyünk helyzetével és fejlesztésének feladataival foglalkozik. A szó- ... cialista oktatásügy történelmi | eredményei és mai gondjai, az oktató-nevelő munka tartalmá- • nak korszerűsítése, a világnézeti nevelés, a szocialista kö- zösségi ember formálása — ezek azok a főbb kérdések, amelyekről a szerző a párt álláspontját a sokoldalú helyzete elemzés és gazdag érvelés meggyőző erejével kifejti. ^ A második rész címe — „Ideológia — kultúra — szocialista életforma” — tartalmi összefüggést jelez az olyan, írások között, mint az 1973. januári országos propagandistatanácskozáson mondott beszéd az MSZMP kulturális politikájának fejlődésével, főbb mai vonásaival foglalkozó cikkek és interjúk, a Fetőíi-év- forduló alkalmából tartott előadás, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom jelentőségét méltató tv-beszéd. valamint a közművelődés helyzetét és j fejlesztésének feladatait elemző * beszámoló a Központi Bízott-/f ság 1974. márciusi ülésén. kozni a behatol ássaT. Ära! —1 e bank őrzésére is megfelelőnek tűnő rácsozatot figyelembe véve — nem látszott túlontúl könnyen realizálható megoldásnak. ' Ekkor találkozott össze a töm’o-házfelügyelőnővel, Czéa kusnéval. Bár kerülni akart minden' feltűnést, ezért az volt az elve, hogy tartózkodni kell minden olyasmitől, aminek következtében a szükségesnél több emberrel kerül ismeretségbe, kapcsolatba, most mégis úgv érezte, ebben az esetben túl kell lépnie a magára erőszakolt, felfokozott óvatosságon. Beszédbe elegyedett hát vele, még a lakásba invitálásnak: se mondott ellent Észrevette, hogy a változás korába ért asszony fantáziáját ugyancsak megmozgatta jelenléte. Úgy vélekedett viszont, ez csak hasznára lesz majd abban, hogy alaposan kifaggathassa. Szerencséjére Czékusné különben is igen-igen beszédes természetű volt, s szinte kéréskérdés nélkül szállította azokat az információkat, amelyek Frank számára rendkívül fontosak lehettek. Nem szívesen találta ki azt a mesét, amely a doktor Blau Henrik főorvossal való egykori távoli rokonságával és azzal a bizonyos segítséggel volt kapcsolatos, de valamivel mégiscsak meg kellett indokolnia érdeklődését. Azt tehát, hogy miért jött ide. s hogy miért érdeklődik olyannyira a kettes számú villa iránt'. Annak különösen örült, amit Dannerékról megtudott. Hiszen a megoldás kulcsa szoros összefüggésben állt azzal, hogyan, miként tud kapcsolatba jutni velük. Mikor tudomást szerzett Edit létezéséről, egvből megfogalmazódott agyában a terv: á kincshez a lány meghódításán át vezet az út. (Folytatjuk)
