Tolna Megyei Népújság, 1974. június (24. évfolyam, 126-151. szám)

1974-06-19 / 141. szám

Levélcímünk: 7101 Szekszárd, Postafiók, 71

ŰN KÉRDEZ

Névtelen levél — közügyben

Másodszor már nem volt szívünk á papírkosárba dobni a levelet. Ez persze nem jelenti azt, hogy a névtelen leveleket elfogadjuk a jövőben. Tartjuk magunkat ahhoz, hogy névtelen levélre nem válaszolunk, még ha bármilyen közügyről is van szó. Olvasóinkat nem arra akarjuk rászoktatni, hogy a névtelenségbe burkolózva szóljanak bele a közügyekbe, hanem nyíltan, felelősséget vállalva. Most e levelet csak azért közöljük, hogy lássák olvasóink milyen „ügyek” azok, amelyek „száz kérvényező”, „utcák”, „a falu lakossága”, az „üzem dolgozói” nevében íródnak. Aláírás, lakcím, természetesen nincs. A levél így kezdődik: „Még ősszel írtam az ön kérdez — Mi válaszolunk címre, és több mint 100 kérvényező, öreg, beteg és iskolába járó gyermek nevében kértük a buszvégállomást Szekszárd-Szőlőhegy Guro- vicára áthelyezni két kilométerre a mostani végállomástól. Ezt az utat jelenleg az utasoknak húsz-harminc perc alatt kell megtenniük. A busznak volna ideje idáig eljönni, hisz a jelenlegi végállomáson 10—15 percig áll és méltóságteljesen várja a loholó utast. De eddig még ígéretet sem kaptunk. Úgy látszik, hogy a 70—80 éves öregekkel Gurovicán már nem érdemes foglalkozni.

Ugyanez a helyzet a villannyal. Ha az újságot el akarom olvasni két petrol- lámpát kell meggyújtanom. Biztosan azt gondolják az illetékesek, hogy az öregeknek az örök világosság fényeskedjen. Az öregek és az iskolába járó gyerekek, az orvoshoz járó betegek nevében kérjük a segítséget.”

Ki? Vagy kik? Ez nem derül ki a levélből. Segíteni pedig csak azokon lehet, akikről tudjuk: léteznek, ilyen vagy olyan körülmények között élnek, akik vállalják akár á nyilvánosság előtt is a „küzdelmet” helyzetük megváltoztatásáért.

A névtelen levél nem megoldás. A névtelen levél mindenütt a papírkosárba kerül. Nálunk is. Viszont a névvel ellátott levelek nagy megbecsülésnek örvendenek nálunk is, másutt is. Azokat az embereket, akik közügyben szót emelnek, nagyra becsüli társadalmunk, hisz ezek az emberek segítik jobbá, szebbé tenni környezetük és benne természetesen a maguk életét, ök alkotják a társadalom egyik jelzőrendszerét, az ő szavukra érdemes figyelni.

Sokan vannak ilyenek. Bizonyítja ezt az immár másfél éve folyamatosan megjelenő rovatunk, örülhetünk ennek. De örömünk csak akkor lenne teljes, ha a még névtelenek a jövőben névvel és címmel jelentkeznének közügyben. Névvel, vagyis felelősséggel.

Hozzászólás

Tengelicrő!

Stier István Tengelic, Petőfi u. 113. szám alatti olvasónk immár másodszor kér szót a tengelici sütőüzem ügyében. Ezt írja: „Az ön kérdezben Szántai elvtárs, a Sütőipari Vállalat igazgatója válaszolt arra, hogy miért szüntetik meg a tengelici pékséget. A válasz nem elégíti ki a falu lakosságát, mert ez a nép itt mindig minőségi kenyeret és időben kapott. A két kemence kifogástalan állapotban van, gázolajfűtésű, és lisztet is tároltak eddig is, balesetes sem volt az üzem. A lófogat is ellátta a kihordást, mert erre a célra elég higiénikus kocsi áll rendelkezésre. Direkt erre a céli ra készítették. Az volna a falu lakosságának a kérése, hogy jól gondolja meg Szántai elvtárs, mert rajta múlik a sütöde megszüntetése. A népnek az itt sütött kenyér már megszokott, korán meg is kapják az emberek és mehetnek a határba dolgozni. A faluban ez egy jó szolgáltatás volt. Jó lenne a legfontosabbat, a kenyeret továbbra is itt a faluban gyártani.

Miért nem tárgyalnak a helyi termelőszövetkezet vezetőségével, vegye át az a lakosság jó ellátása érdekében? Ilyen megoldás van már az országban több is; ebben a faluban pedig, ha még e fontos népélelmezési cikk előállítását is beszüntetik semmi sem marad. Körülbelül háromszáz ember kénytelen innét eljárni dolgozni. Most három nyugdíj előtt álló dolgozóval emelkedne ez a létszám. Felcserélhetik a biztosat a bizonytalannal. Mi tiszteletben tartjuk a mözsi pékek munkáját is, de az eddigi jó kenyér- ellátásunkat nem látjuk biztosítottnak. A pékség megszüntetésével mi, a pártvezetőség sem értünk egyet, ezt a saját felelősségemre is le merem írni. A nép sem helyesli. Ezért jó lenne, ha Szántai elvtárs a tanács vagy a népfront által összehívott falugyűlésen személyesen hallgatná meg a nép véleményét. Biztosan egyetértene a lakosság a pékség megszüntetésével akkor, ha ez a kis üzem ráfizetéses volna, vagy az itteni pékek rossz kenyeret készítenének. De a jóért mindig harcolni kell, és ezt is tesszük. Kérem, hogy ezt ne úgy vegye Szántai elvtárs, hogy az ő munkájába bele akarunk szólni, de kérjük, fontolja meg a lépését.

Nem rokonom nekem a Jilling Endre, de úgy tudom négy éve van a nyugdíjig, és igen sokat dolgozott azért, hogy ellássa a lakosságot jó kenyérrel, ö harcolt idáig értünk, most pedig mi érte és értük, és a mindennapi príma kenyérért.

A probléma megoldása nem a mi feladatunk. Ez a község és a Sütőipari Vállalat vezetőire tartozik. Mi egyetértünk Stier Istvánnal abban, ha a falu lakossága ennyire fél a jövőbeni kenyérellátástól, helyes lenne akár

falugyűlésen is megvitatni a dolgot.

Gelka kétszer,

Bornemissza Jánosné Ireg- szemcse, Jókai utca 13. szám alatti olvasónk. kérdezte: „Miért nem lehet Favorit tv- készülékhez alkatrészt kapni? Még április 15-én elromlott a tv-m, április 19-én a tamási GELKA egyik szerelője kiszedte a meghibásodott alkatrészt. Az alkatrész nevét ugyan nem jegyeztem meg, úgy gondoltam, pár nap kérdése, és kijavítják. Azóta több mint egy hónap lejárt, telefonon is, személyesen is érdeklődtünk, a válasz ugyanaz: anyaghiány miatt nem tudnak jönni. Arról sem tudnak tájékoztatni, hogy kb. mikor lesz anyag.”

Váczi Dénes, a GELKA tamási szervizvezetője vá- - laszolt a kérdésre:

— A készülékben kapcsolót, valamint eltérítő tekercset kellett cserélni. Mivel az utóbbi alkatrész a szerviz raktárában nem volt, igényünket elküldtük a központi raktárnak. Az alkatrészt kétszeri igénylésünkre küldték csak meg. A készüléket június 6-án megjavítottuk és tulajdonosa üzemképes állapotban átvette.

Steiner Andrásné Szekszárd, Klapka utca 26. szám alatti olvasónk leveléből idézünk: „A decemberben vásárolt 706 tipusú Hajdú szuperautomata mosógépem elromlott, május 13-án a GELKÁ-tól javítását kértem. Akkor 15-ét jelölték meg, 3 órára ígérték a kiszállást. Nem jöttek, sőt érdeklődésemre újabb dátum szerinti ígérclet sem kaptam. Sajnos, naponta egy dolgozó ember nem tartózkodhat folyton a lakásban. Tudnom kéne, mikor várjam a szakembereket. Lehet, hogy helyben meg sem javítható, és akkor a beszállítással újabb javítási határidőtolódás várható. Az ember egy S370 forintos gép mellett nem szívesen mos kézzel, heteken ót. Az is érdekelne van-e rendelet, amely szabályozza, hogy a garanciális javítási kérelmeket mennyi időn belül kell megvizsgálni."

A kérdésre Kaszás Kálmán, a GELKA szekszárdi szervizének vezetője válaszolt:

— A panaszt kivizsgáltam. A hibás automata mo- gépet szervizünk kiszálló műszerésze május 25-én megjavította. A garanciális javítást a 4 1969. (III. 30.) BkM—KGM—KipM—KkM —NIM sz. együttes rendelet szabályozza: 3. §. (1). A javítási kötelezettséget általában az igény bejelentésétől számított nyolc napon belül teljesíteni kell. Ezúton is szíves elnézést kérünk a javítás késedelméért.”

Miért csak hatezer forintig?

Csik György Tamás!, Petöf- u. 4. szám alatti olvasónk irta: „498 forint eltartási díjat kapok, nyugdíjjal nem rendelkezem. A ktsz-nél éjjeliőrként dolgozom havi 1000 forintért. Két kollégám szintén éjjeliőr, nyugdíjasként. Ök egész évben dolgozhatnak, nekem csak 6000 forintig engedélyezik a keresetet. Nem értem, miből adódik ez a megkülönböztetés, és nagyon kel* lemetlenül érint."

Kérdésére Takács

György, a Tamási Vegyesipari Ktsz elnöke válaszolt:

— Csik György, mint tsz- járadékos éjjeliőrként van alkalmazva szövetkezetünknél. A 3 1971 SZOT-sza- bályzat szerint a járadékost a ledolgozott munkaórákra tekintet nélkül, egy naptári éven belül járadéka korlátozása nélkül addig lehet foglalkoztatni, amíg járadékos munkaviszonyban — ipari szövetkezeti tagként elért munka* bére az év folyamán a 6000 forintot nem haladja meg. Az öregségi nyugdíjasokat pedig a fenti szabályzat szerint 840—1260 óra foglalkoztatási órakeretben lehet foglalkoztatni (kivéve azokat, akiknek öregségi nyugdíjuk az 1974-es évben 830 forint alatt van — azokat mentesített órakeretben lehet foglalkoztatni.)

Az a bejelentése, hogy két kollégáját nyugdíjasként egész évben foglalkoztatjuk, nem áll fenn, mivel az egyik még aktív dolgozó, a másik pedig 830 forint alatti öregségi nyugdíjjal rendelkezik és őt mentesített órakeretben a rendelkezéseknek megfelelően foglalkoztatjuk.

Csik György kérésére beadványt nyújtottunk be a Nyugdíjfolyósító Igazgatósághoz Budapestre, hogy méltányolják helyzetét és részére a 6000 forintos keretösszeget 12 000 forintra engedélyezzék. Amennyiben a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság kérelmének helyt ad, szövetkezetünk továbbra is foglalkoztatja.

Megszakított

gyermekgondozási

segély

Kosik Istvánná Paks, Vásár utcai olvasónk problémája a következő: „Júliusra várom

második gyermekemet, oz első kétéves lesz, szintén júliusban. 1973-ban két. hónapra megszakítottam a gyermekgondozási segélyt. Most arra szeretnék választ kapni,n hogy ha a második gyermekem megszületik, a 20 hét szülési szabadság lejárta után kapom-e mindkét gyermekemre a gyermekgondozási segélyt, vagy csak a második után? Ha nem, akkor létezik-e olyan rendelet, hogy a második gyermek születésekor lehet kérni külön-külön mindegyikre a segélyt?”

A kérdésre dr. Deák Konrád csoportvezető

ügyész adott választ;

— A gyermekgondozási segélyről rendelkező jogszabály a gyermekgondozási segélyre való jogosultsághoz általában három feltétel fennállását írja elő:

1. A nő a szülés napjától , visszafelé számított másfél éven belül legalább tíz hónapon át munkaviszonyban álljon.

2. Ez idő alatt legalább napi hatórai munkaidővel legyen foglalkoztatva.

3. A gyermek gondozása céljából fizetés nélküli szabadságon legyen.

Tanácskérő levele szerint ezt a fizetés nélküli szabadságát szakította meg.

Nos, a 11/1973. Mű. M. számú rendelettel módosított 3/1967. Mü. M. számú rendelet 1. §. 1. bekezdése 'ekként rendelkezik:

„A gyermek gondozására vett fizetés nélküli szabadság megszakításának akkor van helye, ha azt a dolgozó személyi vagy családi körülményei indokolttá teszik. Ilyen indok lehet a férj, illetőleg az eltartó halála vagy tartós megbetegedése, katonai szolgálatra való bevonulása, szabadságvesztés-büntetése, az életközösség megszakítása, a nő újabb szülése vagy tartós betegsége. Ha a dolgozó nő a szabadságot egyéb címen szakította meg és később folytatni kívánja, a fizetés nélküli szabadság további részére gyermekgondozási segély már nem illeti meg. A vállalat azonban egy alkalommal ilyen esetben is engedélyezheti a segély folyósítását.”

Nem tudjuk, hogy 1973 évben milyen okból szakította meg fizetés nélküli szabadságát. Ha hem a fentebb megjelölt indokok alapján tette azt és most mégis folytatni kívánja a fizetés nélküli szabadságot, a gyermekgondozási segély az első gyermeke után nem illeti meg, de munkáltatója engedélyezheti a gyermek- gondozási segély folyósítását. A második gyermeke után természetesen — amennyiben a bevezetőben írt három feltétel fennáll — a gyermekgondozási segély megilleti.

A válasz így kielégítő

Kiss Anna és Trázer Ágnes Bonyhád, Perczel Mór u. 46. szám alatti olvasóink írták: „Szeretnénk megköszönni a szerkesztőségnek, hogy továbbra is foglalkoztak ügyünkkel. Ugyanis az a válasz, amit áprilisban kaptunk Hajnal Gyula elvtárstól, nem volt kielégítő számunkra. Figyelmünkbe ajánlotta, hogy Bonyhád—Szekszárd—Bátaszék útvonal helyett, a Bonyhád— Bátaszék 14,30-kor induló buszjáratot vegyük igénybe. Szerinte „az utazás egyszerűbben, gyorsabban, olcsóbban oldható meg." A busz 14,30-kor indul Bátaszékre, azonban csak 16,30-kor érkezik. Szekszárd felé azonban

15-kor már Bátaszékea vagyunk. Akkor áprilisban a sok tanulnivaló miatt ezt nem tudtuk megírni válaszképpen Hajnal elvtársnak, de most köszönetnyilvánításunkkal együtt ezt is megírtuk.

Köszönjük a szerkesztőségnek és a MÁV Szegedi Igazgatóságának, hogy segiteU megoldani problémánkat. A megoldás hatását azonban csak szeptembertől fogjuk érezni, sajnos, már csak egy évig. De reméljük, hogy nemcsak a magunk, hanem a többi diák sorsán is segítettünk, mert nemcsak a mi problémánk volt ez a csatlakozásügy."

Telefonszámaink : 129—01, 123—61.

mi válaszolunk

í