Tolna Megyei Népújság, 1974. június (24. évfolyam, 126-151. szám)

1974-06-02 / 127. szám

t J t * * KISS DENES: DARAB FÖLD Tüdőmben gyárfüst szőlőbilingje Vár tisztások csillámló csöndje Szívem dombjára kifekszem f oly óim kanya r- mosolyához Vigyázok nehogy leheletemtci fuldokoljanak virágok A fákhoz járnék én Járnék hozzájuk iskolába szelíd madárk atedrák alá Darab föld vagyok hegyek és dombok kölyke ki hogyha moccan az egészet hordaná. Családlátogatás Amikor a fiatal férfi ha­zaérkezett ' és a kulcsot a zár­ba illesztette, egy idős férfi állt meg az ajtó előtt. — Hozzánk? — kérdezte a fiatal férfi. — Igein. Remélem, nem jöt­tem rosszkor? — Tessék bejönni. Miről van szó? — Családlátogatás. Segíteni szeretnék. — ön nekünk? — hülede- zett a fiatalember. — Hogy érti ezt? — Kérem, bizonyára hal­lottak már arról, hogy a fia­talabb korosztály tagjai, ta­nácsi kezdeményezésre, meg­1 látogatják az öregeket, meg­hallgatják panaszukat, igye­keznek segíteni rajtuk; ki­takarítani, megmelegítik az ételt és így tovább. Bementek a lakásba. A fiatalember bemutatta a fe­leségét. Az öregúr lelkesen tovább magyarázott: — Arra viszont senki sem gondolt, hogy olykor a fia­taloknak is segítségre van szükségük. Szükségük van valakire, aki tanácsokat tud adni az új élet startjánál. ön a tanácstól jött? — kér­dezte a férj. — Nem, kérem, nem hi­vatalosan jöttem, önzetlenül szeretnék segíteni a fiatal há­zasokon. — De miért? — Hogy miért csinálom? Örömet szerez nekem. ha segíthetek. — Hány éves ön? — Ny'ilcvankettő. — És nem fárasztó az ilyen látogatás? Az a sok lépcső! — Még elég jó kondícióban vagyok. Tehát miben segíthe­tek, kérem ? — Igazán nem tudjuk, hogy miben. — Sok hasznos dolgot ta­pasztaltam életemben. talán átadhatok belőlük néhányat maguknak, fiatal barátaim. — Nagyon kedves, de mi harmonikus házasságban élünk, rendes állásunk van, nem hinném, hogy most szük­ségünk lenne az ön segítsé­gére. Az öreg elkomorodott. •— Mindenhol ugyanezt hal­lom. Senki se kér tanácsot tőlem. Udvariasan elkülde­nek. Van, aki viccel velem. Tegnap például egy fiatalem­ber megkért, hogy mondjam meg neki a lottó nyerőszáma­it. Pedig úgy szeretnék se­gíteni ! A házaspár összenézett, az asszony vállat vont, a férfi szemében felvillant a megér­tés fénye. Az öreghez fordult: — Kérem, nekem van egy problémám. Az igazgatóm­mal kapcsolatos. — Jó helyre fordult. Voltam én főnök is, alkalmazott is. Mi a probléma? — Rideg ember az igazga­tóm. Az ötleteimet, javasla­taimat el sem merem- mon­dani neki. Mintha egy fal lenne körülötte, A családlátogató elmosolyo­dott: — Ismerem ezt a típust. Tud valamilyen szenvedélyé­ről? — Horgászás. — No, akkor horgásszon ma- * ga is. Tudja meg, hogy hová jár, menjen oda és véletlenül találkozzanak. Ré­gi bevált módszer. Meglát­ja, leomlik körülötte a fal. Ha az igazgató gyomorbajos Lenne, akkor azt kellene mon­dania, hogy ugyanaz a baj kínoz7,a. — Értem. Köszönöm a ta­nácsot. — Szívesen — válaszolta jókedvűen az öreg. Amikor elment, az asz- szony megkérdezte: — Mi a csodát találtál ki? Az igazgatód nem rideg és mindig meghallgat bennete­ket. — Persze, persze, de nem vetted észre, hogy az öreg­nek mennyire fáj. hogy nem hasznosíthatja magát? Kitalál­ta ezt a családlátogatást, hogy egy kicsit tevékeny legyen. Az ő korában ez a legjobb orvosság. Megsajnáltam. Az asszony kinézett a fo­lyosóra. — Most csenget be á Ke­lemenékhez . . . A férj nyomban felemelte a telefonkagylót és tárcsázott: — Kelemen? - Szervusz! Ugye, ott ül nálad az a szimpatikus bácsi? Az iste­nért, nehogy elküldjétek. Kér­jetek tőle tanácsot. Mindegy, hogy mit . . . Minél kompli­káltabb, annál jobb. PALÁSTI LÁSZLÓ Űj könyvek A Kossuth Könyvkiadónál is­mét több érdekes könyv látott napvilágot. ízléses kötetben meg­jelent Georgi Dimitrov váloga­tott beszédeinek és cikkeinek kö­tete, Egységfront, népfront, szo­cializmus címmel. Aradi Nóra: A szocialista képzőművészet jelké­pei című, sok illusztrációval kí­sért, kiállításában is impozáns albumát a kiadó a Corvinával közösen jelentette meg. A Képzőművészeti Alap Kiadó Vállalata jelentette meg a ki­váló magyar fotóművész, Gink Károly fotóalbumát, melynek cí­me Az én világom. A Corvina Kiadónak a Művészet Kiskönyv­tára népszerű sorozatában meg­jelent új kötetében Oelmacher Anna és Theisler György a szo­cialista realista magyar képző­művészet egyik tragikus sorsú kiváló alakja. Sugár Andor mű­vészetét mutatja be. A Gondolat Könyvkiadó jelen­tette meg Erdei Ferenc: Embe­rül élni című könyvét, a nemrég elhunyt kiváló közéleti személyi­ség, író és tudós válogatott írá­sainak kötetét Az Európa Könyvkiadó újdon­ságai közt szerepel a Modern Könyvtár új kötete, Malcolm Lowry: Át a Panamán című: a kötet névadó kisregényén kívül még további két kisregényt tartal­mazó kötete. Arthur Rimbaud összes költői művei új kiadásban kerülnek az olvasókhoz, Emile Zola egyik méltán leghíresebb regénye, a Tisztes úriház ötödik kiadásban látott napvilágot. A Helikon szerkesztőségének gon­dozásában jelent meg A. P. Cse­hov elbeszéléseinek és kisregé­nyeinek kitűnő válogatása. A szi­rén címmel. A Magvető Könyvkiadó ismét két új verseskötettel jelentkezik Az egyik Béres Attila verseit tar talmazza, Holnap van már cím mel, a másik Galambos! László verseit: ennek a címe Az irga lom ágai. Fekete Gyula rádió előadásait, cikkeit, karcolatait sok alkalommal parázs vitát tá masztó vitaírásait fogja csokor­ba az Egy korty tenger című, most megjelent kötet. A Zeneműkiadó a gazdája Pernye András: Előadóművészet és zenei köznyelv című esszéjé­nek. A zene témájánál fel kell hívnunk a figyelmet a magyar —román közös kiadás keretében napvilágot látott Bartók-dolgoza- tokra, amelyeket László Ferenc szerkesztett (Kriterion-kiadás). Lux Elek: ANYASÁG (márványrelief) (Kiss Vera felvétele — KS) Leonyid Leonov 75 éves Leonyid Leonov az oroez- szovjet írók idősebb nemzedé­kéhez tartozik, amely az Októ­beri Forradalom idején kezdett alkotni. Első nagy regényében, a Borzok-ban (1924) a polgár- háború eseményeiről ír. A re­gény arról szól, hogy a szovjet­hatalommal elégedetlen kulá- kok lázadást szítanak, majd mint a borzok — téli. álomra az erdőbe menekülnek. Ez a mű a tárgyalt probléma komolyságát és a jellemábrá­zolás mélységeit tekintve a so- lohovi Csendes Donhoz mérhe­tő. Három évvel később jelent meg a Tolvaj című regénye, amely szokatlan témájával hív­ta fel magára a figyelmet. A regény főhőse, Mityka Veksin előző ideáljaiban csalódva, tolvajjá züllik, Leghíresebb regénye, az 1953-ban megjelent Orosz er­dő, eszmei és társadalmi jelen­A Magyar Nemzeti Galériában • Faliszekrény Kondor Béla-emlékkiállítás nyílt. Képünkön: Kondor Béla: és Szárnyas oltár Dózsa emlékére c. műve. (MTI-fotó — Molnár Edit felvétele — KS) tőségét tekintve ma még idő­szerűbbé vált. Már csak azért is, mert Leonyid Leonov fogal­mazásával élve „zöld bará­tunk” problémája rendkívül je­lentőssé növekedett. S nem­csak az erdő, hanem az egész természet, a talajtól az óceá­nig, a bolygónkat körülvevő légkörig — mind szemünk előtt válik egyes tudósok kuta­tási tárgyából egész népeket foglalkoztató témává. Az Orosz erdő szerzőjének érdeme éppen abban rejlik, hogy az ország közvéleményé­nek figyelmét az erdők ész­szerű felhasználására, gondos védelmére irányította, s arra, hogy ezt a kincset meg kell őrizni az utódoknak. Leonov ebben a klasszikus orosz iro­dalom hagyományait követi. Az idő bebizonyította, mennyi­re igaza volt, amikor az er­dők sorsáért aggódott, hiszen ez ma világméretű probléma, amely állami, sőt nemzetközi, intézkedéseket követel. Leonov az Orosz erdő című regényével különösen meggyő­zően igazolta Gorkij szavait, aki úgy jellemezte őt, mint a nagy orosz irodalom hagyomá­nyait folytató nagy írót. A ha­gyományokhoz fűződő leonovi kapcsolat kifejeződik a jelen­tős problémák felvetésében, a karakterek átfogóan mély áb­rázolásában, a szerző etikai szenvedélyességében. Gribojedovról, Lev Tolsztoj­ról, Dosztojevszkijről, Csehov- ról írott cikkeiben maga Leo­nov érzékelteti, milyen nagyra értékeli az orosz irodalom fo­lyamatosságának eszméjét. Leonov drámaíróként is jól. ismert, elsősorban a háború első éveiben írott Támadás és a később keletkezett Aranysze­kér című színdarabok révén. Leonov, a művész rendkívül fogékony a kor legfontosabb problémái iránt. Életműve; közéleti tevékenysége, munkás-1 sága, amelyet a Szovjet Tudó- ' mányos Akadémia rendes tag£ jaként végez —, együttvéve a mai szovjet-orosz irodalom je­lentős alakjává teszi. Mihail Lobanov

Next

/
Oldalképek
Tartalom