Tolna Megyei Népújság, 1974. június (24. évfolyam, 126-151. szám)
1974-06-08 / 132. szám
'T > 1 Szállodaipari beruházások Varsóban Első vendégek a KISZ balatoni táborában Varsó gvors ütemű fejlődésével mind ez ideig nem tartottak lépést a szállodaépítkezések. Varsó városgazdálkodási szervei hosszú éveken, át ezt a területet a város más, fontosabb és sürgetőbb szükségletei miatt kissé elhanyagolták. 1973. végén Varsóban a szállodai férőhelyek száma alig haladta meg „ 2300-at. Ezt a fizetővendég-szolgálat mintegy 1800 szálláshelye egészítette ki. Ha figyelembe vesszük, hogy Varsót évről évre több mint kétmillió turista keresi fel, azonnal világossá válik, milyen komoly nehézségekkel küzdenek a lengyel főváros éjszakai szállást kereső vendégei. ZÖLD JELZÉS A SZÁLLODAIPARI ÉPÍTKEZÉSEK ELŐTT A sok éves lemaradást csak a szállodaépítkezések ütemének meggyorsításával lehet behozni. A lengyel főváros gazdái ennek tudatában a szállodaipari építkezések számára szabad utat engedélyeztek. 1973 nyarán átadták a 300 férőhelyes „Solec” szállodát, ez év január végén pedig az 1400 személy befogadására alkalmas „Forum”-ot A szállodai férőhelyek számának, valamint az építkezések ütemének növekedése bíztató. A mai Varsó szükségletei azonban még igen nagyok, Ä „Forum” szálloda építése mindössze két évig tartott. Az alapozás néhány hetet vett igénybe. Azután a szállodaA Kossuth Könyvkiadó újdonságai KADAR JÁNOS: VÁLOGATOTT BESZÉDEK ÉS CIKKEK (1957—1973) A kötet válogatós Kádár János belpolitikai tárgyú beszédeiből és írásaiból. Áttekintést ad az elmúlt 17 esztendő történetéről. Az 1957-ben elhangzott beszédek az ellenforradalom tanulságaival, szocialista vívmányaink megvédésével, megszi- lá rd ításáva I, tóvá bbfej lesztésével foglalkoznak. A későbbi időszakból közölt írásokból és elhangzott beszédekből kibontakoznak előttünk az elért eredmények, a fejlődés által napirendre tűzött, megoldásra váró feladatok. Nyomon követhetjük, hogyan érvényesülnek a munkásosztály alapvető érdekei: hogyan formálódik a párt szövetségi politikája; hogyan alakul át a parasztság élete; hogyan találja meg helyét az értelmiség; hogyan tudatosodik a nők és az ifjúság társadalmi szerepe, anyagi és erkölcsi megbecsülésük. A beszédek és cikkek sokoldalúan világítják meg a pórtélét és a pártépítés kérdéseit is. Kádár János beszédei és cikkei bizonyítják, hogy pártunk 1957 óta folytatott politikája töretlen, ugyanakkor mindenkor figyelembe veszi a szocialista építés változó feltételeit és ezért találkozik dolgozó népünk egyetértésével. MARX ÉS ENGELS MAGYARORSZÁGRÓL Ez az első ízben megjelenő válogatós: Marx és Engels műveinek szemelvényei, amelyekben a marxizmus megalapítói érdemileg szóltak Magyarország, ról, hazánk múltszázadi társadalmi és politikai helyzetének alakulásáról, vezető személyiségeinek politikai tevékenységéről, a magyarországi munkásmozgalomról. A kötet szól Ausztria-Magyar- ország kül- és belpolitikájáról és azokról a kapcsolatokról is, amelyek a magyarországi munkásmozgalmat a proletariátus nemzetközi küzdelméhez és az Internccionáléhoz fűzték. épület úgy nőtt, mint a közmondásos gomba, eső után. És végül — 1973. nyarán — az építők kitűzhették a kész épület tetejére a hagyományos zöld ágat. Néhány hónappal később, a berendező munkák elvégeztével, a „Forum” már fogadhatta első vendégeit. A 100 méter magas szállodában — amely a Kultúra és Tudomány Palotája után Varsó legmagasabb épülete —752 egy- és kétágyas szoba van. A férőhelyek száma összesen 1386. A szobák egy része egymásba nyílik. Mihden szobához fürdőszoba, vagy zuhanyozó tartozik. Ugyancsak minden szobában van telefon, rádió, némelyikben televízió is. A szobák bútorzata — ahogy azt a vendégek mondják — igen egyszerű, de ízléses és praktikus. A „Farum” magas szintű szervezettsége megragadja a látogatót. A tálalóhelyiségből az étterembe vezető ajtót például a pincérnek nem kell nyitnia, mivel — fotocella segítségével — automatikusan működik. A szálloda saját vendéglátóipari részlege 240 vendég számára éttermet, 160 férőhelyes kávéházat, valamint 60 személyes koktélbárt működtet. Az úl varsói szállodaüzem méreteit érzékelteti, hogy 800 alkalmazottat foglalkoztat, s' közülük mindegyik — a takarítónőtől az igazgatóig — külön, a szálloda részére tervezett egyenruhát visel. 1990: 30 000 SZÁLLODÁI HELY Minden jel arra mutat, hogy a szállodaipari létesítmények építkezési tempója még sole éven keresztül változatlanul erőteljes marad. Ez év márciusában hétszintes új szálloda építését kezdték meg Varsó egyik legszebb pontján: a Győzelem (Zwyciestwa) téren. A Hotel Lux-Kongresowy — ez a tervekben szereplő elnevezés — 1976-ban már fogadhatja első vendégeit. Az új szálloda öt lakószintjén egyszerre 720 személynek biztosít majd szálláshelyet. Az osztályon felüli szobák, luxuslakosztályok, valamint az úgynevezett elnöki lakosztály mellett étterem, kávéház, koktélbár, kozmetikai és fodrászszalon, szauna, uszoda, valamint egy 600 négyzetméteres bálterem is szolgálja majd a vendégek kényelmét, szórakozását. A bálterem szükség esetén kongresszusi teremként „működik” — tolmácsberan- dezésekkel, s vetítőberendezéssel. Ebben az évben megkezdődik az első novo-motel építése, a városba vezető egyik főútvonal mentén. Ez egyszerre 300 vendéget fogadhat majd. 1975-ben újabb két szállodaépítkezés megkezdését tervezik. Egyikük a Marszalkows- ka és a Krolewska utca kereszteződésénél emelkedik majd, & elkészülte után — 1978-ban — egyszerre több mint ezer személynek biztosít éjszakai szállást. A másik, ugyancsak 1000 fő befogadóképességű szálloda építkezéseit a főpályaudvar közelében, a Zawiszky téren kezdik majd meg. 1980-ig Varsóban összesen 6—7 új szálloda épül fel. A varsói szállodaépítkezések üteme előreláthatólag 1980. után sem csökken. A tervek szerint ugyanis 20 év múlva a lengyel főváros szállodái és turistaszállói befogadóképessége eléri majd a 30 000-et. A Zala megyei KISZ-bizottság balatongyöröki nyári táborába megérkeztek az idény első lakói, a megye KiSZ-aktivistái. (MTI foto — Jászai Csaba felvétele — KS) „Emelkedő” Moszkva... Napirenden a sokemeletes házak A Moszkvai Városi Tanács összeállította a főváros utolsó alacsony házai lebontásának — 1980-ig végrehajtandó — tervét. Helyükön sokemeletes lakóházak és középületek állnak majd. Moszkvában néhány éve már nem építenek 9 emeletesnél alacsonyabb épületet: az idén pedig áttértek a 12. J4, 16 és 25 emeletes házak építésére. A moszkvai lakóházak magasságát egy 1990-.ig érvényes általános városfejlesztési terv határozza meg. amely figyelembe veszi a jövő követelményeit. A terv szerint a város- központra továbbra is a Kreml sziluettje lesz a legjellemzőbb. Ettől távolodva a házak magassága egyre nő és eléri a 30 emeletet. A várost 8 körzetre osztották, melyek mindegyikében 600 000—1 000 000 ember él. A 8 városközpont középületei 40—60 emelet magasságúak lesznek. Moszkvában a lakások összterületének 82 százaléka a második világháború befejezése után létesült. A városban évente 120 000 lakást adnak át, többet, mint a világ bármelyik fővárosában. A kilencedik ötéves terv alatt Moszkvában 650 000-en költözhetnek új lakásba, 1985-re pedig minden moszkvai családnak külön In- kása lesz. Az egy lakosra jutó lakóterület a tervek szerint ej-' éri a 20 négyzetmétert. A Szovjetunióban az új lakásba költöző családok nagy része állami lakást kap, melyért nem kell fizetnie. Az országban egységes lakbérrendszer uralkodik, mely 47 éve változatlan. Minden négyzetméter lakóterületért 13,2 kopejkát kell a bérlőnek fizetnie, ebbe azonban csak a lakószo-e bák területét számítják be. A szovjet családok költségvetésének lakásra fordított része mindössze az egész összeg 2—3 százaléka. J. JEGOROV PAPP ZOLTÁN: Lépcső az alagsorba 18. Edit lassú léptekkel elsétált egészen a sarokig, csak aztán fordult el jobbra, hogy elérjen a vaskereskedésig, ahol útjaiknak feltétlenül kereszteznie kellett egymást Már a kirakat előtt állt, azt nézte, amikor a férfi mellé- lépett, és megszólította. Szinte meglepően szertartásos volt. — Bocsásson meg kisasz- szony érte — mondta már- már halkan —. hogy az ismerkedésnek ezt a banális módját választom. De különben aligha nyílt volna alkalmam arra, hogy egyáltalán beszélhessek magával... Meg aztán azért is zavarban vagyok egy kicsit, mert én már nagyon rég óta nem jártam itthon — kezdett kissé természetesebbé válni a hangja —, így azt sem tudhatom. mennyiben változtak meg azóta a szokások ... — Külföldön él? — csússzam ki Edit száján a kérdés. S ez a kis gesztus, hogy — jelképesen szólva — felvette a kesztyűt, lényegében el is döntötte • megismerkedés sorsát. — Igen. Spanyolországban. Frank Róbert — nyújtotta kezét a férfi. — Nekem fölösleges bemu. tatkoznom. Mint értesültem róla, már tudja a nevemet. Mindketten elmosolyodtak. — Teljesen tanácstalan voltam. Valahol csak el kellett kezdeni... — És pont ott? — Nemigen volt nagy a választék. — És mit csinált? — Hát... leírtam részletesen a külsejét. Meg kell hagyni, mindjárt magára ismert... És tudja, mit mondott?... Hogy maga a város legszebb lánya ... — Biztos sok borravalót adott neki. Most már egészen fesztelenül nevettek, mint akik tényleg túljutottak a megismerkedés első perceinek kínos kellemetlenségein. — Csak ácsorgunk itt. Inkább sétáljunk — mondta jé ösztönnel a lány. És elindultak a körzői forgatagban. — Mióta él Spanyr>lors7ágban? — Már évek óta. — És előtte? — Hosszú — mosolyodott el a férfi. — Akarja, hogy mind az egészet végigsoroljam? ... Attól félek, éjfélre sem érnék a végére... Engedje meg inkább, hogy most egy icipicit én kérdezzek... Van udvarlója? — Nincs. — Dolgozik valahol? — Igen. Edit úgy érezte, most nem árt egy pillanatra visszahúzódni. — Maga most biztos rossz véleménnyé; van rólam, hogy ilyen könnyen meg tudott ismerkedni velem. A férfi nyugodt zavartalan, sággal nézett vissza rá: — Aligha hiszem, hogy ezt a kérdést egyszerűen meg lehetne válaszolni. Először is: valahogy meg kellett ismerkednünk. Közös ismerős híján csak így lehetett. Azt meg, hogy maga milyen lány. aligha lehetne abból megítélni, hogyan ismerkedik. Editnek el kellett ismernie; talpraesett válasz volt. annyi szent. De segítségével ezen a nehézségen legalább túljutottak. — Meddig marad itthon? — Az nagyon sok mindentől függ... — Üzlet? — Természetesen az is. Meg más dolgok. Úgyhogy, most még nem tudnék pontos választ adni. Egyelőre mindenesetre maradok. £? szeretném kellemesen eltölteni az időt... Mit szólna például ahhoz, hogyha újra találkoznánk? — Tényleg találkozni akar velem? És ha szabadna kérdeznem, miért? Nem volt valami szerencsés a kérdés, de célját azért elérte. — Mert szeretnék együtt lenni egy kellemes partnerral. — Máris annak tart? — Ilyen szempontból szerintem az első impressziók tévedhetetlen biztonságúak. Edit most már meredekebben kérdezett. — És azt is megtudhatnám; hogy mi lenne a program? A férfi mosolygott: — Én arra gondoltam, hogy elmennénk egv jó étterembe, megvacsoráznánk. Aztán táncolnánk valahol egy bárban. És végül e jói sikerült este után hazakí* sémém. Esetleg az úton még kellemesen el is beszélgetnénk. Mit szól hozzá? Most Edit nevette el magát: — Hát lehet ennyi jóra nemet mondani? És mikor? — Nékem holnap reggel él kell utaznom fontos üzleti ügyben. Csak szombaton jövök vissza. Akkor. — Tehát szombaton. És most még ne kísérjen el. — Viszontlátásra. — mondta a férfi s erősen megszorította a kezét. (Folytatjuk)
