Tolna Megyei Népújság, 1974. június (24. évfolyam, 126-151. szám)

1974-06-30 / 151. szám

I Elhunyt az utolsó magyar varurno Székesfehérvár egyik ide­genforgalmi nevezetessége £ Mária-völgyben épült Bory- vár. A két teraszra épült, tor­nyokkal, bástyákkal, oszlop­sorokkal és zegzugos termek­kel váltakozó szeszélyes épü­letmonstrum megálmodója Bory Jenő építész és szobrász- művész volt. A székesfehér­vári születésű művész a Kép­zőművészeti Főiskola első szobrászévfolyam, ának növen­déke, Stróbl Alajos tanítványa volt, később a főiskola tanára, majd a negyvenes években a rektori tisztséget is betöltötte. A székesfehérvári birtokot 1912-ben vásárolta, a másfél holdnyi. dombos területen elő­ször a család lakóházát és szobrászműtermét építette fel. A vár építéséhez 1923-ban fogott hozzá, keretéül saját művészi munkásságának, több száz szobrának. Nagyrészt be­tonból emelte, s sajátkezűleg, egy-két szőlőmunkás segítsé­gével csaknem negyven éven át dolgozott nyaranként rajta. Nemcsak a falak, a tornyok, a lépcsők, a kupolák és az osz­lopok készültek betonból, ha­nem az itt felállított szobrok éö szertelenül alkalmazott egyéb díszítőelemek is. A várba lépőt két teraszos udvar, támfalakkal megerősí­tett és szobrokkal telerakott lépcsősor fogadja, maid a fő­épület száz négyzetméteres lovagterme. a szobrászműte­rem. A 103 oszlopos, árkádos várudvar 43 páros betonszo­bor otthona, s mindehhez csi­galépcsős kilátótornyok, bás­tyák, kapuk, kápolnák és kör­befutó folyosórendszer csatla­kozik. Az építkezés 1959-ben, BQry Jenő halálával ért vé­get. A Bory-vár igazi nevezetes­sége az ott elhelyezett magán- gyűjtemény, amelyet Bory Je­nő betonszobrain, Boryné Ko_ mócsin Ilona néhány festmé­nyén kívül, többek között Ed- vi-illés, Csók István, A’oa-No- vák Vilrpos és Székely Berta­lan festménye is gazdagít. A négy teremben, két teraszon, a várudvarban és a művászgalé- rián elhelyezett szobrok, szo­bormásolatok, festmények, freskók és grafikák száma el­éri a háromszázat. A Boryak az elmúlt évtize­dekben is lakták a székesfe­hérvári vár lakószárnyát, az épületet és műgyűjteményt pe­dig megnyitották az idegen- forgalom előtt. A Bory család jelenleg Bory Jenő három gyermekéből, hét unokájából és tíz dédunokájából áll. Ér­dekes módon egyik leszárma­zott sem ment művészi pályá­ra, egyedül a legidősebb, Borv Klára próbálkozott festéssel, lánykorában. A vár ormára most gyászlobogó került: Borv Je- nőné, az „utolsó magyar vár- űmő” 89 éves korában elköl­tözött az élők sorából. Földi maradványai a férje építette családi kriptában pihennek, a székesfehérvári temetőben. Zsiday Csaba Földrajz és kibernetika Még a XIX. század végén, illetve a XX. század elején határozták meg bolygónk két legfontosabb földrajzi pont­ját: Európa középpontját és Ázsia középpontját. Mindkét földrajzi pont a Szovjetunió területén található. Európa kö­zéppontja Kárpát-Ukrajnában. Rahow város környékén, Ázsiáé pedig a Tuvai Autonóm Szocialista Szovjet Köztársa­ság fővárosában, Kizilben. Nemrégiben egy újabb föld­rajz; pontot is maghatároztak: A Szovjetunió területének kö­zéppontját. Hogyan történt, ez? Egy tudományos szakértőkből álló kollektíva olyan matema­tikai módszert dolgozott ki, amellyel kiszámítható. hol van a Szovjetunió földrajzi modelljének „súlypontja”. A szovjet Földrajzi Társaság sze­rint a javasolt módszer lehe­tőve teszi. hogy elég nagy pon­tossággal meghatározzák a Szovjetunió középpontjának te­rületi koordinátáit. Hol van ez a pont? A vá­laszt egy elektronikus számí­tógép adta meg. A szovjetor­szág földrajz; középpontja a tyumenyi területen, az Ob és a Jenyiszej folyók között, a Taz folyó felső folyásának kör­zetében található. Ez a hely távol es'k a lakott települé­sektől és r-ánylag nehezen m - "közelíthető. A-» Idén nváron komplex ex­pedíciót indítanak erre a hely­re. Ez viszi magával az em­lékművet. egy eredeti formá­jú obeliszket. amely 5.5 mé­ter magas és titánból készül. A felirata: „A Szovjetunió te­rületének központja. A Szov­jetunió népei barátságának szentel, emlékmű;” Miután az obeliszket felállí­tották. az expedíció folytatja útját északnak. Az obeliszk azonban nem sokáig lesz ma­gányos. Itt találkoznak majd a Szovjetunió különböző nem­zetiségeinek turistái. A rágógumi története Az ember már több ezer évvel ezelőtt rákapott arra, hogy különböző gyantákat rágjon. A rágógumigyártást iparággá, mégpedig rendkí­vüli módon gyümölcsöző iparággá csak 1871-ben fej­lesztették az amerikaiak. Abban az évben Thomas Adams amerikai üzletember megfigyelte, hogy a mexikói­ak állandóan egy olyan gumi­szerű anyagot rágnak, ame­lyet egy Közép,-Amerikában termő fából nyernek. Ezt az anyagot korábban csak a gu­migyártásban használták fel, keverték a sokkal költsége­sebb gumival. Három hónap leforgása alatt Thomas Adams megkezdte a cukorral ' ízesí­tett rágógumi golyócskák gyártását. A rágógumi csak­hamar az Egyesült Államok fiataljainak szenvedélyévé vált (a fogyasztók 80 százalé­ka ma is 30 éven aluli.) A felnőtteket a második vi­lágháború idején kerítette ha­talmába a rágógumi-mánia. Ekkor a Pentagon ugyanis el­határozta, hogy az európai és a csendes-óceáni fronton har­coló katonák fejadagjához rá­gógumit is adnak. Az ameri­kai katonák a helyi lakosság Hozott ajándékképpen oszto­gatták a rágógumit és így „ingyen” reklámot csináltak az amerikai terméknek. A frontról hazatérő katonák to­vábbra is rágógumi-fogyasz­tók maradtak. így azután a Life Savers rágógumigyártő' vállalat és az ehhez a szek­torhoz tartozó 17 másik ame­rikai vállalat üzleti forgalma a háború végére közel 50 szá­zalékkal növekedett. Azóta a rágógumi — leg­alábbis az Egyesült Államok­ban — elsőrendű „szükségleti pikké” vált. Az amerikaiak általában 185 darabot fo­gyasztanak évente. A statisz­tikai kimutatások szerint őket a kanadaiak, az ausztrá­liaiak, az angolok, a brazilok, az argentinok és az olaszok követik. Egyes orvosok erősen két­ségbe vonják a rágógumi ár­talmatlanságát. A gyártó cé­gek azt állítják, hogy legfel­jebb a fogra lehet ártalmas. A veszélyes cigaretta Belgiumban több millió frank értékű kárt okozott egy elejtett cigaretta. Az E—3 és az E—5 jelzésű nemzetközi autóutak ke­resztezésénél egy épülő fe- lüljáróhíd esett áldozatul a dohányzásnak. Egy anyagszállító teherautó ve­zetője elejtette cigarettá­ját. Lehajolt, hogy felve­gye, de elvesztette uralmát a kocsi fölött, s a súíyos jármű berohant az épülő híd állványozásába. Az áll­ványok összeomlottak, a félig kész betonszerkezet leszakadt. Az okozott kár több millió belga frank, a sofőrnek azonban csak ki­sebb sérülései vannak. Alig egy hónapja csak­nem pontosan hasonló eset történt egy másik felüljá­ró építkezésénél. Az ott okozott kár a végleges ada­tok szerint 8,5 millió frank, s az építkezésben három hónapos elhúzódást oko­zott. Mii jeleni a dicsőség Az ismert norvég hegedű- művész, Arve Telefsson nem­rég szokatlan kísérletet vég­zett. Ócska ruhába öltözött, és letanyázott Oslo központjá­ban. az egyik utcán. Rongyos sapkát tett lábai elé és he­gedülni kezdett. Megállt előtte egy-egy járó­kelő és odavetett néhány őrét. De sokan veszekedtek is. hogy Telefsson zenéje sérti a hallá­sukat. Az egyik, aki zeneisko­lát végzett, így szólt hozzá: „Hallgass ide. fiacskám. Lát­szik, tehetséges vagy, de még sokat kell tanulnod, hogy el­sajátítsd a hegedülés techni­káját.” Telefsson eistére fejez­te be szokatlan hangversenyét, s napi munkájával mindössze 9 koronát sikerült keresnie. A Főid minden negyedik orvosa szovjet A Földön minden negyedik orvos szovjet. Európa orvo­sainak majdnem a fele, a vi­lág orvosainak több. mint 25 százaléka a Szovjetunióban él és dolgozik. Az idén a szov­jet orvosegyetemek 47 400 vég­zős hallgatót bocsátanak ki (az Egyesült Államokban 1974-ben csupán 11 000 orvos végez), s ennek eredményeképpen az orvosok száma a Szovjetunió­ban év végére megközelíti a 800 ezret. Most a Szovjetunió­ban minden 100 000 lakosra 305 orvos jut, s az év végé­Nagyobb mennyiségű talajvíz a Szahara alatt A Szahara bizonyos terüle­teit át lehet változtatni termő­talajjá. Az eddigi feltevések­kel ellentétben u. i. jóval na­gyobb mennyiségű talaivíz hú­zódik meg a sivatag alatt. Al­géria déli térségében, a szá­razságtól és éhínségtől veszé­lyeztetett nomád törzsek hazá­jában a víztartalékok komoly szerepet játszhatnak a mező­gazdaság számára hasznosítha­tó területek mcgn óriásá­ban. Hála Joseph Condon szabad cm-; bérként hagyta el a chicagói bíróság épületét. Felmentették. De már néhány másodperc múlva ellopott egy gépkocsit a bírósági palota elől. Hama­rosan egy benzinkútnál talál­kozott egy rendőrrel, annak el­mesélte, hogy a kocsi kulcsát a bíróságon találta. Később kiderült, hogy a kocsi azé a főbíróé volt. aki minden jogi tudását összeszed­ve kutatta fel azt a paragra­fust. amelynek segítségével Condont sikerült felmenteni a tolvajlás vádja alól. A női jégkorongozó Mint ismeretes, a jégkoron­gozás elsősorban férfisport­ág. Mégis, a hagyomány elle­nére. a dániai Frederikshaven jégkorongcsapatának edzője — egy fiatal lány. Pia Grenc- hem a neve, és Svédországban született. Hazájában kijárt egy tanfolyamot, ahol elsajátítot­ta eme „férfisportág” csínját- bínját, de nem sikerült mun­kát találnia. Grenchem tanít­ványai egyhangúan állítják, hogy eddig még sohasem ta­lálkoztak olyan ügyes és ki­tartó játékossal, mint edzőz jükkel. Piával. re ez az arány eléri a 315-öt.' A forradalom előtti Oroszor­szágban 100 000 lakossal átlag­ban összesen 18 orvos foglal­kozott. Az Egyesült Államokban ma 100 000 emberre alig 200 or­vos jut. Az NSZK-ban pedig egy kevéssé haladja csak meg ezt a szintet. Japánban a 100 000 lakosra jutó orvosok száma alig több 150-nél, Fran­ciaországban pedig kb. 180.

Next

/
Oldalképek
Tartalom