Tolna Megyei Népújság, 1974. június (24. évfolyam, 126-151. szám)
1974-06-20 / 142. szám
r I i Tékozlás és takarékosság 4. Pontosabban már ott is vagyunk, hiszen a világ kőolaj - termelésének 18 százaléka ma a víz alól, az úgynevezett kontinentális talapzatról kerül ki, s gyors ütemben bővül a tenger -alóli fémbányászat is. Az alapanyag- és energiahordozó-kitermelés világszerte egyre nagyobb költségekkel jár. A KGST-országok 1971-ben elfogadott komplex programja ilyen okokból helyezte előtérbe a közös létesítményeket, közülük elsősorban a nyersanyagkitermelő egységeket Az ösz- szefogés nem pusztán szükség, szerűség, forrása a gazdaságosságnak is. A nagy kapacitások — ahogy a feldolgozóiparban a nagy sorozatok — erőteljesen mérséklik az egységnyi termékre jutó költségeket. DRÁGUL A — LEVES Maradjunk csak a víznél, mert e közönséges folyadék nem közönséges példákkal szolgál. Egyebek között azzal, hogy — az eléggé át nem gondolt, azaz az ésszerű takarékossággal nem számoló hatvanas évekbeli ipartelepítés során —■ vízszegény városokban öt esztendő alatt vízigényes iparágak 24 telepet létesítettek, 30 ezerrel növelték a foglalkoztatottak számát. S most nagy összegekkel lehet csak a húshoz a levest, az iparhoz a vizet előteremteni... Évente ötmilliárd köbméternél több vizet használnak fél az országban. A vízszennyezés tizenkét hónaponként egymil- liárd forint közvetlen kárt okoz. A védekezés nemcsak ezt mérsékli, hanem szinte beláthatatlan következményeit is. így már érthetővé válik, hogy egy évtized alatt 8,5 milliárd for'ntot fordítottak országosan a vízminőség védelmére. S ez megint olyan kiadás, mely sok— szorosan megtérül, azaz: takarékosság. HULLADÉKBÓL TÁPANYAG Ä levessel példálóztunk, — Folytassuk a hússal, azaz a véui góhídi csonttal, s emberi f<v> gyasztásra alkalmatlan húshulladékkal. melyet évszámra elégettek, szemétbe löktek. Ma az országban már három üzem működik, amelyek az ásványi _ sókban, fehérjékben gazdag hulladékot a takarmánytápok j anyagául dolgozzák fel. * íme: ; lehet értéket csinálni a látszatra értéktelenből. Egy további példa,1 de most az érem ellenkező oldaláról, bizonyítva, mennyire bonyolult dolog az igazi takarékosság. A — könnyűszerkezetes. épület egy négyzetmétere átlagosan kétszer annyiba kerül, mint a ha-; gyományosé. Viszont összehasonlíthatatlanul gyorsabban készül el. így azután megtörtént, hogy a könnyűszerkezetes hűtőház működése kezdetét követő egy éven belül visszafizet- t te a befektetést, AZ ÖRÖKSÉG SÚLYA Számítások szerint a szocialista országokban egységnyi nemzeti jövedelem előállításé- A hoz 70—80 százalékkal több \ energiahordozót vesznek igény- '' be. mint a legfejlettebb tőkés országokban. Ne szisszenjünk fel! Ez elsősorban az örökség — a gazdasági szerkezet — következménye. E teher súlyán úgy lehet csökkenteni — azaz példánknál maradva, mérsékelni az energiahordozó-felhasználást —, ha fokozatosan korszerűsödik a gazdasági szerkezet, elsősorban azok az ágazatok fejlődnek, melyek a leghatékonyabban formálják termékké az anyagot, energiát, élőmunkát. Igenám, de ez a -törekvés nem rekedhet. meg a népgazdaság felső régióiban. A vállalatnak — szövetkezetnek — ugyancsak keresnie kell a hatékonyabb — takarékosabb — aaédgzereket. Esetleg úgy, hogy ______ M együnk a ví* alá fizet érte! Ha úgy hozza a dolgok sora. kemény devizával. CSAK EGY CSAP Például esetleg egy csapért is érdemes megtenni ezt. A szerelvénygyár, mely megvásárolta az ipari gömbcsap li- cencét, e húzással egyharma- dára csökkentette a termék anyagigényét. Uj áruja a legkülönbözőbb ipari vezetékekbe beépítve, nyolcvan százalékkal mérsékli az áramlási veszteségeket. élettartama pedig megegyezik a csővezetékével. Lehetőségeink jóval nagyobbak, mint amennyivel élünk. Igényeink viszont sűrűn lehetőségeinktől válnak el. Amiben része van az ösztönzési rendszer egyenetlenségeinek, az érdekeltség alacsony fokának. De nemcsak ezeknek. Hanem tudatunk, a közösségi tudat lassú — a kelleténél lassúbb — fejlődésének is. Annak, hogy nem tartjuk a magunkénak azt. ami a miénk. S főként nem úgy bánunk vele. MÉSZÁROS OTTÓ (Következik: A SZOMSZÉD RÉTJE) A Kossuth Könyvkiadó újdonságai Rácz Zoltán: Jezsuiták tegnap és ma Á Jézus Társaság sók ágú tevékenysége nem eléggé ismert. Aki mégis hallott a „fekete rend” magas színvonalú intrikáiról, paraguayi, kínai és európai szerepéről, a2 is meghökkentő részleteket olvashat a rend mai befolyásáról, kémszervezetéről, nem utolsósorban pedig a jezsuiták ma is több mint 30 éven át - tartó „kiképzéséről”. Elfriede Brünning: Hagy te tovább élj 1 Á német írónő könyve dokumentum is. regény is; hősei, Hilde és Hans Steffel, valóban élték, b tagjai voltak egy ille*í gális antifasiszta csoportnak, % amely 1942-ben Berlinben működött; A Gestapo azonban felfedte és letartóztatta a cső- . port majd minden tagját. Hll- de a börtönben * szülte meg , gyermekét, aki csak addig le- ; hetett az övé, amíg táplálta: tudta, hogy e pár hónap után őrá is éppúgy a halál vár, mint férjére,és társaira. Égy másik kisgyermek sorsát is megszabják ezek a kegyetlen évek; a 10 éves Éváét, . akit Hitler-rajongó, fanatikus nagyanyja arra akar nevelni, hogy tagadja meg anyja emlékét. A-z anya szava — amíg börtönben van — levelek útján ér el hozzá, éppúgy, mint a kicsi Harishoz az 5 soha nem ismert édesanyjáé, s apjáé, akik azért haltak meg, hogy ők, az akkori gyermekek élhessenek — egy újjászülető Németországban. Greta Kuckhoff: A rózsafűzértől a Vörös Zenekarig i G. Kuckhoff könyve irodalmi dokumentum, amelynek cselekménye főként a náci Németországban játszódik. írásában nem annyira a tényszerű elemek dominálnak, mint inkább a 'belső élmények, belső fejlődésének útját ábrázolja: hogyan építette ki önmagában azt a világnézetet, amely végül is a felderítőcsoportba vezet, s amiért bátran vállalta a börtön megpróbáltatásait. A szemtanú hitelességével tudósítja az olvasót a húszas-harmincas évek Amerikájáról, 1 Angliájáról, a nácik hatalom-,, ra jutásáról, háború kirab-1 hántásáról. Egyéni sorsában, • mindennapi életében elevení-; ti meg a hitleri Németország* atmoszféráját. Űj módszerekkel a magasabb szintű tudásért Az oktatási párthatározat megyénk közoktatásának fejlesztési feladatai között kiemelt feladatként jelöli meg az iskolák előadótermi és laboratóriumi ellátottságának javítását. A határozat végrehajtására a megyei művelődésügyi osztály az elmúlt időszakban csaknem tizenhét millió forintot bocsátott az iskolák rendelkezésére azért, hogy szemléltetőeszközöket, a tanulói kísérletekhez szükséges eszközöket audiovizuális berendezéseket és más ismerethordozókat szerezzenek be. Elmondhatjuk, hogy általános iskoláink felszereltsége az alapvető eszközöket illetően országosan is a legjobbak között szerepel. Nagyon sokat javult a középiskolák felszereltsége is. A feladatok megoldásában az anyagiak mellett óriási szerepük van megyénk pedagógusainak. Szép példa erre a dunaföldvári Magyar László Gimnázium igazgatójának tevékenysége, aki fiatal munkatársával az iskola biológiai kabinetjének előadótermében ünnepélyes keretek között adta át DIDAKTOR/C audiovizuális oktatóberendezését Az oktatóberendezést a gyakorlatban is bemutatták a tervezők a megjelent pedagóguskollegáknak. A programozott tananyag közvetítése mellett válaszadási lehetőségeket biztosít a tanulók számára, elbírálja a feleleteiket és azok min őségéről azonnali információt ad. A tanulók válaszai- , nak minőségétől függően köz- vetíti a következő lépést a programból. A tanár számára kérdésenként azonnal iélzi az egyénileg adott válaszok minőségét, és a tanulóközösség összteljesítményét. Ennek a nagyszerű berendezésnek az a nagv előnye, hogy differenciáltan, vezeti végig a tanulókat az ismeretszerzés útján, jelentős a motivációs hatása és sokkal több és objektívebb információt nyújt a tanulók és a tanár számára az oktatás folyamatában. A DIDAKTOR/C a bemutatás alkalmával bebizonyította a szakemberek előtt, hogy alkalmas a differenciált programozott oktatás megvalósítására a tanítási folyamat minden didaktikai feladatában és azt is, hegy felhasználása nemcsak a biológia, hanem mis tantárgyak tanításában is eredményes lehet. A Pedagógusok szakszervezete megyei bizottsága elsőrendű feladatának tekinti a kialakult módszertani kísérletek támogatását, a színvonalas módszertani kultúra terjesztését A DIDAKTOR/C tervezője a megyei bizottság újítási felelőse. akinek munkáját a művelődésügyi szervek is és a | Továbbképzési Intézet is mész- f szemenően támogatja. A további feladat, hogy minél töb-1 ben megismerjék ezt a mun- kát és alkalmazzák, mert en~4 nek eredményét tanulóink lát- I ják. Minden erőfeszítés az & f érdekükben történik, a na-' gyobb tudásért folyó küzdelemben. A további kísérletező és újítómunkához változatlanul jó munkakedvet ég sikert kívánunk dr. Endrédi Lajosnak a berendezés tervezőjének és munkatársainak. KEDVES HENRIK Balatoni üdvözletek mázsás tételekben Megerősített apparátussal dolgozik a Posta a Balaton partján, ahol ezekben a napokban már csaknem százezer ember tartózkodik. A hétvégi kirándulók száma is rendsze- j tint megközelíti a százezret. A J nyaralótelepeken megtöbbszö-" rözték a hírlap-, bélyeg- és képeslap-árusító helyek számát, ‘ ezenkívül több mint 150 képeslap- és bélyegárusító autoS matánál is vásárolhatnak * nyaralóvendégek. A legforgalmasabb kirándul lóhelyeken — Badacsonyban, Siófokon, Tihanyban — előfordul, hogy a levelesládák 1—2 óra alatt színültig megtelnek. Minden nagyobb helyről mázsás tételekben továbbítják ad üdvözlő lapokat. PAPP ZOLTÁN: Lépes! az alagsorba L- 28. Á bakon Bódi Jani büszkén pattogtatta az ostort. Mögötte, ponyvával letakarva a szekér rakterében ott rejtőzködött Wenkheim minden magával hurcolt ingósága. Értékes és haszontalan holmik, amik nélkül még a front viszontagságai közepette Bem tudta volna elképzelni az életét. Egyesek számára furcsának tűnt, miért szekér fuvarozta mindezt Először az alezredes hallani sem akart róla. — Van elég autónk! De Frank Róbert tiszteletteljesen elmagyarázta neki, hogy * az autó nagyon kényes jószág ám. Mindjárt leáll, ha nincsen benzin. De akkor se hajlandó elindulni, ha kipukkad valamelyik kereke. Nem beszélve a motorról, amelyet ezer és ezer baj érhet. S honnan szereznek majd benzint, új gumit, s hon. nan pótalkatrészt? Ezzel szemben két jő ló nagyon sokáig „nem romlik el”, öreg katonák mesélték, hogy nem is egy szekér lovastól vé- gigverekedte magát a Dontól egészen a Kárpátokig a nagy visszavonuláskor. A lónak mindig lehet elesé- get szerezni. Sőt, jovat is lehet szerezni akármelyiJs tanyában. Nem úgy. mint autót. A szekeret pedig akármelyik falusi kovács megreparálhatj a néhány órányi idő alatt. Wenkheim végül engedett. Tulajdonképpen ezért szerette ezt a Frank Robit, ezt a tejfelesszájú karpaszományast, mert kifogyhatatlan volt az ötletekben, amellett mindent olyan meggyőzően tudott megindokolni. Ezért is vette maga mellé. Mert vele a diszkrétebb ügyeket is elintéztethette. Hiszen rangban mélységesen alatta állt. De azért mégiscsak karpaszományos volt, érettségizett gyerek, akinek nem kellett mindent hússzor elmagyarázni. Elég volt egy-egy szó. Néha csak egy szemvillantás, és ő már futott is, hogy intézkedjen. Azzal a csicskással, azzal a Bódi Janival remek kettőst alkottak. ö parasztgyerek volt, aki tán még írni meg olvasni se tudott rendesen. Hanem furfanggal bőven megáldotta a teremtő. Mindent kiszimatolt. Szerzett csirkét, vajat, gyümölcsöt. Meg tudott bármit javítani. Az álezredes él is határozta, ha egyszer vége lesz a háborúnak, és ő szerencsésen haza- a iséfr^ embert békében sem engedi el maga mellől. A grófi kastélyban különben teljes volt a felfordulás. Kétségbeesett lakájok rohangász- tak le-föi a lépcsőn, egymásnak ütköztek a végeláthatatlan hosszúságúnak tűnő folyosókon. Mindenki csomagolt. Patinás történelmi név tulajdonosáé volt ez a kastély, amit évtizedeken át nem használt a család. Tudomásul vették, hogy egyik embergyűlölő ősük el akart vonulni a világ elől, és itt, ebben az alföldi porfészekben építtetett magának egy százhúsz szobás, hatalmas épületet, amelyhez magas kőfallal övezett tizenöt holdas fa-, növény- és virágritkasá- gakkal benépesített park tartozott Csak amikor elkezdődtek a nagy budapesti bombázások, akkor döbbentek rá e félreeső hely tagadhatatlan előnyeire. Hiszen itt aztán tényleg a legteljesebb biztonságban lehettek. Már ami a repülőtámadásókat illeti. Hiszen nagyon át kéne alakulnia ennek a háborúnak, hogy egy ilyen jelentéktelen község, mint ahol e kastély is feküdt, hadicélponttá váljék. Le is hordtak ide minden elmozdítható értéket a budai villából csakúgy, mint az And- rássy úti palotából. Bútorokat, festményeket, szőnyegeket, étkészleteket. pénzt, ékszereket, családi iratokat, ruhatárakat És persze a személyzetet. Dehogy is gondolták nvég akkor — hiszen oroszok ebben áa.útóben nem érték el még a Kárpátokat sem —, hogy egyszer majd innen is mene«: külnj kell. Méghozzá sebesen. Ráadásul nem is a levegőből fogja őket veszély fenyegetni — ami elől a fővárosból elmenekültek —. hanem szinte testközelbe ér hozzájuk a front Hogy idáig maradtak, annak egy hamis illúzió volt az oka. Azt remélték, hogy a német és a magyar csapatok a sebes vizű folyón túl elterülő várost a végsőkig védeni fogják. És hogy a folyónái nemcsak féltartóztatják az előrenyomuló ellenséget, hanem vissza is verik egy jól sikerült ellentámadással. Amikor aztán —• a tényék kényszerítő hatására — rájöttek végzetes tévedésükre, a korábbi ballépést sietséggel, sőt kapkodással igyekeztek ellensúlyozni. Valóságos bolondokházává vált egyik napról a másikra a grófi kastély, melyben sok-sok évtizeden át mindig rend és némaság honolt. Lakájok futottak végig kétségbeesetten a hosszú folyosókon. Mindegyikük cipelt valamit. fontos vagy lényegtelen dolgot, noha sejteni lehetett, hogy az udvarra hurcolt értékeknek csak a töredékét tudják majd elszállítani, mert na- gyon-nagyon kevés jármű állt rendelkezésükre. Mikor az alezredes hóci-mó- ciját szállító szekér is bekanyarodott a kastély udvarára, Bó. dí odaszólt Frankhoz: — Szakaszvezető úr, alázatosan javaslom, hogy szét kellene nézni. “ tFoiyta-yu^
