Tolna Megyei Népújság, 1974. június (24. évfolyam, 126-151. szám)
1974-06-09 / 133. szám
1 ♦ I t Könyvheti vendégvárás A könyvhétre már néhány éve hivatalosak a szomszédos szocialista országokból a magyar írók és költők, de bemutatkozásukra — önálló költői est keretében — csak az idén került első ízben sor. Családias est volt, a „ FÉSZEK- klub fészekméreíű termében, szinte csak szakmabeliek, s néhány nagyon is érdeklődő diák számára. Mindenesetre reményt keltő, folytatást ígérő: ezen a nyomon kell elindulnunk, hogy közismertté váljanak határokon túli költőink, hogy a haza; irodalmi •köztudat befogadja, ismerje, és "lismerje őket. Mert amint az estet megnyitó és a vendég költőket üdvözlő Nagy László mondta „testvéreink ők az anyanyelv édes és olykor keserves köteléke szerint is”, a Dunánál élő népek sorsközösségén és szocialista egységén, népi és irodalmi összetartozásán túl. Emellett ezeket a költőket a magyar irodalomba kapcsolja a nyelv, a benne tükröződő gondolkodásmód, élmény és hagyomány. Amit pedig a költő mond, mások helyett mondja, közösségének érzelmeit önti szóba, formába, mindazok helyett, akiknek az effajta kifejezés lehetősége nem adatott meg. A vendégségbe érkezettek versein kérésziül tehát a hazájukban élő magyar anyanyelvű népcsoport egész ér- zésvilágn szólt hozzánk, annak sokszínű gazdagsága, hiszen maguk a költők is különböző korú, eredetű, más-más családi és művelődési hagyományt hordozó emberek. Érthető, hogy kíváncsiságunk rögtön azt kutatja, milyen. életérzést, .gondolati és . érzelmi tartalmat fejeznek ki verseik, formaviláguk milyen örökséget őriz, vagy merre tör előre, milyen hazai irányzattal rokoníthatók és hol tartanak színvonal tekintetében, várható-e körükből új, kiemelkedő tehetség, vagy együttesen, összefogózva válnál volt szembetűnő az ifjúság túlsúlya, ötük közül egyedül Emil Lucas Boleslav képviselte az idősebb generációt, s ő is programon kívül érkezett, elsősorban műfordítóként, mert saját verseit szlovákul írja. (Ö különben is sajátos jelenség a szlovák irodalomban: 153 magyar költő fordítója, Ady rajongója, s az antik latinoké.) Mellette a fiatalok inkább a népdal hangjait hozták, azt az egységesen jellemző hangot; mely mind a négy ország magyar költőinél jelen van: a táj, a falu, a népszokások ábrázolása, vagy a nosztalgikus vágy mindezek után, a városba szakadt honvágya és a gépi civilizáció betörésének élménye: utóbbi ki- nél-kinél más módon: van aki örvendve látja benne a fel" emelkedés útját, van aki riadtan fogadja, féltve a szeretett táj otthonosságát, az emberi érzelmeket. A XX. század emberének szorongása a népköltészet nyelvén kifejezve sokukra jellemző. Ez az érzés leginkább, s legsikeresebben az ukrajnai Kovács Vilmosnál szólalt meg. A jugoszláviaiaknál mindez az avant-garde, s az expresz- szionizmug formavilágában jelenik meg. mintha a Kassák-i iskola csak nálunk lelt volna folytatókra, hogy ott kiteljesedve fejlődjék a palánta, mely hazai égöv alatt nemigen tudott virulni. A szomszédos magyar irodalmak közül érthető módon az erdélyi a legfejlettebb, a legizmosabb; négy évszázados önálló kultúrára tekinthetnek vissza, s a hagyomány nemcsak öntudat és önállóság biztonságát adja, hanem olyan, tartalmi-formai gyökereket is, amelyekből szervesen nőnek ki az úi hajtások. Talán ezért mélyebb náluk a nemzedékek összetartozása js — arányosabb volt most is az évjáratok képviselete: öt idősebb, két középkorú és hét fiatal felvonulása — és a különböző élmény- és formavilágú költői sereg is olyan egységet ad, mint ahogy a szivárvány árnyalatai sem bonthatók széjjel. A népi élményvilág, a táj- és természetközelség szinte mindenkire jellemző; de olypn pompázó sokféleségben, ahogy a népi szőttesek mintáiban kapcsolódnak össze a motívumok. A költői est pedig a megismerés indításának kitűnő alkalma volt, mert ízelítőt adott, kíváncsiságot - ébresztett; akitől megragadó verset hallottunk, annak kötetét is kézbe vesszük. Bozoky Éva Uj könyvek Az ünnepi könyvhétre a Kossuth Könyvkiadó kilenc értékes könyvet jelentetett meg. Díszkiadásban látott napvilágot a Marx és Engels; Magyarországról című kötet. A marxizmus—leninizmus klasszikusainak kis könyvtárában jelent meg Lenin; Magyarországról, amelynek szintén van díszkiadású változata is. Megjelent Kádár János válogatott beszédeinek és cikkeinek kötete, amely az MSZMP Központi Bizottsága első titkárának az 1957—1973 közötti belpolitikai tárgyú megnyilatkozásaiból tartalmazza a legfontosabbakat. Nemes Dezső: A magyar munkásmozgalom történetéhez című tanulmánya az 1900-tól 1917-ig terjedő munkásmozgalmat ismerteti, megvilágítva ennek az időszaknak vitáit, tanulságait is. A Párttörténeti Intézet gondozza azt a dokumentumsorozatot, amelynek első kötete szintén a könyvhétre jelent meg Tanúságtevők címmel. Ez a magyarországi munkásmozgalom úttörőit, korukat, mozgalmukat, szakmai szervezkedésüket mutatja be. A Magyar munkásszociográfiák ('038—1945) cikk- és tanulmánygyűjtemény, a magyar munkásság felszabadulás előtti életét mutatja be. Az Amerikai Egyesült Államok 1976-ban lesz 200 éves; Amerika sajátos arculatát, s az azt befolyásoló erők mozgását szemlélteti Simaj Mihály; Az Egyesült Államok a 200. évforduló előtt című tanulmány- kötete. A Szépirodalmi Kiadó a Magyar Remekírók sorozat új köteteként megjelentette Kaffka Margit válogatott műveit és — két kötetben — Tamási Áron válogatott műveit. Ugyancsak könyvheti újdonság Sarkadi Imre drámáinak' minden eddiginél teljesebb' gyűjteményes kötete, amely a korábban megjelenteken kívül magában foglalja a hagyatékából előkerült drámatöredékeket, vázlatokat, hangjátékokat is. Második kiadásban .látott napvilágot Néniét' László drámáinak két kn.n : ez — Szeretem az igazséú címmel — az 1955-ig írt < ' mákat tartalmazza. Két- t. zednyi idő szellemi, erkö‘ körképe Sőtér István nagv l' legzetű regénye, Az elveszett bárány. Negyven írói pá> képet tartalmaz illés Lej. . Kezdet és kibontakozás c mi tanulmánykötete, a Ma.. ország felfedezése sorozat, újabb kötete Lázár Isivé, o: Kiált Patak vára című szociográfiája, amely a Bodiv. köz, a Hegyköz < és a tokaji hegység területileg és tematikailag egyaránt rendkívül gazdag vidékét, életét hozza közel az olvasóhoz. A magyar rokokó és felvilágosodás nagy költőjéről rajzol élethű arcképet Vargha Balázs, Csokonai Vitéz Mihály alkotásai és vallomásai tükrében címmel, ismét kiadták Szabó Lőrinc iuz- szegyűjíött verseinek ké; kötetét. Megjelent Filins. ,ky János Végkifejlet és Károlyi Amy Pakli kártya című verseskötete. Féia Géza Gorge' - ről írt regénye, a Visegrádi esték, Czakó Gábor Megváltó című, mai témájú regénye, ízléses kötetben Tóth Árpád összes versei, versfordításai és novellái, Illyés Gyulának 15 ívnyi úi anyaggal bővült Szíves kalauza, valamint a Szép- irodalmi Zsebkönyvtár új kötetének a Puszták népe és az Ebéd a kastélyban. Könyvheti újdonság Kahán.a Mózes elbeszéléseinek, novelláinak válogatott kötete, a Két nő egy képen, a Kosztolányi Dezső 1933—36 közötti hírlapi írásait tartalmazó Sötét bu- jócska. Nemes György novelláinak kötete, a Behajtan; tilos, Vas István Az ismeretlen isten című vaskos tanulmány- kötete, B- Nagy László filmkritikái írásainak gyűjteménye, A látvány logikája, a Bernáth Aurél feljegyzéseit, reflexióit tartalmazó Kisebb világok címö kötet; Kornlós János legújabb írásait tartalmazza a Hányadszor rnondr jam? című kötet, (KS) Sobor Antals Vendéglő kánikulában nak-e a kor krónikásaivá? Sokféle a kérdés, s az évtizedek mozgásait figyelő irodalomtörténet-írás feladata a válasz. Beszámolóm célja csupán egyetlen est néhány verséből adódó impressziók közlése: az idei könyvhétre érkezettek néhány kiválasztott művéből alakult benyomás. Milyennek láttuk őket ezen az estén? Pontosabban: jórészt a fiatalokat. Mert néhánv kivételtől eltekintve, egy egészen új „költői hullám” csapott át határainkon, az a nemzedék, melyet még az irodalom ismerői is alig tartanak számon. Leginkább a csehszlovákiaiak© A zongora melletti asztalnál ült; már megrendelte az Uj- házi-tyúklevest, fölemelte arcát a ventillátornak, amely vele szemben, fönt a falon diszkrét zümmögéssel cserélte a levegőt. Hunyt szemmel átadta magát a lágy szellőnek, kedvét lelte az alkalmi örömben. A pincérek szokatlanul nagy porcelán tálb'an hozták a tyúklevest, elhelyezték a zongora melletti tánctéren. Fölállt, nyomban levetette a zakóját, a szék támlájára helyezte, gondosan eligazította, hogy ráncot ne vessen a finom nyári kelme. Levette a nyakkendőjét, az ingét, szépen a támlára teregette őket Leült, megoldotta fényes cipőjének zsinórját, lehúzta a lábbelit, aztán a zoknit. A haj- ladozástól kissé elfáradt, enyhén gyöngyözött homlokán, orrán a verejték. Kevés pihenő után kigombolta a nadrágját, előbb egyik, aztán a másik szárából búit ki. Nem nyújtott illetlen látványt, hiszen a legfinomabb márkájú bánion fürdőnadrágot viselte. Egy keveset várakozott, maid arányait meghazudtoló fürgeséggel a levesestál peremén termett, és lassan, minden sietség nélkül beleereszkedett a levesbe. Néhányszor meghimbálta magát, le, s föl rugózott, E gyakorlatok közben hol állig süllyedt a levesben, hol pedig hasig kiemelkedett belőle. Hirtelen mozdulattal hanyatt dőlt, lebegett a felszínen, hatalmasan fölfújt mellkassal. Elnézegette a levesből előkandikáló lábujjait, játékosan megmozgatta, billegette őket Aztán csapkodni kezdett úszó mozdulatokat tett. Hasra fordult, lebukott, bugyborékolva tűnt föl újra meg újra. Pillangóúszásban szelte át a tálat, később csöndes mellúszásra váltott. Hörpintett a levesből, szájából szökőkút- s terűén fölsori ccelte. maid csintalanul fröcskölt, loósi-po- csizott az Ujhaz’-tyúklevesben. Végül elcsendesedett, középütt megállt, és hatalmas hör- pölésekkel szívta magába a levest. Itta, nyelte,' felszíne egyre apadt, mind sekélyebb lett, szemlátomást fogyott. Fenékig elnyelte, ügyelve a leves tizennégy karátos aranyának minden cseppj éré. Ezután a tál széléhez ment, fölszökött a peremére, ügyesen elhelyezkedett rajta, úgy, hogy a ventillátor légárama testének lehető legnagyobb felületét érje. Hamarosan megszáradt, lelépett a tálról, fölvette előbb a nadrágját, majd a zoknit és a cipőt, aztán az inget, a nyakkendőt, végül a zakót. Visszaüt a székére, kényelembe helyezte magát, várta a következő fogást. Körültekintett az éttermen, elegáns mozdulattal végigsimított aranyszőke haján. két ujjával egy csinos hullámot nyomott bele. e Egy kutya lépett be meg egv ember. A kutya körbepillantott. aztán a sarokasztal felé bökött. Leültek a tükör alá. A kutya nyurga volt, izmos, kisportolt, a gazda alacsony, kopasz és kövér. Szótlanul nézték a termet, majd a kut-a türelmetlen mozdulattal a gazdája zsebébe nyúlt. Cigarettát vett elő, kínálta a gaadát is, rágyújtottak. Félig sem szívták a cigarettát, amikor megjött a pincér. Meghajolt, átadta az étlapot a kutyának, egy graciózus lépést tett hátra, némán várta a rendelést. — Hozzon egy becsinált levest gyenge borsóval; — mondta a kutya. — 'Aztán kaporlében főtt velőscsontot, jó nagyot! — Igenis, kérem. — Puha bárányhúst kérek, majoránnával, enyhén fokhagymásat. Maid szagos veáét, egy szelet füstölt oldalast, mustos pecsenyét, tavalyi gyömbért. Aztán vegyes vadhúst, rozmarinnal pácolod, levendulával, borostyánlevéilel, fenyőmaggal. A pincér szélsebesen jegyzetelt, a kutya türelmesen megvárta, amíg leírta az eddigit. Aztán folytatta: — Hozzon három keményre főtt tojást mustárral. Végül savanyú káposztát disznóhússal, orjával, jó nagy darabot. — A-hogy méltóztatja, uram! Szabadna még... — Hamburgi muskotály, kristályvíz, sajt, fagylalt kávé és konyak. — Hogyne! Máris szaladok! —' Várjon, kérem!-— mopdta a kutya, ég a gazdájára mutatott. — Az úrnak hozzon egy kelkáposztát valami kis feltéttel. — Ö. pardon! Ezer 'bocsánat! — hajolt meg a pincér, és’ mélyen elpirult... — Valami italt, tésztát js hozhatok? — Hát. .. egy jafía. És mondjuk, egy grénadirmars. A gazda bólintott, és hol a kutyára, hol a pincérre mosolygott. — Sz.olgálatukra az uraknak! — mondta a pincér és elsietett. A kutya hátradőlt a széken, fölemelte egyik mellső lábát. A hosszú, ápolt körmei között kialudt cigarettára mutatott. A gazda nyomban előkapta az öngyújtóját, tüzet adott. VIHAR BÉLA: MADÁRKA VOLTÁL.., Madárba voltál, elrepültél, a messziséggel egyesültél, az elsuhanó tűnt idővel, a soha vissza nem térővei. Már ott lebegsz, hol el nem érlek, a be nem teljesült remények partján is túl, oly messze-mess.e. a fájdalommal eljegyezve. Halálomon túl is kereslek. Nemzedékek során kergetlek, hogy egyszer majd karodra lelten, találkozzunk gyermekeinkben.
